Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-16 / 217. szám
Dl PLOMAOSZTÁS Legyenek szószólói pártunk politikájának Vidám arcok, közös emlékeket, élményeket idéző emberek. Ezt lehetett tegnap reggel látni Kaposváron, a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságának székházéban. Különböző területen dolgozó nőket és férfiakat, akiket évekkel ezelőtt egy közös cél hozott össze: eredményesen elsajátítani a marxista—leninista eszméket, elvégezni az esti egyetem szakosítóját, szolgálni a párt ügyét. Különböző területeken dolgoznak: tanácsnál, termelőszövetkezetekben, vagy az iparban, egészségügyi és oktatási intézményeknél találni őket. Sokévi tanulás, lemondás, áldozatvállalás után jutottak el a diplomaosztás ünnepélyes pillanatáig Őket üdvözölte Suri Károly, az Oktatási Igazgatóság igazgatóhelyettese köszöntve az elnökségben helyet foglaló Tanai Imrét, a megyei pártbizottság titkárát, a bensőséges ünnepség szónokát. — A mai napon életük jelentős állomásához érkeztek. Ez a nap, a mai ünnepség betetőzése annak a négy esztendőnek, melyet a marxizmus—leninizmus tanításainak felsőfokú elsajátítására fordítottak. Tudjuk jól, hogy ezek az évek nem voltak könnyűek, hogy a tanulás sok-sok munkát, energiát igényelt. .. Most a jól végzett munka tudatával vehetik át a szakosító eredményes elvégzését bizonyító oklevelet. Ebből az alkalomból őszintén gratulálok valamennyiüknek. Külön is elismerésemet fejezem ki azoknak, akik kiemelkedő munkájuk alapján kitüntetésess, vörös diplomát kapnak — hangsúlyozta Tanai Imre. A megyei pártbizottság titkára a hallgatók nevében, is köszönetét mondott az Oktatási Igazgatóság vezetőinek, tanárainak, majd igy folytatta: — Olyan időszakban kapják kézhez diplomájukat, amikor a belpolitikában es a külpolitikában is fontos események történtek és történnek. — S emlékeztetett a párt XII. kongresszusa előtti, majd az azt követő eseményekre, a tanácstagi és képviselő-, valamint a szak- szervezeti választásokra, a Hazafias Népfront és a KISZ tisztségviselőinek közelgő választásaira. Szólt a bonyolult nemzetközi helyzetről, a tájékozottságon alapuló tudatosság az ideoKITÁRULKOZÓK Hol vannak már azok * zárt faluközösségek, amelyek nem évszázadokkal ezelőtt, de még néhány évtizede is jelzett és tisztelt határok között, olykor sajátos, íratlan szabályaik szerint élték világukat? A gyerek is tudta — anélkül, hogy az út menti táblára tekintett volna — hol ér'.véget és hol kezdődik a község határa; hol húzódik a mezőn a határárok, hol jelzi fasor a mesgyét, melyet átlépni embernek és jószágnak tilos volt. De ismerték a szinte törvényerejű szokásokat is : azokat a felekezeti, .nemzetiségi vagy vagyontartalmú öröklött kordákat, amelyek között a faluközösség apraja s nagyja élt A kitárulkozás az utóbbi évtizedekben kezdődött, és úgy tetszik, napjainkban „éli virágkorát”. Valamikor úgyszólván a búcsú volt az egyetlen alkalom évente, amely „összerántotta” a közel s távol élő rokonságot — ma 'nana múlik el évszak, hogy ne fordulnának meg idegenek is a faluban. Vadászok, falukutatók, helytörténeti ismereteket gyűjtő diákok járják keresztül-ka- sul a településeket, egykor faekevel szántott halárrésze- ket. S kiderül, hogy itt is, ott is akad érdekesség, ami miatt erdemes megjegyezni a falu nevet. A helybeliek szívesen segítenek — nemcsak a vezetők, , hanem idős paraszt- mberek, fejkendős nénikék s, akik közül jó néhányan .lég nem jutottak, túl a fa- u határán. Amit egykor eltitkoltak, azt ma nem kis büszkeseggel mutatjuk. es az ilyen látogatott falu on kéntelenül is, no meg tudatosan is „többet ad magára”. Törökkoppányban hallottam a minap a tanács vezetőitől: hamarosan, kikerül a nyomdából az az ismertető füzet, amely bemutatja a település múltját és jelenét, a község határában — és egy ideje már a templom sekrestyéjében is — föllelhető történelmi érdekességeket. Ugyanitt a téesz elnöke elmondta, hogy erdésztanuló fia „rákapott” a település történetének kutatására, s evégből már arra is képes volt, hogy „átugorjon” a Tolna megyei Szakosra, s ott magnóra vegyen egy visszaemlékezést. Ismerve Buzsáki 1st vannét — jó néhány éve 'már, hogy Török- koppányból Szakosra, a lányához költözött — bizonyosan sok érdekes adat, hajdan dívó szokás került a fiatalember szalagjára a falujából kiszakadt idős asszony jóvoltából. Mind többen fordulnak meg ebben a községben, s miközben újabb ismeretekkel gyarapodtak, nagyjában- egészében bepillantást nyertek a település maii életébe. Az idő múláséval — jórészt a közigazgatási körzetesítés és a termelőszövetkezeti egyesülések következményeként — kikerültek „magányukból” olyan tele püiések, amelyekről korábban is jó lett volna többet tudni. És előbukkannak olyan falvak, amelyeket napjainkban ..tárnak fel" a nyilvánosság előtt — miután történeti vagy történelmi értékei révén idegenforgalmi 'érdeklődésre is számol tarthatnak, _/ H . F. Munkaadók, munkát keresők logiai ttsztásdátós. « magas fokú politikai műveltség és a helyes gyakorlat fontosságáról. — Önök a követelmények tudatában vállalták a mar- xizmus-leninizmus tanításainak magas szintű elsajátítását: vállalták, mert szükségét érezték a megalapozottabb, elmélyültebb marxista tudásnak. Az elmúlt négy év alatt megismerték a marxista filozófiát, a politikai gazdaságtant, a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét. Meggyőződésem, hogy ezeket a tanításokat nem csak megtanulták, hanem ügy építették be gondolkodásukba. hogy mindennapi tetteikben, magatartásukban is ez válik vezérlőjükké. Tanai Imre beszelt á diploma átvételére várók feladatairól is, kiemelve, hogy mindenki a maga munkaterületén törekedjen arra, hogy a minőségi követelmények kerüljenek előtérbe. Végül a tanulás, az önképzés, majd a propaganda- munka jelentőségét hangsúlyozva beszédét így fejezte bei — AÁ kérjük és várjuk Önöktől, hogy frissen szerzett tudásukat Somogy megye javára fordítsák. Legyenek szószólói a párt politikájának, propagandistái elméletünknek, hasznosítsák gazdag ismereteiket ! Az ünnepi beszéd után rír. Nagy Lajos, az Oktatási Igazgatóság igazgatója átnyújtotta, a szakosítói elvégzetteknek az oklevelet. Száz- harmincheten kaptak diplomát, közülük tizenketten végeztek vörös diplomával. F őiskolánkra (egyetemünkre) •nem nyert felvételt!« Sokan kapták meg a nyáron is ezt a szöveget azok közül, akik az érettségi után felsőfokú oktatási intézménybe jelentkeztek. Bármilyen kellemetlen is a hír, a bánkódásra nincs sok idő. Tanácskozásra ül össze a család, s megkezdődik a töprengés: »Hová menjen a gyerek dolgozni?« Persze nemcsak nekik gond ez, annak is el kell helyezkednie, aki eredetileg sem akart továbbtanulni. Két tizennyolc éves lány munkahelykeresését figyeltem meg közelről. Az egyik a nagykanizsai vegyipari szakközépiskolában kapott érettségi és latporán.si szakmunkás-bizonyítványt. Két hónapba telt. míg sikerült végzettségének megfelelő munkát találnia Kaposváron; ez idő alatt hat helyen utasították el. A másik lánynak a már említett levelet hozta a postás, így a következő egyetemi felvételűig ő is dolgozni akart. Adminisztratív állást persze sehol sem talált, s végül egy óvodában kötött ki — ismerősök segítségével. , Tehát mindketten elhelyezkedtek. Engem azonban az érdekelt, hogy egyáltalán milyen lehetőségek várják az iskolapadból kikerült fiatalokat, kitől kapnak segítséget a tanácstalan mun ka keresők. A megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, Balogh László válaszolt kérdéseimre. — Tudtuk, hogy az idén nehezebb lesz a fiatalok elhelyezkedése, ezért a pálya- választási intézettel közösen kiadványt készítettünk: abban feltüntetjük azokat az üzemeket, vállalatokat, amelyek foglalkoztatni tudják a most érettségizetteket. Az idén 143-an végeztek a köz- gazdasági és 24-en a kereskedelmi szakközépiskolában, 7fi gyors- és gépíró, továbbá 49!) gimnazista fejezte be a tanulmányait. A gimnazistáknak 73 százaléka, jelentkezett felsőoktatási. intézménybe, s mintegy 40 százalékát vették föl. Az első három iskolatípusban végzetteknek nem volt különösebb gondjuk az elhelyezkedéssel, a gimnazisták köziül százain szakmunkásképzőbe mennek. A többi a tanácsadó füzetben megjelölt munkahelyeken jelentkezhet. — Hová fordulhatnak a fia tatok ? — A járási-városi tanácsok ! nun ka ügyi szerveinek feladata ez, ők adnak segítséget Egyébként az iskolák is tájékoztatták a fiatalokat arról, hogy mit kell tenniük. A z említett tanácsadó füzet értékes információkat tartalmaz a munkavállalással kapcsolatos tudnivalók mellett a sorkatonai szolgálatitól és a főiskolai, egyetemi hallgatók jogairól, kötelességeiről is.. A munkát kereső fiatalok ázonban a bevezetőben, olvashatják a legfontosabbat. : Irakba is exportál a Nagyatádi Konzervgyár 3ó volt a zöldborsó szezon Szállítás előtt az Iraknak szánt paradicsomsűrítmény. Azt egyik legnagyobb gyártási tétel jelen,leg a Nagyatádi Konzervgyárban a hatszáz vagon — szovjet exportra készülő — vegyes, darabos savanyúság. Az egy- harmad rész uborka és kétharmad rész paradicsom összetételű savanyúságot ötliteres üvegekbe tölti az automata. Kísérőm, Pintér Tamás üzemszervezési csoportvezető elmondta, hogy raktárban a belső anyag- mozgatást kizárólag villamos targoncákkal végzik. A ládázás teljesen megszűnt, s a gyümölcsöt, a főzeléknek valót kontérenben viszik a feldolgozó szalagokhoz. A piros gyümölcsök: a szamóca, a meggy, a ribiszke és a málna érkezik csak reke- keszben Érdekességként említette, hogy nemrég száztíz vagon különleges fűsze- rezésű uborkát készítettek holland megrendelésre. A Nagyatádi Konzervgyár történetében nagy változást jelentett a hőkezelés teljes korszerűsítése. Ez 1976 óta több lépcsőben zajlott le. Műszakonként hét-nyolc ezer üveget kellett kosárba rakni, kézzel, s rendkívül nehéz munka volt. Ma szalag viszi az üvegeket a folyamatos üzemű hőkezelőberendezésbe. A mennyiséget ío- tocellás számlálók tartják nyilván. A legnagyobb erőpróba a zöldborsó feldolgozása volt: a rendelkezésre álló harminc—harmincöt nap alatt egyszerre hat gyártóvonalon folyt a termelés. Csak így sikerült a több mint ezer vagon konzervet elkészíteni. A nagy igénybevétel alatt jól vizsgázott a »Hunister« nevű hőkezelő berendezés. Ez magyar találmány, és kapacitására jellemző, hogy egyszerre fel vagon áru fél bele. A gvár ezervagonos tárolójában emeletmagasau áll nak a raklapokra helyezett. — ötliteres — zöldbabbal leli üvegek. Hogy a nehéz, fizikai munkát megkönnyítsék, itt saját találmányit úgynevezett fésűs emelővel mozgatják a nehéz üvegeket. A félautomata anyagmozga- Uisi eljárást átvette mar a konzervipar több vallalata is A gt urban az idén dolgoztak ki a közvetlen csomagolás technológiai részét. E szerint a biztonságos hőkezelés es az ellenőrzés után azonnal következik a »fogyasztói csomagolás«. Így kiküszöbölik a közbeeső műveleteket, az egységrakomány-képzést és a raktári tárolást. Csökken ezzel a raktári átfutási idő, és számottevő a munkaerő-megtakarítás. — Milyen a minőség? — kérdeztem Jéger Ferenctöl, a konzervgyár igazgatójától. — Az alapanyag jó — hangzott a válasz. — Szilvából több, őszibarackból kevesebb lesz az előzetes igényeknél. A korai gyümölcsfélékből — meggyből, cseresznyéből és szamócából — több is lehetett volna. Ezekből elsősorban belföldre készítünk befőtteket. Szerintem évről évre kevesebb a meggy ; nagyon munkaigényes gyümölcs. A gazdasagok általában nem tudják megvalósítani a tervezett gyümölcsfa-telepítéseket, lassan »kopik- a termötcrü- let: több a kivágás, a selejtezés, mint a/, ülleies. (Valóban, 1976 es 1979 között Somogybán 252 hektár őszibarackot, valamivel több kajsziültetvényt, 83 hektárnyi almás, összesén 662 hektár gyümölcsöst »selejtezlek ki-. A telepítési tervekből ehhez köpést kevesebb .való- suli meg. lehat i termőterület csökken. Különösén számottevő ez a termetószo vetkezetek nél. A szélsőséges időjárás, a munkaerőigény, a szakértelem, az árak nem kedveznek a gyümölcskultúrának. Sokszor fertőzött a szaporítóanyag, és egészen fiatal ültetvényeket is ki kell emiatt vágni.) A konzervgyárban évről évre gond, hogy a termelőtől érkező áru nincs a felhasználási céloknak megfelelően szétválogatva. A gyümölcsöt súlyra, méretre válogatják, de a befőtt, a dzsem vagy a lé készítéséhez, más- más érettsegü gyümölcs kell. Még nem tartunk ott, hogy kifejezetten a tartósítóipar szamára kitenyésztert fajtákat ültessék a gazdaságok. Pedig a magyar exportgyümölcs nagy részét, amire jelentőségteljesen az »export- minőség« tekintélyt parancsoló jelzőjét sütjük, a külföldi tartósítóipar dolgozza föL Ekirelathatolag * későbbi érésű termékekből jó lesz a termés. Alma, hagyma és sárgarépa van bőven, A Nagyatádi Konzervgyár sűrítőüzeme előtt Hatol.nas műanyag tartályokban all az iraki piacra szánt paradicsomsűrítmény. A har mincnyolc-negyven szazjjekus koncentrátumből. t.z vagonnal exportálnák a .közel-ke-. toll országból. A ' sűrítik 'egyébként naponta harminc-- bal vagon ry\ erspgradKaio- niol tudnák feldolgozni. Ce. L » A felsőfokú oktatási intézményekbe lel nem vett fiatalokat a megye munkáltatói ebben az évben .kevés ügyviteli, könyvelői gép- és gyorsírói munkahelyen tudják foglalkoztatni. Az üzemek és intézmények nagyobbrészt. szakmunkás továbbképzést igénylő fizikai munkahelyekre imrják az érettségizetteket.« A füzetben található huszonhárom — munkaalkalmat kínáló — vállalat közül tíznek a munkaügyi, illetve személyzeti osztályát kerestem meg: éltek-e a fiatalok a felkínált lehetőségekkel. Néhány példa ezek közül ! A MÁV kaposvári üzemi - főnöksége vomatveae tőnek és jégyvi zsgalónak venne föl érettségizetteket, a kereseti lehetőség az önálló szolga-' latna való beosztás után — ez három—négy hónap — 4000—6000 formt. Senki nem jelentkezett ilyen metrikára, csupán dízelmoadomyvezettó- gyakomoknak tudtak fifii- vermi öt öatatt A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat gépkezelői jogosítvány megszerzésének lehetőségével keres fizikai munkára érettségizett fiúkat. Mim elmondták, náluk nem jelentkezett senki. Ez gondot pkoz a vállalatnak, hásaem a két—három millió forintot érő gépekhez magasabb szaktudás kell. A kereset : négy—hatezer forint. A Somogyi Erdő, és Fafeldolgozó Gazdaság munkaügyi osztályán szinten hiába váltak a fiatotokat, érettségizettek egyébként is ritkán vállalnak itt betanított munkát. A Kaposvárt Húskombinát csontozói munkakört hirdetett meg, hatvan fiút vagy lányt tudnának foglalkoztatni, de csak tízen jelentkeztek. Még az eielmuKaeri pari szakközépiskoláiból sem mennek hozzájuk dolgozni a fiatalok. A Kaposvári Ruhagyárban nem töltöttek be egy helyet sem a meghirdetettek közül. Nem panaszkodhatnak azonban a Finom, mechanikai Vállalat 3. számú gyárában : müszerésztanuló- nak a várt tíz helyett tizennégyet vehettek föd. Még mindig van azonban betöltetlen hely betanított ntú- szerészi mun kiakörbe. Csupán egy helyen hallottuk, hogy admimszfcrativ munkára is fölvennének érettségizett fiatalt: a VBKM kaposvári gyárában. H ely tehát van bőven, ám mint kiderült : főként a fiúk részére. Vajon mi az oka, hogy néhány vállalatot egyáltalán nem keresnek föl? Nem rokonszenves a munka vagy nem elegendő a tájékoztatás? Dr. Tóth Lászlótól, a Somogy megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatójától . kaptunk választ. — Minden iskola igazgatójához elküldtük a tanácsadó füzetet, tehát eljutott a diákokhoz is. Ezenkívül az iskolákban vannak pályaválasztási felelősök, s őket minden új infotimációmnl -értesítjük. A nyáron középiskolásokkal beszélgettem, a KISZ-táborban : kiderült, nagyobb részük töd ja, hogy hová kell fordulni. — Hogyan töd segíteni a pályaválasztási intézet? — Tanácsot adunk, s rendelkezésünkre áll a vállalatok munkaerőigénye, esetleg mi keressük meg őket. — Hogy alkmlf tehát az r-Vrtdye r. k ebessel ? — A fiuknál nitor* gond : raimnennyien tálalnak munkát. Nem iíye-n könnyű a lányoknak, aki azonban hozzánk fordul, annak igyekszünk megfelelő imuvikahe- lyet keresni.
