Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-21 / 222. szám

* Merre tart a szerszámgépipar? Bizonyos esetekben az éiö ák rendkívül fontos adatok­kal szolgálhatnak számunkra i földfelszín egyes törései nentén lezajlott hajdani el- nozdulásokról és a földren- iésekről, még olyan esetek­en is, amikor az események­ül semmiféle más feljegyzés .era maradt fenn. Ha az ak- v törés helyét ismerjük — a geológiai, geofizikai és eodéziai módszerekkel álfá­iban felderíthető —, az így yert adatok felhasználhatók rra is, hogy megállapítsuk: •ilyen időközönként játszód­ik le a kérdéses törés mén­én földrengések a múltban. ■Ibből pedig bizonyos követ- eztetések vonhatók le a jö- őt illetően is. A módszer ab- •an az esetben is segítséget nyújthat, amikor olyan tö­résről van szó, amely a jelen időkben inaktív, de a rég­múltban, esetleg több évszá­zaddal ezelőtt erőteljes moz­gások színtere volt. Az'ilyen törések nyomozása a szokásos módszerekkel már sokkal ne­hezebb, vagy néita nem is le­hetséges. Az eljárást Robert Page amerikai geológus dolgozta ki, az egyik. Alaszkában 1958- ban lezajlott földrengés kö­vetkezményeinek vizsgálata során. Az altala feltárt alap­elveket legújabban az Egye­sült Államok Geológiai Szol­gálatának es az arizonai egyetemen működő Évgyűrű­kutató Laboratóriumnak a munkatársai alkalmazzák a híres kaliforniai Szent And­Európa legmodernebb szélcsatornája A szélcsatorna az aerodi- amikai kísérletek legfonto- abb eszköze. A szélcsatorná­ján a repülőgépmodellek vi­selkedésének mérésére nagy .ebességű légáramlást lehel létrehozni. A beszívott leve- ;őt különleges kialakítású égcsavar gyorsítja fel, majd i légcsavar által perdületbe lozott légáramot terelő la- •átsorok segítségével egyea- •ányítják, c a mérőtérbe ve- .etik. A merőtérben felfüggesz­ti kismintán (modellen) fel- ipő aerodinamikai erők, -amiások mérésére különfé- 3 műszereket, precíziós mér­geket használnak fel. A képünkön látható szél- satorna a franciaországi anga-Marzac-ban (Toulou- e mellett) működik néhány ,e. Ez Európa egyik legmo- ernebb ilyen létesítménye, .melyben a hangsebesség datti, szubszonikus tarto- nányban tervezett utasszállí- • és sportgépek modelljei! ivatják meg. A szélcsatorna lérési tere 4,5x3,5 méter. Eb- e a térbe helyezik a repülő- ép-modelleket. A mérési amra a modelleket 3 méter zárny-fesztávolságig fogadja >e. A szélcsatornában a lég- íramlás sebessége 10—120 méter/sec. értékek között vál- ozhat. A megfúvatás alatt nűszerek segítségével mérik i modell szárnyának, törzsé- iek. farokrészeinek, vezérsík- ának viselkedését a szél- iramlással szemben. rás-törés északi részének ta­nulmányozásánál. Az 1900. április 18-i San Franciscó-i földrengés ezen a törésvona­lon pattant ki, de nincsenek adatok arról, hogy milyen mozgások történtek az emlí­tett törésvonal északi szaka­szán a szóban forgó rengést megelőző < évszázadokban. Márpedig az a rendkívül földrengésveszélyes területe­ken igen fontos adat lenne! Amint az eddigi vizsgála­tok megállapították, bizonyos földrengés, valamint a töré­sekhez kapcsolódó felszíni repedések kialakulása több­fele módon is hathat a fákra. A közvetlen hatásokra pl. a fák törzse megcsavarodhat, megrepedhet vagy alaposan megdőlhet stb. A Szent András-törés men­ti erdőségekben élő kalifor­niai óriás mammutfenyők egyik, erősen megdőlt példá­nyának keresztmetszetét vizs­gálva megállapították, hogy az eredetileg nagyjából kör keresztmetszetű fa később rendkívül aszimmetrikusan fejlődött tovább, minden bi­zonnyal olyan talajmozgások és dőlések miatt, amelyek földrengéskor léptek fel. Ez 3z esemény feltétlenül 1600 előtt zajlott le (a fa 1400 kö­rül kezdte az életét.) A ta- 1«jmozgás délnyugat télé dön- tütte meg, s ezt vagy a Szent Apdrás-törés mentén lezaj­lott, vertikális elmozdulás keltette, vagy pedig egy olyan földcsuszamlás, amelyet egy rengés okozott. A törzs kelet felé néző oldalán egy repedés ismerhető fel, ame­lyet valószínűleg az 1906. évi földrengés idézett elő. Végül, — a törzs nyugati részén — jellegzetes bemélyedés látha­tó, amelyet egy 'hajdani erdő­tűz számlájára kell írnunk. A föld—hold távolság és az élet A korallkövülelekben nap­szakos és évi periodikus in­gadozás mutatható ki. Ebből megállapítható, hogy hány napból áll az esztendő az il­lető földtani korszakban. Ezenkívül kb. kéthetes inga­dozás is mutatkozik, melyet az árapály hoz létre. Ennek segítségével viszont következ­tem lehet a holdhónap ak­kori hosszára, valamint arra is, miként változott a föld- hold távolság. Ilyen következtetések arra mutatnak, hogy 2850 millió évvel ezelőtt a hold igen erő­sen megközelítette a földet, ami nagyszabású árapály-je­lenségekkel járt együtt. Ugyanakkor a földtani bizo­nyítékok az mutatják, hogy kereken 2800 millió évvel ez­előtt magas hőmérséklettel járó heves vulkáni tevékeny­ség lépett fel. Fennáll az a lehetőség, hogy ez az egész földre kiterjedő, „termikus esemény” hozzájárulhatott av élet keletkezéséhez, amely nagyjából ugyanerrç az idő­pontra esik. Ugyanez történ­hetett akkor nagyobb mér­tékben. mint amit azokban a kísérletekben valósítottak meg laboratóriumi arányok­ban: bizonyos szerves vegyü­letekből álló folyadék (úgy­nevezett organikus „leves”) erős felmelegítése és ezt kö­vető lassú lehűtése révén olyan kocsonyás anyag, koa- cervátum jön létre, amely már nagymértékben hasonlít az élő sejtekhez. A szerszámgépeket hasz­náló iparágakban növekszik a rövidebb megmunkálási idő, a nagyobb pontosság és üzembiztonság, a mind na­gyobb rugalmasság iránti igény. A szerszámgépgyártök- ezek nek a követelményeknek az ismeretében igyekeznek gépeiket továbbfejleszteni. Valamennyi jelentős szer­számgépgyártó ország terme­lésében lassan, de állandóan nő az NC (numerikus vezér­lésű) szerszámgépek részará­nya. Az NC-gépek gyártását forradalmasítja az integrált áramkörös elektronikus épí­tőelemek megjelenése és fo­kozatos olcsóbbodása. Mind jobban terjed a tárolóegysé­gekben, elhelyezett program- vezérlés. Az NC-gépeket egy­re inkább minikomputerek­kel szerelik fel. amelyek egy vagy több mikroprocesz­szorból és megfelelő tároló- egységekből állnak. A mini- komputerek mikro kompute­rekkel való helyettesítése a vezérlésben lehetővé teszi az építőelemek számának csökkentését és több vezér­lési feladat kisebb költség­gel való megoldását. A segéd- és mellékmumka- folyamatok (szerszámváátás, munkadarab mozgatása stb.) tökéletesítése révén csökken a megmunkálási idő. A meg­munkálás sebességének nö­vekedése erősebb meghajtó motorokat, keményebb gép­ágyakat, hőtűrőbb szerkezeti anyagokat és az építőelemek nagy számánál konstrukciós tökéletesítést igényel. Az esz­tergagépeknél a golyóorsó, a műanyagok és az erősebb meghajtás növeli a megmun­kálás pontosságát. Egyre ter­jednek a munkadarab-moz­gató manipulátorok, robotok, amelyek erőikímé­lést és időmegtakarítást ered­ményeznek. A szerszámgé­pek működésének ellenőrzé­sére, irányítására is új meg­oldásokat dolgoznak ki « szakemberek. Képünkön a Phi*ip* *ég egyik leújabb s-zerszám ve­zérlő bered ezese látható, amely kétféle változatban, szaka^zvezérlő és pályave­zérlő kivitelben készül. Ha szükség van rá, a program egyes adatok, szavak törlésé­vel vagy pótlásával módosít­ható, s az új program nyo- ban szalagra is lyukasztható,, így a visszatérő gyártás ese­tén' újra felhasználható. A vezérlő berendezés fúró- és marógépek, esztergák és megmunkáló központok irá­nyítására egyaránt használ­ható. Televíziós szövegközvetítő rendszer Az információ — társulva a távközléssel és a televízió­val — új szolgáltatást ho­zott létre : a televíziós szö- vegsugárzást (teletext). A Franciaországban kifej­lesztett rendszer (neve: An- tiope) jelenleg kísérleti stá­diumban üzemel : tőzsdiei és meteorológiai információkat sugároznak elektronikus úton. A legfrissebb hírből összeállítóét szöveglapok a F raivoa Televízió hálózatén keresztül jutnak az előíize- tőihöz. 1977-től kb. 20 bank- fiók és ügynökség rendelke­zik olyan új típusú termi­náljai, amely színes televí­ziókészülékből, egy fekete dobozból és egy kis nyomó­gombos klaviatúrából áll. A doboz lehetővé teszi a 82 oldalas Magazin bármelyik oldalának kiválasztásét és rögzítését. A kiválasztott oldal mindaddig megjelenik az ernyőn, ameddig a fel­Az egyensúlyozva száguldás örömei \ Kefe- és Műanyagipari Vállalat azonnali belépéssel felvételre keres 1 géplakatost tmk munkakörbe. jelentkezés személyesen a vállalat munkaügyi osztályán. (146546) A korcsolyával és süéccél való száguldás, az ügyesen egyensúlyozva történő tova- siklás a tél örömei közé tar­tozik (eltekintve a helyen­ként más évszakokban is üzemelő műjégpályákon való korcsolyázás lehetőségétől, no meg a különféle műanya­gokkal borított pályákon való síléces lesiklástól, ami azért »nem az igazi«). Mind­két sporteszköznél a jelentő­sen csökkentett mértékű • súrlódás teszi lehetővé a nagy sebességgel való hala­dást. A görkorcsolya feltalálód már sok évtizeddel ezelőtt — a golyőscsapágyak tö­meggyártásának megindulá­sát követően — rájöttek ar­ra, hogy ezzel az igazi kor­csolyához csak alig-alig ha­sonlító alkotmánnyal is el­érhető hasonlóan nagy, vagy még nagyobb sebesség. A görkorcsolyázás azonban so­hasem tudott olyan látvá­nyos és sokoldalúan művel­hető sporttá kifejlődni, mi-tő a légfelületen acélélen voM siklás. Merevségével, összes hátrányával együtt ma in­kább a cirkusz: Ügyesség számok eszköze, mintsem igazán elterjedi sportszer a görkorcsolya. Ügy tűnik, a síléc, ?, roller és a görkorcsolya »házassá­gából« szüle­tett új ügyes­ségi eszköz, a »guruló desz­ka« (énnél jobb magyar elnevezése pil­lanatnyilag nincs) na­gyobb karri­ert fut be a görkorcsolyá­nál Ez a mint­egy 70—80 centiméter hosszú, meg­felelően szé- , les és erős anyagból ké­kült »deszka« poliuretánból kialakított hengerszerű kerekekkel rendelkezik, . amelyek Iá- . gyak és rugal­masak, jól ta­padnak, ,kisebb 'akadályokon is könnyen átgördülnek, vagyis jobban lehet manőve­rezni velük, mint a mindun­talan megcsúszó kerekű — eseti balesetveszélyes — gör­korcsolyákkal. Az Egyesült .•álamokban és több más nyugat-európai országban, ahol valóságos tömegsporttá \ ,át a golyóscsapágyas hen- r.orgörgőkön nyugvó, rövi­v 1 í 1 rírvti i/alÁ lyozva száguldás, a legkü­lönfélébb anyagokból — ré­tegelt plexiből. extrudált alumíniumból, öntött mű­anyagból stb. — állítják elő a »guruló deszkák« tízmil­lióit. Képünkön egy ilyen 5 portalkotmányt szemlél he­tünk meg, egyikét a legmo­dernebb kivitelűeknek, me1 lette az elmaradhatatlan 1 kosi sakkal é* térdvédovel. használó ta nuiményozrn akarja. Az adatok rögzítése, fel­dolgozása »real-time« rend­szerben, számítóközpontban történik. Itt kerül sor az Arrtaope nyelvre kódolásra és egy speciális program se­gítségével a magaawioldial szerkesztésre. A meteorológiai előrejel­zés magazinja 30 oldalt tar­talmaz, ezek közül többet színesben. Közli a világ nagyvárosaiban. mért hő­mérsékletet. időjárást, Fran­ciaországra vonatkozó elő­rejelzést, speciális hírössze­foglalót ad (pl. utak állapo­ta, hóborlaszok, tengerészeti meteorológia sitb. témákban). A rendszer feladata kettős : egyrészt információit nyújt az építőiparnak, szállítók­nak, mezőgazdaságnak stb. — másrészt általánosabb módon tájékoztatja a nagy­közönséget is. A rendszer fő előnyei közé tartozik szelek­tivitása, melynek alapján — az egyes földrajzi területek­re lehet leszűkíteni az adat­szolgáltatást; gyorsasága: napjában többször átdolgoz­hatok az adatok, s kiegészít- hetők esetleges sürgős köz­lésekkel. A teletext szolgál­tatás kb. 600 oldal/sec meny- nyiségű lehet. Ez azt jeleniá. hogy oldalanként 5 másod­perces várakozási idővel számolva elméletileg 6000 oldalnyi híranyaghoz juthat az előfizető, számtalan ma­gazin segítségével. A terve­zők szerint a teletext azo­kon a területeken használha­tó leggazdaságosabban, ahol az információk gyorsan vál­toznak az . aktuali tásokhoz kötődve, s egy adott pilla­natban sók érdeklődőt von­zanak. Az említett két terü­leten kívül ilyenek pl. az u takra Vonatkozó adatszol - gáltiatás, sporteredmények, játékok, áliáshirdetesek stb. Fák jelzik a hajdani földrengésekéi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents