Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

* r Kv?;.V­'Lt Hirosima vádol Hirosima és Nagaszaki addig a bizonyos napig csu­pán két kissé egzotikus, dal­lamos nevű japán várost je­lentéit. De azóta: gyász és örök memento az emberiség számára. Három hónappal a hitle­rista hadsereg teljes szétzú­zása után a japán fasiszta hadsereg már a teljes vere­ség küszöbén állt, a szovjet és a szövetséges angolszász fegyverek harapófogójában. S akkor, azon a veröfényes augusztusi napon egy ma­gános amerikai repülőgép szállt Hirosima fölé, és bom- baterhével egyetlen pillanat alatt rommá változtatta az ősi japán várost. Az atom­bomba tüze nyolcvanezer ember életét oltotta ki, és sok ezren váltak egész éle­tükre nyomorékká. Két nappal később, a má­sik japán nagyváros, Nagar- szaki vált a robbanás és po­koli tűz áldozatává: ott is a polgári lakosság sok tíz és tízezrei — öregek, nők, gye­rekek — vesztették életüket az akkor már értelmetlen ak­ció következményeképpen. A japán hadsereg néhány nap múlva kapitulált, de az emberiség nem felejti — nem felejtheti — el Hirosimát és IS agaszak il. A két amerikai a tóm támadásnak nem a há­ború megnyerése, nem is a győzelem kivívásának meg­gyorsítása volt a célja: az atombombával a Szovjet­uniót próbálták megfélemlí­teni. Ezért tekintünk a ja­pán halottak százezreire ugy, mint a második világ­háború utolsó és a pusztu­lással fenyegető hideghábo­rú első áldozataira. Az atomzsarolás azonban nem érte el a célját. Az amerikaiak reményei az atommonopólium megőrzé­sére hamarosan ábránddá váltak. A Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok pedig kezdettől fog­va céltudatosan törekedtek az emberiség létét fenyegető atomháború kockázatának csökkentésére, a konstruktiv párbeszédre. Az 1963 au­gusztusában aláírt atom- cscndszerződés, az 1968 jú­liusában megkötött atom- sorompó-szerzödés, legutóbb pedig a SALT—II. szerződés aláírása tükrözte a Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok béketörekvéseinek ko* molyságát. Nemzetköi szín­téren ebben az időben csök­kent a feszültség, enyhült az általános légkör. Az imperia­lista háborús erők súlyos vereségeket szenvedtek el, s a békeszerető államok és né­pek akarata egyre erőtelje­sebben tört utat, jelentős biztosítékokat hozva létre a tartós béke érdekében. A Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületé 1980. május 14—15-1 varsói ülésének nyilatkozata újra fölhívta a világ valamennyi kormányának és népeinek a figyelmét a fegyverkezési hajsza megfékezésének, min- denrkelőtl a tömegpusztító fegyverek betiltásának elen­gedhetetlen voltára. Java­solja a nukleáris fegyver- készletek megsemmisítését és a katonai költségvetések csökkentését. A Békc-vílágtanács kez­dettől fogva támogatta és támogatja a nukleáris fegy­verek betiltásáért folyó har­cot. Hirosimára és Nagasza- kira emlékezve ezért is .java­solta, hogy az évfordulói e harc világnapjaként ülje meg m emberise*. Nemzetközi bányászkonferencia Hagyohli felelősség a szakszervezeteken öt földrész bányászkül­dötteinek részvételével meg­kezdődött tegnap Budapesten a bányaipari dolgozók VIII. nemzetközi szakszervezeti konferenciája. Az eseményt az SZVSZ-hez tartozó Bá­nyász Szakszervezetek Nem­zetközi Szövetsége rendezi, de a 45 tagországból érkezett 150 bányászküjdött' mellett más bányaipari szervezeteit is elküldték képviselőiket, hogy megvitassák az ipar­ágnak a világgazdaságban elfoglalt helyét, a bányaipa­ri dolgozók helyzetét, mun­ka- és életkörülményeit, mozgalmi tevékenységük főbb irányait. A négynapos konferencia első aktusaként plenáris ülé­sen találkoztak a résztvevők, amelyen Jan Lesnek, a nemzetközi szövetség elnöké­nek megnyitója után Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhe­lyettese köszöntötte a részt­vevőket a SZOT és a .Ma­gyar Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége nevében. A kon­ferencia egybeesik a helsin­ki európai biztonsági érte­kezlet ötödik évfordulójával — hangoztatta a főtitkárhe­lyettes, majd ezzel kapcso­latban emlékeztetett arra, hogy bár Európa 35 éve bé­kében él, a fegyverkezés feszültséget teremt a konti­nensen, s világszerte. Ugyan­akkor a világgazdaságban az energiaprobléma egyre égetőbb kérdéssé válik, az olajjal, mint stratégiai áru­cikkel manipulálnak a tőkés világban, s ez ugyancsak fe­szültséget teremt a nemzet­közi életben. Az emberiség­nek az energiafelhasználás terén is nagyobb biztonság­ra van szüksége. A bizton­ság megteremtése a szak- szervezetekre is nagy fele­lősséget ró. Ma már nem elég ha a bányászszakszer­vezetek csupán érdekvédelmi feladatot látnak el. Az, hogy a bányászat világszerte ta­pasztalható megújulása ne járjon együtt a kizsákmá­nyolás növekedésével, a ro­bot konzerválásával, azon is múlik, hogy a szak- szervezetek mennyire szól­hatnak bele a gazdasági irányításba, tervezésbe. Ezután Simon Pál nehéz­ipari miniszter a kormány és a magyar bányászat 120 ezer dolgozója nevében kö­szöntötte a résztvevőket. A hazai bányaipari dolgozókról szólva kiemelte: a magyar bányászok tudják, hogy csu­pán a saját erőfeszítésük nem elegendő a nyersanyag­szükséglet maradéktalan ki­elégítésére, ezért számíta­nak a világszövetség vala­mennyi bányászszervezeté­nek, munkásának segítségére. Alain Simon, a csaknem 10 millió bányászt tömörít® szövetség főtitkára a világ bányaiparában az utóbbi években tapasztalható válto­zásokat, s azok okait ele­mezte. Az egész világ bánya­iparának át kell állnia új kitermelő módszerek alkal­mazására, hogy a tudomá­nyos-technikai fejlődés, az életszínvonal viszonylagos emelkedése és a világ népes­ségének növekedése okozta energiaéhséget kielégíthesse. Ám ez az átállás óriási tő­kebefektetésekkel jár, ami­re a kapitalista világban már csak a nemzetközi tőke képes. A nagytőkés csopor­tok. nemzetközi együttmű­ködésének eredményeként ugyan nő a hasznosítható energiahordozók mennyisége, ám mindez a bányászok ki­zsákmányolásának fokozá­sával jár. Ezért a bányai par fejlődése megköveteli a szakszervezeti mozgalom, az együttműködés erősítését, különösen igaz ez a szén- iparban. A művelődési otthonok Somogybán Ülést tartott a megyei tanács-vb A hetvenes évek második felében javult a művelődési házak tartalmi tevékenysége — e megállapítás mellett természetesen a fogyatékos - Ságokról is sző volt a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának tegnap délelőtti ülésén. A megyei művelő­désügyi osztály jelentése ala­pot teremt, hogy a középtá­vú terv elkészítésekor figye­lembe vegyék a művelődési otthonok helyzetét, áttekin­tő összegzést, illetve a tes­tület által elfogadott főbb feladatokat. Somogy megye művelődési otthoni hálózatának jelentős része a nagyközségi, közsé­gi, körzeti intézményekből, illetve klubkönyvtárakból áll. 1977-től 1979-ig ezeknek a száma nem változott, a művelődési központoké nyolcról kilencre emelke­dett. Nőtt ellenben a főhiva­tású népművelők száma : hetvenötről száztizenhatra. A megyei tanács 1977-ben foglalkozott ezelőtt a műve­lődési otthonok helyzetével, a határozatok nyomán lét­rehozták a megyei művelő­dési központot, s elkészült az új intézményi besorolás. A népművelők letelepítése különösen sikerrel járt Barcs környékén és a nagyatádi járásban, kisebb mértékben a siófoki, a marcali és a kaposvári járásban. Gyarapodtak azok az in­tézmények is, amelyek fon­tos feladatuknak tekintik a széles körű művelődés fel­tételeinek a megteremtését, az alapfeladatokat azonban továbbra is a művelődési otthonok oldják meg. A megyében működő művelő­dési otthonok nagyobb ré­sze tanácsi fenntartású, a szakszervezeti intézmények száma kisebb, mint az or­szágos átlag. A közös fenn­tartás sokféle lehetőséget kínál a művelődési otthonok működési feltételeinek fo­lyamatos javításában: a kö­zös fenntartás további szor­galmazása nemcsak a tárgyi felszerelés bővítését, korsze­rűsítését eredményezheti, ha­nem ’ a művelődő közössé­gek további gyarapítását is. A művelődési otthonok egy része már elavult, fel­újításra szorul, Fonyódon, Igáiban, Berzencén, Karádon, Iharosberényben, Inkén várat magára az új építése. Ja­vultak a működési feltéte­lek a darányi, a bélavári, a kadarkúti, a göllei, a len­gyeltóti, a lábodi, a görge- tegi és a tapsonyi művelő­dési ház felújításával, folya­matban van a felsőmocso- ládi, a balatonszentgyörgyi, a segesdi, a vízvári, a szulo- ki, a kutasi, a taranyi, a somogyjádi intézmény kor­szerűsítése. A megyeszékhelyen saját épülettel nem rendelkezik a megyei művelődési központ, »albérletben« van: sürgető feladat e fontos intézmény mielőbbi megfelelő elhelye­zése. A megyei művelődési osztály megállapította azt is. hogy a városi, já­rási művelődési közpon­tok a viszonylag egyen­letes helyi tevékeny­ség mellett nem törődnek megfelelően a környező kis­községek módszertani irá­nyításával, kevés segítséget nyújtanak nekik. Látványos fejlesztésre nem számíthat a művelődé­si otthoni hálózat, a megle­vő intézmények azonban az, eddiginél többet tehetnek a lakosság művelődéséért. A megyei tanács testületének tagjai szóvá tették többek között, hogy a kis települé­sek, apró falvak művelődés­ügye több figyelmet érde­mel. önkritikusan állapítot­ta meg dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyette­se, hogy a megyei irányítás túlzottan intézményközpon­tú; több segítséget kell • nyújtaniuk a fenntartóknak, a helyi tanácsoknak. Hausz Gyula, a művelődésügyi oez­Elzárták a Kettős-Körös gátját 76 ezer hektárt borít a belvíz Tegnapra teljes egészében elzárták a Kettős-Körös 80 méter szélességben átszakadt gátját. A hajnali órákra a töltésszakadás elzáró falát homokzsákokkal támasztot­ták meg, így az elöntött te­rületre most már nem tör be a víz. Az elzárás hatásá­ra a Kettős-Körös vízszintje 15 centiméterrel emelkedett. Változatlanul súlyos azon­ban a helyzet az elöntött te­rületet határoló hosszúfoki- csatorna töltését és a Tar- host körülvevő körtöltésen, ugyanis a hosszan tartó víz­terhelés hatására rendkívüli mértékben átáztak a tölté­sek. A Doboz—Sarkad kö­zötti utón nyulgát építésével állják útját a víanek, A Körösök völgyében továbbra is 8 ezer ember védekezik. A Körösök vízrendszeré­ben apadnak a folyók, egye­dül a Hármas-Körös árad. Az elmúlt 24 órában 30 cen­timétert csökkent a Kraszna vízszintje, miután Ágerdő- majornál levonult a második árhullám. Lassú az apadás a Bodrogon is. A két folyó töltésein erőteljesen véde­keznek az átázások és a szivárgások ellen. A Tisza Polgár alatt árad, az • előrejelzések szerint Szolnoknál 10—11-én 865 centiméter' vízállással tető­zik, 45 centiméterrel az ed­dig mért maximum alatt. Az árhullámot augusztus 13-ra várják Szegednél, 830 centi­méteres magasság közelében. Az itt mért eddigi legmaga­sabb vízállás 960 centimé­ter volt. Többb mint 1800 kilomé­ter hosszúságban van a fo­lyókon árvízvédelmi készült­ség. Harmadfokú a védeke­zés a Kettős- és a Hármas- Körösön, a Krasznán, a Bod­rogon, a _ Lányai-csatorna felső szakaszán és a Tisza Tokaj és Tiszafüred közötti Bzakaszan, összesen 839 kilo­méter hosszúságban. Az elmúlt napokhoz ké­pest tizenhét ezer hektárral csökkent a belvízzel elöntött terület. Jelenleg 76 ezer hektárt borít belvíz, ebből 24 ezer hektár a veles tál y vezetője a vita után egyik legfontosabb feladat­ként jelezte, hogy többet tönödjenek a helyi tanácsok irányítói, egyeztető tevé­kenységével. Nagyobb hangsúlyt kap ezután a fiatalok bevonása, hiszen egyrészt sajátos igénnyel jelentkeznek, más­részt szeretnénk, ha az isko­lai évek után sem szakadna meg kapcsolatuk a művelő­dési intézményekkel. A közművelődés és a közökta- tás kapcsolata — a két in­tézménytípus közeledése — még számtalan tartalékot ígér. Sugár Imre, a megyei tanács elnöke összefoglaló­jában kiemelte a VI. ötéves terv jól összehangolt, a reá­lis igényeket figyelembe ve­vő előkészítését, a feladatok rangsorolását. | Száz mázsa paradicsomot és harminc mázsa pap­rikát értékesített eddig a buzsáki Munka Harcosa Tsz üz­leteiben a Balaton-parton. Az üvegház egy részében most 75 ezer tő szegfűt és 15 ezer krizantémot ültetnek — Erzsé­bet- és Katalin-napra. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Are: 1,20 Ft SOMOGYINÉPUP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI Bl Z O TTSÁGÁN A K LAPJA XXXVI. évfolyam, 183. szám 1980. augusztus 6., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents