Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-17 / 244. szám
A vállalati belső mechanizmus tartalékai Hatékonyságot gyengítő ellenérdekek JAVASLATOK A TAGGYŰLÉSEN Meggyőző szóval, jó példával (Hozzászólás »A munka- patltó) a vezérigazgatóig-« cinül cikksorozathoz.) Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy részt vehettem egy gyáregység műszaki és szervezeti rendszerének kialakításában, közreműködhettem a szervezeti és működési szabályzat kidolgozásában. Alkalmam volt hallgatni az ezzel kapcsolatos vitákat, tapasztalni a vállalat funkcionális szerveinek hozzáállását, megismerni vidéki körülmények és tapasztalatok hiányát tükröző álláspontjukat. Igaz, hogy egy új gazdasági szervezet indítása sok gonddal, buktatóval jár: ezárt nélkülözhetetlen a nagy irányítási, termelési, szervezési és mozgalmi tapasztalatokkal rendelkező központ segítsége. Különösen akkor igaz ez, ha egy új telepet, ipari múlttal és tapasztalatokkal nem, rendelkező környezetben alakítanak ki. A termelőmiunka kezdetén, és később is ott keletkezik a baj, ahol a feladatok ésszerű megoldását kereső új vezetőgárda a vég- rehajtóappairátus, az új környezetben az újszerű feladatok megoldására olyan kezdeményezésekkel áll elő, amelyek eltérnek a központban addig alkalmazott ügyviteli, szervezeti és szervezési 'gyakorlattól és a megszokott rendszer néhány elemének megváltoztatását is igénylik. A telepített ipari üzemek döntő többségénél kellő körültekintéssel járnak el a vezetők kiválasztásakor, és vezetőd munkára alkalmas — vagy arra alkalmasnak vélt — személyéket bíznak meg. Az új üzem indításának időszaka egyébként is szigorú döntőbíró az alkalmasság kérdésében, ezért akik eredményesen »élik át* az első néhány évet, azokat a-z irányító szerv támogatásával olyan munkával is meg lehet bízni, amely »-felsőbb osztályt* jelent — feladat és hatáskör tekintetében. Egy üzem indításakor sok lelkes dolgozó kezdi meg a munkát Idő múlásával ők hozzáértőbbé is válnak. A lelkesedés azonban sok esetben, sajnos, nem jelent egyet a szakmai ismeretek fejlődésével, a vezetői tapasztalatok növekedésével. A mellett az oktalan beavatkozás is gyakori : az alsóbb egysegek ésszerű javaslatait — akár újítások, akár csak a termelési tanácskozás felvetései — sok esetben mellőzik: intézkedésük egy sor ütközést hoz maigával. Ez érthető módon kedvezőtlenül befolyásolja a vezetők hangulatát, bántja szakmai önérzetüket. Elveszi a helyi vezetők lelkesedését, mérsékli a kezdeményezőkészséget, csökkenti a felelősségérzetet. E problémák megoldása az lehet, hogy a helyi vezető nagyobb bizalmat kap a központtól beosztásának ellátásájioz. A vállalatok érdekeltségi rendszerének gyenge pontjaira a példák sokaságát lehet felhozni. A vállalaton belüli érdekviszonyok nem szolgálják eléggé a hatékonyabb gazdálkodásra való törekvést, a tervező-, a szervező- és az ellenőrző munkában való eredményes közreműködést. Még mindig direkt irányítási módszerek tapasztalhatók a vállalatok központi szerveinél a fejlesztési, a beruházási politikában is. Ezek sokszor teremtenek fonák helyzetet. Azzal egyetértek, hogy a A munkavédelem összetett feladat, s nem választható el a gazdasági céloktól; szerepének lényege nem a zavarelhárító, hanem a megelőző tevékenységben van. Különösen az okok elemzésével, a baleseti források feltárásával tehetnek sokat a szakszervezetek azért, hogy eredményesen gyakorolják a munkavédelmi felügyeletet. Ezekkel a gondolatokkal, nyitotta meg tegnap Kaposváron, a Szak- szervezetek Somogy megyei Tanácsának székházában dr. Müller Lajos, az SZMT titkára az aktívák részére rendezett összejövetelt. A találkozón részt vett Tar Gyula, az SZMT elnöke is. Suhajda János munkavédelmi osztályvezető az utóbbi három évtizedben végzett felügyeleti tevékenységet elemezte, s ennek kapcsán á feladatok állandó növekedését vállalati fejlesztési alapok központi kezelésének megvannak az előnyei: az már korántsem elfogadható, hogy a vállalati egységek az eszközhatékomyságot illetően nem kötődnek érdekeltségi tényezőkhöz. Ennek a következménye az, hogy az eszközeik jobb kihasználására törekvő gyárak, gyáregységek elmaradnak a korszerűsítésben. Az új gépeket, berendezéseket »kisíró« egységek pedig esetleg indokolatlanul halmoznak föl eszközöket, illetve jóval a műszaki és erkölcsi kopás előtt selejteznek ki régie- , két. A termelőeszközök korszerűsítése természetesen elengedhetetlen a vállalatoknál. Ennek kiegyensúlyozottabbá tételét ugyanúgy szerepeltetni kell az egységek érdekeltségi rendszerében, mint az árbevétel teljesítésének ütemét és mértékét, valamint határidejét. Az eredményes gazdálkodás továbbfejlesztésének egyik döntő láncszeme, hogy a vállalati egységeket az eddiginél jobban vonják be a fejlesztési döntésekbe. főként Somogy iparának fejlődéséhez vezette vissza. Az új gyárak, üzemek létrehozása, a meglevők bővítésével együtt nem mindenütt teremtették meg a biztonságos, egészséges munkavégzés feltételeit. A megyei párthatározatok alapján a szakszervezetek egyre inkább ráirányították a figyelmet az üzem- egészségügyben és a szociális ellátottságban mutatkozó lemaradásokra, sürgetve a fölzárkózást. Kezdetben csupán arra törekedtek, hogy minden berendezést lássanak el védőkorláttal, illetve védőburkolattal, legyen lehetőség a tisztálkodásra, az öltözködésre. Aztán nőttek a követelmények: az egyre magasabb szintű biztonságtechnikai, üzemegészségügyi, szociális feltételek iránt. Az SZMT munkavédelmi osztályvezetője elmondta, hogy a somogyi mezőgazdaMost olyan szakaszában vagyunk a fejlődésnek, hogy a gazdasági tevékenység elő- relendítése mindnyájunk közös ügye. A kommunisták közös és egyéni munkájának a középpontjában áll a gyár, a gazdasag terveinek megvalósítása. A XII. kongresz- szus szellemében sokkal megalapozottabb, az egészséges gazdasági folyamatok kibontakoztatását segítő . cselekvési programokat készítettek a vezetőségek, s a taggyűlések többségében ezeket további észrevételekkel, javaslatokkal egészítették ki. Minden terv annyit ér, amennyi megvalósul belőle. A kaposvári pártszervek és -szervezetek idei tevékenységére az a jellemző, hogy az eddiginél rendszeresebben, következetesebben visszatérnek arra, mi valósul meg határozataikból. Ha szükség van rá, akkor azonnal intézkedéseket sürgetnek. Ez elsősorban azon alapszik, hogy a pártvezetőségek két taggyűlés között is szoros kapcsolatban állnak a gazdasági vezetőkkel. Azt az elvet vallják, hogy a kommunisták adjanak meg minden támogatást a vezetőknek helyes elképzeléseik megvalósításához, álljanak melléjük, ha olyat kezdeményeznek, sági üzemekben a rakodással, szállítással és anyagmozgatással kapcsolatos balesetek száma az 1971. évi 31,8 százalékról a múlt évig 18 százalékra, az élelmiszeriparban 14-ről 13 százalékra csökkent. Ebben és általában a munka- védelmi helyzet javulásában fontos szerepe van a megelő- | zö tevékenységnek, az ellen- i őrző és felvilágosító munka i hatékonyságának. Jelenleg i mintegy hatezer munkavédelmi őr, ezer társadalmi felügyelő, illetve aktíva, százhúsz vizsgázott társadalmi felügyelő és több mint száz munkavédelmi technikus, üzem- és szakmérnök segíti a munkát szerte a megyében, Suhajda János előadása után dr. Müller Lajos jutalmakat, okleveleket adott át több aktivistának — a munkavédelem terén végzett tevékenysége elismeréseként. ami a jobb muníkát szolgálja. Ezekről beszélgetve, a várost pártbizottság egyik munkatársa felhívta a figyelmemet arra, hogy a pártszervezetek egyre gyorsabban érzékelik, hol van szükség a politikai tevékenység javítására. Mivel nő az emberi tényezők szerepe, igy egyre szélesebb körben agitálnak a műhelyekben. Az erőt is megsokszorozza, ha minél több embert felvilágosítanak a tervekről, meggyőznek azok helyességéről. A Kaposvári Ruhagyár pártbizottsága például fokozottan figyelemmel kíséri a gazdasági feladatok megoldását, a szervezési, a takarékossági intézkedések megvalósulását. Legutóbb mérlegre tették, hol tartanak a takarékossággal. Kitűnt, hogy több mint egymillió forintra rúg a megtakarítás. Ennyit terveztek egész évre, igy mod van az eredmény növelésére. A részletes elemzés kimutatta, hogy elsősorban a világítás ésszerű használata hozott sokat a konyhára, más területen — például a gépkocsik jobb kihasználásában — sok még a tennivaló az év hátralevő részében. A Kaposvári Elek- troncsógyár üzemi pártveze- tösége azt állapította meg, hogy az ev eleji ösztönzésük nyomán a gazdasági vezetők mindent megtettek az állásidő csökkenteséért. Nagy lendítőerő mindenhol a helyes vállalati szemlélet és magatartás kialakítása. A Kaposvári Húskombinát párt-végrehajtóbizottsága szintén fölismerte ennek fontosságát, s legutóbb ennek érdekében mozgósította a kommunistákat. A Kaposvári Építőipari Szövetkezet A somogyi homokhát északi részének savanyú talaján gazdálkodik a buzsá- ki Munka Hatcosa Tsz. Belvizes területeiken száz— százötven mázsás hozamokat értek el silókukoricából az utóbbi években. Két eve, úgy látszik, megtalálták a gazdaságtalan termelés »ellenszerét* : szudámfű termesztését kezdték meg, négy—ötszintén a párttagokra támaszkodik abban, hogy ütem szerint elvégezhesse a nagyobb felújításokat. Mindkét helyen elsősorban a pártmunka módszereivel, mozgósító és szervező munkával sorakoztatják fel a tagságot e célok elérésére. A hatékonyság, a minőség érdekében azt is szóvá teszik, ami gátolja a jobb munkát. A kaposvári vasútállomás párt-végrehajtóbi- zottságának ülésén szóba került, hogy a harmadik toia- tómozdony teljesítménye kicsi, szükség volna helyette egy nagy teljesítményű gépre a vasúti kocsik gyors kies beállítása érdekeden. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat taggyűlésén a gépek, a targoncák műszaki állapotának javítását sürgették. Az anyagmozgató gépek műszaki színvonalának javítása megkívánja, hogy megteremtsék az ehhez szükséges személyi és műszaki föltételeket. Persze a gépkezelőktől is függ, miként használjak ki a berendezéseket, hogyan bánnak velük. A kommunisták arra hívták töl a figyelmet, hogy állítsanak elejtik magasabb mércét, emeljek az oktatás színvonalát. A pártszervezetek abban is előreléptek, hogy olyan part- megbízatásoKat adnak a kommunistáknak, amelyek elősegítik ezeknek a határozatoknak a megvalósításál. így közvetve és közvetetten politikai eszközökkel segítik elsősorban a gazdasági munkát. E jó példa hatása a műhelyekben, a munkásközösszükséges vállalati segítség Teleki Sándor a rabi nagyközségi pártbizottság titkára Értékelték a munkavédelmi munkát segekben iü érződik. Lajos Géza Szudánifű, silócirok Tapasztalatcsere és bemutató SZÁZ ÉV ÓTA Az IVITI jelenti... Száz évvel ezelőtt, 1880- ban kel országgyűlési gyorsíró magánvállalkozásban alapította a Magyar Távirati Iroda ősét és ezzel megteremtette az osztrák hír- szolgálati iroda, — a Korrespondenz Büro — magyar velely társát. Két évvel később az MTI megállapodást kötött a híres Reuter hírügynökséggel, s ily módón hamarosan világszerte ismertté vált... Azóta naponta jelentkezik, a magyar és ülföldi sajtó hasábjain, a tv képernyőjén, az éter hullámhosszán, hazai hírszolgálatunk legrégibb intézménye: a Magyar Távirati Iroda. Az elmúlt száz év viharos történelmét nyomon követték az MTI híradásai. Írásos anyagokban, tudósításokban, később képekben számolt be a hazai es a külföldi politikai élet minden mozzanatáról, sportról, kultúráról — a változó világ minden eseményéről. A felszabadulás után a világon elsőként kötött cserealapon szerződést az MTI a Szovjetunió hírszolgálati irodájával, a TASZSZ hír- ügynökséggel. Ezzel rakták le az új szocialista magyar hírügynökség alapjait. Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb tért hódított az MTI munkájában a modern technika: a hírjovábbí- tás eszköztárába a hagyományos géptávírokon kívül bevonult az elektronika. Ma már perce» alatt érkezik az A bel és külpolitikái hírközpont nagyterme Video-display képernyőkön jelenik meg a híranyag. MTI jDBiphegyi székhazába a földgolyó bármelyik részén történt esemény fényképe, és jut a szerkesztőségek asztalára. Megkezdődött a számítógépes-képernyős, úgynevezett video-display feldolgozás és hírtovábbítás is. A külföldire irányuló napi adáMíkat 'készítő szerkesztőség a szövegeket * másodperc tört része alatt továbbítja. A szerkesztői munka hagyományos eszközeit, a tollat és kéziratpapírt kiszorítják a műszerek. A külpolitikai szerkesztőség után hamarosan a belpolitikai szerkesztés is hasonló módszerre tér át. Az MTI 19 megyei szerkesztősége kétszáz központi újságíró és iotas munkatársa 21 ország bas működő tudósétól, valamint az együttműködő 70 külföldi hirsaod- gálati iroda ontják az in- foimácéét: 700—800 ezer szót tartalmazó 3500 gépelt oldalnyi anyagot fogad és dolgoz föl naponta ez a szervezet Ezenkívül mintegy 400 külföldi napilapot, fdyójratot szemléz kiadványaiban, amelyek magyarul és öt világnyelven jelennek meg. Az MTI-fotó naponta mintegy 300 képet forgalmaz, a cikkszolgálat évente 500 írást juttat el — hazánk életéről — a külföldi sajtónak. Köszöntjük a centenáriumát ünneplő Magyar Távirati Iroda valamennyi munkatársát, kollegáinkat ! Ün nepük túlnő a magyar sajtó kereted«, mert. olvasótáboruk ta, egeez világ. száz mázsás hektáronkénti eredménnyel. Az idén ük hektáron már a silókukoricánál nagyobb béltartalma silócirok termesztése is folyik — kétszáz—kétszáz- húsz mázsára becsülik a várható hozamot. Kedden népes szakmai közönség kisérte figyelemmel a silózást: takarmányci- ix>k-termesztési- és betakarítási bemutatót rendeztek a termelőszövetkezetben. Előtte tanácskozáson értékelték a hazai termesztést. Míg korábban a "kukorica- övezet« növényeitek tekintették a airokféléket. ma a réti, agyagos, szikes, homokos talajokon termesztik., tehát főként ott, ahol más növényekből nem lehet jó eredményeket eléírni. A tíz—tizenkét éve nemesített hazai fajták nem váltották be a reményeket, így a vetőmag zömét még külföldiről szerzik be. Négy éve húsz ameri Icai hibrid került az országba: akkor kezdődtek azok a kísérletek, melyeknek eredményeként a vetőmag felét már a közeli jövőben hazai alapanyagból biztosítják. A kétszázötven hektáros vetömag-szaporító terület évente mintegy száznegyven ezer dollárnyi megtakarítást hoz a népgazdaságnak. A buasákim kívül egy másik példáról is hallottunk: silány talajú, erdővel övezett domboldalon ért el jó eredményeket silócirok termesztésében a gödrei tsz. Olyan, területen, ahol a kevés termést korábban a vadak legtöbbször teljesen elpusztították. A gödrei tapasztalatok alapján a Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat valamennyi » vadveszélyei« területen gazdálkodó partnerének javasolja a takarmánycirok termesztését. SOMOGYI NÉPLAP
