Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-22 / 248. szám
ventonnás voit a legnagyobb Mérlegkészítés megrendelésre Az olyan mesterség, qffnelyben kevesen dolgosnak, kíváncsivá teszi az embert. Magam is kíváncsian Indultam a kaposvári Vas-Műszaki Szolgáltató ipari Szöyet- kezet mérlegjavító részlegéhez. A kis üzemben a hat jól képzett szakmunkás csaknem másfél millió forintot termel évente. A részleg vezetője. Drahos János először a ..precíziós'' műhelybe vezetett. Az egyik szakember épp a VBKM kaposvári gyárának készülő raktári mérlegen végezte az utolsó „simításokat”. — Ritkán fordul elő. hogy mérlegkészítést is vállalunk, de a gyár vezetői többször panaszkodtak, hogy nem kapnak ilyen mérleget. s kérték, segítsünk rajtuk. Mindössze háromról van szó. Hajlottunk a rábeszélésre, elvállaltuk ' a tervezést és .íz elkészítést. Nem volt egyszerű feladat. — Ügy tudom, a megyében egyedül önök foglalkoznak mérlegjavitással. — Akad egy-két kisiparos is, de a javítások zömét mi. végezzük. Sőt, ha a kapacitásunk engedi — erre általában télen kerül sor — segítünk a baranyai és a tolnai kollégáknak is. Somogybán mi javítjuk szinte az összes állami gazdaság, „ermelőszö vetkezet tolósúlyos és nagy hídmérlegét. — Hányféle mérleg javításával foglalkoznak? — Körülbelül tíz típussal, a patika mér legek tói egészen a hatalmas hídmérlegekig. A legnagyobb a nagykanizsai sörgyár öfcventonnás hídmérlege volt — Milyen szakképesítés -kell egy mérleg javítónak? — Merlegkeszítö-mérleg javító szakrmwkasnak kell lennie. Ilyen képzés az országban csak három helyen van : ott, ahol mérleggyár, illetve gyáregység van. Mi is tervezzük, hogy — az egyik kaposvári szakmunkásképző intézet segítségével — beindítjuk a mériegjavi- tós zakember-képzest. A korszerű optikai és elektromos analitikai mér-, legek javításánál érteni kell az e lek Poruk ahoz, a mechanikához, de ha éppen nem kapnak megfelelő alkatrészt, bizony, jól jön, ha a dolgozók a forgácsolásban és más szakmákban is „otthon vannak”. Egy-két fontos tartozékot ugyanis csak hosszú határidőre vadainak a gyárak. Minden fefcíjftött; mérleget hitelesíttetni kell az Országos Mérésügyi és Szabvány- ügyi Hivatallal. —Tévedhet-e a mérleg? — A mérleg a mindenkori teljes terheiás tél ezrelékét „tévedheti". Egy üoo kg-os teljes terhelésű, toló- súlyos mérleg például plusz- mínusz 25 dekagrammot. A három brigád egv kis tehergépkocsival járja a megye, illetve, a Dunántúl útjait. Munkában nincs hiány. ezért a fedett épületrészt szeretnék meg egy csarnokkal .megtoldani, s a szakemberek számának növelését is tervezik. — Bosszankodok, ha látom — mondja Drahos János —, hogy a hentesnél A pauszpapíron mar megszelídítették a Drávát. A vad folyó sorsa végleg eldőlt. A bares—gyurgyeváci vízlépcsőrendszerről, a Dráva jugoszláv—magyar közös hasznosításáról volt szó a Magyar Hidrológiai Társaság Somogy megyei szervezetének Kaposváron rendezett előadóülésén. Az ember számára az álló. és a folyóvizek a legkedvezőbb közlekedési útvonalak. De a víz a legfékezhetetlenebb eiem is! Áradásai emberi életben és a termőterületeken mérhetetlen károka; okoznak. A több mint hétszáz kilométer hosszú, fél Magyarorsaágnyi vízgyűtőterületű Dráva inkább energiatartalékai, vízkészlete, mintsem hajózási lehetőségei miatt jelentős hazánk és a szomszédos Jugoszlávia számára. A folyó osztrák és osztrák—jugoszláv közös szakaszán már sorra épültek az energetikai célú vízlépcsőik. Dr. Nagy László, az. Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese elmondta: a Dráva esese a magyar szakaszon 50 es 30 centiméter között váltakozik kilométerenként. A legkisebb vízhozama 200, a legnagyobb pedig 3TOO köbméter másodpercenként. A folytnak a Mura torkolata alatti szakaszát négy vízlépcsővel érdemes hasznosítani ; a tervezett gyurgyeváci, barcsi, moez- lavinai és eszéki vízlépcsők közül az utóbbi három hajózási és árvízvédelvagy a zöldségboltban sokszor több méterről dobják az árut a mérlegre. Aztán csodálkoznak, hogy szerenmi célodat is szolgálná. Ma a bares—gyurgyeváci rendszer áll legközelebb a megvalósuláshoz. A Dráva közős hasznosítására alakult magyar—jugoszláv albizottság az elmúlt öt évben úgy dolgozott, hogy 1985 után — ha lesz rá pénz — megkezdődhessen a vízlépcsőrendszer építése. A Víziterv irányító tervezője, Tóth Lajos elmondta, hogy a Víziterv és az Eíek- troprojekt Zágráb vállalat közösen elkészítette a bares —gyurgyeváci vízlépcsőrendszer részletes tanulmánytervét. Ez a megépítendő műtárgyakra és a költségvetésre vonatkozó javaslatokat tartalmazza. A kivitelezési költségek azonban még nincsenek teljesen tisztázva. A barcsi és a gyű lágyévá« vízlépcsőhöz is tározó duzzasztómű es erőtelep tartozik majd. A gyurgyeváci erőmű teljesí lenén y e 140 megawatt, a barcsié pedig einnék a fele lesz. A barcsi tarozó 53. míg a gyurgyeváci „csupán” 21 négyzetkilométeres lesz, A hajózási feltételeket a 198-as folyamkilométerig kívánjak megterem. berni, ezért Barcsra hajózózsilipet terveznek. A duzzasztás lehetővé tenné ezerötszaz tonnás uszályok közlekedtetését is. A mai ha.jóaóutvonalon csupán négyszáz tonnás uszályok haladhatnák, es csak az év egy harmadában. A hajóút kialakítása után. a jugoszláv partner évente ötmillió tonna árut szeretne a Dráván szállítani. A magyar elképcsétlen szerkezet nem bírja fél évnél tovább. Talán ezért is indokolt a kapacitásnövelés. k Zs. zelések jóval szerényebbek: ennek az egyötödét tervezik. A bares—gyurgyeváci vízlépcsőrendszer építésekor majdnen 40 millió köbméter földet kell megmozgatni és 400 ezer köbméter betonra lesz szükség. A munka nagyságát jól illusztrálja, hogy a Délviép jelenlegi kapacitásával évente „csupán” egymillió köbméter földet tudna kitermelni. Hernády Alajos, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjének véleménye, hogy a Dráva megoldhatná a Balatontól délre eső terület vízellátási gondjait, akár a tározók, akár a távv ezetékeik építésevei, A barcsi nagy tározó mintegy, ötvety, .kilométeres szakaszon 50—70 centiméterrel csökkentené az árvízi csúcs magasságát. Ezzel értékes mezőgazdasági területeket lehetne nyerni Somogybán és Baranyában. Majláthpuszta környékén, az árterületen például több mint négyszázmázsa a hektáronkénti burgonyatermés. A tározók negyven-ötvenezer hektár öntözését is lehetővé tennék. A vízlépcsőrendszer az egész Dél-Dunántúl távlati vízigényének kielégítését is jól szolgálná. A ma kézzelfogható gazdasági, lehetőség mellett még számtalan fölmérhetetlen jelentőségű előnyt kínál, a Dráva közös, magyar—jugoszláv hasznosítása. az iparfejlesztéstől a szabad idő kulturált eltöltéCseke lászló Elkészült a barcsi vízlépcső tanulmányterve Záróra »Záróra: az a rendszerint esti vagy éjszakai időpont, amelyben hatósági intézkedésre az üzleteket, szórakozóhelyeket be kell zárni, és a rendezvényeket be kell fejezni.« (A magyar nyelv értelmező szótára, VII. kötet 580. oldal.) Kaposvárom az élelmiszer- üzletek általában este nyolckor, az iparcikk boltok pedig fél hatkor zárnak. A bevált szokásokhoz igazodva alakultak ki ezek az időpontok, fölösleges tehát azon töprengeni, hogy ez vagy az az üzlet miért akkor zár be. amikor. Csakhogy — a Vár lók bosszúságára — azért nincs minden rendben a záróra körül ... Hétfőn este azért indultunk útra Kertész Rezsővel, t megyei tanács 'kereskedel- :ii osztályának főelőadójá- al, hogy záróra táján kö- ülnézzünk a megyeszékhely izleteiben. Elsőként a Somogy Áruházba mentünk... öf óra negyven perc. A 'jejáraü ajtón elhelyezett tábla tanúsága szerint a megyeszékhely legnagyobb áru- ilza húsz perc múlva zár. A .őelőadó kávéra invitál, de hiába ácsorgunk a büfépultnál, senki nem néz felénk. Hogy miért? A választ Mészáros Lászlótól, az áruház rendesaetol kaptuk meg: — A büfében ketten , dolgoznak; az egyik megbetegedett, így már háromtól zárva vannak... Sétálunk, kíváncsiskodunk a roskadasig telerakott polcok között. Semmi sem sejteti, hogy rövidesein itt a záróra, ha csak az nem, hogy egyik-másik pénztárgépre takaró került, és néhol unatkozva néznek körül az eladók. Hat óra előtt öt perccel — mint minden este — megszólal a hangszóró. Figyelmeztet: néhány perc múlva bezár az áruház . . . Valamikor szokás volt itt, hogy percenként bemond- ták, mennyi idő van. még zárásig. Aztán rájöttek, ezzel csak a vevőket bosszantják. Azóta csupán egyszer hangzik el, a figyelmeztető felhívás. Hat óra húsz perc. Tíz perc múlva zár a 318-a&, a Májúa 1. utcaj húsbólt. Áru alig van a polcokon, a trim hentesáru mar a pultok mellett, ládákban várja a holnapot Ha valaki csupán bepillant az utcáról, azt hiheti, elfogyott a portéka. Persze más a helyzet, ha rá is kérdez. Akkor még elő- • kerülhet a ládákban rejlő felvágott. Elvégre a vevő a legfontosabb. Hat óra negyvenöt perc. A Május 1. utcaihoz hasonló kép fogad bennünket a nemrégiben újjáalakított Széchenyi téli élelmiszerboltban is. Azaz nem egészem, mert itt mái- a felmosórongy is előkerült. A vásárló, ha nem vigyáz, könnyedén Csúszkálhat, egyik polctol a másikig. Horváthné Kardos Etától, az. üzlet helyettes vezetőjétől kérdem : — Nem korai még a te- karitas es a pakolás? A fiatalasszony resteUked- ve mondja: — Hát igen. . . IIrénkor záróra előtt milliónyi a papírmunka. Ha a vezető nem jön ki a pultok közé, az eladóik szánté Ösztönösen kezdik a takarítást, a pakolást, pedig a záróra nem azonos a munkaidő befejeztével. Hétkor zárunk, a munkaidő viszont fél nyolcig tart; az, a fél óra különbség a takarításra es a pakoiasra való Hét óra negyvenöt perc. A Kalinyin városrész nagy A BC -áru háza ban negyedórával a zárás előtt van áru a hűtőpultokban, csakhogy már olyan lendületesen takarítanak, hogy a vásárlót majdnem fellökik. Pedig ha sietnek is haza, csinálhatnák ezt udvariasabban, körültekintőbben is. Mondjuk úgy. ahogy azt a Zselic Áruház elelmiszerosz- táiyán láttuk. A berzenkedés, hossza n- kodás évek óta tart záróra ügyben. Magam is el töltöttem- jó néhány nyarat különböző üzletekben, s tudom, hogy záróra felé már mindenki szeretne otthon lenini. És ha nem volt vevő, hát pakoltunk, takarítottunk. De csak akkor, ha nem volt vevő! Manapság? Hányszor panaszkodik a vásárló, hogy nem szolgálták ki : hogy szabályosan kinéztek az üzletből . .. A záróra nem azonos a munkaidővel. A munkaidő majdnem minden ütt fél vagy háromnegyed árával tovább tart De tessék csak megnézni a zárórát ! Egy perccel később már mindenünnen rohannak hazafelé a bolti dolgozók. Pedig a munkai egyel em mi ndenki re vonatkozik. Rajuk is. hfagy Jenó Testvérek kötődése J árjuk a megyét, s ahová betoppanunk, egy csaposra oldódik a Légkör. Feszültséget vagy tartózkodást sehol sem érzek;- a három lépés távolság ismeretlen fogalom csakúgy, mint a máskor néha érzékelhető, visszafogott bizalmatlanság. Testvérek találkoznak. A testvér fogalma a haza és az édesanya után a legszebb és legtartalmasabb. Nemcsak azért beszélek ma erről, mert lapunk vendégeként éppen itt ismerkedik a magyar való* sággal, a somogyi emberek életével egyik testvérmegyénk. Kardzsali lapjának főszerkesztője és munkatársa., A kapcsolatok áradásában — onnan a görög határ széléről, u Szeliger- vagy a Mazuri-tavak tájairól és máshonnan — ezernyi személyes élmény él bennem. Idehaza azonban néha kétkedéssel találkozom. Nem lepődöm meg túlságosan, amikor egyik-másik faluban vagy városban őszinte érdeklődéssel faggatnak arról: végtére is mi ezeknek a testvér- megyei kapcsolatoknak az értelme, közvetlen haszna? Csakugyan több ez a -vendégeskedő küldöttségcserénél-, netán a turistaforgalomnál? Ilyenkor rádöbbenek: bármilyen rendszeresen es sokat beszélünk a kötődés állomásairól, mintha időnként adósak maradnánk e kapcsolatok tartalmának, lényegének bemutatásával. Megírjuk, hogy jöttek és megyünk: táviratVáltásokról, találkozásokról tudósítunk, s lehet, csupán a figyelmetlenség jele: felszínes vagy igencsak *szakadozott« marad az émberek egy részének ismerete. A napokban kölcsön kaptam egy iratköteget. tele megállapodásokkal, egyezményekkel, levelezéssel : újságcikkek, jelentések cs beszámolók, fényképek, dokumentumok halmazéval. Kínálták tartalmukat. Testvérmegyei kapcsolataink lényege természetesen nem ezekben lapul. A papírok csak arra jók, hogy lapozgatásuk közben fölelevenítsenek valamit abból, amit megőrizni képtelen a véges emberi emlékezet. Húsz évvel ezelőtti dátumot olvastam az első dobozon. S a nevek: Kalinyin, Bjelovár, Olsztyn (egy idő után Ciecluinow), Kardzsali. s a kapcsolatok egy még lazább, kialakulatlanabb állomása: Friuli-Vcnezia-Giulia. A Szovjetunió, -Jugoszlávia, Lengyelország, Bulgária és Olaszország egy-egy közigazgatási egységének, pártjainak, intézményeinek, lakóinak közeledéséről van szó. A testvér fogalma nemcsak vér szerinti rokonságot jelent. Átvitt értelemben eszmei-érzelmi közösséget fejez ki; a társadalmi célok, a törekvések azonosságát, az emberek érzelmeinek, vágyainak, akarásának egységét. S a mi testvérmegyéink szocialista országok részei: az egyetlen kapitalista állam említett területén viszont kommunista vezetés képviseli a társadalmi haladást. Végtére is egyet akarunk. S a történelmi múlt, a földrajzi környezet, az adottságok és örökségek sokféleségének ellenére együtt írjuk a jelen és a jövő történelmének lapjait. M eglehet, nem látja még tisztán minden olvasó: r küldöttségek nem kirándulni, kikapcsolódni járna, a testvérmegyékbe. Dolgoznak. Az egyes országo -utazó nagyköveteiként« tisztelem őket, hiszen viszik es hozzák a hírt; átadják és magukba szívják a módszereket, a sikerek eredőit, a buktatók előidézőit; az emberek életérzését, gondolatát és emberségét. Osztoznak a gondokban és a bajokban is. S anélkül,, hogy bele akarnának szólni a baráti népek életébe, csak azért mondják cl saját dolgaika,. hogy partnereik megismerkedjenek velük. Az már az ü dolguk, hogy akarnak-e valamit hasznosítani abból vagy sem. Azt hiszem, nagyon okos módszer ez: végtére is sohasem volt szégyen jót tanulni a »szomszédtól-, netán elkerülni azt a hibát, amelynek árát másutt már' jócskán megfizették. Amikor jó néhány évvel ezelőtt Kalinyinban jártam ezernyi más kérdés mellett arról érdeklődtek: hogyan kel- ' lene kialakítani a Szeliger-tó üdülőövezetét. S mi mondtuk: csak úgy ne, mint nálunk a Balatonnal. Néhány év múlva újra jártam ott, s a tóról nem látszottak a -dácsák«. Nekik nem származik gondjuk abból, hogy a miniszteriális és egyed üdülők kerítése miatt hogyan alakítsák ki a harmincméteres parti sétányt. A tópart csakugyan mindenkié . .. Kardzsaliban az egyik fő téma az volt beszélgetéseink során: miként. támogatjuk őket, s egyáltalán mi az. hogy -háztáji gazdaság*. De bizonyára hallottak már a kis- határmenti árucsere-forgalomról Bjelovár és Somogy között. Ez is azt bizonyítja, hogy a kapcsolatok a kölcsönös haszon eredményét és lehetőségeit hordozzák. De ki tudná felsorolni, mit hoztak magukkal a tanítóképző tanárai és növendékei Olsztyn egyetemi városából? Miként rak fészket idehaza a textilmüvek fonőnőinek agyában a kalinyin: tapasztalat? Hogyan raktározzák el — s keltik életre — a szocialista brigádok módszereit kardzsali barátaink vagy jugoszláviai testvéreinkkel együtt mennyire foglalkoztat bennünket a Dráva sorsa, jövője. Ideológiai kérdésekben a különböző testvérmegyék jól képzett előadói járnak nálunk, s mi nem mulasztjuk el viszonozni tartalmas előadásaikat. Ismerkedünk. Jól tudom — s talán nem volna oktalan, ha a közvélemény is értesülhetne erről, — minden küldöttségünk részletes jelentést köteles adni tapasztalatairól a vezető testületnek. Szót váltunk ugyanis a pártmunka módszereiről, a társadalmi feszültségek feloldásának lehetőségéről, s mint a két évtizede elültetett -suháng«, a kapcsolatok egyre terebélyesed,nek, egyre nagyobb éltető, levegőt tisztító "fává« nőnek. A testvérek kötődése már rég nemcsak a pártok, a kommunisták kapcsolatát jelenti; gyárak és mezőgazdasági üzemek, különböző települések, iskolák és értelmiségi csoportok közösségeinek gazdagodása szolgálja. Jól ismerjük például a kaposvári áfész és Karc’ zsaü kereskedelmi kapcsolatát. Most hozott cikket barátunk arról — rövidesen közöljük majd —. hogyan véleked nek a kardzsali emberek a magyar árukról, a kereskedelmi módszerekről. A két terület írói is szeretnének »betörni« tes.tvérmegyéjükbe, s ennek voltaképpen semmi akadálya nincs. Művészeti csoportok, együttesek vallanak az ősi, nép', kultúráról. Mezőgazdasági kutatóintézet szinte minden test- vérmegyénkben van. Miért ne lehetne, s miért ne voln: Icaptsolatuk mezőgazdasági főiskolánkkal? Kölcsönösen leül földi építőtáborokba járnak — és járhatnak — fiataljaink. Épp a napokban voltam tanúja, amikor a csurgói pártbizottság titkára egy köszönő levelet adott át a kardzsali főszerkesztőnek közlés végett, mert az a harminc bolgár fiatal, aki hangulatával, fegyelmezettségével, szorgos munkájával kiváló érdemeket szerzett a parkerdő építésében, igazán megérdemli a nyilvános elismerést. S orolhatnám tovább a tartalmi jegyeket. De egy mozzanatról semmiképp ne feledkezzünk meg. E nagyon is szocialista módszer következtében emberek — és nemcsak eszmék — találkoznak egymással. Tartalmas emberi, baráti kapcsolatok szövődnek, elvi alapokon nyugvók, megértők és segítőkészek. Olyanok, amelyek nélkü' idehaza sem lehet teljes odaadással, szenvedéllyel végezni a dolgunkat. A kölcsönös megbecsülés és tisztelet sok példáját őrzőm magamban. s ezek — néni titkolom — lelkesítenek. Végtére is együtt, futunk, rohanunk — sohasem fejvesztetten — « közös cél fele. . ____.
