Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-21 / 247. szám

Ökölvívó Kapos-kupa (Folytatás a 4. oldalról) ses győzelem). NagyváHó- súlyban először Rákosa Fe­renc lépett szorítóba a PVSK-s Szaif ellen. Másfél perc után — váratlanul — a pécsi edző bedobta a tö­rölközőt. (Szaif, minit kide­rült, ütést kapott a szemére, s nem látott rendesen.) Ez­után Levai Tibor mérkőzött a szombathelyi Eredics el­len. A kezdeti puhatolózás uián hevesebb 'küzdelemre nem is került sor, mivel a szombathelyi edző föladta a mérkőzést. A vasárnapi döntő során légsúlyban Benke Gyula ta­lálkozott az óbudai Papp- pal. Változatos, jó iramú mérkőzést vívott a két fiú, mindkét oldalon jócskán csattogtak a »pofonok«. A bírók egyhangúlag Bénikét látták jobbnak. A kisváltó- súlyú Ínkei Tibor lépett szo­rítóba Bús (Építők SC) el­len. Mindketten igyekeztek támadó szellemiben öklözni, így jó mérkőzésnek és 5:0- ás kaposvári győzelemnek tapsolhatott a közönség. A ' vál'tósúlyú. Bogyó Elemér a tatabányai Mártonnal mér­kőzött a« eiső helyért. Bo­gyó vegng táirnadó szellem­ben öklözött, s egyhangú ponttvzássa-l nyert, a jó ké­pességű tatabányai fiú ellen. Nagyválitósúlytban a kapos­vári döntő elmaradt, mert Lévai sérülésre hivatkozva nem állt ki Rakosa ellen. A középsúlyú Budai János a tatabányai Mészárossal mér­kőzött. Budai igyekezett vé­gig támadni, de túl sokszor ütött pontatlanul. így a bí­rók Mészárost ítélték jobb­nak. A döntő mérkőzések ered­ményei (az elöl állók a győztesek) : Harmatsúly : Kalló (Kun B. SE)—Tóth Sági (Steinmetz SE) I. d. f., pehelysúly: Szujö (Paks)— Kovács (Kun B. SE) 5:1), kömnyűsúly : Sándor (Kun B. SE)—Péter (Kisvárda) 3:2, kisváltósuly: Tanma (Stein­metz SE)—Lakatos (Kisvár­da) 5:0. íéinehézsüly : Knul (Törekvés)—Patai (Komló) I. í. a., szupernehézsúly: Réder (Tatabánya)—Mankó (PVSK) I. f. a. Varga Béla, a megyei ökölvívó-szövetség és a Ka­pos-kupa versenybíróságá­nak elnöke a találkozók után a következőképp foglalta össze e haiom nap tapasz­talatait: A versenybíróság a neve­zésekkel kapcsolatban meg­alkuvásra kényszerült: a 60 induló közül ugyanis mindössze 30 sportolónak volt másod- vagy harmad­osztályú minősítésé.. így a ve rsen.vk i írással e Béniét be n mérlegeltük a helyzetet, s úgy döntöttünk, hogy indul­ni engedjük a oem megjele­nő gyó (csíkosban, balról tanvad. SPORTHÍREK A tiszai találkozón eiért 40:17 arányú győzelme után az istiambuli visszavágón is fölényesen nyert a Tata ba­nyai Bányász kézilabda csa­pata aiz Európa-kupában, a Besiktas ellen. A bányászok 41:28 (24:13) arányban győz­lek és így biztosan jutottak a második fordulóba. Bulgária labdarúgó válo­gatottja Szófiában a világ- bajnoki selejtezők első cso­portjában sovány, 2:1 (1:0) arányú győzelmet aratott Albánia ellen. Golf övök: Zsejaakov (14. p.) és Sz!av- kov (51. p.), illetve Pernas- ka (69. p.). A csoport affiaw. 1. Bulgária 2. Ausztria 3. Albánia 4. NSZK 2 2 - - 4-1 4 1 1 - - 2-0 2 21-13-22 5. Finnország 3 - - 3 0-6 ­Kétségkívül a Real Mad­rid—Bp. Honvéd nagy ér­deklődésre tart számot, emellett a nemzetközi lab­darúgó világ élénk figye­lemmel kíséri a CSZKA Szófia további szereplését, hiszen a bolgár együttes az eísö forduló legnagyobb bra­vúrját hajtotta végre a két­szeres BEK-győzteis Nottin­gham Forest ktverésével. lő minősítéssel rendelkező versenyzőket is. A három­napos erőpróba igazolta elő­legezett bizalmunkat, s úgy érzem, hogy a versenyzők java minden tőle telhetőt megtett a torna sikeréért, összességében mintegy 12— 14 pár vívott igazán szép mérkőzést. S ez is azt bizo­nyítja. hogy helyesen cse­lekedtünk. hiszen nem meg­felelő minősítése volt például a junior bajnok Flandernek (Steinmetz SE), s az orszá­gos rangsor legjobb tíz ök- lözője között van például Péter (Kisvárda). aki szin­tén nem megfelelő minősí­téssel érkezett A csapatok közül érdemes kiemelni a Kun B. SE-t es a Steinmetz SE-t: mindkettő 7—7 ver­senyzőt hozott, s a csapat- küzdelmekben is dobogós helyen végzett. Utoljára hagytam a házigazda Ka­posvári Dózsát: kilenc öklö- zőt indított, négy egyéni aranyérmet szerzett, és a csapatversenyben is az élen végzett. Mindez a jó felké­szülését igazolja. Az ,1980. évi Kapus-kupa dobogós helyezettjei: Papírsúly: (1 ind): 1. Kál­mán (PVSK), légsúly: (3): 1. Benke (K. Dózsa), 2. Bor­sodi (Kun B. SE). 3. Papp (Óbuda), harmatsúly: (5): 1. Kalló (Kun B. SEB 2. Tóth Sági (Steinmetz SE), 3. Kraskó (Csepel) és Novak (Haladas), pehelysúly '(d): 1. Szujó (Paks), 2. Kovács (Kun B. SE), 3. Rajczi (K. Dózsa) és Sztojka (Stein­metz SE), könnyűsúly (7): 1, Sándor (Kun B. SE), 2. Péter (Kisvárda), 3. Németh (Győri Dózsa) és Breják (K. Dózsa), kisváltósúly: „A" (7): 1. Inkei (K. Dózsa), 2. Bus (Bp. Építők), 3. Batka (Óbu­dai. és Kaszás (Győri Dózsa), I kisváltósuly „B" (7): 1. Tor­ma (Steinmetz SE), 2. Laka­id« (Kisvarda). 3. Nemeth (Haladás) és Mózer (Kun B. SE), váltósúly: (8): 1. Bo­gyó (K. Dózsa), 2. Márton (Tatabánya), 3. Böröez (Steinmetz SE) és Rédi (Kun B. SE), nagyvattósuly (7): 1. Rákosa (K. Dózsa). 2. Lévai (K. Dózsa), 3. Szaif (PVSK) és Eredics (Haladas), közép­súly: (2): 1. Mészáros (Tata­banya), 2. Budai (K. Dózsa), felnehézsúly: (5): 1. Knui (Törekvés), 2. Patai tKomló), 3. Henye (Sopron), és Dömö­tör (Bp. Építők), nehézsúly: (1): 1. Buncsek (Stenimetz SE), szupernehézsúly (3): 1. Reöer (Tatabánya), 2. Kato­na (Óbuda), 3. Marko (PVSK). Csapatverseny (170: 1. Ka­posvári Dózsa 28 pont. 2. Kun B. SE 18, 3. Steinmetz SE 16. A legtechnikásabb ver­senyzőnek járó különdíjat Benke Gyula (K. Dózsa), a legtöbb pontot szerző csapat edzőjének járót pedig Her- gert Jenó (K. Dózsa) kap- . ta. Gy. L. I Apáti Miklós A fekete gén titka Mária .Júesefre néz.. József maga elé bámul, töp­reng, megszólal, csak úgy magá­nak. — Elég vacak kis gép .. „ — Concorde ... A jegyeket be vetted ... — Ne veszeked­jünk. Nem volt választásom. Ez 75. József ée Mária egymás mellett ülnek a repülőgépen. Szerelmesen fogják egymás kezét, József megkérdezi. — Már repülünk ? Mária ül az ablak mellett, kinéz, válaszol. van, és kész.. — A legfontosabb, hogy repülünk ... — Hány óra van? Mária ránéz az órájára, ettől a pillantástól felvillan a kvarcóra digitális szám­lapja. — Tizenkettő tizenöt. — Hányra érünk oda? — Mostantól igen. — Hova? Egy egészen gyöngéd rán­tás fut át a gép többi ülé­sein is, egy pillanatra a földről is láthatjuk a füst- felhőt maga mögé bocsátó, óriási zajjal fölszálló repü­lőgépet. Az ég kékje is lát- izik, a gép apró felhőkben tűnik el, majd újra kibuk­kan. — Hát... Oda ... — Három és fél óm múl­va. — Az nem sok. A hangosbeszélő megszó­lal: „Hölgyeim és uraim! A magasság nyolcezer méter. Rágyújthatnak, kikapcsol­hatják a biztonsági öve­ket.” — Én is rágyújthatok? — Nagyon akarsz? — igen. — Oiyam remekül dolgoz­tál. Azt hiszem, megérdem- led. Én addig kimegyek a toalettre, magamba teszem a kapszulát. A kicsit... — Tényleg rágyújthatok? — Ebben a percben is az érdekel, amikor apa le­szel? Ej, nem bánom, mit csináljak? Ilyenek vagytok ti, férfiak. Mária föláM, átverekszi magát József térdein. Viszi magával a táskáját. — Sietsz vissza? — Sietek szerelmem. Sie­tek. Tessék, üt egy doboz cigaretta. József megsimogatja a tá­vozó Mária karját, hosszan néz utána. Mária hosszú, szőke haját nézi, szeme megtelik könnyel. Az ablak mellé ül, ott a hamutartó. Rágyújt. Hosszan pöfékel, a kerek ablakban felhők látszanak, besüt néha a nap is. József, ahogy az ablakot és a füstkarikákat nézi, egyre Máriát látja, a haját, a váltó*. Találkozó a szerkesztőségben kardzsali vendégeinkkel Látogatás üzemekben, tsz-ben és intézményekben Bolgár .testvérmegyénk, Kardzsali So-mogyban tar­tózkodó újságíró-küldöttsé­gének gazdag programja van. Pénteken a megyei pártbizottságon Klenovics Imre, a megyei. pártbizott­ság titkára fogadta a ven­dégeket. Délután Csurgóra látogattak. Ott a nagyköz­ség párt- és tanácsi vezetői köszöntötték a küldöttséget, amely nek tagjai lerótták ke­gyeletüket a felszabadító harcpk során elesett bolgár hősök somogycsicsói és csur­gói emlékművénél. Megte­kintették a nagy község hely- történeti gyűjteményét, a gimnázium nagy hírű könyv­tárát, .majd a helyi középis­kola tanáraival kulturális kérdésekről folytattak be­szélgetést. Szombaton városnézésen vettek részt, délután pedig a szüretelés nagy munkáját végző nagyberki tsz-szel is­merkedtek. Tegnap szerkesztőségünk­ben láttuk vendégül bol­gár testvérlapunk, a Nov Zsivpt főszerkesztőjét, Neso Pavlovot és Petr Raskovot, az ipari rovat Vezetőjét. A baráti hangulatú, tapaszta­latcsere-jellegű beszélgetés során számos, mindkét lap újságíróit foglalkoztató kér­désről szó esett. Vendé­geink többek között érdek­lődtek munkafeltételeink­ről, társadalmi kapcsola­tainkról, a laptervezésről, az újságírói, palya magyar jel­lemzői ről, a partirányítás formáiról, módszereiről, tá­jékozódási lehetőségeinkről, illetve a lapelőállitás és-terjesztés eredményeiről, körülményeiről, és az újság- szerkesztés sok más mozza­natáról. A beszélgetésen a szerkesztőség vezető mun­katársai vettek részt. Ez­után Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára találkozott a kardzsali új­ságírókkal. Délután a szennai falu­múzeumot tekintették meg vendégeink, majd a megyei könyvtárral ismerkedtek. A küldöttség a program során ellátogat a Tejipari Vállalat kaposvári üzemébe, a SAËV poLigonüzemébe. il­letve a Kilián György Ifjú­sági és Úttörő Művelődési Központba. Előkészítő az iskolára Ái óvodai nevelés nagy évtizede Az általános iskola eiső osztályában több gyerek is azért kerül műveltség beli hátrányba társaival szem­ben, mert előzőleg nem járt. óvodába. A pedagógusok a megmondhatói, hogy ' meny­nyivel könnyebb fölmenni az ábécé-hegyre azokkal a nö­vendékekkel, akiknek az ér­telmi képességeit nemcsak a szülő, hainemn az óvódé, is csiszolta, s ott — ráadásul — a közösségben élés sza­bályaiból is ízelítőt kaptak. Mária az ablak mögött úszik, együtt a repülőgép­pel. Kinyújtja kicsit a nyel­vét, Józseffel incselkedik. Két keze tóz ujjával hívogat­ja. József előtt egy kopaszo­dó üzletember ül. Az is az ablak felé fordul József ész­reveszi a mozdulatát egy erőteljes mozdulattal vissza­igazítja a fejét. A férfi hátrafordul. lát­hatóan ingerült, dühös. Jó­zsef elszégyelli magát, any- n.yit morog csak: „Bocsá­nat . ..” Az ablakban újra csak az ég, s a felhők lat- szódnak. József cigarettázik. Most a füstkarikák mögé idézi meg Máriát, Mária majdnem meztelen csak egy ritkásan horgolt fehér kendő takarja a mellét combját. Hosszú haját megdobja, a haja elő­rehullik az arcába. Mária is cigarettázik. Kacéran Jó­zsefre fújja a füstöt. József előrehajol az előt­te ülő kopaszodó urat kér- Jezi: — Bocsánat... a füst nem zavarja? (Folytatjuk) Mar az 196U-as éven. dere­kain sürgetővé vált a társa­dalmi igény: iskolára előké­szítő foglalkozásokat kell szervezni az óvodákból kire­kedt gyerekeknek. Épp tíz esztendeje jelent meg az el­ső miniszteri utasítás — ezt 1977-ben meg egy követte —. amely lerakta a foglalko­zások jogi alapjait, egyszer­smind a pedagógiai tenniva­lókról is intézkedett. Azóta folyik nálunk — megszakí­tás nélkül — az ötéves gye­rekek fölkészítése az iskolás- kanra. Tíz év alatt azonban sok víz lefolyt a Dunán. Az 1970 és 1980 közé eső időszak minden bizonnyal úgy vonul be a magyar pedagógia tör­ténetébe, mint az óvodai ne­velés nagy évtizede. Üj ala­pokra fektettük a nevelő- munkát, amelynek tengelyé­be az iskolád életre való föl­készítés ke nuit, s közben asz . óvodai hálózat fejlesztésében is nagyot léptünk előre. 1970-ben száz óvodás karú gyerek közül csak hatvamat tudtunk elhelyezni, most pe­dig már 86 jár óvodába, és a statisztika a következő években még ennél is ked­vezőbb lesz. Ily módon az előkészítő foglalkozásokon részt vevő gyerekek szama a jövőben csökkenőd fog. Ne feledjük, hogy az óvodai ne­velésben nem, részesülő 14 százalék megközelítőiéig hat­vanezer gyereket jelent! Az ő sorsuk, szellemi gyara­podásuk kamt nem lehetünk közömbösek. Sokaikat íógitóíkoataó kér­dés : nem terhelik-e meg túlságosan az ötéves gyere­keket ezeken a foglalkozá sokon. Azonnal válaszolha tünk az aggályra: nem, er­ről nincsen szó. Az előkészí­tőn ugyanis nem »szigor«« iskolai mimika folyik, ha­nem játékos, szórakoztató foglalkoztatás. A pedagógus nem hagyományos tanítási órát tart, hanem kötetlen, húsz-harminc perces elfog­laltságot kínál nekik. Az elő­készítő foglalkozás célja a gyerekek értelmi képessé­geinek, beszéd- és mozgás- készségének fejlesztése; a helyes magatartási és a leg­fontosabb egészségügyi szo­kások alakítása; a közösség­ben való együttélés, a szel­lemi és gyakorlati feladat- végzés. a közös játék alap­vető jártasságainak elsajátí­tása. A »munka« ezekben a na­pokban kezdődött, A minisz­teri előírás szerint ugyanis az iskolaelőkészités október­től májusig tart, hetente két, esetleg három alkalommal, összesen 192 órában. Egy- egy csoportban — a körül­ményeknek megfelelően —• átlag 10—25 kds résztvevővel foglalkozik a pedagógus; sok helyütt az a tanítónő, aki majd az első osztályban is vezetni fogja őket. A vizsgálatok ,is tamús't- jak, hogy mekkora hasznuk származik ebből á 192 órás »tanévből« a gyerekeknek. Mégis akadnak szülők — évente mintegy három-négy ezer —, akik rendszertelenül küldik el fiukat, leányukat az előkészítőre avagy el sem engedik, mivel a részvétel nem kötelező. Az ő meggyő­zésük nemcsak a pedagógu­sok feladata, hanem mind- azoké, akik felelősseget erez­nek a gyermekek jövőjéért. P. K. Ï. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents