Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

T Nagygyűlés Budapesten Vietnam ünnepén (Folytatás az 1. .oldalról) Annak a népnek a nemzeti ünnepéről emlékezünk meg, amely a franciá gyarmato­sítás, az amerikai imperia­lizmus felett történelmi je­lentőségű győzelmet aratott, sikeresen meghiúsította a pekingi hegemonista körök által kirobbantott agressziót, és beírta nevét a szabadsá­gért, a nemzeti függetlensé­gért, a szocializmus nemes ügyéért folytatott harc tör­ténetébe. A kormány elnökhelyette­se ezután emlékeztetett ar­ra, högy 1945. szeptember 2-án a népi demokratikus forradalom eredményeként megszületett a Vietnaitii De­mokratikus Köztársaság, Délkelet-Ázsia első munkás­paraszt állama. — A népi demokratikus rendszer megszilárdítása, a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a kulturális át­alakulása azonban rendkívül bonyolult és nehéz helyzet­ben, fegyveres harc köze­pette rpent végbe. A fran­cia gyarmatosítók, az impe­rialista hatalmak támogatá­sával, 1946-tól nyíltan fellép­tek a vietnami forradalom ellen, fegyverrel kísérelve meg visszaállítani indokínai uralmukat. Az ellenük vívott hősi honvédő háború 1954 májusában, a vietnami nép történelmi jelentőségű győ­zelmével végződött. Az im­perialista erők azonban nem nyugodtak bele a ku­darcba, szabotálták a genfi egyezmények betartását, megakadályozták az ország egyesítését, a déli országrész-, ben létrehozták az amerikai imperializmus bábrendsze­rét és megpróbálták ezzel végérvényesen kettészakítani Vietnamot. A továbbiakban a kor­mány elnökhelyettese vissza­tekintett arra a hősi harcra, amelyet a vietnami nép az amerikai agresszió ellen folytatott. E szavak kapcsán hangoztatta : — Őszinte megbecsüléssel . adózunk a vietnami nepnek azért, hogy vállalta és meg­vívja szabadságküzdelmét, s eközben volt ereje arra is, hogy cselekvő szolidaritás­sal álljon az indokínai test- vémépek oldalán. A vietna­mi nép hősies helytállása mellett a győzelem fontos tényezője volt az internaci­onalista. szolidaritás és az a hatékony támogatás, amelyet a harcoló vietnami nép a szocialista országoktól, első­sorban a Szovjetuniótól ka­pott Jóleső érzés számunk­ra, hogy a' hősi harcot ha­zánk lehetőségeihez képest mindig jelentős mértékben támogatta. A szónok kitért arra, hogy Dél-Vietnam felszabadulása után a vietnami forradalom új szakaszba lépett: A Viet­nami kommunista Párt IV. kongresszusa 1976 decembe­rében kijelölte a vietnami forradalom általános irány­vonalát, felvázolta a legfon­tosabb' politikai, társadalmi, gazdasági célokat. — A pekingi vezetők nagyhatalmi, hegemonista politikája miatt a vietnami nép nem valósíthatta meg zavai-talanul a kijelölt fel­adatot. Kina a kambodzsai Pol Pót-rendszeren keresz­tül, majd 1979 februárjában közvetlenül is, újra fegyve­res harcra kényszerítette a vietnami népet, az ország függetlenségének, szuvereni­tásának, területi sértetlensé­gének megvédéséért. S a vietnami nép és fegyveres erőd ismét győzelmet arattak, az invázió beszüntetésére, csapataik visszavonására kényszerítették a pekingi vezetőket. A Trybuna Ludu cikke a nyugati propagandáról Lengyelországi megállapodások A lengyel, sajtó kedden is­mertette a gdanski megálla­podást, amelyhez hasonlót írtak alá Szczecinben is. A lapok rámutattak, hogy a kormánybizottság és az üzemközi sztrájkbizottság számos jelentős társadalmi- gazdasági kérdésben jutott megegyezésre. A kormány­bizottság hozzájárult ah­hoz, hogy olyan szakszerve­zetek is alakulhassanak, ame­lyek nem tartoznak a szak- szervezetek központi taná­csához, de tiszteletben tart­ják a Lengyel Népköztársa­ság alkotmányát, elismerik a Lengyel Egyesült Munkás­párt vezető szerepét, és a Lengyel Népköztársas ág nemzetközi szövetségi kap­csolatait. Az új szakszerve­zeti törvény — amelynek előkészítését már korábban megkezdték — pontosabban fogja szabályozni a szakszer­vezetek jogait és egyebök között tartalmazni fogja a munkabeszüntetés jogi fel­tételeit. A megállapodás előirá­nyozza a lakosság tájékozta­tásának megjavítását. Hang­súlyozza, hogy meg kell gyorsítani a gazdasági re­form előkészítését, s a reformtervezetei országos vitára bocsátják. A megál­lapodás szerint a kóderpoli- t iáéban fokozott figyelmet kell szentelni a rátermett­ségnek és a szakképzettség­nek. A megállapodás számos pontja a lakosság szociális helyzetének javítását céloz­za. Eszerint a jövőben fo­kozatosan emelik a dolgo­zók, elsősorban az alacsony, íizetésűek munkabérét. A kormány határozatának ér­telmében figyelemmel kísé­rik a megélhetési költsé­gek alkulását, fokozottan el­lenőrzik a közszükségleti cikkek árának alakulását, és nagy gondot fordítanak min­— Népünkét' nagy öröm­mel tölti el, hogy a Viet­nami Szocialista Köztársa­ság nemzetközi helyzete és tekintélye az elmúlt idő­szakban jelentősen megszi­lárdult. Igen nagyra értékel­jük a^t a pozitív szerepet, amelyet a Vietnami Szocia­lista Köztársaság tölt .be az el nem kötelezett országok mozgalmában — mondptta befejezésül. Borbánéi János. Ezután Tran Dang Khoa, a VSZK nemzetgyűlésének alelnöke mondott beszédet. Megemlékezett arról a napról, amely 35 esztendeje új korszakot nyitott a viet­nami nemzet négyezer éves történetében, s melyet köve­tően — a háborúk pusztítá­sa, a vietnami népre zúdult megannyi szenvedés ellenéré is — Vietnam, dinamikusan fejlődő szocialista országgá vált Erről tanúskodnak a nemzetgazdaság eredményei. Vázolta az ország nemzet­közi helyzetét, külpolitikai törekvéseit, elmondva azt is, hogy.. Vietnam eddig több' mint száz • országgal vette fel a diplomáciai kapcsola­tot, tagja az ENSZ-nek és nemzetközi szervezeteinek. A Szovjetunióval, a többi szo­cialista országgal, a kom­munista és munkáspártok­kal, az el nem kötelezett or­szágokkal együtt az ország népe teljes erejével küzd a béke, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a szocia­lizmus ügyéért. A forró hangulatú nagy­gyűlést kultúrműsor követ­te, majd az ünnepi esemény az Internacionálé hangjai­val ért véget Korlátozás helyett leszerelést Lesz-e bemutató atomrob- bantás a Mont Blanc-cxn és lesz-e záróokmánya az atom- sorampó-értekézletnek — ez a két kérdés foglalkoztatja Géniben. az újságírókat, akik az ENSZ európai köz­pontjában követik figyelem­mel a 'negyedik hete folyó atoms orompó-értekezletet. Mint ismeretes, Sigvard Ek- lund, a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség vezér­igazgatója augusztus 11-én, a konferencia nyitónapján fel­vetette azt az ötletet, hogy az átomhatalmak rendezze­nek egy bemutató nukleáris robbantást, így illusztrálják az atombomba pusztító ha­tását à Hirosimáról és Na- gas/.akiról már-már megfe­ledkezni hajlamos emberi­ségnek. A megdöbbentő javaslatot tollhegyre tűzte a svájci konf erén ciaköxpon than ter­jesztésre kerülő Disarma­ment Times és megtoldotta azzal az ötlettel, hogy a kí­sérlet színhelye legyen a Mont Blanc, amennyiben a franciák az idegenforgalmi problémákat meg tudják ol­dani ... Géniben' hangzott el sajnos az a közlés is, hogy bármi­lyen jól működjék az atom­sorompó szerződés, a vilá­gon ma mintegy 50 000 atomfegyver van, amelyek együttes robbanóereje egy­milliószorosa a Hirosimára ledbbott atombombáénak. Innen a követelés: az atom­fegyverkezés korlátozásáról mielőbb át kell térni a tel­jes atomleszerelésré. Kekkemen elnök 80. születésnapjára Életmű — a nemzet szolgálatában denekelőtt a húsellátás mi­előbbi javítására. Intézkedéseket tesznek a mezőgazdasági termelés nö­velésére. A kormány hamarosan előterjeszti a családi pótlé­kok egységesítésének prog­ramját. Utal a megállapodás arra, hogy az ország jelenle­gi gazdasági és demográfiai helyzetében nem valósítható meg a nyugdíjkorhatár ja­vasolt leszállítása. Ugyanak­kor emelik a legalacsonyabb öregségi és rokkantsági nyugdíjakat. Sürgős intézke­déseket tesznek az egészség- ügyi ellátás javítására, az óvodai és bölcsődei férőhe­lyek növelésére. Megvizsgál­ják továbbá, milyen lehető­ségek kínálkoznak arra, hogy havi segélyt biztosítsanak fi­zetés nélküli gyermekgondo­zási szabadságon lévő nők részére. Intézkedéseket tesz­nek a lakáshelyzet mielőbbi javítására és a munkaidő szabályozására. A Trybuna Lüdu kedden »-Meddő szám Ugatások-» cí­mű szerkesztőségi cikkében a legutóbbi lengyelbrszégl eseményekkel kapcsolatos nyugati propaganda-kam­pánnyal foglalkozott. Meg­állapítva, hogy a Lengyelor­szágról a külföldi sajtóban megjelent jelentések tekin­télyes részét a komolyság, a tárgyszerű informálás jel-, lemzi, a lap leszögezte: nap­világot láttak azonban más­fajta anyagok is. A müncheni Szabad Eu­rópa Rádióállomás »nem rejtette véka alá szándékát, hogy a tengermelléken folyó sztrájkokat a Letigyel Nép- köztársaság áliamrendje és szövetségesei yel leni táma­dásra használja föl« — mu­tatott rá a Trybuna Ludu. Ez egyébként nemcsak olyan rádióállomásokra és lapokra vonatkozik, amelyek »hiva­talból« foglalkoznak ideoló­giai diverzióval — telte hoz­zá a LEMP KB központi orgánuma —, hanem olya­nokra is, mint az amerikai The New York Times és az angol Financial Times. A nyugatnémet szakszervezeti szövetség felhívására béke­felvonulás volt Hamburgban. A demonstráció résztvevői a háború ellen és a leszerelésért szálltak síkra. Fenyvesek ölén, egy fa­vágó kis házában, ma 80 éve látta meg a napvilágot az a férfi, akinek neve kitö­rölhetetlenül bekerül Európa történelmébe: Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztár­saság elnöke. Szokatlan, hogy kis ország politikusa ekkora nemzetközi tekintélyt szerez­zen. Kekkonen elnök élet­útja töretlenül vezetett idá­ig, Ortutay Gyula szavaival élve: »Szülőházában, a tá­voli tanyán, egyszerre is­merhette meg a kemény finn teleket és a kemény finn paraszti munkát; a birkó­zást az erdővel, a próbára tevő talajjal, a birkózást a távolsággal, a magánnyal. Szüleinek élete, saját ifjúsá­ga életre szólóan összeköti a finn parasztsággal. Meg­érti a nép mindennapi ke­mény küzdelmét, szívós, ko­nok akaraterejét...« Életműve egÿ nemzete szolgálatával. Alig huszonhét éves korában a községek szövetségének jogtanácsosa. Tíz év múltán parlamenti 'képviselő és igazságügymi­niszter, egy évre rá belügy­miniszter. A háború kitöré­se után nem vállal közéle­ti szerepet, csak írásaival harcol a katasztrófa ellen. Bátor kiállás Urho Kaleva Kekkonen nevére 1943-ban, a konti­nensen .dübörgő fegyverzaj- . ban figyelt fel Európa. A fiatal finn képviselő a sem­leges Stockholmban * egy konferencián ezt mondta: »Finnország, mint a Szov­jetunióval ellenséges nagy­hatalmi blokk tagja, csak az előretolt támaszpont szere­pét játszhatja, anélkül, hogy a háború vagy a béke ügyét egyáltalán befolyásolhatná«. A bátor kiállás Urho Ka­leva Kekkonen krédója volt és maradt. Nagy mestere, atyai barátja, Juha Kusti Paasikivi oldalán részt vett a fegyverszünet előkészítésé­ben, majd a híres Paasikiví­vónál, Finnország pozitív semlegességének, a Szovjet­unióval való jószomszédság politikájának kidolgozásában és megvalósításában. 1944- től tagja volt szinte mind­egyik finn kormánynak. Öt­ször állt a kabinet élén, majd 1— 1956-ban — hazája leg­A II. világháború vége Usztyinov marsall cikke A szovjet fegyveres erők­nek és szövetségeseiknek a militarista Japán felett ara­tott győzelmével ért véget harmincöt évvel ezelőtt a második világháború. A Szovjetunió 1945. augusztus 9-én lépett hadba Japán el­len, s rendkívül rövid idő — mindössze két hét alatt — megszületett a győzelem. A K vantun.g-hadsereg veresé­ge meghatározta Japán ka­tonai összeomlását, szeptem­ber 2-án a militarista Japán kénytelen volt aláírni a fel­tétel nélküli kapitulációt — állapítja meg a második vi­lágháború befejezésének 35. évfordulója alkalmából a Pravdában megjelent terje­delmes cikkében Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere. A Japán feletti győzelem alapvetően a Szovjetunió, a szovjet fegyveres erők érde­me, A militarista Japán feletti győzelem 35. évfordulójáról megemlékezve a szovjet nép megfelelően értékeli az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Kína, az antifa­siszta koalíció, s az ázsiai nemzet-felszabadító raoz- ■ galmak haditetteit — mind- axokét, akik hozzájárultak e győzelem kivívásához. — j szögezi le a szovjet honvé- I delmi miniszter. A fasiszta Németország, majd a militarista Japán feletti győzelem bebizonyí­totta mindenféle világural- • mi törekvés abszurditását. Ez még nyilvánvalóbb nap­jainkban, amikor gyökeres változások következtek be a világ erőviszonyaiban a szocializmus javára, amikor létezik a hatalmas szocialis­ta közösség, szakadatlanul erősödik a nemzetközi kom­munista- és munkásmozga­lom, a nemzeti felszabadító mozgalmak, s fokozódik a békeszerető fejlődő országok szerepe.' Napjainkban elke­rülhetetlen bukásra van ítélve mindenfajta világura­lomra, imperialista diktá­tumra való törekvés. A szovjet honvédelmi mi­niszter a cikkben röviden áttekinti az elmúlt 35 évben Ázsiában kialakult helyzetet. Hangsúlyozza, hogy a Szov­jetunió szoros testvéri szö­vetségben áll Mongóliával, Vietnammal, Laosszal, Kam­bodzsával és a KNDK-val, s Indiával ‘ Egészen más álláspontot foglalnak el az ázsiai kér­désben már a háború befe­jezése óta az imperialista hatalmak, és mindenekelőtt az Egyesült Államok — álla­pítja meg. Ezen a földrészen különösen szemléletesen mu­tatkozik az Egyesült Álla­mok expanziónkká agresszív politikája. Az utóbbi időben az Egye­sült Államok és cinkosai a kiagyalt „szovjet fenyege­tésre” hivatkozva kitartó erőfeszítéseket tesznek an­nak érdekében, hogy saját javukra változtassák meg a szocialista és a kapitalista világ között kialakult kato­nai-stratégiai egyensúlyt. A szovjet kormány követ­kezetesen síkraszáll a szov­jet—japán kapcsolatok fej­lesztéséért, amely nem irá­nyul semmiféle harmadik ország ellen, s megfelel va­lamennyi ázsiai nép érdekei­nek — hangsúlyozza a szov-j jet honvédelmi miniszter. magasabb közjogi méltósá­gába emelték. Azóta tölti be a köztársasági elnök tisztét. Népe megbecsülése övezi. Utoljára két éve választot­ták újjá. Realista politika A köztársasági elnök — a finn alkotmány szerint —- a külpolitika legfőbb irá-j nyitója. Kekkonen elnök életelveinek értéke itt ra­gyog fel igazán, s fénye túl­mutat a kis Suomi határán. Nem egyszer idézi a néhai Paasikivi elnöknek szavait: »Minden bölcsességnek alap­ja a tények elismerése«, s mindjárt hozzá teszi J. H. Snellmann, a múlt századi finn filozófus-politikus gon­dolatát: »A sikertelenség — a történelem ítélete«. Ter­mészetesen tisztában van azzal, hogy korrekt, realis­ta politikája — külföldön nem mindenütt és nem mindenkinek tetszik. E ká­rogó jósoknak válaszolva hangsúlyozza : »Ott főznek zsírosán, ahol béke van«. Mi sem természetesebb, mint hogy a század legnagyobb nemzetközi, diplomáciai ese­ménye, a Helsinki ér­tekezlet, szintén össze­kapcsolódik nevével. És most, a madridi értekezlet előtt, erősíteni igyekszik Helsinki müv^L »Az enyhü­lés folyamatában a fellendü­lés és a visszaesés periódu­sai váltják egymást. Az utóbbi években, úgy tűnik, repedések mutatkoznak a kölcsönös bizalom épületén. Helyreállításuk időt kíván. Ezért valamennyi féltől po­zitív és őszinte akarat kell a madridi találkozó sikeré­nek biztosítását szolgáló megbeszélésekhez« — figyel­meztet. Kekkonen elnök, aki dol­gozószobájában a hortobá­gyi ménest ábrázoló fest­mény alatt fogadja vendége­it, Magyarország igaz ba­rátja. A Finnországot az eu­rópai népekkel összekötő kapcsolaton belül is kiemeli a hozzánk fűződő viszonyát. »A mi esetünk — mondja — mégis rendkívüli. Magyar- ország és Finnország kap­csolata közelebbi és általá­nosabban elismert, mint szá­mos országnak egymáshoz való viszonya«, s elismerés­sel szól arról, hogy »a ma­gyar nép és vezetői, a lé­nyegesre, népük sikerére és jólétének biztosítására össz­pontosítva, megtalálták az előre vezető utat«. A ma nyolcvan esztendős Kekkonen elnöknek szívből kívánunk további egészséget, töretlen energiát, sikereket életművének kiteljesítéséhez. F. A. A KAPOSVÁRI VÁROSI TANÁCS V. B. TERMELÉS-ELLÁTÁSFELUGYELETI OSZTÁLYA értesíti az érdekelteket, hogy a kaposvári Kapostáj Mg. Tsz 1980. szeptember 5-én és 8-án az esti órákban a termelőszövetkezet toponári városrésztől északra a főközlekedési út és a vasút mellett elhelyezkedő napraforgó területein Régióné erős hatású méreggel repülőgéppel permetezést végez. \ permetezett növényzet 14 napig mérgező hatású, ezért annak ’ érintése emberre, állatra, különösen méhekre egyaránt veszélyes. i (43462)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents