Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-06 / 209. szám
I Engedményes campingcikk-vásár Hévízen birtokukba vették- a beutaltak az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint az ország valameny- nyi szén- és ércbányájának összefogásával felépült új gyógyüdülőt. Az elsőként beutalt házaspárok egyike. Az üdülő gyógyvize* medencéje. Az új üdülő. Uj bányászüdülö Hévízen a Zselic Áruházban: Inselberg 2 személyes sátor 35M Ft helyett i?5# Ft. Fichtelberg extra 2 személyes sátor 2700 Ft helyett 1350 Ft Rennsteig 4 személyes sátor 530# Ft helyett 3180 Ft, ~j- Indián sátor ajándék, Balkon ernyő, kicsi 390 Ft helyett 195 Ft, Napernyő nagy 1090 Ft helyett 545 Ft. AMÍG a készlet tart. A keresztelő vége Verekedés a buszpályaudvaron A következő két eset meglehetősen hasonló, tanulságuk is közös. Az egyik vasárnap délután történt Kaposváron, a Szomjas vendéglő előtt. Ide tért be egy r*é- pes társaság keresztelőt ünnepelni. Az utcán várakoztak a lovas kocsik. Kifelé jövet a 17 éves, kaposvári Sárközt Karoly úgy határozott: a járdán végzi el a dolgát. Épp egy rendőrjárőr jött arra. Igazoltatás következett volna, ha a fiatalember hajlandó átadni az igazolványát, de erre nem lehetett rábeszélni, így az autóhoz vitték. Ö tiltakozott, rácsapott az egyik rendőr kezére, ezért egy kicsit keményebben bántak vele. Az ifjú apja és a társaság tagjai körülfogták a rendőrautót, őket pedig a bámészkodó tömeg. A környező ablakokban is fejek jelentek meg. Szerencsére még egy rendőrautó érkezett. Három »-keresztelőt« tettek a kocsiba, azután megkérdezték: ki hajlandó tanúskodni? Pillanatokon belül néptelen lett az utca, csak. egy civilruhás rendőr maradt a helyszínen. A lovas kocsik is elindultak, ám rövidesen visszafordultak, és az ott álló civilruhás rendőrre támadtak a kocsik uta- . sai. Leütötték, megrugdosták. A bámészkodó tömeg újra körülállta őket, de segítséget senki sem nyújtott. A másik eset szerdán az autóbusz-pályaudvaron történt. Délelőtt itt tűnt fel a 19 éves, hetesi Kalányos Andor, aki nemrég szabadult a börtönből, ahol súlyos testi sértés, garázdaság miatt ült. Az ifjú részegen, véres kézzel járt-kelt, és fogdosla a várakozókat. A forgalmista figyelmeztette,, azután az irodába hívta. Kalányos megütötte a forgalmistát, majd rövid kézitusa következett, melybe a buszosok is beavatkoztak. Délután újra szóltak az irodában, hogy egy félmeztelen férfi fekszik a váró előtt. Kalányos volt, mellette az anyja, a felesége, a testvére. Amikor a fiatalember magához tért, egy férfihoz lépett cigarettáért, s mivel az nem dohányzott, szájon vágta. Azután egy idős embert ütött meg, majd továbbindult, osztogatva a pofonokat. a járókelőknek. Nőt, férfit egyaránt megtámadott A Tanácsház utcában haladt egy darabig, majd visszafordult, és meglátva a forgalmistát, nekiugrott, leütötte. A közelben álló buszvezetőtől viszont ő kapott Erre közbelépett a testvér, no meg ‘ a többi buszos, és néhány járókelő is beavatkozott a verekedésbe. Az idősebb Kalányos egy közeli udvarba szaladt fejszéért. Két buszos utánavetette magát, hogy megelőzze a bajt. Hogy ott mi történt, ki tudja? Tény, hogy Kalányos rövid idő múlva alaposan megszelídülve poroszkált ki az udvarból a két férfi társaságában. Közben a két testvér szerencséjére megérkezett az URfi, így megmenekültek a járókelők haragjától. A garázdák a rendőrségi fogdában gondolkodhatnak a két eset tanulságán. Városi klímaközpontok PIACI KÖRKÉP Sok volt a Ilyen gazdag piacot sem láttak mostanában a kaposváriak. Szeptember bőkezű gazda. Nem úgy a piaci árusok egy része. A nagy gazdagság ellenére nem mondhatjuk, hogy alacsony árak jellemezték volna a tegnapi piacot. A csirkét 36—42 forintért adták, a rárntanivalónák valamivel magasabb volt az ára. 30 forintért — és ez jóval az országos átlagár alatt van — tisztességben megöregedett tyúkot lehetett kapni. Néhány hápogó jószág is ajánlkozott, pecsenyeméretben. Tömött kacsát csupán kettőt hoztak. Az egyiket 220-ért árulták, és a súlya 4 kiló 40 deka volt. A másik negyven dekával többet nyomott a mérlegen, ezért 250 forintot kértek. Megjelent a szilva. Aki nem a szépsége, hanem az ize miatt kereste, az 6 Ftért vásárolhatott. A szebb- nök 7—8 forint volt az ára. Az egyik helyen gyönyörű szőlőt kínált egy asszony. A ringiónyi szemű gyümölcs egy-egy fürtje félkilós is volt. — 22-ért adom. Megéri. A boltban ugyanez 28. —És valóban zamatos, kellemes ízű csemegét kapott, aki vett belőle. Arrébb 15—20 forint voit egy kiló. Másutt fekete szedret kínált egy néni: — 80 forintért adom ezt az egészet. Hat liter. Emelje csak meg, milyen nehéz! Rengeteg barack várt vásárlókra az árusok kosaraiban. Már nyolcért is lehetett kapni, de az igazi nagy, zamatos őszibarackért 20 forintot kértek. A dimnyeszezonmiak lassan vége. Ezt jelzi, hogy egyre kevesebbet hoznak belőle. Az ára viszont ugyancsak szezon eleji. A sárgadinnye kilója 10, a görögé 7 forint volt. Tálán körtéből volt a1 legtöbb a piacon. Számtalan fajtát kínáltak, az ára is változó volt. Az egyik helyen 10 forintot kértek kilójáért, pár lépéssel arrébb 14-eí. Az apróbbat 7-ért kínálták. A fejtett babot különösen sokan keresték. Ezt literie gyümölcs mérték, 16—18 forintért. Aki időben indult vásárolni, az még' kapott salátát is, 2—3— 4 forintért adtak egy-egy fejet. Körülbelül ennyiért kelt el a salátauborka is. A kovászolni valóért 6 forintot kellett leszámolni az árusok tenyerébe, a csemegeuborkáért tíz-tizenkettőt. » Az ország nagyobb piacai közül a kaposvárin volt a legolcsóbb a zöldpaprika. A lecsónak valót 6-ért vásárolták, a szebbeket 8—10 forintért. A nagy, fehér húsú, töltenivaló ára 11—16 körül mozgott. Paradicsom- jjaprikát 16—20 forintért kínáltak. A paradicsom ára mérséklődik, 5 és 8 forint között van. Debrecenben 8-ért kapható, a szegediek 4-ért vásárolhatnak A tojás áránál közrejátszott, hogy nem voltak itt a bábolnaiak, akik legutóbb forintért árulták darabját, így aztán aki tegnap vett, az apróbbat 1.80-ért, a szebbet 2 forintért kapta. A tejfölt olcsón, 30 forintért kínáltaik, Ugyanakkor Debrecenben 60 forint. Szegeden 58 egy liter. A túró ára is a tejföléhez hasonló volt. Aki burgonyáért jött, az sem járt rosszul, hiszen az országban itt kapható a legalacsonyabb áron, kilónként 5 forintért. Budapesten, 7,30, Szolnokon 6,50, Veszprémben pedig 7 forint kilója. A gombapiacon különösen galombicából láttunk sokat, de volt vargánya, szegfű-, pöíeteg és rókagomiba is. Az ára fajtánként változott, 40 és 80 forint között. B T. Az Egyesült Államok ipari »hidegtermelése« a következőképpen oszlik meg : 40 százalékot élelmiszer-tartósításra . használM^. fel, 20 százalékot ipari hűtoberende_ zésekben, 40 százalékot pedig klímatechnikai célokra használnak. . Az utóbbi 40 százalék annak bizonyítéka, hogy a klímatechnika az USA-ban igen magás fokon áll, és ma már a tömegek szolgálatában. A klimatizálás általánossá válásában kézenfekvő lett olyan centrálék létesítése, amelyek jobb hatásfokkal és gazdaságosabban látnak el egész évben át körzeteket. A Connecticut állambeli Hart- fordban olyan centcálét helyezlek üzembe, amely egy 50 000 négyzetméter területen fekvő üzleti tömböt lát el nyáron, hideg vízzel, felen pedig forró gőzzel. A New York állambeli Queansben egy 20 000 ember által lakott épülettömb szamára létesítettek olyan központot, amely elektromosságot, meleg vizet, fűtést és hütest szolgáltat. A tömbhöz húsz 14 emeletes lakóház tartozik:, egy üzletház, egy-egy könyvtár es színház. ■ "--it?** Apáti Miklós A fekete gén titka Séta közben kibomlik előttük a város. Színes, harsány épületek, minden ház előtt virágok, fák, szökőkutak. — De szép ez a béke... — suttogja Erzsébet. — Már több mint hatvan éve... Mikor is volt vége a háborúnak? 35. Erzsébet és D«n a Génbank előtt találkozik, j 1— Hová menjünk? — kérdezi Dán udvariasan. — Nem tudom. Minél messzebb inneh, annál jobb. — A Génbankot a távolság se szépíti meg .Tényleg, Erzsébet, mit csinál ez a te híres Génbankod? — Okos gyerekeket, hülye szülőknek. — Miért hülye az a szülő, aki okos gyerekeket akar? — Mert ha okos volna, biztos volna abban. hogy tőle a gyerek semmi vosszat nem örökölhet, hiszen ő okos, ezért csak okos gyereke lehet. — És te miért tőlem akarsz gyereket? — Mert hülye vagyok ... — Erzsébet és Dán szerelmesen egymásra neveu — Kívánös vagy? — Nem. De pisztrángot szívesen ennék ... — Tudok egy helyet ; megpróbálhatjuk. — Vezess! — Erzsébet megcsókolja Dánt. elindulnak. — Negyvenötben. Ezerki- lencszáznegyvenötben. — És lám, megértük mégis: itt van a békés kétezredik esztendő. — Még nincs itt. Még csak április van ; még békének kell lenni december végéig, akkor lesz csak kétezer. — Ejnye, de precíz vagy ! Tudod, hogy nem erről beszélek, hanem a gyerekünkről ... — Azért hívtál föl, hogy béketüntetést tartsunk? — Nem. Foxmanról szerettem volna .. . — Foxmam?.. Mi van vele? — Megjelent nála Mária. — És ez miért baj ? — Az öreg bele van esve. Hiú, vén majom. — Ki ez a Mária? — Asszisztensnő. Szerintem nincs rajta semmi különös. — Akkor biztos jó nő. Ha te szidod ... — Én nem szidom, csak azt mondom, hogy meglehetősen jelentéktelen. — Ebből csak az következhet, hogy feltűnően jó nő.,, — Ha neked tetszik, edd meg! —Ugyan, ne bolondos« már... Ez minden? — Igen ... — Hát... nem sok ... Ne haragudj, most jut eszembe: nem tudok veled pisztrángot enni. Rohannom kell a munkahelyemre ... — És ezt csak most mondod? ... És velem mi lesz? Meg a pisztránggal ? — Ne félj, a pisztráng nem ússza meg! — Dán elrohan, miután megcsókolta a pityergő Erzsébetet. —. Erzsébet félig sírva, félig beszélve mondja: »Megállj, Dán... ezt megkapod még! Meg, ha én mondom/..« Visszafordul ő is, egy automatánál tésztát vesz, azt rágcsálja egész a Génbankig. 36. — Megebédeltem, profesz- szor úr ... — Mária üdén, frissen lép Foxman szobájába. — Foglaljon helyet! Mária beleül egy fotelbe; gyerekesen prgbálguja, hogyan kényelmesebb az ülés. —. Szóval a Fekete Gén titkára kiváncsi.. — Én ... a professzor úr mondta, hogy jöjjek ide... — Azt akarja mondani ezzel, hogy nem érdekli a Fekete Gén? — pehogyis .. . Csak én nem mernék kíváncsiskodni . — Idefigyeljen, Mária! Mit tud maga genetikából? — Azt a professzor úr pontosan tudja. Hiszen az ön tanítványa vagyok. — Igaz.,. igaz... akkor röviden összefoglalnám a lényeget. A genetikai kutatások a tudományosnak mondható lendülettel mintegy fél évszázad* folynak; de nem a lendület, az eredmény a fontos. — Értem, professzor úr. 1 — Persze, hogy érti. Csak azt nem érti, hogy mi lett ebből a tudományból. A genetikai kutatási blokádot a tudósok hol megszavazták, hogy feloldották, mint tudja. A tudósok egy dologban egyeztek csak meg : hogy a genetikai információk úgy áramlanak a generációkon át, mint a herakleitoszi folyam. Ahogy egy folyóba sem lehet kétszer belelépni, úgy. A mindig más és más adottságokkal, tulajdonságokkal rendelkező emberiség is korról korra azonosnak és másnak mutatkozik. Azonosságának oka, hogy nem képes másként mint emberként létezni. Ez ad ugyanakkor keretet a belső változékonyságnak, egyes tulajdonságok fölerősödésének, mások el- halványodásának. Az emberiség eddigi legjobb elméi is sokat köszönhettek magának a genetikai véletlennek. Eddigi ismereteink szerint a zsenialitás a kultúra és a civilizáció meghaladása mellett az addigi kultúra és civilizáció megtagadását is jelentette. Azokat az embereket tartották zseniálisnak, akik nemcsak ismerték és tudták a világot, de egyben el! is vetették. Nekünk, a harmadik évezred embereinek ilyen zsenikre tömegesen nincs szükségünk. A mi »zsenijeink« nem a világ tagadása árán. és nem a genetikai, környezeti véletlenek szerencsés összegeként valósulnak meg, hanem tudatos kísérleteink, génmanipulációir''- eredményeként. < Folytatjuk.)
