Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-05 / 208. szám

„Szívünkből kitörölhetetlen Illende emléke” Thomas Solis sajtókonferenciája Tíz éve 1970. szeptember 4-én Chile népe a nemzeti függetlenségért vívott harcá­nak fontos szakaszához érke­zett: magához ragadta a ha­talom kulcspozícióit az im­perializmus, a nemzeti oli­garchia és a helyi földes- urak térdre kényszerítésével. A választásokon a legde­mokratikusabb és leghala­dóbb erők képviselőjeként indult chilei népi egység kormánya győzött, s dr. Sal­vador Allendét ültette Chile köztársasági elnöki székébe. E történelmi tényeket fel­idézve kezdte csütörtökön az évfordulónak szentelt saj­tókonferenciáját Thomas Solis, a chilei Kommunista Camp David — jégen , \Nem okozott különösebb meglepetést, hogy az ameri­kai elnök közel-keleti külön- megbizottja, ■ Soi Linowitz legutóbbi izraeli és egyipto­mi tárgyalásai sovány ered­ménnyel zárultak. Az ame­rikai diplomata azon fárado­zott, hogy a Jeruzsálemet »oszthatatlan és örök fővá­rosává« deklarált izraeli döntés nyomán támadt fe­szültséget enyhítse, s ráve­gye Washington duzzogó part­nereit az emiatt felfüggesz­tett tárgyalások felújítására. Nos, ez utóbbiban Begin és Szadat — elvben — egyet­értettek, de a megbeszélé­sek újrakezdésének időpont­jában már kevésbé, így ez nyitott kérdés maradt. Az egyiptomi elnök ezt már ko­rábban egy amerikai—egyip­tomi—izraeli csúcstalálkozó megtartásához kötötte. Az iz­raeli miniszterelnök viszont most a Linowitz különmeg- bizottal folytatott megbeszé­lésen csak úgy járult hozzá a csúcstalálkozóhoz, ha a következő hetekben folyta­tódnak a tárgyalások Egyip­tommal a palesztin arabok­nak szánt »önkormányzat­ról«. Vagyis Szadat előfelté­telét a saját előfeltétele tel­jesítésétől tette függővé. Begin hangoztatta, hogy Izrael »semmit nem változ­tatott politikáján-« az ameri­kai diplomatával folytatott megbeszélések eredménye­ként. Közölte vele azt is, hogy nem módosít a meg­szállt területeken . folytatott településpolitikáján s így további tíz település létesí­tésére készül. Ami pedig a csúcstalálkozót illeti, Begin szerint arra csupán az «-au- tonómiatárgyalások« újra- felvétele — és valószínűleg csak a novemberben sorra kerülő amerikai elnökválasz­tások — után kerülhet sor. Hasonlóképpen vélekedik er­ről Kairó is, amely jól tud­ja: az elnökválasztások előtt a Fehér Ház lakója — a zsi­dó szavazatokkal számolva — nemigen gyakorolhat nyo­mást a cionista államra. Csak Carter lenne annyira naiv, hogy az eleve vesztett ügyet erőszakolja? Szó sínes róla: az elnök tudja, hogy a keze meg van kötve és »sza­badulni« sem áll szándéká­ban. Akkor hát miért indí­totta útnak különmegbizott- ját? Csupán annak demonst­rálására, hogy ragaszkodik a Camp David-ben tető alá hozott rendezési tervéhez — egyetlen külpolitikai sikeré­hez, és erre a szavazók fi­gyelmét is fel kívánja hív­ni. Nos, ennyiben — a lát­szat fenntartásában és újra­választást esélyeinek növelé­séhez segédkezet kapott partnereitől. Camp David-et azonban — az érdekeltek közmegegyezésével — egye­lőre — jégre tették... r. K. Párt Központi Bizottságának tagja, a Magyarországon mű­ködő chilei antifasiszta bi­zottság elnöke. A Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában összegyűlt új­ságíróknak elmondta, hogy népe emlékezetében és szí­vében kitörölhetetlenül to­vább él az Allende-kormány ezer napjának gyümölcsöző munkája, amelyet szociális, gazdasági és politikai téren, s az alapvető nemzeti kin­csek államosításával véghez vitt. Aztán az imperialista-ba­rát és reakciós konspirációk végül is a történelem egyik legszégyenteljesebb pucesá- hoz vezettek, vérfürdővé változtatták az országot, s az ellenforradalom brutalitá­sai közepette a nép nyaká­ra ültették ’Pinochetet. A chilei nép évek óta tar­tó ellenállása nap mint nap nő, s mind szorosabbá, ütő­képesebbé erősödik egysége a fasiszta katonai diktatúrá­val szemben. Osztatlan a felháborodás a nép körében, a szeptember 11-re. a fasisz­ta puccs hetedik évforduló­jára időzített »népszavazás« miatt, amelynek alapján Pi­nochet törvénytelen, jogilag és erkölcsileg egyaránt elfo­gadhatatlan alkotmányt ki­Abol Hasszán Baniszadr államfő és Mohammad Ali Radzsi miniszterelnök szer­dán »szinte teljesen megegye­zett« a kormány összetéte­lében — jelentette ki csü­törtökön Teheránban Hasemi Rafszandzsani ayatollah, az iráni parlament elnöke. Hoz­zátette, hogy ő maga, több vallási vezető társaságában, jelen volt az államfő és a miniszterelnök találkozóján. A parlament, a madzslisz elnöke szerint Baniszadr »még egy-két napos haladé­kot kért, hogy tanulmányoz­hassa a kormányfő által ja­vasolt miniszterein ökjelöltek közül négynek az ügyét«. Több képviselő emlékeztette Rafszamdzsamút arra, hogy a kormány megalakítására a Bruno Kreisky osztrák kan­cellár egy lapinterj übe® csü­törtökön. kijelentette, hogy nem jelölteti magát a három év múl va esedékes parte - menti választásokon. A 69 éves poii tikos megszakítás néUcul tíz éve fái a szocia­lista párti kottmayak éten. A csütörtöki interjá köa- vetíenülL a kancellár szerdán Linziben mondott beszéde után jelent meg Abban Kreisky bejelentette, hogy lemond ttsztségérőíL, ha nem fogadják eä tízpontos re- form-raomagitervét. Javaslataiból etcggc kivi­láglik, bogy egyebek között Hannes Androsch aükancel­Hész küiföftdí varuta árfo­lyamát változtatta meg szeptember 1-től a Szovjet­unió Állalmi Bankja. Az in­tézkedés nyomán csökkent az osztrák schilling, a belg'a, a francia és a svájci frank, a nyugatnémet mátka, a holland forint, a dán koro­na, a spanyol peseta, az olasz líra, a marokkói dir­ham és a portugál escudo, emelkedett viszont az ameri­kai, az ausztrál, a kanadai és az új-zélamdi dollár, az angol font, a ghanai cedi, a norvég korona, a jugoszláv dinár és a japan jen árfo- 1 yama. ván rákényszeríteni a nép­re. ' A Chilei Kommunista Párt, a népi egységben tö­mörült több párttal, a Ke­reszténydemokrata Párttal, a szociáldemokratákkal és más haladó erőkkel összefogva — miként Thomas Solis hangsúlyozta — most min­den korábbinál szilárdabb egység kiépítésére törekszik. A fasiszta junta eddig bi­zonyítottan meggyilkolt 25 ezer embert, ezrekkel »nem tud elszámolni« — eltűntnek nyilvánítva őket —, a 11 milliós lakosság körülbelül egyharmadának a szó szoros értelmében nincs meg a na­pi betevő falatja sem, 600 ezer árva vagy félárva gye­rek az utcán koldulja kenye­rét. A chilei hazafiak egység­erősítő törekvéseihez, a fa­siszta rezsim megdöntésére irányuló küzdelméhez erőt megsokszorozó segítséget je­lent, kell, hogy jelentsen a világ haladó közvéleményé­inek lankadatlan nemzetközi szolidaritása — hangsúlyozta a chilei antifasiszta bizott­ság elnöke, s köszönetét mon­dott a magyar néptől ed­dig kapott testvéri segítsé­gért,. „a támogatásért, a chi­lei hazafiak igaz ügyének győzelemre viteléhez. törvény tíz nap haladékot ad, amelyet az iráni veze­tés már alaposan túllépett. A parlament elnöke csü­törtököm élesen elítélte a brit hatóságokat, amiért ál­lítólag rosszul bánnak a Londonban őrizetbe vett iráni diákokkal. A diákokat azért tartóztatták le, mert Londonban egy tüntetésen vettek részt és rendbontással vádolták meg őket. Raf&zand- zsami ajatollato figyelmeztet­te a brit vezetőket, arra, hogy »az Iránnal ellenséges magatartásuk kiválthatja nemcsak teheráni vezetők, hanem más iszlám országok haragját is.« A parlament elnöke kijelentette, hogy Nagy-Britannia iráni politi­kájában teljesen WashmgtOT kiszolgálójává vált. iár, pénzügyminiszter lemon­dását is követeli. Az ügy háttere: a bécsi közkórhéz építésével kapcsolatos botrá­nyos megvesztegetésekért az el lenzeki pártok felelősségre vonták a kormányzó szocia­listákat, s a panama körüli hullámok Androecht — aki kormánytisztségei meHett az SPÖ alelnökié — is elérték. Az ügyben leginkább érin­tett Androsch egyelőre még nem nyilatkozott Kreisky kö­veteléséről. Állítólag a le­mondás gondolatával foglal­kozik: ha távozik is a mi­niszteri székből, képviselői helyét és párt alelnöki tisz­tét megtartja. Aa. augusztus 1-i és 16-i, valamint a szeptember 1-i árfolyamváltozások össze­vetése már a nemzetközi pénzpiacokon uralkodó tair- tósabb tendenciákra utal. Az elmúlt egy hónapban a Szovjetunióban háromszor emelték az angol font, s kétszer az amerikai, ®z ausztrál és a kanadai dollár, valamint a japán jen árfo­lyamát, s két ízben csökkent az osztrák schilling, a nyu­gatnémet márka, a belga, a francia és a svájci frank, a holland forint, a dán korona és as olasz líra érteke. Irán - kormányalakítás „Szinte teljesen megegyezett” Androsch nem nyilatkozott Kreisky nem jelölteti magát árfolyamváltozások a Szovjetunióban Sarlós István látogatása a főváros XI. kerületében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fő­titkára ■ csütörtökön a fővá­ros egyik legnépesebb vá­rosrészébe, a 180 ezer lakosú XI. kerületbe látogatott. A pártbizottság székhazában Szatmári István első titkár és Grubics István tanácsel­nök tájékoztatta a helyi po­litikai, gazdasági munkáról, a városfejlesztési elképzelé­sekről, a pártkongresszus határozatainak megvalósí­tásával kapcsolatos teendők­ről. Ezután a Gamma művekbe látogatott Saldos István. Itt Hencz János vezérigazgató­nak és Sziklai István, az üzemi pártbizottság titkárá­nak társaságában megtekin­tette a szerelő- és forgá- csolóüzemet, valamint az izotóp laboratóriumot. A Po­litikai Bizottság tagja elbe­szélgetett az üzem dolgozói­val, s többek között értesült arról, hogy legutóbb Moszk­vában., az egészségügyi mű­szerek nemzetközi kiállításán egy új egészségügyi diag­nosztikai berendezésük díjat kapott. A program az új vá­rosközpont és a Fehérvári úti lakótelep megtekintésé­vel folytatódott. Végül a Kaffka Margit gimnáziumban a helyi ok­tatási intézmények vezetői­nek, az iskola pártszerveze­tek titkárainak pártaktíva- értekezleten időszerű politi­kai kérdésekről tartott tájé­koztatót Sarlós István. Az értekezletet követően a HNF OT főtitkára népfront- aktivisitákikal beszélgetést folytatott a tanácstagi és az országgyűlési képviselői vá­lasztások tapasztalatairól. Elutazott Budapestről a kongói külügyminiszter Magyai-országa látogatásét befejezve csütörtökön eluta­zott Budapestről Pierre Nze, a Kongói Munkapárt Poéti­kai Bizottságának tagja, a Kongói Népi Köztársaság külügy- és. együttműködési minisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter vendége­ként tartózkodott hazánkban. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes külügyminiszter búcsúztat­ta. HÍREI — Chicago egyik külváro­sában lezuhant egy radio­aktív anyagot szállító repü­lőgép, két épületet romiba - döntött, s tucatnyi gépkocsit összetört. A szerencsétlenség következtében egy ember életét vesztette, s hárman megsebesültek. A hatóságok lezárták a környéket. * » I ’ — Földmozgást észlelt szerdán a szerbiai földren­gésjelző' intézet. A Tanjug hírügynökség jelentése sze­rint a rengés erejét a Mer- calli-skáján hatos erősségű­nek mérték, s epicentruma Belgrádtól 164 kilométerre léire, a K opao m k - hegység­ben volt. x Chf/c nyomdokain Bolívia - puccsország Barikádokat építenek a főváros, I-a Paz utcáin. (Fotó: Newsweek—KS) Hasztalan fenyegetőzött öngyilkossággal Lidia Guei- ler asszony, Bolívia elnöke arra az esetre, ha a hadse­reg puecsot kísérelne meg: unokatestvérét, Luis Garda Meza tábornokot nem tudta feltartóztatni. Űjabb hata­lomátvétel zajlott le a kis And ok-államban — fennál­lásának 155 éve alatt a 189. Az eltelt egy hónap esemé­nyei azonban mindinkább kétségessé teszik a táborno­kok országlását. Bár Garda Meza húsz éVes »átmeneti időszakot« tervez, arra, hogy felesleges iiyen hosszú táv­ra elképzeléseket szőnie, nemcsak Bolívia múltja fi­gyelmeztet, hanem a kibon­takozó belső és külső ellen­állás is. Olyan pillanatban avatkoz­tak bel a katonák ismét a politikusok dolgába, amikor úgy tűnt: Bolíviában végre sikerül kilábalni a zűrzava­ros múlt viszontagságaiból. A csalások nélkül megtartott június végi választásokon a baloldali Demokratikus és Népi Egység jelöltje, Her- nan Siles Zuazó szerezte meg a győzelmet, de mert nem jutott abszolút többség birtokába, a parlament volt hivatott dönteni az, új elnök személyéről. A döntést azon­ban a katonák már nem vár­ták be, cselekedtek és meg csírájában elfojtották a de­mokratikus kibontakozást. Hatalomra kerülése után a chilei katonai junta nyom­dokain haladva (Garda Meza a »marxizmus« elleni keresz­teshadjáratra szólította fel tiszt társait. Azóta naponta érkeznek hírek újabb és újabb poli­tikai gyilkosságokról, letar­tóztatásokról, utcai harcok­ról. A junta nem engedi kül­földre Lidia Gueilert sem, sőt még a tudósító külföldi — Pekingben bejelentet­ték, hogy dr. William J. Perry hadügyminiszter-he­lyettes vezetésével szeptem­ber 6—19. között huszonkét tagú amerikai katonai mű­szaki delegáció tesz látoga­tást Kínában. A látogatás célja a korábban megkez­dett konzultációk folytatása az amerikai és a kínai szak­értők között katonai-műsza­ki kérdésekről és általában a kínai—amerikai katonai egy üttműiködésrőL • * * — Gyakorlórepülés közben összeütközött a francia légi­erő két „Mistere—IV” típu­sú vadászgépe Gironde me­gye térségében. Az egyik pi­lótának sikerült ejtőernyő­vel földet érnie, a másik somsa nem ismeretes. • » * — Nagy erejű pokolgép robbant szerdán éjjel Róma történelmi központjában, egy könyvesbolt előtt. Sérülések­ről nem érkezett jelentés, de a rendőrség közlése szerint a robbanás súlyosan meg­rongálta az épület homlok­zatát és a könyvesbolt bel­sejét, valamint egy előtte ál­ló gépkocsit. A környező há­zak ablakai betörtek. A me­rényletet eddig semmilyen szervezet nem vállalta ma­gára. újságírók is veszélybe kerül­tek. Garcia Meza tábornok a »marxizmus veszélye« mel­lett az ország súlyos gazda­sági helyzetével indokolja a terrort. Azt állítja, hogy a szegény Latin-Amerikában is nincstelennek számító, külföld felé eladósodott Bo­lívia talpraállításához erős- kezű vezetés szükséges. »Érvei« azonban csak ott találnak megértést, ahol ha­sonlóan gondolkodnak: Chi­lében és Argentínában. Vi- dela argentin táborok ezzel büszkélkedett: »Mi készítet­tük fel a bolíviai tiszteket, mint ahogy korábban minket az Egyesült Államok«. A dik- tátori rokonszenvetn túl gaz­dasági megfontolások állnak a háttérben: a jövőben Bue­nos Aires számíthat arra, hogy a bolíviai gáz- és vas­érc-szállítások nem Brazí­liába, hanem Argentínába irányulnak -majd. A chilei »barátság« már nem ígérke­zik ilyen felhőtlennek. Száz évvel ezelőtt, a Salpeter há­borúban Bolívia elvesztette Csendes-óceáni tartományát, és azóta nem volt olyan kormány, amely ne tett vol­na ígéretet a terület vissza­szerzésére. Ráadásul a puccs előtt Garcia Meza tábornok nyíltan hangoztatta egy »re- vansháború« szükségességét. A többi latín-amerikai or­szágtól a junta elszigetelő­dött. (Chilén és Argentínán kívül csak Brazília, Uruguay és Paraguay ismerte el.) La Paz számára azonban a leg­fontosabb Washington vé­leménye. Garcia Meza arra számított, hogy az Egyesült Államok (bár korábban többször óvta a tiszteket a beavatkozástól) inkább ve­lük működik együtt, mint a baloldali liberális Siles Zua- zóval. A feltételezés egyelő­re nem bizonyult helyesnek. A nemzetközi tiltakozás olyan erős volt az újabb puccsal szemben, hogy a Fe­hér Háznak le kellett állí­tania gazdasági és katonai segélyeit. • Az Egyesült Álla­moknak egyébként azért is érdeke lett volna a demok­ratizálás, mert az amerikai tőkebefektetések haszna csak szilárd rendszerben ga­rantálható. Garda Mezának létkérdés, hogy bármilyen eszközzel, rövid időn belül megszilár­dítsa helyzetét. Különben az Egyesült Államok segélyeit és befektetéseit nélkülöző, összeomló gazdaság előbb- utóbb maga alá temetné a juntát. Az ellenállás azonban — különösen az ónbányák vidékén — erősebb, mint ahogy a katonák gondolták. Bármerre is fordulnak a tisztek, visszautasításra ta­lálnak. Ellenük van az egy­ház, a munkásság, sőt még a puccsokba belefáradt kis­polgárság is, amelynek ro- konszenvére Chilében a kez­detben még számíthatott Pinochet. Garda Meza nem alapozhat a polgári pártok széíhullásái’a sem: Siles Zuazót támogatja valameny- nyi jelentősebb csoporto­sulás. A választások nyerte­se az illegalitásban máris megalakította ellenkormá­nyát, amelyet több latin- amerikai ország törvényes­nek ismert el,, s amely ál­talános ellenállásra szólítot­ta fel a bolíviai népet.

Next

/
Thumbnails
Contents