Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

Brezsnyev-Ceausesca találkozó a Krímiién Leonyid Brezsnyev, as SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke és Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság elnöke hétfőn a Krím- f elszigeteli megtartott baráti találkozója során véleményt cserélt a szovjet—román kapcsoiatok helyzetéről és fejlődésének távlatairól. A találkozóról kiadott közlemény szerint ezek a kapcsolatok már régóta alap- vetőek és széleskörűek. A két vezető megállapította, hogy számos területen, így például a legfontosabb, gaz­dasági téren fejlődnek és szUámd ütnek a kapcsolatok. Leonyid Brezsnyev és Ni­cola« Ceausescu leszögezte, hogy az események alakulá­sa igazolta a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületé májusi értekezletén elfogadott ok­mányok értékeléseinek és következtetéséinek helyessé­gét; ezek jó alapul szolgál­nak a testvérországek együt­tes fellépéséhez. A két vezető aláhúzta*: a nemzetközi elet jelenleg sürgető követelményként nem a fegyverkezési hajsza ösztönzését, hanem az annak megszüntetését célzó foko­zott erőfeszítéseket, nem az ellentétek és viták szitását, hanem a konfliktusok igaz­ságos rendezését, nem a bé­kés kapcsolatok korlátozását, hanem azok fejlesztését he­lyezi előtérbe. A tárgyaló felek hangoz­tatták, hogy mind a Szovjet­unió, mind Románia síkra- szall a madridi találkozó hatékony és építő szellem­ben való megtartása mellett. Az a véleményük, hogy a ta­lálkozó munká ját olyan gya­korlati lépések kidolgozására kell összpontosítaná, amely­nek a biztonság szilárdítását, az európai együttműködés és béke erősítését szolgáljak. A találkozó a kölcsönös megértés szellemében és ba­ráti légkörben folyt le. Szovjet űrhajós-ezredes magyar kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az első szov­jet—magyar közös űrrepü­lésre való felkészülésben el­ért kiváló eredményei elis­meréseként a Magyar Nép- köztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje ki­tüntetést adományozta Vla­gyimir Alekszandrovics Dzsanibekov űrhajás-ezre­desnek. A .kitüntetést Lo­aonczi Put. az Elnöki Tanács elnöke hétfőn adta át a Par­lamentben. A kitüntetés át­adásánál jelen volt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Czinege Lajos hon­védelmi miniszter, valamint V. L. Muszatov, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. Példátlan az olasz terrorizmus történetében is Bomba Bolognában Életben maradottak után kutatnak a romok között. Az olasz parlament ismét összeült, hogy ez alkalommal ismét — ki tudja hányadszor — a terrorizmus elleni harc kérdéséről folytasson vitát. Az olaszországi szakszerveze­tek hétfőn kétórás általános tiltakozó sztrájkra hívták föl Itália dolgozóit. A felháboro­dás és feszültség országszerte fokozódik. Amikor a szombat esti első jelentések beszámoltak a bo­lognai központi pályaudva­ron történt nagy erejű rob­banásról, a világ közvélemé­nye az első pillanatban vélet­len szerencsétlenségre, gáz­robbanásra gondolt. A megin­dult vizsgálat azonban két­ségkívül bebizonyította, hogy a detonáció merénylők müve volt. Ugo Sisti államügyész vasárnap kijelentette: „Most már kétségtelen, hogy terror- támadás történt”. Hasonló­képpen vélekedett a bolog­nai rendőrfőnök is. Erre utal az is, hogy az utasokkal zsú­folt másodosztályú váróterem falán egy másfél méter átmé­rőjű és negyven centi mély Sajtókonferencia a koppenhágai világtanácskozásról Á nők helyzetének javítása összefügg a békés fejlődéssel Magyarország már aláírta A helyi háborúk, a háborús veszély mindenekelőtt a fej­lődő országokban akadályoz­za az ENSZ „A nők évtizede” Mexikóban kimunkált prog­ramjának végrehajtását — ez­zel a gondolattal vezette be Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke, hétfőn az MNOT szék­házában megtartott sajtókon­ferenciát. A találkozón az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének koppenhágai világkon­ferenciájáról és fórumáról számolták be az eszmecseré­ken részt vett , magyar kül­döttségek tagjai. A magyar kormánydelegá­ciót vezető Erdei Lászlóné a továbbiakban aláhúzta: a konferencián részt vett 145 ország küldöttsége döntően egyetértett abban, hogy a nők egyenjogúsításáért folytatott harc akkor lehet igazán ered­ményes, ha az erőfeszítések szerves részét jelentik az adott állam politikai, gazda­sági, társadalmi intézkedései­nek. A tőkés országok megpró­bálták „politikamentessé” tenni a találkozót, ám törek­véseiket keresztezték a szo­cialista államokból, a fejlődő országokból érkezett küldött­ségek. Végül is 178 felszóla­lás, és sokszor késhegyig me­nő vita után 200 cikkelyből álló akcióprogramot, s 40 ki­egészítő határozatot fogadtak el. A dokumentum kiemeli: az egyenlőség, az együttmükö- des, a béke szabja meg a kö­vetkező öt esztendő erőfeszí­téseinek eredmenyesseget is. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének, a kormányoknak fontos feladatuk, hogy fellép­jenek, konkrét intézkedéseket hozzanak az újgyarmatosítás, a fajüldözés ellen, hiszen pél­dául az appartheid következ­ményei szinte lehetetlenné te­szik a nők felemelkedéséért folytatott gyümölcsöző küz­delmet. S ugyancsak sürgető­en tartozik ide: az új demok­ratikus, nemzetközi gazdasági rend kialakítása. A konferencia tevékenysé­gében tükröződtek a meglévő feszültségek következményei is. Izrael, valamint a népirtó Pol-Pot rezsim képviselőjének felszólalásánál , a küldöttek jelentős része tiltakozásul el­hagyta a termet. Általános helyeslést váltott ki viszont Afganisztán delegációjának a tárgyalásos, politikai rendezés mellett állást foglaló nyilat­kozata. A küldöttek elítélték a bolíviai haladó kormány puccsal történt megdöntését. A háromtagú magyar dele­gáció a vitákban, az állásfog­lalások előkészítésében ered­ményesen munkálkodott. Ugyanakkor egy figyelemre­méltó tanulság: elgondolkod­tató, hogy a nemzetközi köz­vélemény milyen keveset tud a szocialista országokban élő nép helyzetéről, a fejlődés eredményeiről. Papp Anna, az Európai Bi- tonság és Együttműködés Ma­gyar Nemzeti Bizottságnak a konferencián részt vevő tit­kára az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elmon­dotta: több felszólaló is fog­lalkozott helsinki eredmé­nyeivel, a madridi találkozó előkészületeivel. Síkra szállt a spanyol fővárosban ősszel megrendezendő konferencia konstruktív szellemű maga­tartása mellett. Bokorné Szegő Arma a nők elleni diszkrimináció vala­mennyi fajtájának felszámo­lásáról szóló, az ENSZ tava­lyi közgyűlésén elfogadott egyezményről számolt be. A dekrétumot a koppenhágai konferencia kezdetéig hat or­szág — köztük Magyarország — már aláírta. SOMOGYI NÉPLAP ÁRAMSZÜNET r Az Áramszolgáltató Vállalat értesíti Kaposvár lakosságát és közületeit, hogy 198«. augusztus 7-én, 7.30—15.00 óráig a Kossuth Lajos utcában, a Beloiannisz utcától a Dam­janich utcáig, a Beloiannisz utcában, a Pete Lajos utcá­tól a Lenin utcáig, az Ezredév utcában és a Damjanich utcában, a Kossuth Lajos utcától a Lenin utcáig, 1980. augusztus 8-an, 7.30—16.30 óráig a toponári városrészben az Őrei utón és az abból nyíló mellékutcákban áramszü­net lesz. (0701441 lyuk keletkezett, amelyben fémdarabokat találtak. Szak­értők feltételezése szerint mintegy 10 kilogramm rob­banóanyag röpítette levegőbe az épületet. A robbanó anya­got — egyes szemtanúk sze­rint — két fiatalember hagy­ta hátra egy bőröndben. A terrorista gaztettek, em­berrablások, gyilkosságok már hosszabb ideje jellemző tünetei az Olasz Köztársaság életének. Néhány éve szélső - jobboldali merénylők egy mi­lánói bankrobbantás során 16 ember életét oltották ki. Em­lékezetes a pontosan hat esz­tendővel ezelőtt, 1974. augusz­tus 4-én ugyancsak Bologna közelében egy gyorsvonat el­len végrehajtott pokolgépes merénylet, amely 12 ember halálát okozta és 48-at sebest- tett meg. Most, az eddigi je­lentések szerint 86 embert ölt meg a bomba: ilyen nagyará­nyú, ennyi áldozatot követelő lömeggyilkosságra még nem volt példa az olaszországi ter­rorizmus történetében sem. Feltehető, hogy éppen a hat év előtti vonatrobbantás fő­vádlottja ellen a múlt hét péntekén megindított per ins­pirálta a terrorbanda cselek­ményét. Miközben a rendőrségi vizsgálat folyik, több szélső­séges terrorszervezet jelent­kezett, hogy magára vállalja a merénylet elkövetését. Több ismeretlen bejelentő azt állít­ja, hogy a felelősség a „Fegy­veres Forradalmi Sejtek" ne­vű szélsőjobboldali terror- csoportot terheli. Pertini olasz köztársasági elnök a helyszí­nen járt és meglátogatta a se­besülteket. Az olasz politikai pártok — köztük a kommu­nista párt — részvétüket nyilvánították az áldozatok családjának és Bologna város polgármesterének. Az olasz közvélemény pedig követeli, hogy a kormány derítse fel a példátlan merénylet körülmé­nyeit és végre kemény kézzel vessen gátat a szélsőjobbolda­li terrorbandák garázdálkodá­sának. Thatcher asszony döntése T ridend-kaland Thatcher asszony, Anglia konzervatív miniszterelnöke azzal döbbentette meg nem­csak Anglia közvéleményét és az ellenzéket, hanem sa­ját pártja jelentős részét is, — hogy súlyos és költséges atomfegyverkezési program indítását határozta el. Józan szemlélők szerint a döntés, ameiiy az angol ado- uzetoKiiek — szerény szá­mítások szerint is — 10 mil­liárd dolláros toobletkiadast jelent, az elképzelhető ieg- r ossza ob pillanatban követ­kezett be. Anglia ugyanis — annak ellenere, hogy olajban mar csaknem oneiláto — máso­dik: világháború utáni tör­ténelmének legsuiyosaob gazciasagi válságát éli at. Az innácio üteme 21 szazaiéit — a legmagasabb a tejlett tő­kés országok, között. A re­álbér immár több mint há­rom éve auandoan csökken. Az utóbbi ev tizedben min­dig lassúnak minősített gaz­daságnövekedés az iaen ab­szolút szamokat tekintve is megszűnik, fsat :. a termetes varnatoan több mint 2 sza­zatokkal alacsonyaoa lesz, mint tavaiy. A vaiiaiati cső­dök szama egy ev alatt megkétszereződött. Minden­nek latvanyosaDD és legraj- aaimasaoD eredménye, nogy a munkaneikuiiek szama gyorsan halad a kétmilliós szint fele. Erre az 1929-es nagy vnaggazctasagi válság óta nem volt peiaa Angliá­ban. ezt a gazdaságot akarja megterhelni a konzervatív kormány az új iegyvérkezé­si programmal. A jelenlegi helyzet az, hogy. Nagy-on- .annianak Hagyományos iegyverzettel ellátod, hadse­regen kívül van önálló atom- ütoereje is. Ez hivatalos ada­tok szerint 4, amerikai gyártmányú Polaris rakétá­val felszerelt atomtenger- aiattjarodoi all. Ezenkívül 48, atomfegyver szállítására al­kalmas középhatósugarú bombázó repülőgépből. (Szerkezetét tekintve az an­gol ütoeró abban különbö­zik a franciától, hogy Pá­rizs, még 18. középhatósuga- ru ballisztikus rakétáival is rendelkezik.) Az amerikaiak legkésőbb 1985-ben abbahagyjak a Po- larie-rakétak pótalkatrészei­nek gyártását es teljesen át­allnak a mar most is gyár­tott, ugyancsak tengeraiatty járóról kilőhető Trident ra­kétára. Ez lényegesen kor­szerűbb és hatósugara is nagyobb: több mint 7000 ki­lométer. Emellett a Trident rakéták úgynevezett «-fürtös robbanófejjel« (angol rövidí­tése: MIRV) vannak ellátva. Ez azt jelenti, hogy egy ra­kéta több (8) robbanófejet hordoz és ezek mindegyike külön is irányítható, egymás­tól távollévő célpontokra. A Thatcher asszony által ösztönzött angol döntés lé­nyege az, hogy 5 új atom- tengeralattjárót építenek, egyenként 1 milliárdos dol­láros költséggel, a Polaris rakétáikat lomtárba küldik és helyettük az amerikaiak­tól 64 Trident rakétát vásá­rolnak. Az amerikaiak szá­mára ez a döntés rendkívül kedvező, hiszen óriási üzletet jelent fegyverkezési iparuk számára. Hivatalos angol becslések szerint az összesen legalább 10 milliárdos új fegyverkezési programból 3 milliárdot az Egyesült Álla­mokban költenének el. A konzervatív kormány azzal ért'el, hogy a többi 7 milli­árd az angol fegyverkeaési ipart fogja gazdagítani és körülbelül 200 ezer munka­helyet biztosit. Ez persze so­vány vigasz olyan időpont­A Kefe- és Műanyagipari Vállalat azonnali belépéssel fölvesz 2 női, 2 férfi betanított munkást. ban, amikor Angii* túlyos gazdasági helyzetében a fegyverkezési kiadások csök­kentésére, nem pedig az el­képzelhet^ legdrágább atom­program útbaindí fására len­ne szükség. Jellemző, hogy a NATO iránt elkötelezett, konzerva­tív katonai körökben is igen sokan elhibázottnak tartják a Trident-programol. A bírálók egyik csoportja emlékeztet arra, hogy Ang­lia a közelmúltban egyezett bele 120 amerikai cirkáló rakéta állomásoztál ás aba brit területen és a Trident- program költségeinek töredé­kéért egy hasonló nagyságú saját cirkálórakéta-rendszert is vásárolhatott volna. E bí­rálók szerint már csak azért is ez lett volna a helyes megoldás, mert a Trident- program óriási terhei miatt valószínűleg nem jut majd megfelelő pénzösszeg a ha­gyományos fegyvernemek modernizálására és a Nyu- gat-Németorszagban állo­másozó úgynevezett »rajnai brit hadsereg« felszerelésé­nek megújítására. A bírálóknak egy másik csoportja még mélyebbre ható, lényegesebb kifogáso­kat hangoztat. Ezt a bíráló álláspontot képviseli Lord Carver, Nagy-Britannia egyik legnevesebb katonai szakértője, valamint a hírne­ves londoni Stratégiai Ta­nulmányok Intézetének (1SS) vezetősége. Ők azt hangoz­tatják, hogy Nagy-Britanniá- nak voltaképpen nincs szük­sége önálló atomütőerőre és a meglévő erőket integrálni kellene a NATO-ba. Ez a teikntélyes szakértői csoport úgy véli : az interkontinentá­lis rakéták egyensúlyát a Szovjetunó és az Egyesült Államok erőinek viszonya határozza* meg. Ezen a költ­séges angol Trident-prog­ram sem változtat. Felvetődik a kérdés, hogy ha a rendkívül komoly. a NATO iránt elkötelezett konzervatív szakértők sze­rint a Trident-program ka­tonailag helytelen, gazdasá­gilag pedig katasztrofális — akkor az angol kormány mi­ért hozta meg ezt a dön­tést. . A válasz két részből ÓM. Először: a döntéssel a Thatoher-kormány újra de­monstrálni akarta Washing­ton iránti katonai elkötele­zettségét. A döntés második eka: Anglia (pontosabban az an­gol konzervatív kormány) úgy érzi : nem engedheti meg, hogy Nyugat-Európá- ban Franciaország legyen az egyetlen önálló atomhata­lom. Ez angol konzervatív vélemények szerint előbb- utóbb arra vezetne, bogy ka­tonai-politikai szempontból Franciaország válnék Nyu- gat-Európa vezető hatalmá­vá. A Trident-program cél­jaira az adófizetőkből kisaj­tolt 10 milliárd ennek a megakadályozását is szolgál­ja. Augusztus 31-ig még tart az „olimpiai tv- csereakció" a Somogy megyei Iparcikk - kiskereskedelmi Vállalat vas— műszaki boltjaiban, a kaposvári villamossági szaküzletben és a Somogy Áruházban! Jelentkezés személyesen a vállalat munkaügyi osztályán, (047213) i433o9)

Next

/
Thumbnails
Contents