Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-09 / 211. szám
Á pártoktatás új éve M I inden év őszén visszatérő esemény a politikai oktatás új esztendejének megkezdése. Ám az ismétlődés mindig megújulás is: minden oktatási évnek valamilyen sajátos vonása, mindegyük hoz valami újat. A most kezdődőnek az adja meg a jellegzetességét, hogy ebben az oktatási évben kezdődik a XII. kongresszus anyagának szisz- tematikus, rendszeres feldolgozása. Ez a feladat a párlokitatás egészét, valamennyi tanfolyamát áthatja. Minden tanfolyami formán, az adott témáikor különböző fő kérdései kapcsán megvitatják a kongresszusnak az adott területre vonatkozó .megállapításait, útmutatásait. Ha ezeket sikerül jól megértetni, aikkor a pártoktatás most kezdődő foglalkozásai nagyon hasznosan mozdíthatják előbbre a kongresszusi határozatok egységes értelmezését és végrehajtását. Egyúttal előbbre jutunk annak a törekvésnek a válóra váltásában, hogy a propaganda még. hatékonyabban szolgálja a párt politikájának megvalósítását. Ez a törekvés nemcsak egy esztendő, hanem hosszabb időszak Oktatási tevékenységének meghatározója. Hosz- szú időre érvényes célkitűzés, hogy a pártoktatásból küszöböl jünk ki mindenféle öncélú iskolás vonást, s állítsuk még céltudatosabban és következetesebben a mindennapi tevékenység szolgálataiba. Vagyis a tanfolyamok ne egyszerűen az ismereteket bővítsék, hanem segítsék elő a politikai célok világos megértését és a tudatos azonosulást e célokkal. Ösztönözzenek cselekvésre, s világítsák meg ennek a cselekvésnek az útját, a megteendő lépések szükségszerűségét és reális lehetőségeit Az összefüggések és meghatározók bemutatásával adjanak muníciót a meggyőző és felvilágosító munkához, az érveléshez, %»párt' politikájának magyarázatához és elfogadtatásához. Mikor képes teljesíteni * pártoktatás ezt a feladatot? Ennek a kérdésnek a megválaszolásában is alighanem érdemes figyelembe venni Kádár János kongresszusi vitaöss'zefogtalójánfik azt a gondolatát, mely szerint minden és mindenki legyen az, aminek hívják, ami a rendeltetése. Érvényes ez a pártoktatási foglalkozásokra is, ami szántén az legyen, ami a neve, s ne valami más. Vagyis ne legyen iskolai tanóra, ahol a tanár előadja a megtanülandckat, és számon kéri a leckét. De ne legyen valamiféle vitakör sem, ahol a résztvevők pusztán az aktuális politikai kérdésekről cserélik ki véleményüket. S ne legyen végezetül a munkahelyi demokráciának afféle „pótfóruma” sem, melyen a megjelentek a napi munka megszervezésének és irányításának gondjairól tanácskoznak vagy társalognak. Mi legyen hát álékor? A tananyagban szereplő politikai vagy elméleti kérdések, azok mélyebb összefüggései megvitatásának és megértésének színtere. Olyan hely, ahol a hallgatók valójában nem hailgatnalc, hanem eleven, nyílt, őszinte eszmecseréken tisztázzák a témakörrel kapcsolatos elvi és gyakorlati problémákat. Ahol a pártoktatás " nevéhez méltóan valóban oktatnak és tanulnak, ahol a résztvevők vállalják az adott téma elsajátításával járó erőfeszítéseket. De ahol a tanulás nem afféle „magolás”, hanem önálló gondolkodásra tesz képessé és ösztönöz. Az ilyen foglalkozások tudják valóban érdemben formálni a résztvevők meggyőződését és magatartását, vagyis betölteni nevelő szerepüket. A propagandának ugyanis erről a szerepéről sem feledkezhetünk meg. Nyilvánvaló persze, hogy ez a havonta vagy akár hetente együtt töltött másfél-két- három óra nem lehet a legfőbb tényező a szemlélet és a magatartás alakulásában. De azért nem is becsülhetjük le À szerepét. Sok jó példa tanúsítja, hogy a politikai ' oktatás tanfolyama érdemben képes befolyásolni a világnézetet, az erkölcsi magatartásit, a cselekvőkészseget, ha erre tudatos a törekvés és a szándék. Ennek a hatásnak az erejét ugyanakkor számottevően befolyásolja, hogy az oktatás mennyire kapcsolódik a társadalmi gyakorlathoz. a mindennapi valósághoz. Ezt a kapcsolatot, mi tagadás, még erősítenünk kell. Persze nem az előbbiekben bírált módon, mely éppen a propagandamunka lényegi, tartalmi vonásait mosná-moseia el, hanem azzal, hogy a megvilágítandó összefüggéseket a résztvevők tapasztalataihoz és a helyi cselekvési lehetőségekhez kapcsolódva tárgyalják meg. Az általános következtetés, az elvont tétel a konkrét tények világába ágyazva lesz megértett és meggyőződéssel vallott, tettekre ösztönző igazsággá. Mindezek elérésében . a kulcsszerep a propagandistáké, a tanfolyamok vezetőié. Felelősségteljes, nagy fontosságú megbízatás az övék, melynek vállalása és jó elvégzése messzemenő megbecsülést érdemel. Mindenütt meg kell kapniuk ezt a megbecsülést, de ezzel együtt a szükséges segítséget is. Azzal is, hogy a párt- szervezetek biztosítják számukra a feltételeiket ismereteik folyamatos megújításához és .bővítéséhez. Azzal is, hogy rendszeresein tájékoztatják őket a helyi politikai gyakorlat időszerű tapasztalatairól problémáiról. Ám ez a tájékoztatás kölcsönös kell legyen : az alapszervezeti vezetőség is ismerje meg és hasznosítsa folyamatosan a propaganda tapasztalatait, s vonja be a propagandistáikat a helyi politikai feladatok megoldásába. F ontos politikai összefüggéseket tanulmányoznak az új évben a politikai oktatás kommunista és párton kívüli részvevői. Ha isimét tudunk egy lépésit tenni az oktatás minőségének, hatékonyságának fejlesztésében, akkor a megszerzett ismeretek még jobban segítik a politikai cselekvést, a kongresszusi határozatok megvalósítását. Gycnes László BÉKÉSI KOSÁRFONÓK Az Erdőgazdasági Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat békési gyárában füzvcsszőből kosár- féléket, kerti bútorokat, tálcákat, mintegy négyszáz—négyszázötvenféle terméket fonnak. A termelés nagy részét exportálják. Tucatnyi park gondozói Társadalmi összefogás a lakóhelyért Csurgói tapasztalatok A társadalmi munka értéke Csurgón az év első felében összesen 6,6 millió forintot tett ki. Az egy lakosra jutó összeg meghaladta a 900 forintot — ez a nagyarányú teljesítés rekordnak számít a nagyközségben. (Újsághír J Ha BerzencS felől érkezünk Csurgóra, s magunk .mögött hagyjuk a nagyközség alsoki részét — szemünkbe tűnik szépségével, gondozottságával a Petőfi tér. A kialakított füves területek, a parkosítás átgondoltsága, a rendezettség sokak szakmáját dicséri : diákokét Szabolcsi munkásőrök köxött Erősödő fegyverbarátság - sikeres harcgyakorlat Több mint: harminc éve jártam utoljára Nyíregyházán. Most ámulva nézegettem Szabolcs-Szatmár megye központjának megváltozott képét. A szép sugárutakat, a Jósaváros tízemeletes, korszerű, változatos lakóépületeit, a környezetből' kiemelkedő, de igen vonzó »domb«- házakat, a Széna tér és a Búzapiac új épületeit, a befejezéséhez közeledő, Impozáns művelődési központot, a csodálatos környezetben levő tanárképző főiskolái, a konzervgyárat és más épületeket ... láthatók a megye minden üzemében, közös gazdaságában, s akik — pártmegbiza- tásuk ellátása mellett — gazdasági feladataik példás végrehajtásával segítik elő Szabolcs-Szatmár fejlődését. Ezt erősítette meg Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese, aki a testület tagjainak közéleti tevékenységét ismertette, s Ballai István megyei parancsnok, aki a szabolcsi munkásőrők helytállásáról, eredményeiről szólt munkában tatarozta, kifestette. — Az ország legszegényebb, legelmaradottabb megyéje voltunk a múltban. Az iparban — kis üzemekben — mindössze 1800 ember dolgozott. Ma a gép- és építőiparban, a közlekedésben, a kereskedelemben. 130 ezer ember dolgozik. Megváltozott a megye arculata. Nemcsak Nyíregyházán, hanem a többi városban is modern üzemek létesültek, fejlődött mezőgazdaságunk is. Iparúnk termelésének jelentős részét exportálja, nincs eladatlan áru, veszteséges vállalat — mondta dr. far Imre, a megyei pártbizottság első titkára azon a tájékoztatón, amelyet tizenegyedik alkalommal rendezett meg a sajtó képviselőinek a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Munkásőrség Országos Parancsnoksága. Elismeréssel he*réU » niunkasorolvá!, akik megU Huszonhárom éve az elsők között alakult meg Szabolcsban az építőipari dolgozókból álló munkásőrszakasz. A SZÁÉV központjában rendezett baráti találkozón Kanda Pál igazgató, Szabó Gyula, a pártbizottság titkára — alapító munkásőr — arról szóltak, hogy az évi 1,3 milliárd termelési értéket előállító vállalat munkásőrei élen járnak, példát mutatnak a gazdasági feladatok végrehajtásában, a szocialista, versenyben. Alapítók, tartalékosok, fiatalok' vettek részt a baráti összejövetelen. Ott vojt Szarvas Ernő 79 éves veterán, alapító munkásőr, aki a napokban vette át hat évtizedes munkásmozgalmi tevékenységéért a1 Szocialista Magyarországért Ê rdei né rém kitüntetést. S akinek a családi házát — amíg öt kórházban ápolták — a Lenin szocialista brigád társadalmi A Városi-erdő közelében gyülekeztek a Keme- csei Állami Gazdaság és az Egyesült Erő Tsz munkásőrei. Soraikban határőröket, rendőröket is lehetett látni, meg egv szép fekete farkaskutyát, a Dalkát. — Az erdőben négy fegyveres bűnöző rejtőzött el, felkutatásukra, elfogásukra kaptunk parancsot — ismertették a feladatot, s hamarosan megkezdődött annak végrehajtása. Dohánytáblában, kukoricásban, sűrű erdőben mentek a kutatók. A Dalkó nyomot talált, s hamarosan meglátták az egyik rejtőzködő bűnözőt. Felszólítás, parancsszó hallatszott, majd fegyverek ropogtak. Végül i.s a bűnöző csuklóján csattant a bilincs, s folytatódott a meg szabadon levő másik három személy felkutatása, Magányos tanya. Lakói — az egyik bűnöző fenyegetésére — azt állítják, hogy nem tartózkodik idegen az épületben. Annak átkutatásakor azonban menekülő emberre ügyeinek föl, akit a kutya Szarvas Ernő veterán, alapító munkásőr. pillanatokon belül megállásra kényszerít. Szennyezett terepen folytatódik a kutatás. Előkerülnek a gázálarcok, a védőruhák. Hamarosan újabb fegyverropogás. A tűzharcban az egyik bűnöző »-életét veszti«, a másik megadja magát. Az akció sikeresen ért véget... — Köszönet a gyakorlat fegyelmezd I. előkészítéséért, végrehajtásáért, a sikeres helytállásért — öszsegezte á tapasztaltakat Ballai látván megyei parancsnok. Többen részesültek dicséretben, jutalomban. Szabolcsban fegyveres tes- tiileteink példás együttműködéséről, a munkásőrök kiemelkedő helytállásáról győződhettünk meg. S/alai La&de és felnőttekét egyaránt. Tanúja voltam tavaly, amint az egyik vasárnapon százak szorgoskodtak az utcákon, tereken : szépítették lakóhelyüket. A társadalmi összefogásnak megannyi jele tapasztalható ma is a nagyközségben. Ezekről az eredményekről és a további célokról beszélgettünk Pápa Imre tanácselnökkel és Molnár Gergellyel, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának titkárával. — A társadalmi munka értékének első félévi összege meglepően magas, és föltételezi, hogy Csurgón hagyományai vannak a településért végzett önkéntes tevékenységnek. — Voltunk már elsők is a megye nagyközségei között: 1976-ban a mostani félévi teljesítésnek még a felénél is kevesebbel — 431 forintos évi összeggel — szereztük meg az elsőséget. Két évvel később és tavaly is harmadikak lettünk — a múlt évben például 644 forint jutott egy lakosra. Erre az évre 550 forintos felajánlást tett a lakosság, hát ezen bizony már rég túljutottunk... Legnagyobb feladatként erre az évre az 1. számú általános iskola lebontását határozták el: itt a munka es a bontási anyag értéke együttvéve megközelítette a négymillió forintot. Jelenleg ott tartanak, hogy már alig van hátra valami a feladat teljesítéséből. Márciusban megszervezték a társadalmi munka hetét, ennek keretében került sor az iskolabontásra, a Szabadság téri parkosításra, játszótér- és parképítésre, az egész községben fásításra. Ekkor dolgoztak a Napsugár Ipari Szövetkezet óvodájának építésén is. Az ölven gyermek elhelyezésére tervezett létesítmény azóta már működik, egyelőre huszonöt óvodással. Rendbe hozták a már meglevő játszótereket. — A lakosság ennek az akciónak a során több mint 1,4 millió forint értékű társadalmi munkát végzett, volt rá eset, hogy mintegy háromszázán dolgoztak egy-egy alkalommal. Az iparitanulóiskola diákjai folyamatosan részi vettek a aunkeutben. segítettek az iskola, a Seíag és a tsz gépéi. Az egyik áprilisi vasárnapon település- tisztasági napot szerveztünk. Az év második felében is jelentős társadalmi munkák szerepelnek a programban. A 2. számú iskolai napközi környékének parkosítása, az. építőtábor jóvoltából kialakított területek fásítása — csupán kettő a feladatok sorából. Lakossági összefogással építik a járdát a Domb utcában, s a következőkben az ivóvízhálózat bővítésénél számolnak majd jelentős társadalmi segítséggel. Ritka az olyan település Somogybán, ahol annyi park lenne, mint amennyi Csurgón található. A nagyközségben a kiépített, gondozott parkok területe együttvéve 44 ezer négyzetmétert tesz ki, s ebben nem szerepel a gimnázium védett parkja. Ezek fölött az iskolák vállalnak védnökséget, ám erejükből nem futja mindenre. Felnőttek segítenek — kétkezi munkával, gépekkel — ott, ahol az iskolások erejét meghaladó feladatokról van szó. A tanácselnök és a népfronttitkár szerint a mozgósítás sikerének »receptje« egyszerű: amikor a lakosságot társadalmi munkára kérik, nem általános feladatokat jelölnek meg, hanem határozott célokhoz igénylik a segítséget. A csurgóiak idejében megtudják, mikor . és hol van szükség rájuk, így aztán bizonyosra vehető, hogy az őszi, egyhetes »nagytakarításban« is sokan vesznek majd részt. — A megyei köztisztasági szemlén legutóbb jó »osztályzatot« kapott Csurgó — hallottam a beszélgetés során. — Hát ha még a téesz meg az áfész épületei és azok környéke is rendezettebb volna! Igaz, ez nemcsak szándék, hanem anyagiak függvénye is ... Csurgó összképé jelenleg mindenesetre azt. mutatja: jobbító szándékban, a lakóhely szeret etében nincs hiány, az erők összefogását pedig ,ió szervezéssel biztosítják. Ezen az ütőn el lehet ' jutni a célhoz — a szép, tiszta, v rendezett lakóhelyi környezethez — más településeken is ... Hernesz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP
