Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-19 / 220. szám

Az állattenyésztés új útjai 26 somogyi nagyüzem tart kapcsolatot a Boscoop-pal A Boscoop Agráripari Szö­vetkezeti Közös Vállalat 1976-ban alakult. Életre hí­vásának célja, az állatte­nyésztés új útjainak keresé­se volt. Az első évet 26 mil­lió forint as árbevétellel zár­ták, az idén ennek tizenhat- szorosa várható. Százhatvan­hét tag — és háromszázhúsz pa.rtnerüzem'mel állnak kap­csolatban. A hálózatot hat kirendeltségen keresztül tartják fönn. További bőví­tését nem tervezik, ehelyett szolgáltatásaik minőségének javítására törekszenek. A tagüzemek anyagilag is érdekeltek a vállalat tevé­kenységében. Fejlesztési alapjukból időszakonként százezer forintot kötelesek átutalni, ennek ellenében a vállalat nyereségéből mint­egy ötvenszázalékos juttatás­ra, takarmánykedvezmény­re, húszszázalékos szolgálta­tási díjkedvezmenyre tart­hatnak igényt. A vállalattal kapcsolatban álló üzemek tejtermelésén kellett javítani. A rendszer hatékonyságát jelzi, hogy a belépést megelőző öt év at­1.igához viszonyítva a hoza­mok több mint negyven szá­zalékkal nőttek, s a termelő­szövetkezeteknél is, az álla­mi gazdaságoknál is megha­ladják az országos átlagot. Mintegy hetvenszázalékos ' megtakarítást értek el az egy liter tej termeléséhez szük­séges abrak, mennyiségében. Szolgáltatásaik sokrétűek. Az egyik legfontosabb a be­ruházások előkészítése. Az utóbbi időben mindinkább a ■rekonstrukció került előtér­be, de új telepek létesítésé­vel is foglalkoznak. A te­nyésztési szolgáltatások kere­tében programokat állíta­nak össze, csoportos és egyedi parosilási terveket Őszi-téli lábbelink Az idén 238 millió forint értékű apót hoz forgalom­ba a Dunántúli Cipő-nagy- keraakjcdelmi Vállalat ka­posvári lerakató. Somogy és Zala megyében. Ennek több mint a fele őszre és télre kerül az üzletekbe. Az őszi kereslet már „éledezik” : egyre több a vásárolni szán­dékozó ember. Lapp Miklós lerakatveaetőt kérdeztük, saorft-e a cipósölk cipője, avagy könnyű a dolguk.- — Az üzletkötések brafco- saftják a megfelelő mennyi­ségét és a gyárak egy ideig pontosan szállítanak. Az ap­róbb fennakadásoktól elte­kintve ütemesnek mondható az őszi ellátás. Csupán a női félcipők miatt fő egy ki­csit a fejünk, de reméljük, hogy néhány hét múlva már ez a gond is megszűnik. A cipók minősége jobb, mint régebben. / — Somogybán mi a legke­resettebb cikk? — Ezt pontosan nem le­het meghatározni. Am érde­kes, hogy megyénkben és Zalában több gumicsizmát vesznek az emberek, mint az ország más részein. Ez az apró falvak hatása. A ha­zain kívül Csehszlovákiából szerezzük be a gumicsizmá­kat. Am ezekből valószínű­leg lesz némi hiány. Érde­kes az is, hogy míg nyáron sokkal több női lábbeli kel el, ősszel megfordul a hely­zet. Negyvenezer pár féríi- és 34 ezer pár női cipőt adunk el az idén. A gyere­kek „vezetnek”: 110 ezer pár őszi gyermekcipőt szál­lítunk a kiskereskedőknek. Télen újra nőuralcm vár­ható: 24 ezer pár női és 15 ezer. pár férficsizmát forgal­mazunk; természetesen itt is az aprónép az abszolút győztes: nekik 50 ezer pár csizma jut. — A tavalyihoz képest javult-e az ellátás? — Ezúttal nyogodtan mer­jük mondani: ami tőlünk függ, az javul. A gyárak szállítanak; ebben az is közrejátszik, hogy éber köt- béröehajlók voltunk;, s meg­szokták, hogy nálunk a szerződés komoly dolog. Az esetleges vála#Tekh:any elkerülésére keressük a sza­bad kapacitást is a gyártó cégeknél. Ezenkívül a du­nántúli crpőlerakatok együttműködnek; épp a na­pokban hozunk Veszprémből 500 pár gyerekcipőt, amely ott fölösleg, nálunk pedig gyorsan gazdára talál. Egy­két cipő rajtunk kívülálló ok miatt is hiányozhat: » ilyen az alföldi papucs, ame­lyet egyik pillanatról a má­sikra kapott föl a divat. Re­méljük, ekkora roham té­len nem lesz vagy ha lesz is, könnyebben átvészeljük, gyorsabban tudunk igazodni a kereslethez. készítenek. Figyelemmel kí­sérik az ivadékvizsgálati eredményeket. A szaporo­dásbiológiai szolgáltatás el­sőrendű célja a két ellés kö­zötti idő csökkentése. A tömeglakarmány-terrne- lés komplex. technológiai rendszerét is kidolgozták. Az eredmények kecsegtetőek : eddig mintegy százötvenmil­lió forintos költségmegtaka­rítást értek el. A Hatvani Cukorgyárral és a Növény­olajipari Vállalattal együtt­működve különféle nevelő- és hizómarhatápokat készí­tenek. Műszaki eszközöket — el­sősorban fejő- és hűtőgépe­ket — szereznek be. Kiter­jedt szervizhálózatuk javítja és karbantartja a készüléke­ket, porolja a hibás alkatré­szeket. Ezekből mintegy ki­lencmillió forintos készlettel rendelkeznek. A Boscoop dél-dunántúli kirendeltségéhez Somogy, Tolna és Baranya területe tartozik. Somogybán jelenleg hét tag- és tizenkilenc part­nergazdasággal állnak Kap­csolatban. Borjúnevelési, mű­szaki, szaporodásbiológiai, tömegtakarmányozási szak­tanácsokat igényelnek a gaz­daságok. Legnagyobb az ér­deklődés a borjúnevelési technológiák iránt. A Bos­coop gazdaságai a megyei átlaggal szemben húsz—hu­szonöt kilóval kevesebb tej­port használtak fel. Eddig hétmillió forintot takarítot­tak meg tömegtakarmányból. A borjú kilónkénti önköltsé­ge tavaly negyvenegy forint volt, szemben az ötven fo­rintot meghaladó megyei át­laggal. Az elmúlt két évben öt gazdaságban a tejtermelés átlaga 2633-ról 3115 literre emelkedett Ugyanez a me­gye termelőszövetkezeteinél 2589 literről 2820 literre vál­tozott. Huszonegy százalék­kal nőtt az értékesített tej mennyisége. A Boscoop a jövőben na­gyobb figyelmet fordít a szaporodásbiológiai és a tö­megtakarmányozási kérdé­sekre. Szervezetté akarják tenni az információs hálóza-/ tot. Fontos cél a gyepek ho­zamnövelése. Ennek érdeké­ben már ötven gazdaság gyepgazdálkodását irányít­ják. Bemutatókon népszerű­sítik a zúzott és tartósított szemes kukorica abrakként való felhasználását. Hat gaz­daságban folytatnak fajtakí­sérleteket másodvetésű nö­vényekkel. • B. Z. Munkásörök Balatonfenyvesen Hárman a táborból Messze száll az ének, föl­veri az elneptelenedett Ba­laton-part csöndjét. Jó a hangulat a balatonfenyvesi KISZ-tábörban továbbképzé­sen levő munkásőrök között. — Egységeink valamennyi rajparancsnoka itt van eb­ben a kéthetes táborban. El­méleti és gyakorlati segítsé­gei, adunk fontos munkájuk­hoz. A rajok azok a közös­ségek. melyekben formálód­nak. nevelődnek az emberek. Azt kértem a megnyitáskor, hogy mindenki becsülettel, lelkiismeretesen tanuljon^ Elégedett vagyok a tapasz­taltakkal, mert rajparancs­nokaink arra törekedtek, hogy minél több ismerettel gazdagodva térhessenek ha­za egységükhöz — mondta Zsák Ferenc megyei pa­rancsnok. Előadások, karhatalmi, harcászati gyakorlatok, éj­szakánként őrszolgálat sze­repeltek a két hét program­jában. Emellett sport- és kulturális műsor és több ta­lálkozás is. Törzsőrmes­terként, a néphadsereg kétszeres ki­váló katoná­jaként, kiváló parancsnok- ként a nyáron " szerelt le a n agy baráti Horváth Já­nos. Most targoncavezető a Nagyatádi Konzervgyárban. — Már bevonulásom előtt is szolgáltam Nagyatádon, a Tóth Lajos egységben, s le­szerelésem után nyomban jelentkeztem a testületben. A két hét alatt, rengeteg se­gítséget kaptam rajparancs­noki munkámhoz. Az is so­kat jelentett, hogy megis­mertük egymást, kicseréltük tapasztalatainkat más járá­sok, városok munkasőreivel. Az a célom, hogy rajom­mal itt a munkásőrségben is elnyerjük a kiváló címet, s ha arra méltónak találnak, kiváló parancsnok lehessek. Tóth József Siófokról jött. Villanysze­relő, az autó­pályán dolgo­zik. A testü­letben 1967- tol szolgál, s Hl mint rajpa­rancsnoknak is sokévi ta­pasztalata van. — Ma Varga Péter, a me­gyei pártbizottság első tit­kára tájékoztatott bennünket bel- és külpolitikai, gazda­ságpolitikai kérdésekről. Eb­ből és a szakmai előadások­ból, foglalkozásokból társa­immal együtt igen sok hasz­nos ismeretet szereztünk. Ezt mondja Kővári József barcsi mun­kásőr is, aki a babócsai • Határőr Ter­melőszövet­kezetben traktoros, s mindössze egy eve raj­parancsnok. — Ügy érzem, tanultam annyit, hogy a soron követ­kező feladatot — az őszi lö­vészetet — kiváló ered­ménnyel tudjuk majd végre­hajtani. A két hét — noha volt lehetőség szórakozásra, ki­kapcsolódásra — nem volt könnyű a munkásőr rajpa­rancsnokoknak. Hetven szá­zalékuk a megye ipari üze­meiben, termelőszövetkeze­teiben. állami gazdaságaiban dolgozik fizikai munkásként, szocialista brigád tagjaként. Most mar hazautaztak va­lamennyien. Azzal az útra- válóval távozhattak, amit így fogalmazott meg Varga Péter, a megyei pártbizott­ság első titkára, amikor po­litikai tájékoztatóját tartot­ta: — Köszönöm fegyelmezett, becsületes helytállásukat. Azt kérem, hogy otthon a tes­tületben. szolgálati felada­taik ellátásában és munka­helyükön is így mutassanak Példát! Szalai László Csak előre mehetsz, lányom % Ahogy erőteljes alakjához, dinamikus mozdulataihoz illő hangját hallgattam, óva­toskodástól mentes monda­tait, a kudarcokat is válla­ló nyíltságát, még inkább negyedszázadnyi életének csak a lehetőségeiben hét­köznapi történetét, ott buj­kált bennem az érzés: vala­honnan ismerem. De szemé­lyesen nem találkoztunk. Lehet, hogy valamelyik re­gényhősre vagy drámasze- replöre emlékeztet. Vagy in­kább dokumentumfilmben láttam hasonlóan céltuda­tos, egészséges, lelkileg és fizikailag egyként erős falu­si asszonyt, megejtően szó­kimondó őszinteséggel ' be­szélve ország-világ előtt a bonyolult dolgokról, nyafo- gás. nélkül vállalva az élet terheit. Kemény, határozott fiatal­asszony ül előttem. Eltűn­ném róla. hogy zokszó nél­kül cipeli akár egy három- nefnzedékes család minden gondját. Vas derékkal es vasakarattal. És naponta megújulni, friss erőt gyűj­teni; önfeledten nevetni, de ha kell, egy súlyos zsákot is arrébb emelni; lágyan sze­relmes szavakat suttogni és garázda férfiakat haisányan letaremteni. Ha villanásnyi gondola lóimat elmondtam volna ‘Izsó Anladnénak, a Május 1. Ruhagyár öreglaki, telepe szalagvezelőjének. bizonyá­ra hahotázott volna. Gátlás nélkül, a neptelen üzemud­varra is ki hal loan. Aztán hirtelen komollyá váló áb- rázattal válaszolt volna ; „Lehet, hogy hasonlítok a fajtámra. Hiszen parasztok voltak a szüleim. De hogy regény meg film... Hát nem vagyok éppen könyvbe vagy vászonra való nőalak . . ." Pedig bízóm benne, hogy egyszer megírják az Jzsónék — a Kapitány Erikák — eszmelesét, világra csodálko­zását, a lehetőséggel élesük, önmegvalósításuk, környe­zetalakító magatartásuk egyedi, mégis tipikus moz­zanatsorait. Megjelenítő mű­vészi erővel, de kort idéző hűséggel. Legyen az alább: néhány sor az emberként, vezetőként, feleségként és párttagként egyformán igen­csak fiatal asszonyról váz­lat, egy majdani alkotás egyik nőalakjához. Nem varrónőnek készült, a gyógyítás, a beteggondpzas vonzotta kislány korában. Anyja azonban — falusi lány sors — nem engedte el mega mellől. Négy évig varrta a kabátokat, nadrá­gokat a helyi ruhaüzembén. amikor felcsillant, előtte a tanulás lehetősége: mehetne ruhaipari szakközépiskolá­ba. Persze, levelező tagozat­ra. Az anyja féltette Pest­től. a sok tanulástól, az uta­zástól. Végül azt mondta: — Rendben van, lányom, de egyet jól jegyezz meg: csak előre mehetsz, hátra nem. — Ö is így gondolta, és ekként is cselekedett, ellentétben hasonló nekibuzdulással in­duló társaival. Ök már az első év után megelégelték a szabad idő szorító hiányát, a teljesítményértékelés ismét­lődő tortúráit. Erika azon­ban csak előre ment,' es meg sem állt az érettségiig. Sót ott sem. Rövid nyári szusszanás után ismét vizs­gákra készült,, és a múlt év nyarán a kezében volt a technikusi minősítésről szó­ló okmány. Ennyi, leírva. De végig­küzdve? Főként, ha nem hagyjuk ki a vázlatból: az öreglaki varrodák lány ti­zennégy éves kora óla KISZ-munkát végez, három esztendeje pedig titkára az üzem ifjúság: szervezeté­nek. A tanulás evei alatt is mindenütt ott volt, ahol tenniük lehetett a fiatalok­nak — önmagukért és a fa­luért. Alig húszevesen az „öregek” között találta ma­gát : a tanácsban, majd ? párttaggyűléseken hallgat ‘ •- a vitákat. ..Szívesen fogat lak bennünket, felnőttként kezeltek. Őszintén kiváncsi ak voltak, mi hogyan látjuk a község gondjait, fejleszté­sét.” Az egyik szalag irányítása — a bosszú térén belső so­ra — az ő feladata. Tizen­éves lányok, fiatalabb és meglett korú asszonyok a munkatársai. „Mindegyik más gondokkal, hangulat­tal érkezik, és ezt figyelem­be kell vennem. Ha végig­nézek a szalagon, látom, ki­től mire számíthatok az­nap.” Munkájának ez az egyik fontos eleme. A másik: a gyors, határozott intézkedés. „Amikor reggel bejövök, és látom, kik hiányoznak, át­szervezem a szalagot. Szinte percek alatt kell döntenem. Ebben az asszonyok is se­gítenek ötleteikkel,” Persze bosszúság, elégedet­lenség nélkül ritkán telik el nap. ,.A legjobban az dü­hít., ha nem jön le a ter­vezett darab a szalagról." Januárban vették fol a pártba. Puhatolózom az. in­dítékairól, „Izgő-mozgó em­ber voltain mindig, es sok­felé figyelő. Érdekel a mun­kám — szeretném mindig lobban csinálni —, a kör­nyezetem, a társaim sorsa, 'is az országé meg a nagy ilágé.” Eligazodni. eseményed befogadni, értékein! azonban nem csak kellő tájékozott Sággal, irányt sdó tudással lehet. Szívesen járt politikai tanfolyamra, elvégezte a marxista középiskolát, poli­tikai gazdaságtan: ismereteit a minősítő vizsgára készülve gyarapította. Joggal dicseke­dett: jó kalkulust szerzett e tárgyból Sajnálja, hogy oly kevesen veszik társai közül a fáradságot az alapok meg­szerzéséhez, fogódzót az el­igazodáshoz. „Sok a közöm­bös a fiatalok között. Pedig a ma emberének illik meg­ismerni a legalapvetőbb po­litikai fogalmakat, mert enélkül aligha érthetőek a napi híradások is. Ezért he­lyeslem, hogy ezután a bri­gádmunka .értékelésében fontos feltétel lesz a politi­kai oktatáson váló részvé­tel.” Ahogy mondta, sokfelé fi­gyel, és azt már én teszem hozzá: teljes életre törek­szik. Amelyben helyet kap a rendszeres olvasás, a tévéné­zés, a kertészkedés és hét­végeken a kirándulás is. És persze a mozgalom folyama­tos kötelezettsége. ..Parasztláriy vagyok, nem szégyellem" — mondta, amikor ts/.-n.vugdi.ias. özvegy apjáról beszélt szeretettel. Igen, parasztiéiig volt. És nunkasasszony lett. Társai­val együtt élő. de a társaiért Paál László

Next

/
Thumbnails
Contents