Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-06 / 183. szám
Negyven fellépés Új feladatok előtt Szép sikert hozott a BM Somogy Táncegyüttesnek a XII. nyugat-magyarorszagi aéptáncfesztivál. Mint írtuk, az együttes két új produkciót mutatott be: t>a- lazs István—Bodai József Dunántúli táncát és Vidáko- kovics Bunyevác táncát. Aki csak kicsit is ismerős a folklór e részében, az tudja: a két tánc szinte különböző táncosokat kíván. Ezt emelte ki dr. Maácz László, a asüri elnöke is, amikor az eredményt hirdette; a BM- táncosok nívódíjat kaptak. Galicz Jánossal — aki tíz éve vezeti az együttest — á tervekről, a vágyóikról beszélgettünk. S ezek az együttes szép múltjában gyökereznek. Elmondta, hogy eddig negyvenszer léptek színpadra az idén, a Do- rottya-báltól Nagyatádon át Keszthelyig, az Ifjúság a művészetért rendezvényen Siófokon, a Dráva menti nyár műsorában, a bogiári vidám vasárnapokon, a fo- nyödligeti úttörőtáborban, stb. Májusban a városi KISZ-bizottság kulturális delegációjaként Lengyelországban táncoltak. Felejthetetlen út volt... A BM Somogy Táncegyüttes felnőttcsoportjában több mint harminc fiatal lép föl, köztük olyan — a »szakmában« ismert — táncosok, mint a tizenöt éve együttestag Saáry Zoltánná Bors Erzsébet, Harmath Vilma (ő tíz éve táncol), Szűcs Marta, Tóth László, Csordás Péter és Darázs János, ötvenen — alsó tagozatosok, felsősök — vesznek részt az utánpótlás munkájában. Balázs Béláné irányításával készülnek. Majdnem minden kaposvári iskolát képviselnek ezek a gyerekek, bár az utánpótlás zömét az 509-es szakmunkásképző intézet adja. Felvételin dől el, hogy ki lehet az utánpótlás együttes tagja. Galícz János elmondta, hogy tizenöt tánc a BM Somogy Táncegyüttes repérto- árja. Három éve megoldódott a zenei kíséret gondja is: az önálló zenekarként is jónevű Kerékkötő együttes játszik a föllépéseken, ök a nagy sikerű táncházrendezvények főszereplői is. A táncosok az idén még két táncot tanulnak be. Bo- dai József, az egykori, méltán híres dombóvári együttes vezetője — jelenleg Pécsen a Mecsek együttest irányítja — fiútáncot ígért. A koreográfus általában együtt dolgozik az együttessel. A BM-táncosok terveiben szerepel a két év előtti, Csiky Gergely színházbeli nagy sikerű önálló est új műsorú ismétlése novemberben. Emellett természetesen, más színpadokon is föllépnek majd, sőt szerepelnek az Országos Műemléki Felügyelőség Somőgyról készülő filmjéberi! Minden tájegység táncához megfelelő kosztümmel rendelkeznek: Lőrmcz Sóvidéki táncához ugyanúgy, minit Rábai Miklós szatmári avagy Varga gömöri párosához. Most tehát erős próbákkal készülnek a föllépésekre a kaposvári Helyőrségi Művelődési Otthonban, mert részt kívánnak venni a Somogy megyei Művelődési Központ kisközségeket kulturális programokkal ellátó akciójában. E föllépéseken talán már a »nagyok« között táncol egypár az utánpótláscsoportból is... Leskó László Csavargó fiatalok a bíróság előtt i A hatolok gyorsan e* erőteljesen reagálnak, a környezeti, társadalmi hatásokra. Viszonylag rövid idő alatt következnek be változások szükségleteikben, személyiségük fejlődésében, társadalmi helyzetükben. Az őket érő hatások és változások egy részüknél a bűnözés irányába hatnak. Az ifjúkori bűnözés okai között kiemelkedő jelentősége van az elkövető közvetlen környezetének, a züllött, bűnöző családnak. Esetenként egy-két fiatal a környezet szorongató, fenyegető, károsító hatása elől »menekül« a csavargásba. Például egy 17 éves falusi kislány büntetett előéletű édesapja rendszeresen italozott, családját bántalmazta, üldözte. A lány nem tudta elviselni családi környezetét, a Balaton-parton — letartóztatásáig — üzletszerű kéjel- gést folytatott. Az így szerzett keresetét szállásadójának kellett átadnia. Ellene is büntetőeljárás indult. A fiatalkorú O. Irén az általános iskola VI. osztályát végezte el. Rendkívül nehéz családi és anyagi körülmények között nevelkedett, tizenegyen laktak egy szobában, az apát züllött, munkakerülő életmódja miatt rendőrhatósági felügyelet alá kellett helyezni. Főleg az említett körülményeik miatt a lány társaival együtt csavargóit, több élelmiszer- és ruhalopást követtek el, ezért előzetes letartóztatásba került. A bíróság 18 éves koráig javítóintézeti nevelését rendelte el. A rossz baráti környezet főleg csavargáskor jelentős szerepet kap, és különböző káros következményekkel járhat. Elsősorban azokat a fiatalokat érinti, akiknél a családi élet rendezetlensége folytán a szülői ellenőrzés Továbbfejlesztik a falusi könyvtárhálózatot Országszerte egyre több település kapcsolódik be a háromezernél kisebb lélekszámú falvak könyvtárellátásának korszerű rendszerébe. A néhány évvel ezelőtt Veszprémben megvalósított módszer lényege: a megye központi könyvtára, illetve a járási báziskönyvtár gondoskodik arról, hogy a szétszórt, apró települések kölcsönzőhelyei folyamatosam cserélődő, friss könyvállományhoz jussanak. Így megszüntethetik az anyagi eszközök szétaprózottságát és a kisközségben élőknek is a TITKA ,1. Visszaadta Amunt Tutemkámen jelentéktelen uralkodó volt. Uralkodása alatt nem voltak háborúk, nem történtek hódítások. Nem volt botrány, sem belső nyugtalanság, amelynek révén ellenségeket szerezhetett volna. Épp ellenkezőleg: visszaadta az egyiptomiaknak régi istenüket, Amunt. Ezáltal tekintélyt szerzett magának, és a befolyásos papok is az oldalán álltak. Echnaton, Tutenkámen elődje — és valószínűleg apja — az ellenségévé tette őket azzal, hogy Atotnt nevezte ki a legfőbb istennek. Ha Echnatont ölték volna meg. azt meg lehet érteni. Ugyanis nemcsak a papok gyűlölték, hanem szép feleségének, Nófretetének is elég oka volt rá, hogy bosz- szút álljon rajta. Uralkodásának 13. évében a »gyűlöletes fáraó« — alaktalan volt, kövér, elálló fülekkel, túl nagy fejjel, hiányos fogazattal — felesége szakított is vele. Ennek oka nem a sok mellékfeleség volt, sem a háreimhölgyek, hanem egy férfi : Echnaton féltestvére, Semenchkare. Nofretete, aki csak 140 centiméter magas volt, de le- irhatatdanul szép és szerfölött okos, hat lányt szült Echatonnak, de fiút nem. A fáraó ezért a szeretett Seme ne hka rét tette meg trónörökösnek. Nofretetét eltaszitotta magától a király. Nem lihegett azonban bosszúért, nem sá- pasztotta el a bánat — más férfiakkal szórakozott. Heti három szerető sem volt nála ritkaság ... A régi egyiptomiak igazán szabadosán éltek és szerettek. Ez írásos hagyományokból derült ki. Onnan tudjuk például, hogy »finom« körökben olyan szexuális praktika is szokás volt, amelyeket ma »elfajzottnak* neveznénk. Tudjuk t is, hogy az egyiptomiak »pornó füzetekkel« és izgató szerrel fokoztak szexuális vágyaikat. A régi írások szerint az egyiptomi nő a szerelemben szokatlanul szabados, csábi-’ tó és agresszív volt. Tipikusan egyiptomi asszony volt Potiphar állami tisztviselő felesége: mint érzéki nőt írták le, aki egy szemérmes ifjút az asszonyi csábító-művészet minden eszközével megpróbált ágyába vinni. Amikor nem sikerült neki, tolakodása miatt vádolta. Vagy Anubist paraszt felesége, akiről az az egyiptomi mese szól, amelyet körülbelül 3500 evvel ezelőtt jegyeztek föl. Szemet vetett férjenek daliás testvérére. »Gyere, szórakozzunk, és együtt alszunk !«, csalogatta, miközben a férfi a földeken dolgozott. »Jó lesz neked is; varrók neked érte egy szép ruhát...« De az ifjú »úgy felbőszült a rossz kívánságtól, mint egy leopárd« — így áll a mesében. A mesék mindig a valóság egy darabját tükrözik. Ez az ábrázolás alátámasztja azt a tényt, hogy az egyiptomi nő a nemek közötti kapcsolatokban nem volt finomkodó, sőt: ő adta meg a hangot. (Következik: Búzavirág a szarkofágon.) városokéhoz hasonló szintű könyv lári szolgáltatásokat nyújthatnak. A vidéki fiókkönyvtárak hálózata nem teljesen új Magyaroiszagom, hiszen a felszabadulás után sok helyütt igy szervezték meg a nyilvános közkönyvtáraikat, és csak évekkel később önállósultak a falusi kölcsönzőhelyek. Vas megyében, ahol igen sok az apró település, mindmáig megtartották a járási báziskönyvtárak rendszerét. Ám a veszprémiek 1977-ben megkezdett sikeres kísérlete kellett ahhoz, hogy véglegesén bebizonyosodjék: a könyvek körforgása az eddiginél jobban bevonja a vidékein élőket kulturális életünk vérkeringésébe. A fiókhálózat központjául kijelölt báziskönyvtárak szakemberei állítják össze a falvaknak címzett »szállítmányokat«, s ezekbe mindig belekerülnek a magyar és a világirodalom könyvújdonságai, a frissen kiadott szakkönyvek, ismeretterjesztő munkák. Az anyagot két-há- rom hetenként tervszerűen cserélik, s a helyi könyvbarátok által már kiolvasott köteteket egy másik falu lakói kölcsönözhetik. A községi fiókokban csupán a lexikonokat, kézikönyveket, s a leggyakrabban keresett klasszikus szépirodalmi műveket őrzik állandó gyűjteményként. A folyamatosan cserélődő kötetekkel lényegében ugyanazt a választékot kínálják mindenütt az olvasóknak, mint a nagy könyvtárak, csupán nem egy időben. A központi ellátásba bekapcsolt községekben a tapasztalatok szerint jóval többen kopogtatnak a kölcsönzőhelyek ajtaján, mint korábban. Az utóbbi években több országrészben kezdtek hozzá az új rendszer kiépítéséhez, jelenleg Borsodban a miskolci járás, valamint Baranya több járása, illetve Zala és Nógrád valósította meg a könyvtárhálózatot. nem terjed ki • barát választására. Számtalan esetben még a tapasztalt felnőtteket is tanítani kellene a barátok helyes megválasztására! A rossz baráti környezet — melyben 14 aluli gyermekkorú, 18 éven aluli fiatalkorú és 24 éven aluli ifjú felnőtt vegyesen és gyakran előfordul — az esetek többségében a bűnelkövetés egyik okaként szerepel. Például a közelmúltban gyorsított eljárás kereteben került sor Vajda Miklós és M. Év£ 16 éves lány bírói felelősség vonására A fiatalkorú M. Éva szülei évek óta küiönváltan élnek, az asszony gyakran jár szórakozni férfiakkal, gyermekei neveléséről nem gondoskodott. A tanköteles kislány jobban érezte magát az utcán, mint otthon, szívesen hallgatott a büntetett előéletű Vajda Miklós tanácsára. A fiúval együtt Kaposvárról Balatonberénybe mentek, heteken keresztül vad kempingekben, közös sátorban aludtak. Időközben a pénzük elfogyott, ezért borospincéket törtek fel. A rendőrség őrizetbe vette őket. A csavargásban eltöltött napok »sikerélménye«, az ebben a helyzetben szerzett személyes kapcsolatok, az egymáshoz való kötődés, kötelezettségvállalás adják az indítást az erkölcsi alámerüléshez. A csavargás kisérő tünete a munka, a tanulás es a kötelezettségek elhanyagolása, a társadalmi normákkal való szembehelyezkedés, a szellem- romlás, a közönyösség. A-z. otthonról való szökés, a csavargás okai között gyakran szerepel a kaland-, a mozgásvágy, az új, izgalmas jelenségek, benyomások keresése. Több esetben főleg ezért kellett tiltott határátlépés büntette miatt felelősségre vonni fiatalkorút. A szökéseiknél, csavargásoknál szembetűnő az egyedül élő szülők és a csonka családok igen magas aránya. A szezonális bűnözés elsősorban az idegenforgalmi idény alatt a Balaton menti járásokban érezteti hatását Ebben az időszakban '»minimális« anyagi fedezet nélkül csavargó fiatalok követik el a bűncselekmények 18 százalékát. A fiatalkorúak többnyire a sértették figyelmetlenségét kihasználva lopnak jármüvet, italt, kul- türcikket stb. Több fiatal ellen azért indult eljárás, mert forintért nyugatnémet márkát, külföldi ruházati cikket vásárolt Előfordult az is, hogy fiatalkorúak té vedésbe ej tő magatartással egy naíy, de nyerészkedni szándékozó fiataltól márkavásárlás ürügyén 4200 forintot csaltak ki. A pénz átvétele után az ismeretlen személyek gépkocsival elmenekültek, a sértett még ma is várja kárának megtérülését. A csavargó fiatotok gyakran csoportosan, bűnszövetségben követnek el főleg vagyon elleni bürçcselekmenye- ket. A csavargásban részt vevők között sok a zaklatott idegrendszerű személy. Említést érdemel, hogy a hazulról szökött, csavargó bűnelkövetők egy része jó anyagi körülmények között élő, de rosszul nevelt, elkényeztetett fiatal volt. A szököttek, csavargók kedvelt tartózkodási helyei: pályaudvarok, ifjúsági tömegeket vonzó rendezvények, szórakozóhelyek, záróra után pedig a megbúvásra alkalmas zöldövezet, előrehaladott építkezések, bontás alatt álló házak, mellékvágányokon levő vasúti kocsik, bér házak pincéi, béli időszakban az üresen álló Balaton menti villák. A csavargás, a céltalan semmittevés a legfőbb eredője a személyiség károsodásának, a bűnöző életvitel kialakításának. A csavargó fiatalod leleplezése, felkutatása társadalmi érdek. E munkában jelentős szerepet vállalhatnak a KISZ-esek. az Ifjú Gárda tagjai, az ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoportok, nem utolsósorban pedig a szülők, a gyermekes ifjúságvédelmi albizottságok. • Dr. Dicső István főügyészségi ügyész FILMJEGYZET Picasso kópéságai Pikareszkfilm. A kópéság filmnyelvre ültetését oldotta meg kitűnően egy svéd alkotópáros, Hans Alfredson és Tage Danielsson. Egészen különleges mű született, mely Svédországban a vetítés első hat hónapjában egymillió 225 ezer embert vonzott, s ez a szám jóval nagyobb, mint például a sláger-scifinek, a Csillagok háborújának a nézőszáma volt az északi országban. (Címe: Picasso kalandjai.) Csodagyerek korától követjük a múzsák a neveletlenjét, aki egy világot teremtett műveivel; barokkosán »mindenféle« stílust, amely azonban eggyé lényegülve adja a picassói iskolát... E szertelen, s mindhalálig boldog gyermeknek imaradt festőzsená úgy áll a film fókuszában, mint clown, aki betévedt egy történelmi darab előadásába, melyben háborúk is megesnek. Hősünk úgy táblából e hideg-meleg világban, hogy mindig ■ugyanaz marad, noha környezete — filmbeli atyja, Don José; teljes nevén José Ruiz Blasco kasztíliai rajztanár — többször cserél köpönyeget. A filmgroteszk kipróbálja nevetőizmainkat; nyerítünk, mekegünk, bruhahá- zunk, ki-ki a jókedv sajátos, egyéni változatait skálázva végig. Ha paródia, hát legyen ne csak Picas- sóé — gondolták a svéd alkotók —, legyen a spanyol vérmérsékleté, Párizsé, Londoné, New Yorké stb. Legyen a történelemé is egyszersmind! Igaz, az átlagnézőnek esetleg nem mond sokat Gertrude Stein, a vámos Rousseau, Braque, Apollinaire, Toulouse-Lautrec (kettő is van belől« e filmben!), Gauguin neve. Talán nem ismeri föl a zöldségesbolt gyanakvó tulajdonosában a horrorfilmek rendezőjét, Hilchkockot. De feltétlenül a hasát fogja, amikor Salvador Dali szomorú bajszát megpillantja, és a különc festő stílusában annak föl- dignövö ujjait végigköveti, míg csak el nem tűnik egy puha popsi alatt. Lehet, hogy az átlagnéző csak egy szenilis — süket és rövidlátó — öreg orvost Tát Albert Schweitzerben. de a vizsgálatra érkező Pablo Picasso és az »öreg orvos« bo- hóctréfabetétjén úgy kacag, hogy a könnyei potyognak. A müncheni szobafestő és a bulldogképü angol kormányfő is megkapja a magáét; itt egy leleplezően vit- riolos montmartre-i jelenetben. De a műveket szériában — szinte egyszemélyes termelőüzemként — gyártó főhős is kap egy-egy fricskát az alkotóktól. Ez a sokstílusú film egyszerűen elmesélhetetlen. Látni kell! Es erre a lehetőség is megteremtődik, amikor a szőkébb nézői réteg — Filmbarátok köre — után az országos mozihálózatba kerül. Még csak annyit: a Picasso szerepét alakító Gösta Ekman-nak »kisujjában« van a színészi és pantomimes mesterség. Én elhiszem, a film végét is: Pablo mester szépen besétál a falba, maga mögött hagyva panop- tikűmi mását, mint földi porhüvelyét, s a fal mögött a tengei-. Picasso él. L. L*
