Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-06 / 209. szám
Kérdések és válaszok Nagyjavítás a Lenin Kohászati Müvekben Félidőnél túrt Miskolcon, a Lenin Kohászati Müvekben a 3-as kohó átépítése. A mnnka jól halad: tartani tudják a kilencvennapos határidőt. A három nagyolvasztó kiiziil a javítás alatt álló a legnagyobb, ezt 1952-ben építették 1975-ben végezlek egy kisebb javítást rajta, most pedig teljesen felújítják. Eredeti, hélszázhatvannyolc köbméteres térfogatát kilencszázötven köbméterre bővítik. Újítók a cukorgyárban Fütőolaj-megtakaritás és szabadtéri tárolás A Kaposvári Cukorgyár-' ban az utolsó simításokat D olgozunk, iparkodnunk kell, hogy megőrizhessük eddigi vívmányainkat, és lerakjuk továbbfejlődésünk alapköveit. Munkánk lendületét, elért eredményeinket az egész világ elismeri. A bajok, a gondok, az előforduló melléfogások ellenére is kiegyensúlyozottan élünk. Az is igaz, hogy sokat dolgoztunk, nem sajnáltuk az időt, a fáradságot, az áldozatokat, hogy így legyen. Hiszen csakis ilyen módon érhettük el fejlődésünk mai tiszteletreméltó lépcsőfokát. Mégis igazat kell adnunk azoknak, akik óva intenek az elégedettségtől. .Minél fentebb áll az ember, annál nehezebb elérni a következő lépcsőfokot. Márpedig tovább kell lépnünk, hiszen a tartós álldogálás elveink és bizonyos vívmányaink feladását jelentené. Hogyan tovább? Ez most tehát a kérdések kérdése. S erre adta meg pártunk XII, kongresszusa a helyes, kézenfekvő választ: együtt, közös erővel t A jelszavak erejét, hatásfokát vagy igazolja, vagy megcáfolja az élet. A mi jelszavunknak. életté, valósággá kell válnia, mert jelenünk' és jövőnk fundamentuma. Csakhogy amilyen nagy erő van az összefogásban. épp olyan nagy dolog megteremteni. Nagy igazságot kell felmutatni ahhoz, nagy célokat felvillantani, hitet, emberséget árasztani, hogy népünk apraja-nagyja valóban összefogjon. A nagy igazságot és a vonzó célt a mi pártunk már akkor felvillantotta, amikor a szocialista haza felépítését tűzte programul mindannyiunk elé. A hit, az emberség melege sem újdonság nálunk, hiszen a szocialista demokrácia fejlődése, örvendetes kiteljesedése mind erősebbé teszi a közösségek, az egyes emberek egymásra, találásának alkotó, cselekvő kedvének, közéleti kiállásának kibontakozását. Mégis ez az a A két évvei ezelőtti május elsejei felvonuláson történt, amikor a kaposvári szociális foglalkoztató dolgozód a kaposvári intézmény fennállásának tizedik évfordulóján első ízben vettek részt az ünnepségen. Miután megjelentek a téren, valaki a közönség soraiból jó hangosan megjegyezte: „Na, itt jönnek a csokik . . Másnap többen sírva mentek panaszra az igazgatóhoz: „Főnök, mi többé nem vonulunk föl. Mindenki bolondoknak nézett bennünket!" . A történetet Sárik János- nctóil, az üzem szakszervezeti titkárától hallottam, aki már arra is gondolt, valamilyen formában közzététej- ti az újságban, hogy dolgozóik nem csökkent értelmi képességűek — nem „csokik” —, hanem idős, beteg, segítségre szoruló embereik. Horváth István, a foglalkoztató igazgatója részletesen elmondja, ki és hogyan lehet az üzem dolgozója : — Egyedülálló, idős emberek, kis jövedelmű nyugdíjasok, többgyermekes anyák, testi fogyatékosok, tehát olyanok dolgoznak nálunk, akik valamilyen ok miatt nem tudnának teljes értékű munkát végezni más üzemekben, gyárakban. A foglalkoztató létrehozásának épp híz volt a célja, hogy munkát es ennek révén tisztes megélhetést, adjon ezeknek az embereknek. Természetesen vannak nálunk értelmi fogyatékos fiatalok is, hiszen ők is segítségre, eltartásra szorulnak, számuk azonban elenyésző az üzem összlétszámúhoz viszonyítva, ök tizenhatan vannak, míg a teljes bedolgozói gárdánk 180 személy. A. leglényegesebb; hozzánk ösak a városi tánacs \ egészségügy: osztaterület, ahol nem tarthatunk pihenőt, ahol állandó, egészséges elégedetlenséggel kell mind többet és többet tennünk és követelnünk. A jó közhangulat, közösségi szellem, szót értés megteremtése ne megy, sem tíz, vagy száz ember dolga, nem csupán a vezetőké és nem is csak a kommunistáké. Mégis e'lsősorban a párt, a kommunista párttagság felelős azért, hogy társadalmunk irányítói, valamint a dolgozók milliói között állandó szoros és gyümölcsöző legyen a kapcsolat. A jó kapcsolatteremtés nem áll nálunk példa nélkül. Elég cs'ak az év első felében megtartott, a XII. pártkongresszus és az azt követő választások előkészületeit megemlíteni. Talán még soha nem mozdult meg annyi jó erő, soha nem vetődött, fél annyi jó ötlet, gondolat, nem sütött annyira a közéleti érdeklődés melege, mint a két nagy politikai esemény idején. Egész országunk közvéleménye elismeri, hogy a kommunisták jól vizsgáztak az össznépi tanácskozás, a közös fejtörések sodrában. Azt viszont a kommunistáknak kellett meglátniuk, hogy ma már a pártonkívüllek százezrei sorakoznak fel mögöttük, hogy velük egy akarattal, azonos hőfokon. bízva, gondolkozva munkálkodjanak a mindanhyiunknak egyaránt jó, szocialista társadalom felépítésén. Egyetlen kommunista számára sem lehet közömbös a nagy párbeszéd során felsorakozott erő és tettrékész- ség, de az sem, hogy az ünnepi percekben íellobbant aktivitás állandósuljon és a hétköznapok hajtóerejévé váljék. Ezt elérni már jóval nehezebb feladat, de éppen a tanulságok fényében sikerrel megoldható. A legnagyobb tanulság az, hogy dolgozó tömegeinkben mind nagyobb a politikai érdeklődés, az emberek igénylik á párt közelségét, benne látják lyán keresztül vezet az út. Ott bírálják ed, kinek a szociális helyzete teszi szükségessé, hogy mi foglalkoztassuk. Ebből következik, hogy nálunk nincs létszámstop: akinek jogos a kérelme, minden további nélkül alkalmazzuk. ’ A kis üzem meglehetősen mostoha körülmények között működik. Korábbi1 helyükről, az egykori nyomda épületéből ki kellett költözniük,, mert az épület életveszélyessé vált. Jelenleg épp tatarozzák, s ha az év végére elkészül, bizonyára javul a dolgozók helyzete. Most azonban négy helyen szétszórva kénytelenek üzemelni, a város különböző pontjain, s ott sem éppen rózsás a helyzetük. Ennek ellenéré szépek az eredményeik. Évente 12 milliós termelési értéket állítanak elő, ebből tavaly ötmillió volt a tiszta nyereség. Ha vajaki mosolyogta - lóan kevésnek találná ezeket a számokat, annak nem árt tudni, hogy ezt az összeget úgyszólván a semmiből teremtik elő. Sokféle apró munkát végeznek, s a legtöbbje nem valami jól fizet. Leginkább a lakásukon- dolgozóknak nehéz mindig megfelelő munkát adni : a vezetők, sókszór és sokfelé kilincseidnek, hogy "ne utasítsanak el senkit: sajnos, most nincs megrendelésük. Hosszú evek teltek ed, s végre elmondhatják az üzemben: a megrendelések - kel nincs különösebb gondjuk. Ehhez azonban minőségi munkát kellett végezni. Sok vásárló meggyőződhetett már róla, alak az intézmény boltjában vásároltak kötött holmikat, pulóvereket, gÿer- mekruhákat vagy ágynemű- garnitúrát. a vezető erőt, készek az együttgondolkodásra, a közös cselekvésre is. Kétségeikre is a párttó] várják a választ. A gazdasági gondok, a világpolitikában kirajzolódó feszültségek sokakban keltenek nyugtalanságot, aggodalmat, .indukálnak kérdéseket. Az emberek éhesek a válaszokra, toborozni sem kell a hallgatóságot egy-egy vitára, megbeszélésre, tájékoztatásra. S ahol a kommunisták elébe sietnek ennek a természetes igénynek, ahol őszinte választ adnak mindenkinek, ott . különösebb utánjárás nélkül is megteremtődik a szoros kapcsolat. Ám nem kell idegenkedni ' attól a bizonyos aprómunkától, az utánjárásoktól, egy-egy ember gondjainak, kétségeinek tisztázásától sem. Mindenkire szükség varr, nem lehet közömbös egyetlen dolgozó állásfoglalása, magatartása, jó .vagy rossz közérzete. ' Az egyik tsz nemrégen nyugdíjazott elnöke mondta el, hogy ő bizony annak idején házról, házra járva, hónapokig tartó viták, ellenkezések során hozta össze azt a magot, amelyikkel a mai jó szövetkezet alapját megvetették. Egy felkészült kommunista mindig fel tud villantani valami jó célt, ráadásul hite, sugárzó meggyőződése is van. S ma már nemcsak a szavak erejével érvelünk, érvnek itt van eg,y nem is akárhogyan működő szocialista ország. A hol van mozgató erő, ott van vállalkozó kedv is. Ahol a töprengésekre, kétségekre kielégítő választ adnak, megnő a bizalom, fellobban a cselekvőkedv. A tisztán látókat nem ijeszti, hogy még távol vagyunk a bőség szocializmusától. Megértik, hogy a mai világban a nyilvánvaló fejlődés sem teremt zavartalan gazdasági biztonságot. S azt is megértik, hogy egyik napról a másikra erőink minden megfeszítésével sem lábalhatunk ki a külső és belső gazdasági nehézségek okozta bajokból. Néhány közömbös, kishitű; magának élő embert kivéve senki kedvét nem szegik, inkább mozgósítanak a fölvetett ■gondok, ha , az emberek érzik a bizalmat, ha keresik őket, ha szót akarnak érteni velük, ha közös munkára, közös cselekvésre hívják őket. A. két év óta érvényben levő rendelkezés szerint mezőgazdasági nagyüzemeink fokozott gondot fordítanak arra, hogy takarmányozási módszereiket javítva csökkentsék az abrakj'elhasználást, gazdaságosabbá tegyék a hizlalást, az állati termékek előállítását. Tavaly több mint tizenhét ezer tonna ta-, karmányt takarítottak meg, csökkentve az egységnyi termékre .jutó abrakfelhasználást. Varga Gábort, a megyei takarmányozási és állattenyésztési feiijgyelő- ség csoportvezetőjét kérdeztük. — Folytatódik-e ez az irányzat megyénkben? — A múlt év azonos időszakához viszonyítva asz ódén is jelentősen csökkent az abraktakarmányok felhasználósa, úgy hogy közben, nőtt az áMatitermék-terme- lés es -értékesítés. — Melyik ngazalban? — Elsősorban a szarvas- marha-tenyésztesre jellemző ez: a múlt évi 42 dekáról 38 ; dekára csökkent az egy liter tej előállításához fölhasznait abrak mennyisege. S még inkább szembetűnik a változás, ha hozzáteszem, hogy 1978-ban, a MÉM-utasítas megjelenese- nek évében még átlag 53 deka abrak kellett egy liter te.i termeléséhez. — A múlt év tapasztalatainak összegezésében szerevégzik a hatalmas gépezeteken a munkások. A kampány kezdetéig már csak pár nap van hátra. Friss festék szaga terjeng a répaszelet-szá- rító óriási dobja körül. A dob elsőszektorábá létra vezet fel. Illés János csoport- vezető szerelőlámpa mellett mutatja a most kővetkező kampány alatt kipróbálandó új berendezést. — A szelet- szántó dob első része mindig sok gondot okozott — rhondja. — A magas hő következtében elég, és két-— három évenként ki kell cserélni. Ha ez a most beadott újításom beválik, akkor jelentős anyag-, munkabér- és energiaköltség-megtaka- rítást érünk el. A szárítóba belépő levegő hőfoka ezer fok is lehetne, de a dob első szakaszának minősege ezt eddig nem engedte meg. Így száz—százötven fokkal kevesebbe! kellett dolgoznunk, és ez energiaveszteséget okozott. A teljesen új rendszer különlegesen megerősítve pelt az a megállapítás, hogy az üzemek között meglehetősen nagy a ..szóródás”. E tékinietben hozott-e változást ez az év? — Vizsgálataink szerint igen. Például Somogy szilban 31, Ráksiban 27, Igáiban 26 deka abraktakarmgnyt etettek tehenenként félévi 2133, 1860, illetve 1742 literes tejtermelés mellett. Ugyanakkor magas volt a fajlagos abrakl'elhasználás Seg.es- den (49 deka), Somogyszn- boh (45 deka) és Somogyvá- ron (47 deka). Bár ezekben a gazdaságokban bőven van még tennivaló a takarmány- gazdálkodás javítása és a termelés növelése érdekében, látható, hogy mindany- nyian alatta vannak a két évvel ezelőtti megyei átlagnak. Ennél az ágazatnál szeretném megjegyezni azt is, hogy a hizlalásnál is tovább folytatódik a kedvező változás: az előző évi 4.6-ról ■ 4,2 kilóra c.sqkkent az egy kiló- nyi silly gyarapodásra fölhasznált koncentrált takarmány mennyisége. — A múlt étiben a sertéstenyésztésben nemigen sikerült előre lepni. — Az év eléő hat hónapjában e tekintetben bizonyos javulás tapasztalható: nyolc dekával csökkent az abrakfolhasználas. De nyomban hozzá Ieszem: meg mindig indokolatlanul magas — 4.62 kiló — az egy kilónyi hoz. Ha beválik, akkor átadhatjuk más gyáraknak is, hiszen a szeletszárító dobok, első szektorával majdnem mindenütt baj ' van. Illés János sokszoros újító. 1959 óta harminckét újítását hasznosították a cukorgyárban. Szekeres András újítási előadó mondta, . hogy ezek együttes gazdasági haszna eddig mintegy félmillió forint volt. Ebbe természetesen még nem számítható bele a legújabb újítási költségmegtakarító hatása. A két éve benyújtott újítása tavaly kétszázezres megtakarítást eredményezett. A szekunder ventillátor üzemen kívül helyezése 1979-ben százhuszonkét tonnával csökkentette a felhasznált .fűtőolaj mennyiségét. Illés János augusztus 27-én kapta meg a ■ kiváló újító cím ezüst fokozatát. Azt tartja: mindig abból kell kiindulni, hogy miből adódnak az üzemzavarok. A hiba okát kell keresi. Ha azt megtalálja, akkor már gondolkozhat az újításon. értékesített sertésre jutó táplálék. Sajnos, a tizenöt szakosított sertéstelep közül csupán három — a balaton- szabadi. a barcsi és a nagyatádi — ért el minisztériumi normatíva alatti abrak- fölhasználást. — Ez a helyzet, úgy vélem, mutatja azt is, hogy „hol szorít a cipő", hol van szükség további erőfeszítésekre. — A jó eredményeket elérő üzemek bizonyítják, hogy a normatívák nem túlzóak, és jelentősek a tartalékaink az abrakfelhaszná- las csökkentésében. Sokrétű feladat ez, a takarmányozási módszerek javításától a minőség megőrzésén át a szakszerű takarmány f elhasználásig. A mostam napok munkájától, a silótakarmány ok jó minőségű betakarításától is függ, milyen eredménnyel folytathatjuk ezt a fontos üzemi munkát. Mil initial a felen ősz szcsités? — Nagyüzemeink csaknem kilencezer tonnával, az előző év azonos időszakához képest majdnem hét százalékkal kevesebb takarmányt etettek föl, s több minlx 14 ezer hektoliterrel több tejet, es majdnem háromszáz tonnával több pecsenyecsirkel értékesítettek. . Költségmegtakarító újítás születhet egy nem kimondottan műszaki jellegű ötletből is. Kántor Zoltán áruforgalmi osztályvezető es Bócz Dénes cukorraktár-ve- zető évek óta tudta, hogy a cukor tárolása egyre nehezebb. Raktárakat kell bérbe venni, magas a szállítási és a rakodási költség. így dolgozták ki a cukor szabadtéri tárolására vonatkozó javaslatukat, amely azóta fényesen bevált. 1979-ben már háromszázhuszonhat ionná cukrot raktároztak így. lebetonozott területen, műanyag zsákokban, ponyvával letakarva.. A két újító, ezzel egy- rnilliókétszázezer forintot takarított meg a vállalatnak. A cukor idegen raktárakban való tárolása mázsánként harminckilenc forintba kerül, a szabadtéri tárolás pedig csupán tizenegy forint. A megtakarítás tehát mázsánként huszonnyolc ' forint. Kántor Zoltán elmondta, hogy ősszel, amikor minden terményből dömping van, nagyon nehéz raktárhelyiséget találni. Sok cukrot kellett tavaly is visszaszállítani a gyárba, és átcsomagolni egykilós tasakokba. A fuvareszközök, a rakodógép és a. munkaerő költségei csak tovább növelik a raktárbérlet többletkiadásait. A szabadtéri tárolással elkerülhették a legdrágább idegen raktárak igénybevételét. A cukor- márnák így is ezerkétszáz vagon cukrot kellett külső raktárakban tartania tavaly. Kántor Zoltán és Bócz Dénes elnyerte az űjítómozgalom bronz fokozatú elismerését. A két szakembert most egy újabb téma, a csomagolás foglalkoztatja. Beadott újításukat a következő kampány során próbálják ki. A nagy méretű cukroszsákok drága, import papíranyagból készülnek. További hasznasítá-. suk egyetlen módszere, hogy kisebb méretűvé szabják át őket, majd végül eldobják. A kubai molinó cukroszsákokra viszont szelepet lehet varmi, így ezek az automata gépekkel megtölthetők. Ezzel lehetővé' válik többszöri felhasználásuk. Egy kubai zsák ára három forint. a papíré öt forinttal több. Negyvenezer zsák fel- használása eseten csupán az első. egyszeri megtakarítás kétszázezer forintra rúg.- A sokszori felhasználás nedig tovább csökkenti a költségeket. A szelepeket a kaposvári szociális gondozó dolgozói varrják a kubai zsákokra. Cs. L. Náluk nincs létszámstop Kékesdi Gyula kapcsolódik a dob palástjaKevesebb abrakbél több hús Lv I. V *í.
