Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-15 / 242. szám
Egy nyelv, mellyel sok nemzet él BARCSI SZÁMVETÉS A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL Abban a körben, ahol a számvetés tapasztalatait összegezték, munkaértekezletnek tekintik az aktívát, és élnek is az alkalom adta lehetőséggel. A múlt héten a barcsi városi tanácson a város és a város környékének népművelői, a közművelődés közvetlen mányitól ismét alkalmat találtak a közős eszmecserére, ezúttal az elmúlt öt évről hallottunk értékelést, majd a VI. ötéves terv legfőbb feladatait vázolták a résztvevők. A várossá nőtt település erősein iparosodott az utóbbi években, és szükségszerűen előtérbe került Barcson a műnkásmúvelodes. Maguk a munkahelyek is törekeditek a munkásképzés és továbbképzés tervszerűségére. ezt mutatják az eredmények is. Sok új kezdeményezés született a munkás- művelődés föllendítésére Barcson: a munkahelyi köz- művelődés gazdagabb lett, új művelődési formák honosodtak meg. Míg máshol arról hallani, hogy a munkahelyeken szaporán cserélődnek a közművelődéssel foglalkozó szakemberek, a „felelősök", addig Barcson és környékén évek óta nem vált meg senki sem ettől a feladatától. Egyre több művelődési és szórakozási lehetőséget kínálnak a barcsi és Barcs környéki művelődési intézmények, munkahelyek — ezt állapították meg az értekezleten. Számottevő eredményt értek el a fiatalok szakköri foglalkoztatásában. Az ismeretszerzés és a hobbi találkozik az ezekben a szakkörökben végzett munka során. Huszonöt szakkör működik Barcson a különböző munkahelyeivé«. Tapasztalatokért tehát érdemes fölkeresni őket. hogy vonzóvá tegyük másutt is az ifjúság számára a szakköröket, más munkahelyek pedig tanulhatnának a példás együttműködésből. A barcsi és a környékbeli a-matőr együttesek nem ismeretlenek a megyében, tevékenységük — ha nem is mindig töretlenül — fejlődött. Nőtt a csoportok száma, és ma többen tekintik a szabad idő hasznos eltöltésének a néptáncot, az irodalmi színpadi tevékenységet, mint tegnap, A tehetséggondozás kiemelkedő a barcsi zeneiskolában. A zenei nevelés, izlésíormálás mellett tehetséges fiatalok ismerkednek meg az aktív muzsikálás különböző formáival. Barcs fiatal intézménye, a Dráva Múzeum sok látogatót vonz; nemcsak Somogy megyéből keresik föl szívesen állandó és időszaki kiállításait, hanem Baranyából is átjárnak, és élő a kapcsolat a szomszédos jugoszláviai városokkal. A barcsi és Barcs környéki intézményhálózat bővítésének másik példája az új darányi művelődési ház. Persze gondok Barcsoat is vannak. Még mindig arról panaszkodnak a közművelődési intézmények dolgozói, hogy nem képesek egymással összehangolni a munkát a rendezvények házigazdái. Gyenge a propaganda is olykor-. Bírálták azoknak a távolmaradását a fontosabb közművelődési rendezvényekről, akikre azért is számítanak, mert hangadói lehetnének egy-egy munkahelyi, lakótelepi közösséginek. Kevesen járnak közülük a múzeumi kiállításokra, zenei programokra, a könyvtár által rendezett író-olvasó találkozókra. Pedig számítanak rájuk, mert közvetítőként — példaadással — más dolgozó rétegeket is bekapcsolhatnak a köziművelődésbe. Nőtt azonban a rendezvények látogatói között a nők aránya. Aktívabban vesznek részt a klubokban, fejlődött közéleti szereplésük. De még mindig elégedetlenek a könyvtárban a nő olvasók számával, kevesen sportolnak rendszeresen, a kisgyerekkel (gyerekekkel) otthon tartózkodó asszonyokat még nem sikerült bevonni a különböző közművelődési programokba. E térén különösen sok még a teendő, a közművelődési intézmények nem találták meg a módját, hogy őket érdeklő programokat tervezzenek. Barcs nemcsak egy város közművelődéséért erez felelősségei : sokkal . nagyobb terület lakosságának az igényeit kell kielégítenie. Az elmúlt öt év feladatai között szerepelt, hogy fokozni kívánják a város kisugárzó szerepet. Néhány új értékkel máris sikerült gazdagítani Somogy megye közművel ödeset, gondolunk itt a Drava menti nyár sajátos, színes, tartalmas programjára vagy a zened továbbképzésekre, a zenei táborra. A VI. ötéves terv közművelődési feladatainak megoldása a további fejlődést biztosítja Barcson. Több szakembert kívánnak letelepíteni, fölszámolják a művészeti élet aránytalanságait: fejleszteni szeretnék a színház- kultúrát és az irodalmi életet. A szakköri foglalkozásokon tág-a-bb teret szentelnek a műszaki és a természettudományos ismeretek gyarapításának. Kiemelt feladat a zenei, képzőművészeti élet. fejlesztése. a filmkultúra gyarapítása. Kevés a szakképzett amatőregyüítes-ve- zető, képzésükről gondoskodni kell. Noha szó esett Soós Dezső művelődésügyi osztályvezető beszámolójában a nyugdíjas korú lakosság közművelődési érdeklődéséről, ennél többet is hallottunk az egyik hozzászólótól. Barcson ezerháromszáz nyugdíjas él. A közművelődésben részt vesznek. Elégedettek a nyugdíjasok klubjának a tevékenységével is, mert áthatja a művelődés igénye. Szó volt a vita során az általános iskolák alapozó szerepéről is. Az iskolák azonban még nem találták meg az együttműködés formáit a munkahelyekkel — hogy fokozódjék a tanulási ' kedvük azoknak, akik még nem végezték el a nyolc általánost. (Az idén mindössze húszán iratkoztak be a dolgozók általános iskolájába.) A felelősség közös: az iskola és a munkahely és a település együttesen érhet csak el eredményt a dolgozók általános iskolája vonzóbbá tételében. Tudunk róluk Van már másfél—két évtizede is, hogy a meszteg- nyöi termelőszövetkezet akkori főkönyvelője egy reggeltől estig tartó beszélgetés során csodálatos világba engedett bepillantani. Ámultam a képeslapok, színes folyóiratok láttán, s betűztem volna a szöveget is, ha is- 'mertem volna a nyelvet. A főkönyvelő olvasta helyettem, magyarra fordítva a sorokat — a szavak leginkább a spanyolra vagy az olaszra emlékeztettek —, s közben elmagyarázta, mikor és hogyan barátkozott meg egy életre ezzel a szép nyelvvel. A fővárosban nőtt föl, a vasasok között, ahol már a második világháború előtt munkások ezrei tanulták az eszperantót... Kevesen tudják, hogy az Egyetemes Eszperantószövetség ma kilencvenegy országban mintegy negyvenezer tagot számlál. Magyar- országon a szervezett tagok száma megközelíti az ötezret, de ennél mintegy négyszerié többen ismerik, beszélik a nyelvet. . A nyáron Somogybán is rendeztek tábort. Az ENSZ-titkárság lapja, a Secretariat News két oldalas cikket közölt Az eszperantó — világnyelv címen, s ez is jelzi a nemzetközi nyelv elismerését. A Budapesta Informiló ban — az eszperantó nyelvű havi folyóiratban — olvashattuk, hogy Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós több társával már korábban megtanulta ezt a nyelvet. Tito Horányi Barna Fazekasház Sümegen Fazekasházat létesített otthonában Patonai Ferenc sümegi mester. A vár alatti parasztházban a látogatók a népművészet mesterének legszebb alkotásaival ismerkedhetnek meg. A fekete yen titka — Ezek szerint az én agyamat is át kelt világíttatni ! — Pontosan így gondolom en is. — Hol van Chairlie? — Charlie 7 Az a vörös ördög? — Igen. De Charlie egy angyal. Vörösnek meg elég vörös vagy te is, Lilian. — Charlie ért az agyátvi- lágítéshoz? — Igen. Charlie egy öreg, pompás bohóc, és méndenher. ért. — Akkor é* mórt. elmegyek— Ar ra kérlek, és ez most kétszeresen fontos, hogy Bertram agyába csak és kiárólag olyan információkat juttass, amiről biztosan tudjuk, hogy téves. Meg kell zavarnunk azt a valakit vagy azokat a valakiket, akikhez eljut Bertram agyának üzenete. — Értem, Jones, így lesz. Rohanok vissza és megsemmisítem a dottore felmondását. Az nagyon jó lenne, ha Bertram agya a dottoré- va-1 kezdene foglalkozni. A dottore ugyanis teljesen ártalmatlan figura. — Ez biztos ? — Biztos. Különben nem mondta volna ei nekem, hogy mit ládáit Bertram agyában. — Ez igaas. — És nem mentett« volna meg az életemet. És nem mondott voéna tői Bér Iramnak ! — Az se volna, i’oswz, ha megtalálnád a dottorét. Volna helye itt nálunk is. Bizonyára remek orvos. — Ügy van. A dottore remek orvos. De a hírszerzéshez teljesen hülye. — Érzéketlen. Lilian, érzéketlen. Nem hülye! Csak érzéketlen. Sokan vannak ilyenek. SS. Gyönyörű, tiszta színekben pompázó reggel, a Kék Pisztráng, mint egy középkorból íttf elejtett kastély, úgy ragyog. Olyan esetlenül, és ártatlanul. A tornyok cserepein fényt tükröz a harmat, a rétek távolabb, mintha gőzölögnének : most szárad föl a fű. Da« és Erzsébet sétálnak. — Kevés ilyen szép helyet ismerek a világban — mondja komolyan és meg- ilietődötten Dán. — Én se láttam még ilyen szépet. . . Odanézz, Dán ! Egy szarvas . .. Még sose láttam szabadon szarvast... — Nyilván ez sem szabad ... a Kék Pisztránghoz tartozók. Benne van a számlábam. Közelebb mennek a szarvashoz. Az csak áll, és néz. — Te Dán... Él ez egyáltalán? — Dobj feléje egy követ! Erzsébet lehajol, egy kővel megcélozza az állatot, de az csak áll és néz, szomorú, hatalmas szemekkel. — Ki van tömve.- Csak dísz. — Olyan szomorú ez, Dán. Olyan szomorú! Még sohasem láttam szarvast, szabadon. — Nem is fogsz, édesem. A szarvasok a mi kontinensünkön már aligha élnének meg. Alig van zöld terület, alig van összefüggő, háborítatlan erdő. Azért nincsenek szarvasok. — És mi van helyettük-? ' — Semmi. Beton, üveg, műanyag. Meg ilyen kitömött bábuk — mondja Dán. Dühösen odamegy a kitömött, élethű másolathoz, és fölborítja. A szarvas feldől, és valahonnan. a magasból, és messziről, mintha szarvas- bőgés zaját hozná féléjük a szél. — Hallod, édesem? — Hallom. Nyilván működésbe lépett a Kék Pisztráng riasztóberendezése. — Gondolod? (Folytatjuk.) de ismerjük-e őket? akkor ismerkedett meg az eszperantóval, amikor — még- a századelőn — munkásmozgalmi tevékenységéért bebörtönözték. Ö úgy vélte, sokkal könnyebb megtanulni, mint más nyelveket, s különösen alkalmas arra, hogy a munkások ennek „közvetítésével” kapcsolatot alakítsanak ki más országok munkásaival. A művészetekben is jelen van az eszperantó. Az angol Frank Merrick például huszonhárom zsoltárból álló eszperantó szövegű kórus- művet komponált, Udo Jürgens és mások e nyelven énekeltek lemezre dalokat. (A legtöbb lemezen a bolgár Veszelin Damjanov hallható.) Svájcban részvénytársaság alakult olyan filmek készítésére, amelyekben a aze- replök az eszperantót beszélik, s az első film. íorgatá- sát jövőre kezdik meg. A Magyar Eszperantószövetség és az Országos Szövetkezeti Tanács között két éve létrejött szerződés szerint a közös -«unka irányítására létrehozták a Szövetkezeti Eszperantóbizottságot. A múlt évben már ötszáz mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezeti tag járt eszperantó-nyélytan- íolyatnra. E nyelven jelentős árucsere-forgalmi egyezményt is kötöttek a hazai és külföldi szövetkezetek. Készítenek szövetkezeti szakszótárt — ennek szerkesztésében külföldi szakemberek is részt vesznek. H. F. „Virágozzék egy szál virág” A történelem ismétlődik, de korántsem mindig »magasabb szinten«. Hol itt, hol ott üti fel fejét a totalitarizmus, -a szellemi sötétség, természetesen valamilyen szélsőséges ideológia szolgálatában. A harmincas évek közepéig még Heine, Fontaine, Thomas Mann műveiből raktak máglyát a német városok terein. S három évtizeddel később hasonló jelenetek játszódtak le Peking, Vuhan, Sanghaj utcáin. Legföljebb az »áldozatok« változtak. Míg a harmadik birodalomban zsidók és marxisták írásait emésztette el a tűz, Kínában elsősorban a nagy kínai klasszikusok művei váltak hamuvá. Csü Jüan gyönyörű elbeszélő költeményének. a Száműzetésnek példányai, Tu Fun és LiTaij- po »kispolgári érzelgősségtől bűzlő« szerelmes versei. Po Csü-ji »filiszfcer nyugalom- keresést, elvágyódást hirdető« táj költészetének kiadásai. vagy — a hatalmas ország huszadik századi irodalmából — Mao Dun halhatatlan. regénye, Kuo Mo- zso lirai szépségű önvallomásai. A nagyvárosokat elözönlő »vörös gárdisták« természetesen nem érték be a könyvek tömegének megsemmisítésével. A Zsenmin Zsipao és a Hungesd vezércikkeinek hatása alatt nagy tudósok, kitűnő művészek omlottak össze lelkileg, s jól járt az, akit »csák« -megbélyegezték, jól az a tudós, akinek »csak« laboratóriumát törték össze, jól az a zongorista vagy hegedűművész, akinek »csak« ujjad estek a puskatus áldozatául, mert a »burzsoá úton járó« Beethoven vagy' Schubert darabjait merészelte műsorra tűzni Egyszóval: Kínában lei tört a téboly ... Dúlásáiól, majd elcs-itulá- sá-ról bőségesen ka-ptunk tájékoztatást egy—másfél évtizede, okairól azonban keveset tudu-nk ma is. Mindenképpen hézagpótló, s nemcsak történeti tanulmányokra, de általánosabb politikai következtetésekre is alkalmat ad hát Baracs Dénes kitűnő könyve, amely nemrégiben jelent meg a Kossuth Kiadó gondozásában. Baracs — az esemenyeket átélt MTI-tudÓsitó nagy ismeretanyagával, egyszersmind filológusi gondossággal és politológusi éleslátással — részletesen elemzi a kulturális elnyomorodás e folyamatát, Riportszerűen izgalmas könyvéből kiderül : az úgynevezett kulturális forradalom több volt holmi kampánynál: a »jena-nd korszak« egyenes következménye. Mao Ce-tungnak mái' a negyvenes évek elején közzétett hírhedt »felszólalásainak« folytatása. Lényege: az úgynevezett ázsis: termelési mód erősen köz pontosított- rendszeréne! restaurálása, a tömegék könyvespolc szellemének »redukálása«. A forradalom utáni időszak viszonylag türelmes tudományos és művészeti irányítása, az 1957-ben meghirdetett. Virágozzék száz virág- mozgalom csupán taktikai manővernek számított, csapdának, melybe sokan »bele- ugrottak«, a széles látókörű Peng Tö-huaj marsaUtól Kuo Mo-zsóig, az írószövetség aggastyán elnökéig, aki 1965-ben szemétnek nyilvánította az egész zseniális életművét — hogy hivatalát és életét megőrizhesse ... Frappáns mináportréfckal viláígitjia meg Baracs á hatalomra jutott — s az esztétikában nem túl járatos — ortodox maoista funkcionáriusok személyiségét is. Jao Ven-jüanét, a kérlelhetetlen sang-haji »nagyíőnö- két«, Kang Sengét, a ravasz taktikusét, Csang Csun-csdaó- ét, a tehetségtelen zsurnalisztáét, és a boszorkány- konyha többi föszakácsáet. Csiang Csámgnek, a Nagy Ideológus múzsájává, majd feleségévé let-t középszerű szÁnészai-öcskének a története arról ad leckét, hogyan fonódhat össze a családi alapokon nyugvó tradicionális hatalom a bürokratikussal — egy önmagát szocialistának minősítő rendszerben, A tehetséges fiatal Vang Hun-g-ven esete arra példa, hogyan fan-hat be egy könyörtelen gépezet egy sokra hivatott férfiút, hogyan teheti zsarnokká a született demokratát is. Arcunkra fagy a mosoly, ha a nagy alkotások helyettesítésére hivatott »forradalmi minta-operák« — A Tigrishegy fortélyos bevétele, A vörös lámpás története, Az adószedő csarnok — keletkezéstörténetét és cselekményét olvasgatjuk. S megborzongunk Teng Hszdao-pin,g találó megfogalmazásától, mely — a hajdanvolt mozgalom nevének analógiájára — igy jellemezte a politikai célzatú »kulturális forradalom« esztendeit: »Virágozzék egy szál virág.« S áJta-lában a hátunk borsódzik a történettől. melyet Baracs Denes hol fanyar humorral, hol felháborodással, hol elemző higgadtsággal mond el egy ostoba hatalom és egy, csak a tudás fegyverével harcolni képes értelmiség egyenlőtlen párharcáról. A »mesének« hamarosan a »négyek bandájának« nyilvános perén következik majd látványos folytatása. Lengyel András
