Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-17 / 218. szám
Családra találtak Három klub egy célért Reklámfények nélkül Falu. Elöl L-alakú épület — itt »kulcsháznak« mondják. — : lakóház, a hozzá illesztett gazdasági résszel. Fehérre meszelt falak; vesződhetett velük a gazdasz- szony húsvét előtt vagy búcsútájt, míg ilyen vaikítóaik lettek. Kerítés, felerészt drótból, felerészt élő su- hángok'ból. Rozzant kút, ka- pirgáló tyúk... Üt kanyarul fölfelé a domboldalra. Házak sora. Soros településnek mondják az ilyet a településtörténészek, azt hiszem. A telek utca felé eső részén áll a lakóépület,, s itt vannak a gazdasági épületek is: az istálló, az ól, majd különösebb választóvonal nélkül a kert. Mintha fölfelé menetelnének a házak. De: fölfelé menetelnek-e bennünk is? Hiszen — valljuk be! — az idegen, de talán még a somogyi ember is a saját járásán kívül a megyéből csak a Balaton-partot ismeri jól. (Most, hogy a járások olyan óriásiak, lehet, hogy azt sem !) Az idegenforgalom reklámfényei szinte csak a »magyar tengert-« és Kaposvár farsangi napjait villód- zák be színes fényekkel. Miás tájak — mint a ma.kkolfcató zselici erdőik, az egykor betyárt rejtegető Dráva-vidék, Külső-Somogy változatossággal gyönyörködtető felszíni formái, Belső-Somogy homoktakarói. a Kapós mente Illyés Gyula szerint Corot tájképeire emlékeztető vidéke — árnyékban maradnak. Szelíd falvak az utak mentén. Idős orcájú települések a bekötőutak végén, fiatalos képet mutatók a főútvonalaik kétoldalún. S bennük emberek. A somogyi ember azonos ritmusra éli életét a más vidékek lakóival: munkás hétköznapok, ünnepek rendje szerint. A nagy társadalmi mozgások itt is érzékelhetőek: a mezőgazdasági jellegű megye arculata átformálódik, mezőgazdasági munkás lesz a parasztból, az iparba távozottiafcból igazi gyári munkás. A somogyi falvakban is a kettős jövedelmű családok kerültek többségbe, abban az értelemben, hogy a férj és feleség is dolgozik, keres. De félre a »hivataloskodással«! Nézem ezt a képet, és az jár a fejemben: őrizni kell emlékezetünkben ezt a falut is. Az »ilyen volt«-falut. Az »ilyenné lett« bűvöletében is ápolni az egykorit, a tegnapit magunkban. A szülővidék képét. Tűnő korok értékeit, szokásait, a nép művészetét. A távozók emberségének melegét megtartani. Csak így válhat teljessé az életünk. L. L. Majdnem ezer somogyi giazdasági szakember vett részt a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei rendezvényein az év első felében. Az előadások ■között különösen nagy érdeklődést váltottak ki a gazdasági szabályozórendszer változásaiból adódó vállalati és szövetkezeti tennivalók. — Változatlanul az az elvünk — mondta dr. Orosz László, az SZVT megyei titkára —, hogy az időszerű gazdasági kérdések miatt, ha kell, rugalmasan megváltoztatjuk a programunkat. Ez az adott helyzettől és az érdeklődéstől függ. Az év első felében az árképzéssel és az árpolitikával kapcsolatos kérdések számítottak a legérdekesebb témának, a szakemberek is az ilyçn rendezvényeket kísérték a legnagyobb figyelemmel. A másik súlyponti témakör a 'szövetkezeti ipar bér- és jövedelemszabályozási kérdéseivel és a tervezéssel foglalkozott. Az első félévben a társaság tagjai és az érdeklődők tizenöt szakmai jellegű rendezvényen vehettek részt. A munka egyenletes és kiegyensúlyozott volt. A második félév programja a VI. ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos kérdéseket helyezi előtérbe. Az új tervidőszak közeledte több. ma még tisztázatlan problémát vet föl. A szakemberek szervezett tájékoztatása az előkészületben levő intézkedésekről, a gyakorlatban dől. gőzök véleményének meghallgatása visszajelzést, információt nyújt a gazdasági tervezéshez. A tervezés középpontjában a termékszerkezet és a fejlesztési politika, a piaci háttér összefüggő, sei állnak. Rendkívül fontos a középtávú célkitűzésekkel kapcsolatos információátadás a középtávú elképzelések realitásának növelésére. Az úgynevezett »háttérbeszélgetések«, a készülő intézkedések főbb vonalainak ismertetése támpontot és fölkészülési időt ad a gazdasági életben tevékenykedők cselekvéséhez. Az a,gy így nem a jogszabályok olvasásakor kezd el dolgozni, hanem egy kicsivel előbb. A gyors cselekvés lehetősége pedig hallatlan előny! A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságban az igazgatók, a személyzeti vezetők és a fiatal vezetők klubjának munkájára kell figyelmet fordítani a második félév során. A három klub tevékenysége eg'y rendkívül izgalmas kérdés köré összpontosul: hogyan vonhatják be a vezetésbe a fiatalokat. Cs. L. A fekete yen titka — Olyan, furcsa volt... Azt mondtad neki : »Gyere, Algernon, feküdj le te is. Gondolkozzunk ! Fekve a legkönnyebb gondolkozni.« — És? — És akkor Algernon fogta magát, és lefeküdt. — És? — Aztán semmi. Fölkelt, bement a helyére: néha adtam neki sajtot, aztán feküdtem tovább, és gondolkoztam. És te? — Én dolgoztam. . Nehéz napom volt. De megérte! Holnap szabad napunk lesz... Illetve: csak nekem lesz szabadnapom. Foxman elengedett... — Miért? — Csak. Majd elmondom holnap. És te min gondolkoztál? — Nem is tudom. Az egészen. Érted, Mária ? Az egészen. — Nem egészen értein... — Tudod jól, hogy hivatalosán rákkutató vagyok ... de hát az ,,cmmi. Hiszen nem egyetlen betegséget kell gyógyítani akkor, amikor az egész világ, az egész emberiség beteg. Ha a rákossá- got, a rákbetegséget mint túlburjánzást fogom föl, akkor eszembe jut, hogy az emberiség sem tesz egyebet, mint burjánzik. Egyre butább, egyre ostobább, egyre léhább embermilliók születnek. Egyre közönyösebbek, egyre képzetlenebbek. — Igaz. Ez igaz. De ott a Génbank. Ott (ehet kapni egészséges, értelmes utódokat. — Igen, de most nem erről van szó; hiszen a Génbank sem tudja megakadályozni. hogy teljesen szervezetlenül buvjánozzon az emberiség ... valami felé, vagy valami elől... én nem tudom. Nem tudja megakadályozni, hogy egyre újabb és újabb állomására érjünk a civilizációnak... Hiszen a Gén bank is csak egy állomás. Ki tudja, mi vár ránk a jövőben? Milyen módját találjuk ki a szabályozásnak? Hogy ezzel aztán újabb, bonyolultabb utakon-módo- kon lehet majd ugyanazt szabályozni? Nem baj! Majd rájövünk a bonyolultabb módszerekre is. És azok se lesznek tökéletesek, és közben fogy a humusz, a tele- vény, mert gyűlik a műanyag, fogy a levegő, mert egyre mérgesebb gázokat bocsátanak ki a műanyag- égetők, és folyamatosan fogy az energia, mert a műanyagok előállítása kerül a legtöbb energiába ; és fogy a nap, mert a műanyagot nem érdekli a nap, a fény, az asszimiláció és a disszimilá- ció, a műanyag sötétben éppúgy él, mint a világosban, a fényben: él, mert pusztít minket ez az egyetlen funkciója, mert látszólag mindenre jó. mert látszólag mindent pótol, mert éppen olyan, mint az igazi anyag, csak az a különbség, hogy nem tudjuk megsemmisítőA vasutas árvája A ház előtti pádon apró, vékony, idősebb ember üldögél. Kezében a forgalom- számláláshoz szükséges nyomtatvány, ceruza. Felesége segít a munkában. Vörös Gáborné bemutatja Tóth Mátyásékat. Űk Éva nevelőszülei. Előkerül a kislány is, aki most kezdi a kisegítő iskola ötödik osztályát. Rögtön hozza könyveit,' büszkén mutatja Marianna néninek valamennyit. Egy kicsit azért panaszkodik: nehéz a telepakolt iskolatáska. Tóth Mátyás hellyel kínál. Kiderül, neki sem Éva az egyetlen gyermeke. A kép hasonló a másik házaspáréhoz. A saját gyerekek elmentek hazulról, a maguk életét élik. Kellett valaki helyettük. És találtak is: Évát meg még egy hasonló korú lányt és fiút — ők most épp nincsenek itthon. A legtöbb gond Évával van: túlságosan is eleven, nehezen tudja fékezni a nyelvét. Nem erős oldala a tanulás sem. — A számtan sehogy sem megy neki. Hiába ülök mellette órákig, nem megy. Az olvasással nincs baj, azt szereti. A lány kap az alkalmon, behív a szobájába, és mutatja könyveit: a Mici Mackót meg a többi kedvencet. A szekrényét is megmutatja, és az új pulóvert is. Ezt a szomszéd fiatalasszony kötötte. — És a kirándulás? Hogy sikerült? — kérdezi Vörös Gáborné, azaz Marianna néni. — Ne is tessék mondani — kezdené mosolyogva mesélni a házigazda, ám Éva közbevág: swolja az élményeket, milyen volt Badacsony, milyen a hajó és a víz... — Apu halat vett... De én nem szeretem, mert sok benne a szálka. — Azért pillanatok alatt elfogyott a sült fogas. Te is faltad, igaz? Üj tantárgy, a pályairányítás is szerepel a gimnáziumok tanrendjében e tanévtől. E sajátos tantárgyat — amely részben pedagógiai,. pszichológiai, részben szociológiai pályaismeret — a második osztályban tanítják az ■ osztályfőnökök az új oktatási-nevelési tervek szerint. A pályairányítási órákon a tanulók jobban megismerik képességeiket, szellemi és fizikai adottságaikat, megfogalmazzák elképzeléseiket, s egyeztetik ezeket a lehetőségekkel. A nd. Az igaza, a valódi anyag, a föld belseje kiürül, az óceánok elszennyeződnek, a levegő súlyosodik, és fogy belőle az oxigén ... Igen, Mária. Ezt gondoltam végig, s azt találtam, hogy a Föld valódi anyagai harcban állnak a műanyaggal, és ez a harc eldőlt : vesztettünk. Az egész Föld lassan elrákoso- dik... — József! Ez gyönyörű teória! írd meg, édes Józsefem, írd meg, add ki, és meglásd: híres. nagy tudós leszel. Híresebb és nagyobb mint Foxman! — Hagyd azt a szenilis vén bolondot... és hagyj ezzel az egész tudóskod ássál. Mire megyek a teóriámmal, ha nem tudom bebizonyítani? És hiába tudom esetleg bebizonyítani, az egész fejlődési elvet nem tudom megváltoztatni. Nem lehet az emberiséget meggyőzni arról, hogy felejtse ei a kereket. Ugyanúgy nem lehet még szóba se hozni előtte, hogy felejtse el a műanyagokat. Hiába írnék én akárhány könyvet a műanyagok ellen, azok tovább hódi tanának. : (Folytatjuk.) — Hát, nem annyira. Én a rántott csirkét szeretem, de azt nagyon. A kacsának csak a máját... Az ember azt gondolná, válogatós. Az igazság az, hogy az anyu — így hívják a gyerekek ' nevelőanyjukat — három kacsát vág vasárnap ebédre, és nem kell félnie, hogy másnapra megromlik a hús — Csak a tanulással van baj. De Évi amügÿ nagyon ügyes. Mindent megcsinál itthon, segít a ház körül, a mosásnál, takarításnál. A másik két gyerek is ilyen. Józsi például a múltkor azt mondta: „Anya,én szeretnék piskótát sütni.” És. nekiállt. Egészen jó lett. Nagyon boldog volt. Amikor már a piskótát ették, azt mondta: lehet, hogy mégsem leszek kom- bájnos, inkább szakács... — Igyekszünk mindenre megtanítani őket.' Azt akarjuk, hogy megálljának a saját lábukon, ha már mi nem leszünk. Mert amíg élünk, addig nincs gondjuk .. . Éva mint a zsizsik: egy percig sincs nyugta. Mindent meg akar mutatni: a könyveit, a ruháit. Most különösen nagy az izgalom: ötödiktől már egyedül kell tanulnia, az iskolában nincs napközi, kicsit nehéz még korán reggel rohanni a buszra, aztán délben megint buszozás haza. Éva árva lány, vasutasszülők gyermeke. Talán ezért is ragaszkodik hozzá „Apu”, aki évtizedekig dolgozott a vasútnál, és oklevelek, kitüntetések bizonyítják: nem akárhogyan. Árva a másik kislány is. Rokonai élnek ugyan, de nem szereti, ha meglátogatják ... — A vér szerinti szülők nem keresik föl a gyerekeket? — kérdezem később Vörös Gábornét, útban egy másik - család felé., — Látogathatják a gyerekeket, és néhányan meg is teszik. Az igazság az, hogy legtöbbször ez többet árt 'a tanév végén döntik el, milyen pályát kívánnak majd váiaszanti. A következő tanévtől • a harmadik osztályban olyan fakultatív tantárgyakat ' is tanulhatnak, amelyek ismerete megkönnyíti a felkészülést a választott pályára. Ilyen tantárgy lesz többek között a kémiai anyagvizsgálat, a műszaki rajz, a telexkezelés, a gépjárművezetés—szállítás, a postaforgalmi, a számítógépkezelői, az államigazgatási ismeretek. A harmadik osztályosok ezek mellett nagyobb óraszámban tanulhatják a magyart, a történelmet, a kémiát, a matematikát, és ugyanúgy foglalkozhatnak egy idegen nyelvvel. A tanulók a negyedik osztályban határoznak arról, hogy folytatni kívánják-e tanulmányaikat szakközép- iskolában, főiskolán, egyetemen, vagy sem. »A természettudományok- es a technika fejlődésének kérdései Közép-Európaban 1848—1918 között« címmel kezdődött tegnap nemzetközi konferencia a Technika Házában. A résztvevői — a közép-európai országok neves történészei — a monarchia-korabeli tudományos és technikai fejlődés összefüggéseit, társadalmi mozgásokra gyakorolt hatásait vitatják meg. A konferencia szerves része egy lassan már évtizede tartó tudatos és tematikus nemzetközi munkának: a közép-európai tudományos—tecnnikai fejlődés egy -egy fontosabb korszakát ugyanis rendre napirendre tűzik a tudósok, s mindezt abból a nagyon is gyakorlagyereknek, mint amennyit használ. Az a két testvér is, akinél először jártunk, napokig viseli egy-egy látogatás nyomát. A lelkében. Olyankor visszaesnek a tanulásban,, nem lehet velük bírni;' mások lesznek. Ne:m vágyódnak haza. Nekik ez az otthonuk, ahol élnek. A szülők gyakran rendeznek jeleneteket, szidják- hordják a nevelőszülőket. Pedig nekik van erre a legkevesebb okuk. Sok helyen részegen jelennek meg... De hát joguk, hogy lássák a gyerekeiket. Akkor is, ha a gyerek nem akarja... Giziké már tudja, mit akar, 16 éves, befejezte az általános iskolát; a kaposvári nyomdában betanított könyvkölő. — Meglátogatod néha édesanyádat? — Természetesen. Ö is elei jön hozzám. — Nem kért, hogy költözz haza? — De igen. Csakhogy miért költöznék? Nekem ö idégen: itt nőttem fel; - tudom, mert anyu mondta, ho-gy amikor ide kerültem háromévesen, még beszélni sem tudtam. Itt tanultam meg mindent. Nekem itt van a családom. — Testvérek? — Az ón testvéreire az anyu lányai. Már férjhez mentek, van egy kisgyerek is. Nagyon szeretőn. — És vér szerinti testvér? — Négyen vagyunk. Kaposváron él egy nővérem meg egy bátyám. Nem tartom velük a kapcsolatot. Amikor a két lány férjhez ment — mármint anyu lányai —, bizony, rossz volt. Megszoktuk, hogy este várjuk őket anyuval. De most hiába. Nem jönnek. Aztán megértettem, hogy ők már másik családban élnek,_ de azért alig várom, hogy lássam őket. Meg a ' kicsit. — És a munkahelye? — Szeretek ott dolgozni. A rokonság révén kerültem oda, és nagyon jól érzem magam. Azt tervezem, ha elmúltam 18 éves, szakmunkásvizsgát teszek. — Giziké szorgalmasan dolgozik, betétkönyvben gyűjti a pénzét. Moziba, színházba, kirándulni jár, de mindig pontosán hazajön; szeret köztünk lenni. A fizetése egy részét ideadja, én vásárolok neki, s ami marad, ’ félreteszem. Azt mondta, mindent úgy akar csinálni, mint annak idején a lányaim. Nekik is én segítettem beosztani a pénzt. Gizinek tehát van családja. 1968 óta ez az otthona ; itt a kisszobában érzi jól magát, és nem vágyódik el innen. Testvéreket is talált a testvérei helyett. Kezdetben nagyon nehéz volt, bár akkor még nem tudhatta, mi az igazán nehéz és mi a jó. Mert nem volt mihez hasonlítania. Aztán rendbe jött az élete, amit mások rontottak el. Nem szeretné még egyszer elrontani. (Folytatjuk.) * Mas okból kiindulva, hogy az -emberiség egyetlen problémája sem oldható meg a múlt alapos elemzése nélkül. Már csak. azért sem, mert a múlt a jelenben is elevenen érezteti hatását; ezt éppen, a történészek által vizsgált monarchia-korabeli időszak is bizonyítja. Ugyanakkor a jelenlegi tudományos—technikai forradalom idején maga a tudomány is arra kényszerült, hogy a társadalomtudományokkal egyenrangú társként ismerje el a természettudományokat. Pályaircmyítási órák Dán Tibor Történészek konferenciája
