Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-29 / 202. szám

Brezsnyev beszéde Kazahsztán ünnepén Méltó eredményekkel várják az SZKP XXVI. kongresszusát Leonyid Brezsnyev csü­törtökön megbeszélést foly­tatott a Kazah Kommunista Párt Központi Bizottságának székházában. A tanácskozá­son jelen voltak a Kazah Kommunista Párt és a ka­zah kormány vezetői, vala­mint Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a központi bizottság titkára, Zija Nuri- jev, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Andrej Alekszandrov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának póttag­ja, a kfo főtitkárának tanács­adója, és Mihail Mogilevec, a központi bizottság ügyve­zetőjének helyettese. Gyinmuhamed Kurtajen, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Kazah Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára üdvözölte Leonyid Brezsnye- vet, aki a Kazah Kommu­nista Párt és Kazahsztán megalakulásának 60. évfor­dulójával kapcsolatos ünnep­ségekre érkezett Alma-Atá- ba. Ezt követően az SZKP KB főtitkára mondott beszé­det — Az SZKP Központi Bi­zottsága úgy véli, hogy a Kazah Kommunista Párt Központi Bizottsága, a kb irodája, a területi pártbizott­ságok sokat tesznek gazda­sági és szociális fejlesztési terveink megvalósításáért. Az utóbbi években a köztár­saságban sokat tettek az ipar és a mezőgazdaság fejleszté­se, a beruházások megvaló­sítása, a közszükségleti cik­kek termelésének növelése érdekében. A köztársaság dolgozói, mint az egész szov­jet nép, méltó eredmények­kel várják az SZKP XXVI. kongresszusát — hangsú­lyozta. Leonyid Brezsnyev rámu­tatott annak fontosságára, hogy Kazahsztán — a tava­lyihoz hasonlóan — az idén is legalább egymilliárd púd gabonát adjon az államnak. Mint mondotta, a köztársa­ság kolhozai és szovhozai évről évre több mezőgazda- sági gépet és műtrágyát kap­nak, s a következő években sor kerül több mint kétmil­lió hektár szikes föld meg­javítására. így a teaaah me­zőgazdaság elsődleges felada­ta, hogy minden évben elér­je az egymillióra pudos ga­bonatermést — ilyen ered­Hyuiatnémel-iicaraguai külügyminiszteri tárgyalások Nyugatnémet—nicaraguai külügyminiszteri tárgyalások kez­dődtek Bonnban. A képen (jobbra): Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter és vendége, Miguel d’Escoto Brockmann. mény a jelenlegi ötéves terv­időszakban már háromszor született. A kazah állattenyésztés eredményeiről szólva az SZKP KB főtitkára leszö­gezte, hogy az ágazatot még tovább kell fejleszteni. E téren elsősorban az állatál­lomány növelésére és a hús­termelés fokozására hívta fel a figyelmet. Leonyid Brezsnyev elisme­rően szólt a kazahsztáni energetika fejlődéséről. . A többi iparággal kapcsolatban felhívta a figyelmet a beru­házások terén megfigyelhető nagyarányú lemaradásokra. Kiemelten foglalkozott a szí- nesfémiparral : elégedetlen­ségét fejezte ki amiatt, hogy e területen 1976—1979 kö­zött csak 86 százalékra telje­sítettéit a tervet. Ennek oka — mint mondta — elsősor­ban a beruházások lemara­dása: ez év első hét hónap­jában a beruházások 24 mil­lió rubellel maradtak el a tervezettől. Határozottan felhívta á köztársaság párt­ós gazdasági vezetőinek fi­gyelmét arra, hogy a hely­zet mielőbbi javítása érde­kében jobban kel] támasz­kodni a dolgozók kezdemé­nyezéseire, teljesebben ki kell használni a belső tar­talékokat, javítani kell a szervezettséget és a munka- fegyelmet. A politikai és szervezői munka tökéletesítését kell szolgálniuk a pártszerveze­tekben folyó beszámoló és vezetőségválasztó gyűlések­nek az SZKP XXVI. kong­resszusára való előkészüle­teknek is. A jól szervezett, magas színvonalú taggyű­léseik és konferenciák nagy­mértékben ösztönzik a hely­zet további javítását a gaz­dasági és kulturális építés valamennyi területén — hangsúlyozta végezetül Leo­nyid Brezsnyev. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke meg­koszorúzta a kazah főváros­ban álló Lenin-emlékművet. Ugyancsak koszorút helyez­tek el az emlékműnél Ka­zahsztán, valamint a jubi­leumi ünnepségekre Moszk­vából, Leningrádból és a szövetségi köztársaságokból érkezett delegációk vezetői. A gyarmatosítók helyét a monopóliumok foglalták el ENSZ-közgyülés, rendkívüli ülésszak A nyugati érdekeket szol­gáló gazdasági világrend bí­rálatával folytatódott az ENSZ-közgyűlés világgaz­dasági kérdésekkel foglalko­zó rendkívüli ülésszaka. Joaquim Alberto Chissano mozambiki külügyminiszter felháborodással emlékezte­tett arra, hogy az Egyesült Államok kongresszusa nem­régiben feljogosította az amerikai cégedet az Egyesült Államok felségvizein kívül eső tengerfenék ásványi kin­cseinek kitermelésére. Merénylet Bejrutban Az Egyesült Államok bej­rúti nagykövetének sikerült sértetlenül megúsznia azt a merényletet amelyet szerdán este ismeretlen fegyveresek Bejrút keresztények lakta negyedében kíséreltek meg ellene. A rendőrség közlése szerint még a helyszínen őri­zetbe vettek három gyanúsí­tottat. John Gunther Dean nagy­követ ellen nem sokkal az­után kíséreltek meg merény­letet, hogy találkozott Fuad Butrosz libanoni külügymi­niszterrel. A gyarmatosítók helyét a*, imperialista monopóliumok foglalták el, amelyek — né­miképp változó formában — tovább folytatják a fejlődő országok erőforrásainak ki­aknázását — mutatott rá Mahmud Szajed Madtyi, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság küldötte. A fej­lett tőkés országok minden módon arra törekszenek, hogy fokozzák a fejlődő or­szágok számára káros fegy­verkezési versenyt és visz- szahozzák a hidegháborút. A jemeni küldött e törekvések jellemző példájaként emlí­tette a választások előtt ál­ló Egyesült Államok politi­káját. A tőkés államok „expor­tálják” gazdasági válságukat a fejlődő világba is, örökös­sé akarván tenni így annak elmaradottságát — jelentet­te ki M. Araim iraki küldött. A fejlett nyugati országok­ból származó infláció 1974 és 1978 között mintegy 51 mil­liárd dollár veszteséget oko­zott a fejlődő államoknak. 1980 végéig ez az összeg vár­hatóan megközelíti a nyolc­van .milliárd dollárt — mu­tatott rá az iraki küldött, le­szögezve, hogy ez a helyzet a gazdasági világrend alap­vető reformja nélkül nem változtatható meg. A mosztari körzeti bíróság államellenes tevékenységért 11 évi börtönre ítélte Mirko Markotics 29 éves grabi (boszniai lakost, aki 1970 és 1980 között az Egyesült Ál­lamokban élt, s ott bekap­csolódott a chicagói usztasa fasiszta terrorista csoport tevékenységébe. Negyedszer alakították át kilenc hónapon belül a jor- dániai kormányt. Miután Kasszem Rimavi miniszter­elnök benyújtotta lemondá­sát, Husszein király államfői dekrétummal a 46 éves Mu- dar Badrant nevezte ki kor­mányfővé. A farmerkirálynő — nem kívánatos Csinos kjs botrány gon­doskodott róla, hogy az ame­rikai felső tízezernek ne kelljen méla unalomban el- töttenie a nyári uborkasze­zont. A botrány hőse Gloria Vanderbilt 56 esztendős mál- ,1 iomosnő. A családi vagyont még a múlt századiban ala­pozta meg egyik úkapja, a hírneves Cornelius Vander­bilt, aki pár évtizeddel a Panama-csatorna megépíté­se előtt hajózható utat lelt az Atlanti- és a Csendes­óceán között. A nagy arany­láz idején e felfedezés ko­moly hasznot hozott: a vad­nyugat mesés gazdagságára áhítozó tízezrek szívesen el­kerülték a hatalmas nehéz­ségekkel és veszélyekkel járó kalandozást, amit az Egye­sült Államok keleti és nyu­gati partja közötti száraz­földi út jelentett. A Vander- bitt-utódok később ügyes vállalkozások sorával növel­ték tőkéjüket. Gloria, a név és a vagyon mai örököse a régi milliókhoz újabbakat csapott hozzá a Vanderbilt- farmerrel. Miért, miért nem, az e névvel reklámozott nad­rág Amerikában vetélkedik a legnagyobb farmermárkák­kal. SOMOGYI NÉPLAP Gloria farmer-glóriája azonban úgy látszik nem elegendő ahhoz, hogy a leg­előkelőbb körök is befogad­ják. A Vanderbilt-lány ugyanis nemrégiben lakást akart vásárolni New York egyik legelőkelőbb részén, a 26 emeletes Riverhouse épü­lettömbben. Nem sokat al­kudozott : azonnal kifizette a kiszemelt lakásért kért hor­ribilis összeget, s örült, hogy olyan kiválóságok szomszéd­ságába került, mint például Henry Kissinger, az elmúlt évtized amerikai politikájá­nak szupersztárja. Csakhogy Gloria korán ör­vendezett. A Riverhouse »la­kóbizottsága« ugyanis nem kívánatos személynek minő­sítette az új lakótárs-jelöl­tet, mondván, hogy »akkor már bárki beköltözhetne ide«. Az exkluzív tömb ké­nyes ízlésű lakói számára Gloria Vanderbilt botránykő, akiről okkal tételezik fel, hogy "majd partikat ren­dez, amelyre mindentele sze- dett-vedett népség« kap meghívást. A Vanderbili- lány ugyanis együtt ói egy bizonyos Bobby Shorttal, Amerika egyik legismertebb dzsesszzongoristájával, aki történetesen színesbőrű. Ilyen lakó pedig eddig nem volt a Riverhouseban. Gloria maga is ezt tartotta a furcsa diszkrimináció leg­Gioria Vanderbilt és barátja, Bobby Short. főbb okának, ezért faji meg­különböztetés vádjával pert indított a lakóközösség el­len. A sajtóban bőségesen szellőztetett ügy igen kínos­sá vált. A sértődött és en gesztelhetetlen Vanderbilt- lány azonban immár nem enged. A kényes ízlésű elő­kelőségeknek a New York-i bíróság előtt kell választ ad­niuk a kínos kérdésre, hogy az »egyenlőség és szabadság honában« miért tartják kí­vánatosnak Henry Kissin- gert és miért nem Glória Vanderbiltet ? ! A. K. A bolognai főállamiigyész kezdeményezésére csütörtö­kön letartóztatási parancsot adtak ki 28 személy ellen. Valamennyiüket azzal gya­núsítják, hogy részt vettek az 1973-ban betiltott „TJj Rend” nevű fasiszta szerve­zet újjászervezésében és fegyveres felforgatást foly­tattak az olasz polgári de­mokrácia ellen. Néhányuk ellen az a vád, hogy kiter­velték és megszervezték a bolognai főpályaudvar ellen augusztus 2-an elkövetett pokolgépes merényletet, amely 84 ember életébe ke­rült. Málta kiutasította az or­szágból az ott állomásozó 50 fős líbiai katonai kontin­genst, azt követően, hogy si­kertelenül jártak a máltai— líbiai tárgyalások a Földkö­zi-tengeri olaj kiaknázásáról — jelentették be hivatalosan Valettában. Korrupciós botrány rob­bant ki az izraeli vallási mi­nisztériumban. Az izraeli sajtó és televízió jelentései szerint a minisztérium a megvesztegetési pénzek át­utalási központjaként szol­gált és alaposan kivette ré­szét adócsalások elleplezésé- ben is. Önkéntes fegyveres milícia készülődik Nicaraguában, hogy felszámolja az ellenfor­radalmi csoportokat, ame­lyek meggyilkolják az írás- tudatlanság felszámolására kiküldött tanítókat és más védtelen polgárokat. A 'kü­lönleges brigád néhány nap múlva indul az ország észa­ki, hegyvidéki körzetébe, a gyilkosságok színhelyére. Föld-föld rakéták áldatlan Miiktus Az Irán és Irak határán zajló összetűzésekről hóna­pok óta érkeztek jelentések, de most a Pars iráni hír- ügynökség állítása szerint már a nyugtalan határ teljes hosszán folynak a harcok. Nehézfegyverek, s iráni rész­ről egyebek között föld-föld rakéták bevetésére került sor. Bagdad egyelőre nem számolt be a legújabb fejle­ményekről, de nem is cáfol­ta a nagyszabású harcokról szó\ó iráni jelentést, amely azt sugallja, hogy a két or­szág között hadüzenet nélkü­li háború folyik. S valóban, ha nem is el­sősorban fegyverekkel, de az iszlám forradalom iráni győ­zelme óta háborúság dúl a két ország között. Igaz, a szembenállás régebbi kele­tű: még 1958-ban kezdődött, amikor Irakban megdöntöt­ték a monarchiát s kikiál­tották a köztársaságot, amelytől abban az időben az akkor császári rendszerű Irán veszélyeztetve érezte magát. A vitás kérdések kö­zött a legfontosabbak ezek voltak: Irán kőolajban gaz­dag dél-nyugati tartománya, Khuzisztán, amelyre — hi­vatkozással arra, hogy túl­nyomórészt arabok lakják — Irak valamiféle igényt tart; a Shatt-el-Arab határfolyó hajózási jogai, -valamint a kölcsö nos határkiigazítási követelések. Az iraki rend­szer közömbösítése ' érdeké­ben az iráni sah másfél év­tizeden keresztül jelentős tá­mogatásban részesítette az autonómiájukért fegyvere­sen felkelt iraki kurdokat. A polgárháborúnak Bagdad és Teherán 1975 tavaszán tör­tént megegyezése vetett vé­get. A sah megvonta támo­gatását az iraki kardoktól, akik ezt követően letették a fegyvert, és nagyjából bele­nyugodtak a Bagdad állal nekik megadott korlátozott autonómiába. Irak engedmé­nyeket. tett a hajózási jogok és határkiigazitások ügyé­ben, s ami ennél is fonto­sabb, hallgatólagosan elis­merte Irán domináns szere­pét a Perzsa-öböl térségében. A sah bukása után e kompromisszumot mindkét fél — ellentétes pozíciókról — megkérdőjelezte. Immár Irak érezte magát fenyeget­ve az iszlám forradalomtól, amelyről Irán mostani veze­tői nyíltan vallják, hogy az »exportcikk«. A Baath-párt világi rendszere Irakban, ahol — miként Iránban is — a lakosság nagyobbik ré­sze síita mohamedán, Szad- dam Husszein elnök és a vezető gárda viszont szuni- ta. gyanakodva tekint radi­kális szomszédjára. Irak is­mét vitatja a Perzsa-öböl három kis szigetének még a sah idejében történt iráni megszállását, s most Bagdad támogatja az iráni kurdok autonómia-harcát. A két or­szág között áldatlan konflik­tus zajlik tehát, de ami még ennél, is aggasztóbb: az irá­ni—iraki háborúskodás — a szemben álló felek szándé­kától függetlenül — lénye­gében az amerikai imperia­lizmus érdekeit szolgálja a térségben. P. V. A kaposvári Vas—Műszaki Szolgáltatóipari Szövetkezel felvételt hirdet 3 LAKATOS, ■ 3 FÉRFI BETANÍTOTT MUNKÁS, 1 NŐI BETANÍTOTT MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. (146522)

Next

/
Thumbnails
Contents