Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-07 / 210. szám
VÉGE Hatszőtagos visszhang Déli végén r. If. templom áii Somragy egyïk domboldalá- ísms, a Balaton partjaitól 8 kilométerre fekszik Teleki. Sis falu ex, „ahol a madár nem jár”, szokták anon damn Inmeo már az országait sem vaaet tovább. Poe-os dűlőuta- kon juthatunk el a szomszéd községáfcbe. Ritkán téved erre totrároduló vagy turista, mert jó, ha fel van tüntetve a részletes autóstérképen, ennék a 400 leltet számláló kis községben a neve. Közlekedése ugyan kedvező, mert rendszeres autóbuszjárata vart, amely összeköttetést teremt a halations zárszóé vaswtáHomóssaik Köztudott, hogy Balatoo- akarattyán érdemes megnéz- ni a már teljesen elszáradt Rákóczi-szilfát vagy Tihanyban az apátságot, mert igen híres nevezetességek. De a Balaton déli partjáról érdemes váHallkozná egy 8 kilométeres útra, és felkeres ná ezt a kas községet, mert ha igiem kevesen is tudjáík, méJ gás akad itt ts látnivaló. A Panoráma Magyarország című kötetének 809. oldalán a következőiket olvashatjuk: ..Baliaborisxeimesről kirándul- hatrante Teleki községbe, ameásnneSc déli végién kis dombon középkori részle téliét őírző, szép fekvésű r. k. templom áll. 1271-ben már említik az oklevelek. 1753- ban barokk stílusban alakították át.” Mindössze ennyi, amit az ismeretien utazó megtudhat e rövid tájékoztatásból. Örvendetes, hogy Műemlék Felügyelőségünk felfigyelt erre az elöregedett kis templomra, és azt 1973-ban nem kis anyagi áldozat árán restaurál itatta. Az útikönyv szerint valóban karámduilhatunk Bailatonszemesről „torony iránt” Telekibe, de ©nmeik az útnak lehetőleg gyaiogszer- rel vágjunk neki, mert tartó- sabb esőzés után nagy sárral, száraz időjárás esetén pedig vastag porral találjuk magunkat szembe. A teleld lakosság körében az útikönyv által említett kis dombság „Kene-tető” néven közismert. Maga a műemlék a temetőkertben található, virágos sirhalmokkail körülvéve. A templom alacsony, fazsindelyes, Ids tornyában még néha-néha megkondul a lélekharang, de az utóbbi övékben már csak elvétve tartanak itt szertartásokat. Bélyeg és ősz Lassa« a fflatélistálk népes tábora is visszatér a nyári szabadságról, újra éfö- IveríHiniefc: a beraikók, a tar- vasa óta elhanyagolt csipeszek, nagyítóik. A Magyar Bélyeggyűjtőik Országos Szövetsége essen az őszön is gazda* programkínálattal várja a. gyűjtőiket, s természetesen seámos filatâîaà újdonság. érdekesség megjelenése is várható. Az első nagyobb eseményre már ma sor kerül Budapesten, á Központi Bányászati Fejlesztési Intézet kul- túi'házában, ahoi a kiállítást alkatom bélyegzéssel teszik emlékezetesebbé. Ugyancsak ebben a hónapban 10. és 19. között a lábatlant Papírgyár bélyeggyűjtő köre szervez kiállításit Lábatlanban. A gyűjtők itt is gyarapíthatják gyűjteményüket egy első napi alkalmi bélyegzéssel. Szeptember 21—28 között Hódmezővásárhelyen lesz nagyszabású kiállítás, 30 -a «fc Október 7-e között pedig â MÁV északi járműtelep bélyeggyűjtő körénél. Szeptember 13-a és 21-e között rendezik meg az 53. országos béiyeghetet, illetve bélyegnapot A bélyegnap központi eseményei Budapesten lesznek, de ebben az Időben számos nagyvárosiban tartanak kiállítást, többek között Kaposváron is. A bélyegnap megnyitója szeptember 13-án, délelőtt 10 órakor lesz a MABEOSZ- székházban. A programok között többék között szerepei tárlatvezetés, több neves belföldi és külföldi filatelista előadására és számos szakmai tanácskozásra is sor kerül. A bélyeghét keretén belül ifjúsági napot is rendeznek szeptember 20-án 12—18 óráig. De lesz árverés szeptember 20-án az Egyesült izzó kultúrtermében, amelyen külföldi ritlcaságok is szerepelnek. Árverésre egyébként sor kerül szeptember 21-én délelőtt 10 órákor Budapesten, a Láng Művelődési Központban, a Rorasnyai utcában, amelyre „beadókat” és vásárlókat egyaránt szeretettel várnak. Ezt láttam a bélyegmúzeum jubileumi kiállításán címmel a múzeum alapításának 50. évfordulója tiszteletére a MABEOSZ az ifjú bélyeggyűjtők számára irodalmi és grafikai pályázatot is hirdet. A (tfjnyertee «romlásokat a bélyegmúzeumban szeptember 12-tőd november 15—hg lehet megtekinteni. Az érdeklődők és a pályázni szándékozóik részletes tájékoztatást a Filatédiai Szemle szeptemberi számából hatnak. Ennek a templomnak egy igen érdekes, nem mindennapi természeti tulajdonsága is van, amiről nagyon kevesen tudnak. A Kene-tetőn, ha néhány száz méterre megállunk a templom falától és szavakat kiáltunk aiz épület irányába, visszhang l^eletkezik. Az útikönyv segítségével akadt már néhány külföldi autósturista, aki eljutott eddig a kis faluiig, azonban a műemléktempiiomig már nem. Ugyanis a magasan kiemelkedő református templomot viszonylag egyszerűbb megtalálni az idegen kirándulóknak. a valódi műemléktemplomot sűrű akácsor takarja. Érdemes még kissé tovább sétálni ebben a kis köizség- öen, mert a Kene-tető lábánál a látogatók három kitűnő, kristály tiszta, édes vizű forrásra bukkanhatnak. A szákértői megállapítások szerint ez a víz jód tartalmú és a gyakorlat és orvosi vélemény szerint is, rendszeres fogyasztása pajízsimiri- gyes megbetegedések esetén gyógyító hatású. Végül, de nem utolsó sorban, a falu északi végén érdemes még megnézni egy ősrégi, de ma is élő, egészséges, termő berkenyefát. Sokan ízes gyümölcsét sem ismerik, mert ritkasága miatt már a piacra sem kerül belőle. írásiban értesítettem az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, felhívtam figyelmüket erre a 600—700 éves, 12—14 méter magas, hatalmas koronáját, vastag törzsű ösberJcenye- fára. Ennek alapján a fát védetté nyilvánították. Vass Jenő Múzeum a padláson Néhány év «Műtőit azóta. hogy frissiben a fülembe jutott : kis múzeumot, a helyi népélet régi tárgyaiból kiállítást rendeztek be a decsi művelődésd ház padlásán. Elmentünk, megnéztük, le is fényképeztük a padlásmúzeumot, s örültünk az ötletnek. Hiszen nem akármilyen helyen, nem akármilyen múltról vall, hanem egy sajátos néprajzi sziget életéről. A régi Sárköz ,Ez a néprajzi sziget a régi Sárköz volt. A fogalom ma is eleven még, a Szele- szárdtől délre, a domboktól a Dunáig futó síkot és a rajta települt falvakat értjük rajta. Hajdan — s néprajzi értelemben — Sárköz volt a Duna mindkét partján a hasonlóan vizek járta, sok esetben valóban is Torokon szokású és vonású. és kon) népű terület Ilyen vízjárta vidék volt a folyam- szabályozásig a dunántúli Sárköz is. Akkor még a mocsaras Sió Siimontomya után a Sár vízébe torkollt. Ez utóbbi a veszprémi Séd folytatásaként a Sárrétről harántoliva a Mezőföld hatalmas ’ lösztábláját, s hol ágakra ’ szakadva. lápokat táplálva, hol egyesülve, egészen Bátáig húzódott, ott tért a Dunába- S ahol a dél-me- zőföldá széles völgybe kiért a Duna síkjához, más szóval. ahoj a lösztábla eltávo- lodik a Dunától és a Szekszárdi dombsor alatt széles és vastag (általában jó tíz méternyi) üledékű síkra ért a Sár vize, ott ennek és a Dunának az ágai, lápjai közötti há takon : göröndökön keletkeztek a falvak. Nagy vízkor ki-, és fölhajtották a jószágot, nyárra, őszre leterelték az ártérre Ez utóbbin termett a széna, a nád, a gyékény, a fő táplálék, a töméntelen különféle hal, míg a partos részeken a kevés kenyérnek való, a szemes termények, a szőlő... à * ^ / V é Halászszerszámok a padláskiállításon Ététől Decsig F5! Greco festményét idézi ez a kép. Hosszúkás arcú, magas, fiatad férfi — egy boltíves ablalkú, kicsi szobában — szinite áhítottad hajol munkája fölé Kezében szerszám, Mozdulatait, vonásait festői kontúrokítoai fogj a ösz- sze az asztali lámipa fénye, a villany — képünk modem anaüGroniizmusaként. Katrsai Lajos műszerész — mellékállásban horgászé ikk- javító kisiparos. Nemcsak Kaposváron, de Somogybán is a „saaíkma” egyetlen képviselője. — Mióta? — Decemberben kaptam iparengedétyt, de a műhelyt csak az idén tudtam megnyitni. Kispénzű ember vagyok, s helyet is elég nehezén találtam. Végül itt, az Irányi utcában, a rendelőin-. tézettel szemben béreltük ezt az udvarra, nyíló helyiséget ... A „fejedelmi” többes indoka: ez a mintegy ' nyolc négyzetméter alapterületű, de teremnyi magas szoba tulajdonképpen társbérlet. A horgászbotok és orsók orvosa együtt „rendel” Szabó József gazöngyújtó- javítóval. — Megférnek? ' — Könnyedén. Nemcsak barátok vagyunk, hanem munkatársak is: főállásban mindketten az Izzónál dolgozunk. Együtt rendeztük be ezt a műhelyt is... Mikor először megnéztem, olyan romos volt, hogy szinte elkeserített... Körülpillantok. Nem az újdonság. hanem a rend szemmel látható. A falakon polcok; rajtuk meg az állványokon egymás mellett a modem horgászat n.élkülözbetetSen kéffiékei sorakoznak. Parányi szekrényekbe® alkatrészek, csavarok; pár színes poszter, prospektus ... — mű- helyhangulat. — Mi adta aiz ötletet az ipar kiváltásához? — Szenvedélyem a horgászat, gyerekkorom óto, Érettségi után az agráregyetemre akartaim menni, mert a halászati ágazat érdekelt, végül azonban az elektroncsőgyárban kötöttem ki. De a horgászszenvedély ern à régi; és magam javítottam mindig a íólszeredésamet. Meg a barátaimét. Aztán szabadságomat Budapesten töltve véletlenül megismerkedtem egy „főállású” horgászcikk- javítóval, s mivel érdekelt, a szakma több fogását megtanultam. Innen már csak egy lépes volt, hogy kiváltsam az engedélyt. — S pénzt is hoz ... — Nemcsak azért; sokkal inkább hobbi ez.' Hiszen azelőtt sem csak a barátaim „szerelése” került hozzám, hanem az ismerősök ismerőseié is. — És nem ellenszolgáltatásért... Nekem mindig az motoszkál a fejemben, hogyan lehetne még jobb, tetszetősebb „szerelést” összeállítani. És ami jó, az mutatós is. Az ember pedig inkább ötször javíttatja, ha hozzászokott, mintsem újat vegyen. Meg aztán igazán finom holmihoz ritkán jutunk. És i>e felejtse el, hogy Erről az érdekes múltú, sok titikú és gyönyörű vidékről kutatók nemzedékei gyűjtötték az adatokat, s kitűnő összefoglalást néhány éve kaptunk a fő gazdaságtörténeti — népéleti — sajátosságokat felfedő András- jalvy Bertalantól. Csak azt sajnálhatjuk, hogy testes monográfiája te Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ánmentesítés befejezéséig). bár nagy igényű és hasznos, de szélesebb körben nem terjesztett sorozatban, a Tolna megyei levéltár tízkötetes megyetörténeti tanulmány«] sorában jelent meg. Andrásfalvy egyenként sorra veszi a sárközi községeket Decset is, amely főképpen két középkori település. folytatása: az oklevelekből a XI—XIV. század között is ismert Ete mezővárosé és Decs községé. Ekkor Ete volt a legnagyobb sárközi település. Ez a mezőváros azonban nem a víz- járta, hanem a partos részen feküdt, tehát mintegy párt ' alkotott a mélyebben, illetve a vizek közt fekvő Decs- cseL A megőrzött múlt De éppen ez az ártéri, vizek közötti fekvés őrizte meg itt a leginkább a múlt sok elemét. Igaz, hogy szántóföld nemigen jutott, de annál több vízi haszonvétel, s annál több ellenőrizhetetlen haszon a régi sárközieknek. Erről tanúskodnak a török idők utáni peres iratok a földesurak és a falvaik vitáiról. A sárköziek sok nemzedék során megtanulták kihasználni a növénytermesztő gazdálkodás szemszögéből kedvezőtlen adottságaikat — ezért tiltakoztak a kezdődő folyaimszabályozások ellen. De aztán az új helyzethez is igen gyorsan alltoalimaz- kodto'k a múlt században, és az árment,esíteíit folyóköz a legjobb gatoooiaitenmő föld lett. Sárköz gazdagság» főként a viseletben mutatkozott ezután, meg a rángó? portákban. Aki ma elmegy Decsre. mindeme múlt emlékét láthatja. A padlásmúzeumba gyűjtött régi munkáes,»közök tanúskodnak a vízi életről. A vízi és az ártéri haszonvételek — halászat, csi- kásziat, pátoszát. sze- nagyüjtés, legeltetés mellett — a falunak a dombok alja szőlők is jövedelmeztek. A módos sárközi gazdáik házait még szép számban őrzi a falu. S háziipari szövetkezete mellett a táj házban megcsodálhatjuk a régi viselet darabjait, s a sárközi szövés és hímzés régi és házi iparként ma is folytatott hagyományait is. N. F. Egy „igazi” tengerész Túra következik a jó horgiászbot olyan, mint egy szerszám: gazdaja kezéhez nő. — Van-e, amit nehéz javítani? — Nehéz munka igazából nincs. De nagyon rossz érzés, ha anyag vagy sokszor filléres alkatrész hiánya miatt kell azt mondanom, hogy nem tudom ipegjaivítami Mert ilyesmi miatt, bizony, néha nem tudom...» És ami kevés alkatrészt kapni, azért is rengeteget kell talpalná. — Megéri ? — Anyagilag nemigen. Nézze — s elém tart egy Ryobi orsót —: mit lehet egyáltalán kérni egy tört fék,nyomorogó javításáért ? Pedig időbe telik . . . Nekem viszont jóleső elfoglaltság, és biztonságérzetet ad, hogy meg tudom csinálni. És magam is örülök, ha sikerül rendbe tennem egy-egy botot: színt, formát adni neki. Én a munkám eredményében gyönyörködöm... — És mikor horgászik? — Csak hét végén. K. W. Amióta először találkoztam vele, jó pár év eltelt. Ak- j kor még egy gyárban, dolgozott. úgy ahogy a lehetőségei engedtek. — Ismered a Mester Jóskát? — Hát pei-sze . .. Az utazná. kirándulná szerető fiatalok közül szerintem szinte mindenki ismeri. — Mi J ven embernek tartod? — Hált... tényleg olyan, mint egy igazi tengerész, a szájából csak a papa hiányzik. — Hogy vélekedsz róla? — A Józsi nagyon kla/sz srác. Én nem állítom hogy mindent tud. mindent ismer, egyet azonban nagyon becsülök benne, mégpedig azt, hogy nem is igyekszik ezt elhitetni senkivel sem ... Mindene az utazás, a kirándulás, a fialtatok. Hasonlóképpen r’él ekednek nek róla a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban, méghozzá jó pár éve, hiszen nem tegnap volt, amikor megbízták a népszerű FŰK vezetésével. A rövidítés a művelődésd központ évek óta egyik legjobb ifjúsági összejövetelét, a Fiatal Utazók Klubját jelenti. — Évekkel ezelőtt volt egy súlyos balesete. — Akkor nagyon sokáig úgy éreztem, nincs tovább, a terveim, a céljaim szertefoszlottak, belőlem már soha, de soha nem lesz ember Elvonultam ugyan a társaságtól, de sziszifuszi munkával tanulni, dolgozná kezdtem és lassan újra kiléptem az életbe. — Aztán jött a klub. — Jött. Nagy feladatokai kellett megoldani ahhoz, hogy ismét azt mondhassuk, közösség lettünk. — Miért járnak ide a fiatalok olyan szívesen’ — Erre nagyon egyszerű felelni. A természet, a kirándulás nagvszerösége, az utazás, a mozogni vágyás. — Ilyen egyszerű lenne? — A többi, higgye el, apró dolog. Egy lelkes, jó mecénás kevéske pénzzel, pár ember, aki viszi a többieket és aztán tényleg kész . .. Az évek során azt is sikerült elérni, hogy kialakítsunk egy olyan magot, amelyre mindig lehet számítani a szervezésben, a mű- sürreodeziéshen, a túrázásban. a kirándulásban. — Ha olcsón és jót akarsz kirándulni, fordulj bizalommal Mester Jóskához — szokták mondani. — Én ezt nem állítom. Az biztos, hogy sokfelé megfordultam már pár esztendő alatt itthon és külföldön, s egyfajta művészetnek tartam, ha valaki úgy megszervez egy utat, hogy ott negyven vagy ötven ember, fiatal, mondjuk két héten át jól érzi magát. Ne essék félreértés. ezt nem magamra értettem. Velem is sok olyan dolog előfordul, ami annak tulajdonítható, hogy nem ismertem eléggé a helyet, az. országot, ahova a csoportomat vittem. Megborzolja szakái] át, izeg-mozog, s körülményesen elnézést kér, de igazán nem akar kirúgni, csak csomagolni kell már a hátizsákot, mert egy nagy túra.következik. K. Z. HŐBB T-S A ROK Az orsók orvosa
