Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-24 / 224. szám

Javuló létszámgazdálkodás

Csökkent a vállalatok munkaerőigénye

Az üzem sorsa

Kutasi

kenyércsata

A vihiar, mely a kutasd ke- ryérüzem ideiglenes leállítása miatt tört ki, máig sem csitult el teljesen. Két hónap óta foglalkoztatja a lakosságot és természetszerűen a község vezetőit. Érdemes néhány sort szentelni ennék az ügynek még akkor is, ha ettől aligha lesz ismét helyben sütött, jóízű kenyerük, a kutasiaknak.

Az üzem korszerűtlenné vált, és felúj ításra szorul. Vele együtt az egész, igen elhanyagolt állapotban enyésző épület és kornyéke is. A két másilk hasaltá l ónak — a helyi tanácsnak és az áfósz- nek — azonban egy fillérje sincs a rendbehozatalra. Éneikül pedig a vállalat aligha foghat még a tervezésbe is.

Mindezt belátja a helyi tanács vb tagjainak többsége. Még akkor is így van ez, ha megnyüvánnlásukiban vagy hallgatásukban ez nem jutott kifejezésre. így aztán olyan értelmű állásfoglalást fogalmaztak meg, amely szerint a község ragaszkodik a pékséghez, és kéri a sütőipari vállalatot, mielőbb indítsa meg benne ismét a kenyérgyártást. Ellene alig mertek szólni. Hiszen mit mondanának a. faluban, ha megtudnák, hogy a tanácsban nem harcoltak eleg következetesen a kenyérüzemért?

A vállalat igazgatója tudja, hogy milyen hatással van a kenyér minősége a falu hangulatára. Szíve szerint itt és más községben is visz- szaállítaná vagy még újakkal is szaporítaná a kisüzemeket, melyek elismerten jó kenyeret szállítanak a boltokba. De hát nem hallgathat a szívére, mert az élet folyamatait más tényezők hala rozzák meg. Mindenekelőtt a sokat emlegetett gazdaságosság. Így aztán többszöri tárgyaláson próbálta meggyőzni a helyi vezetőket : építsék be ők is e fogalmat érvrendszerükbe. Persze, ennek teljesítése sem olyan egyszerű. Mert elismerik ugyan, hogy — nem lévén ki használva a nagyatádi gyár kapacitása — a kisüzemek fenntartása nem tartozik a takarékos döntések közé. Igen ám, de hiába próbált meg minden tőle telhetői a vállalat, hogy ne következzék be minőségi törés az ellátásban, ez nem sikerült teljesen. Igaz, háromfelé kenyeret is árusítanak a kutasi boltokban, szemben a korábbi egy fajtával, de ennek nagyobb része az enyhén szólva nem kedvelt gépi cipó, a másik kettő pedig nem áll egész nap a vásárlók rendelkezésére. Széles választékú a fimompékáru, ' rétes, kuglóf és kalács is kapható két hónap óta. De mindez a kenyérrel együtt csak kilenc óra körül érkezik — és ném éppen percnyi pontossággal. Szóval Kutas az átlagos somogyi községek ellátási színvonalára került. (Ami a választékot figyelembe véve magasabb, a 'szállítás miatt alacsonyabb.)

Az üzem sorsa — látszólag

— a vállalat igazgatójának a kezeben van. Elhatározása azonban nem történhet érzelmi alapon, hanem a legkülönbözőbb tényezők, körülmények — így természetesen h vb állásfoglalásának

— alapos mérlegelésével. A döntés, bármiyen legyen is, nem okozhatja a politikai hangulat romlását. Ezért mindkét fél felelősséggel tartozik. A vállalatnak termékei minőségének emelésére és a szállítások jobb megszervezésére kell törekednie, a község vezetői pedig igyekezzenek nemcsak közvetíteni a közvélemény hangját, hanem helyes irányba befolyásolni is. A testületben ..csakúgy, mint nem hivatalos . kapcsolatokban.

Az év elején még nehéznek látszott az elhelyezkedésük a marcali és a kaposvári közgazdasági szakközépiskolában végző negyedikeseknek. — Végül is kevesebb lett a probléma — mondta érdeklődésemre Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője. — Mérséklődött a gond : a vállalatok elzárkózó magatartása feloldódott. Változott az a szemlélet is, amely csak az adminisztratív létszám csökkentésében látta a bérmegtakarítás lehetőségét. Az év elején még sok volt a bizonytalanság, nem látszott mekkora lesz a nyereség, milyenek a piaci lehetőségék. Ha megvizsgáljuk a megye korfáját, kiderül, hogy az idén öt-hatszá- zan mennek nyugdíjba. Az elhelyezkedési nehézségek mintegy kétszáz diákot érin.- t ettek. Abszolút számban a természetes cserén belül még nagy hézag is mutatkozik : ez segített a gyerekek gondjának a megoldásában. A vállalatok is módosították eredeti elképzeléseiket.

A munkaügyi osztály év elején fölkészült a nehézségek megoldására; tájékozódtak. visszajelzéseket kértek a vállalatoktól. Hozzájuk nem jutott el olyan panasz, hogy valaki nem tudott elhelyezkedni a szakmájában. Ha került is ilyen helyzetbe valaki, gondjait megoldották a városoknál. A kezdő munkavállaló lányokat a mai napig is szívesen látják a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatnál. Az egyetemi és főiskolai felvételik lezajlása után több mint száz érettségizett fiatal jelentkezett a somogyi szakmunkásképző intézetekbe. A szakmával nem rendelkezők saá- .roára is korlátlanul tudnak fi ajkai munkahelyet a jánlani.

— A kedvező szakmai szerkezet kialakításában es a vállalati képzésben milyen szerepet tölt be a munkaügyi osztály ? — kérdeztem Balogh Lászlótól.

— A belső képzést természetesen a vállalati érdekek' diktálják. A íbi szerepünk az, hogy a vállalati igények fölmerülesekor az oktatási- művelődési feltételek megteremtésében közreműködjünk. Egyre többen vesznek részt a vállalatok belső tanfolyamain; ebben a kérdésben is egységesebb lett a közfelfogás. A szakmunkások szakközépiskolájában öt évvel ezelőtt négyszázki lene- venöten. az idén pedig kétszer ennyien végeztek. A

felnőtte aakmunkás-képzés- ben a viszonylagos visszaesés arra utal, hogy egyre jobb az egyes korcsoportok

szakképzettségi aránya. A felnőtt fejjel szakmunkásvizsgát tevő dolgozók között öt év alatt . harmincnégyről negyvenhat százalékra nőtt a nők aranya. Egyre nagyobb súlyt kap a több szakma ismereteinek birtoklása. Evente kétszázan-kétszáznegyvenen vállalkoznak egy új szakma mesterfogásainak elsajátítására.

— Milyen következtetések levonására adnak módot az elmúlt nyolc hónap tapasztalatai a munkaerő-gazdálkodásban ?

— Jelentősen mérséklődött a vállalatok munkaerőéhsége. A munkaerő-ellátás még az építőiparban is kiegyensúlyozott, a szakszerelőipar néhány területét kivéve. Itt inkább a földrajzi egységenként eltérő kapacitásigények okoznak nehézséget, különösen ha mozgatni kellene az embereket. A vándormadarak viszont egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni.

— Van-e lehetőség ilyen körülmények között a munkaerő minőségi cseréjére?

— Voltak törek vések a minőségi cserére, de ez nem egykönnyen megoldható feladat. A minőségi munkát végzőkhöz mindenütt ragaszkodnak, de dli nőségi tartalék nincs is elég. A bérezési lehetőségek sem teszik lehelövé. hogy a jól dolgozóikat könnyen ki lehessen mozdítani a helyükről. De nem is biztos, hogy ez célszerű. A minőségi körülmények javításának legjobb módja a vég(Tudósitónktól.)

A csurgói Uikarekízövetkezethez tizenegy ..község tartozik. A működési területen 18 ezren élnék; kirendeltség működik Berzencén, Gyékényesen, Somogyudvar- helyen. Porrogon es Zákányban. A szövetkezet tagjainak száma szeptember elején már elérte a 4900-at, reszjegyalapjuk pedig 8110 ezer forint volt.

Úgy tervezték, hogy az idén 3,4 millió forinttal növelik a betétállományt. A szövetkezet körzetében 2385 takarékos ember 52,1 millió forintját kezelik, s a betétállomány már augusztus végéig 4,6 millió forinttal emelkedett. Várható, hogy év végéig !a tervezett betétállomány-növekedésnek a kétszerese valósult meg. A betét emelkedése szempontja_z.ö-> szakmunkások munkába állítása. A fejlődést leginkább szolgáló és biztosító területekre az ifjúsági forrást lehet a legjobban, a legdifferenciáltabban ' elosztani. Ez azonban komoly felelősséget is jelent, mivel a vállalatok igénye évről évre változik. Ezért állandóan föl kell készülni információkkal, javaslatokkal. Sőt a tervezés előtt már irányelveket adunk a-vállalatoknak ; tájékoztatjuk őket a demográfiai adatokról, a beiskolázási lehetőségekről. A pályaválasztási intézet, a. szakmaválasz- tás megkönnyítését szolgáló rendezvények mind a fiatalok és a szakmával nem rendelkezők elhelyezkedését segítik.

A munkáról, a fegyelemről es a szervezettségről alkotott véleménye senkinek sem változik meg egyik napról a másikra: sem a munkásnak, sem az igazgatónak. Azt azonban mindenkinek látnia kell, hogy a szabályozórendszer minden eleme, végsősoron közvetve vagy közvetlenül a munka termelékenységének eunelé- sét. a hatékonyság javítását szolgálja. Legföljebb " az egyes elemek által kiváltott hatások súlyának aranyad nem alakulnak a tervezettnek megfelelően. A munkaerő- es bérgazdálkodásban előremutató változás történt. A kedvező változás elemeit kell tovább erősíteni.

negyedik helyen áll a megyében A legtöbb betétet Berzencén es Gyékényesen helyezték el. Megállapodást kötöttek a csurgói áfész- szel, így az egyes felvásárolt termékek árát a takarékszövetkezet fizeti ki a termelőknek. A tejiparral is kötöttek ilyen szerződést: négy községben a takarék- szövetkezet fizeti a tej pénzt a gazdáknak.

A szövetkezet 3.9 millió forint, építési, i;i millió forint termelési kölcsönnel segítene rászoruló tagjait. Az igazgatóság döntése alapján hálózatfejlesztést valósítanak meg: egy több szintes lakóház földszintjén épül a szövetkezet központi üzletháza a nagyközségben. Berzencén új kirendeltséget létesítenek. Mindkét munkával várhatóan a jövő évben készülnek el.

bol ez a takarékszövetkezet t

ÜVEGGYÁRAK BÁNYÁ JA

Az ország üveggyárait az Országos Ere- és Ásványbányák Vállalat Dunántúli Műveinek fe- liérváresurgói bányájából látják cl kvarchomokkal, az üveggyártás fontos alapanyagával. Az egyetlen víz alatti üveghomokbányából az idén mintegy négyszá/betvenezer tonnát hazai megrendelőknek, huszonnyolc harmincezer tonnát pedig Jugoszláviába rs Ausztriába exportálnak. A felszínre hozott homokot tisztítássá), dúsítással, osztályozássá! (eszik üvrj- «jrirtaur*. alkalmat«».

Cs. L.

Beíéínövekedss, hálózatfejlesztés a csurgói takaréknál

H megőrzés hadjárata

H

e kaphatott volna szót, ha elmondhatta volna, méreg egy megrázó erejű vád és önvallomás tanúi lehetnénk. Készült a felszólalásra, felelősséggel vetette papírra gondolatait. Az idő és a kereteik azonban kíméletlenek voltak. Véleménye így is megjelenik majd nyomtatásban, mert nem lehet elhallgatni azt, ami elhangzott, s ami elhangozhatott volna a megyei pártértekezleten. Azt mondta: »Beteg a Balaton. Nemzeti kincsünk vizének minősége egyre romlik. Ügy látom, gyógyításáért megközelítően sem követünk el mindent.“ Később így folytatta: -Az utóbbi években sokrétű tudományos kutatómunkát folytatlak, s lényegében azt állapították meg, ami szabad szemmel is latható...“

őshonos balatoni ember. Kegyetlen igazmondásával nem ő az első, s nem az egyetlen. Félti a Balatont. Belülről félti. S a hadjárat frontvonalában tevékenykedik. Azért jutott most eszembe felrázó gondolatsora, mert a napokban — szerény hallgatóként — egy olyan tanácskozáson ültem, melyen csakugyan a megőrzés hadjáratának stratégiája és taktikája volt napirenden. A »hadvezetést“, a »társadalmi vezérkart- úgy hívják, hogy környezet- és természetvédelmi bizottság. Végre — és lelkesen följegyezhettem : valamiben országosan első szülőmegyém, Somogy. Az országos környezetvédelmi elképzelések nyomán ugyanis itt dolgozták ki először — a helyzet ismeretének megfontolt sietségével — a megye környezet- védelmi koncepcióját. Szenvedélyes lelkesedésemnek azonban rögtön megálljt parancsoltak. A »felsőbb hadúr« ugyanis elhamarkodottnak ítélte a törekvést, s bár lehet adataiban némiképp téves, következtetéseiben néhol hibákat hordozó az elképzelés, alapjait úgy rakták le, hogy ne tíz vagy húsz év múlva, hanem azonnal épülhessenek rá a »falak». Merő köny*- nyelműség. Mert ugyebár született egyszer egy környezetvédelmi törvény. Nyomában megalkották az országos környezetvédelmi koncepciót. S ezúttal hiába törtünk az országos első helyre a megyei elképzelések kidolgozásával, mert az állami tervbizottság szempontjai, ha úgy tetszik egységes irányelvei még nem születtek meg. Különben is az a feladat, hogy 1981-re készüljön el a megyei koncepció. Azelőtt az isten, manapság a bürokrácia útjai kiszámíthatatlanok...

De azért nem volt fölösleges a munka. Tudjuk, hogy mit akarunk, 1981-ben sem fogjuk jobban tudni; legföljebb nem stratégiának, hanem taktikának mondjuk, a VI. ötéves terv időszakában is hasznosithalónak fogjuk tekinteni a mai elképzeléseket.

Gondunk, bajunk mérhetetlen. Nem somogyi specialitás, de kivételesen — vagy tan nem is csoda —, ez alól sem vagyunk kivételek,. Csak emlékeztetőül sorolom fel : a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, a településkörnyezet tisztasága és védelme, megóvása (ha meg tehetséges), visszaallitása volna a feladat,, melyre hosszú évek nemtörődömsége után milliókat és milliárdosat áldozunk majd. Azaz olyan állapotokat akarunk teremteni vagy visszaállítani, amelyek nélkülözhetetlenek az ember élettevékenységéhez, a természeti folyamatok állandóságához. Netán felborult volna az egyensúly? Némely területen igen máshol még nem. De szentigaz: ha egy emberként tevékenykednénk, akkor is hosszú ideig csak megállítani tudnánk a természeti, környezeti romlás folyamatát. A S. O. S. jelzés tehát nagyon is időszerű. Csakhogy erre rendszerint robbanásszerűen futnak ki a »mentöhajók». És ha tehetnék, nem tűrnék a visszahúzó bürokráciát. Egy környezetvédelmi szakero.bex.-azt mondta: a bürokrácia korunk sajátossága. Miért lenne éppen a környezetvédelem kivétel alól3? ,*

A had járatban kétségkívül a Balaton üdülőkörzete és vízgyűjtő területe a fő »támadási irány». Nem sorolom. hisz ezerszer megírták már: mit jelent a kémiai anyagok, a műtrágyák és a mű nélküliek hatása: a szemét és a hulladék; a felelőtlenség, a'rongálás. (És mit jelent, ha mindezt az állami költségvetésből fedezik.) Az foglalkoztat, hogy mit tehet az egyes ember, aki nemcsak a nyaralója előtti partszakasz, hanem a szomszéd nádas tisztaságéért is felel. '

A háztartási hulladékot elszállítják már, a kertijén keletkezőt csak elvileg. Szennyvízcsatorna csak Siófok es Földvár között van, s a regionális terv előírja: föl kell mérni a nyugatra eső területek szikkasztóinak állapotát. <*Kiderítették«: egy négyszemélyes családnak 9 köbméteres zárt akna kellene, s ez az átmeneti megoldás 45 000 forintba kerülne. Inkább jöjjön a regionális szennyvízcsatorna — lakossági, a fentinél több — hozzájárulással. A dilemma azonban nyilvánvaló. Hiszen a tanácsok ezerszámra adták el a telkeket közművesített áron, s adtak — a víz- és szennyvíz híján építésre alkalmatlan területekre — építési engedélyt. Most akkor ki törvényszegő? Kinek kell viselni a terheket?

Mérhetetlenül, tisztelem a tudományt. Legutóbb például Búvár 9. számában olvastam egy cikket ••Számítógéppel a Balatonért« címmel. Izgalmas olvasmány. Vizsgalatokról, vizsgalati eredményekről szól, képletekkel, grafikonokkal illusztrálva. Véletlenül sem lehet megtudni belőle, hogy mi a végkövetkeztetés, s azt még kevésbé, hogy mit kell, mit fognak tenni a »virágzó víz« elhervasztására. Pedig az eddiginél is jobban szeretném becsülni a tudományos kutatást.

Szerény ismereteim szerint legalább hét akcióprogram, mozgalom létezik a megyében — különböző szervek patronálják. Valamennyi környezet- és természeiveaelmi feladatot tűz elénk. Szégyellem kimondani : talán egy is elég volna ahhoz. hogy figyelni tudjunk rá, jóllehet a hét akciónak kétségtelen eredményei mutatkoznak. Mégis az egyes emberre hivatkozom. Mert a környezetvédelmi őrség aligha tudja megakadályozni, hogy a virágágyásba dobjam a csikket; a nádasba borítsam ósdi csikótűzhelyemet; hogy — netán engedéllyel — feltöltsem a vízlevezető árkokat.

Az Atya — ösztönösen és egyre tudatosabban — fia jövőjét egyengeti, érte él. Mégse gondolna igazán a jövőjére? És még jóformán semmiről sem beszeltem. Zajszintmérés? Le- . vegöszennyezés? Még el sem készült a megyeszékhelyen az északi tehermentesítő út, máris láttam a még északibb út tervét, amely csakugyan tehermentesít gáztól, zajtól és portól ott. ahol emberek élnek. Talán tíz év múlva. De vannak eredményeink. A teherautókat már kizárták a városközpontból. Athén belvárosából a kétütemű motorokat, autókat is kitiltották — nem véletlenül. S a zöldterület? Kiszorul oda, ahol amúgy is zöki. Gondoljanak csak a fiatalok mozgásigényére, energiáik ~ledolgozására». Hol, hogyan? A parkerdőkben? Csodalatosak. De a hazak között! Ahol levegő kell. És fák. Lassú munkával is egy-ket év alatt felépülhet egy toronyház. A parkoknak, a fás ligeteknek húsz év kell. hogy felkínálják áldásaikat. S mi hányszor beépítettük a zöldövezetnek tervezett területeket is? Vagy ha nem, hát lebetonoztuk.

M

iért mondom ezeket? Mert az »elsietett», a bürokrácia szerint »korát megelőző» megyei környezetvédelmi elképzelések semmi lényeges momentumot nem ha,- ,ik ki feladataink sokaságából. Azt is érzékeltetik, h n megőrzés hadjáratának egynémely fontos mozzanata pe nélkül is győzelemhez vezethet.

F- U

Jávori l’.‘O-