Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-28 / 201. szám
Brezsnyev-üzenet M trskie—Genscher-tárgyalások A harmadik jelölt íárgyalásokat javasolt À nyugati fővárosokban bejelentették, hogy Leonyid Brezsnyev szovjet államfő levelet küldött mind a 15 NATO-tagállam vezetőjéhez, azt javasolva, hogy kezdjenek tárgyalásokat a középhatótávolságú nukleáris rakéták számának korlátozásáról. Carter amerikai elnök, Schmidt nyugatnémet és Nordli norvég kormányfő után Giscard d'Estaing francia elnök, valamint Cossiga olasz és Van Agt holland miniszterelnök is bejelentette, hogy üzenetet kapott a szovjet államfőtől. A szovjet államfő javaslatát előszói- július elején terjesztette elő, amikor Schmidt nyugatnémet kancellárral folytatott megbeszélést Moszkvában. Leonyid Brezsnyev azt indítványozta, hogy az úgynevezett eurórakéták számának korlátozását az előretolt telepítésű amerikai nukleáris eszközök kérdésével szerves összefüggésben vizsgálják meg. A tárgyalások megkezdésének nem feltétele, hogy a NATO visszavonja döntését az új amerikai közepes hatótávolságú atomfegyverek nyugat-európai elhelyezéséről. A NATO-tagállaimok első reagálása Leonyid Brezsnyev levelére általában óvatos volt, többnyire tartózkodtak minden kommentártól. Van Agt holland miniszterelnök, valamint a brit és a nyugatnémet kormány szóvivője egyaránt azt hangsúlyozta, hogy először a nyugati szövetségi rendszeren belül kell megvitatni a kérdést. A szovjet javaslat eddig a nyugati államférfiak két tanácskozásán volt központi téma: Schmidt és Nordli hamburgi találkozóján, valamint az amerikai és a nyugatnémet külügyminiszter kedd esti megbeszélésén. A francia kormány azt hangsúlyozta, hogy Leonyid Brezsnyev kezdeményezése a kelet—nyugati feszültségek csökkentésére irányul és kedvezőbb légkört teremt a szeptember elején kezdődő madridi értekezlethez. Brüsszeli NATO-körök emlékeztetnek arra, hogy a jövő hónap közepén összeül a NATO különleges tanácskozó csoportja, hogy egyeztesse a nyugati szövetségesek álláspontját a leszerelés kérdésében. Ugyanezen források egyúttal kérdésesnek tartják, hogy akárcsak az előkészítő tárgyalások is megkezdődhetnek a Szovjetunióval a november 4-re kitűzött amerikai elnökválasztás előtt. A NATO kitart a decemberi határosat mellett Amerikai—nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalások voltak Washingtonban. A képen: Edmund Muskie (balra), amerikai és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Lengyel helyzetjelentés Nehézségek az ellátásban A tengermelléken kialakult helyzet még mindig változatlan, tovább folytatódnak a munkabeszüntetések. Két hete szünetel a munka a kikötőkben, a hajógyárakban és más ipari vállalatoknál. A sokmilliárdos készlet — gépek és berendezésék — megfelelő őriCiprusról - Líbiában Lesz-e végre igazi béke Aphrodité szigetén, Cipruson? — teszik föl a kérdést megfigyelők, annak kapcsán, hogy a legf rissebb hírek szerint Líbiában Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár jelenlétében hamarosan újabb eszmecserét tartanak a görög és török ciprióták képviselői. Ezúttal Kadhafi előle kezdeményezésére próbálják kimozdítani a holtpontról a tárgyalásokat. Más- . él esztendőnél' is több telt el azóta, hogy az eszmecserék kátyúba jutottak. Azóta a világban jónéhány feszültség támadt, fenyege- .őbb, súlyosabb is, mint a ciprusi viszály. Ám a hajdanában a béke szigetének becézett, hazánknak alig egy- tizedét kitevő Ciprus számára égetően szükség van végre a nyugalomra. Törökország hat évvel ezelőtt hajtotta végre invázióját a sziget ellen. Tízezrek váltak hajléktalanná, kényszerültek otthonuk elhagyására, s a török—görög zónát ináig is drótakadályok választják el egymástól. Igaz, fegyveres akciók mostanában nem nyugtalanítják a lakosságot, de a két övezet között változatlanul feszült a viszony, s jónéhány rom- badőlt hajlék, több kiégett egykori luxusszálló emlékeztet a közelmúlt véres eseményeire. Persze, a békétlenkédés gyökerei aligha a Földközitenger délkeleti medencéjének romantikus szépségű szigetén keresendők. Sokkal inkább a görög-török viszony alakulásában. Márpedig Athén és Ankara kapcsolatában az utóbbi időben sem következett be látványos javulás, bármiként is próbálkozik közvetítéssel a nézeteltérések elsimításában érdekéit Amerika. Bemard Rogers amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka tavasszal kész tervvel állt elő. Eszerint megoldható lenne az Égei-tenger keleti medencéje fölött a légi és a tengeri ellenőrzés, megosztanák a török kontinentális talapzatban lapuló olajkincset a két ország között, viszont a ciprusi kérdés rendezését arra az időre ha- lasztanák, amikor Görögország újból visszatér a NATO katonai szervezetébe. Athén éppen a sziget elleni török invázió miatt fordított hátat a katonái szervezetnek, ami valósággal megbénította az atlanti szerződés délkelet-európai szárnyát. Igaz, hogy Athén változatlanul szemet huny a görög területeken levő amerikai bázisok fölött, de az Ankarával folytatott vitában gyakran elhangzott már a fenyegetés, hogy ha az USA nem veti latba befolyását a törökökkel szemben, a támaszpontok ügyében görög- ország is merevebb álláspontra helyezkedik. Látszólag mindez kissé távolesik a ciprusi kérdés rendezésétől. Valójában azon-, ban nagyon is összefügg az- zall: a ciprióták helyzetében csakis akkor következhet be lényeges változás, ha Athén és Ankara között enyhül a kölcsönös \ bizalmatlanság. Ennek fényében az újabb tárgyalások nem sok sikerrel kecsegtetnek, noha Líbia rendezési széndéka — akárcsak az ENSZ többszöri, hasonló kezdeményezése — mindenképpen tiszteletet érdemel. . Gy. I>. zet alatt állnak, őrszolgálatok vigyáznak a rend betartására. Nagyjában kielégítően működnek a szolgáltató iparágak és a kereskedelem. A gdanski körzetben nehézségek vannak a zöldség-, a gyümölcs- és a burgonya- ellátásban Gondot okoz a postai küldemények elszállítása. Bevezették a benzin adagolását. Ugyanakkor változatlanul folytatódik a jelenlegi konfliktus megoldását célzó párbeszéd a kormány képviselői, és a mun- kabeszüntetők között. Szczecinbai. ugyanúgy mint a korábbi napokban, a lakosságnak kellemetlen problémákat okoz a tömegközlekedés hiánya. A .villanytelepek, a hőelektromos központok és a gázgyárak akadálytalanul termelnek. Elblagban nem dolgoznak az ipari és építőipari kulcsvállalatok Fennakadások tapasztalhatok a helyközi közlekedésben. Ugyanakkor Szczecinben és Elblagban tovább tanulmányozzák a munkások javaslatait és követeléseit. Wyszinski bíboros kedden J asna Gorában beszédet mondott, amelyből részleteket sugárzott a varsói televízió. A lengyel katolikus egyház feje nyugalomra és mérsékletre, továbbá igazi munkára serkentette a nemzetet. Hangsúlyozta: a munkabeszüntetésből eredő károk milliárdokra rúghatnak, súlyos veszteségeket okoznak a nemzetgazdaságnak, végeredményben pedig az egész országnak, a családoknak, mindem embernek. A munkára a nemzet üdvéhez szükség van. Edmund Muskie amerikai külügyminiszter kedden a késő - esti órákban Washingtonban több mint kétórás megbeszélést tartott nyugatnémet kollégájával, Hans- Dietrich Genscherrel. A nemzetközi kérdések széles körét tekintették át és — mint a találkozó után kiadott közlemény megállapítja — a jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen hasznosnak és szükségesnek (mondották a két kormány közötti szoros kapcsolatok fenntartását. A megbeszélés középpontjában a leszerelés kérdése állott, különös tekintettel arra a szovjet javaslatra, hogy mielőbb kezdjenek tárgyalásokat a középhatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének kérdéséről. Muskie és Genscher hangoztatta, hogy a NATO kitart decemberi határozata meleltít, amely amerikai Pershing rakéták és robot- nepülőgépek nyugateurópai telepítését irányozza elő. A szovjet javaslattal és Leonyid Brezsnyevnek egyes nyugati államférfiakkal folytatott legutóbbi tárgyalásaival kapcsolatban Washingtonnak az az álláspontja, hogy az ENSZ-közgyűlés szeptemberben New Yorkban megnyíló 35. ülésszaka alkalmából Gromiko szovjet és Muskie amerikai külügyminiszternek módja lesz megvitatni ezt a kérdést. Genscher a találkozón tájékoztatta amerikai tárgyalópartnerét arról, hogy mi- Jyten okok késztették Schmidt kancellárt NDK-beLi látogatásának elhalasztására, hangoztatva, hogy bonn részéről „változatlanul fennáll az óhaj a két német állam közötti kapcsolatok fejlesztésére.” Véleményt cseréltek a külügyminiszterek az ENSZ- közgyűlés jelenleg folyó rendkívüli ülésszakáról és áttekintették a madridi európai biztonsági találkozó előkészületeit. A Kaposvári Petőfi Sándor Általános Iskola azonnali belépéssel takarítót keres Jelentkezés az iskola igazgatójánál 8—17 óráig. Kaposvár, Petőfi u. 54. sz. alatt. (1465181 Dél-Korea új elnöke Csőn Tu Hvan lett Dél-Korea új elnöke. A tábornok már korábban is teljhatalmú ura volt az országnak. (Teleioló: AP—MTI—KS) Anderson meséje Anderson korteskedik Háromnál ugyan több elnökjelölt indul az amerikai választási küzdelemben, a kis pártok politikusainak azonban nincs sok esélyük a demokraták és a republikánusok hatalmi váltógazdálkodásán alapuló rendszerben. A »harmadik jelölt« Anderson kilátásait eleve rontja, hogy elfecséreltnek érzi voksát, aki reá szavaz, mivel a győztes általában a két »nagy« közül kerül ki. Az amerikai elnökválasztás elektori rendszerében ugyanis az kapja az ötven állam mindegyikében az összes elektori voksot, aki ott megszerzi a szavazatok viszonylagos többségét. Ez minimálisan is harminc-valahány százalékos teljesítményt követel meg, s befolyása az országos eredményre akkor lehet, ha népes, sok elektort állító államról van szó. Az idén is az lesz elnök, aki legalább 270 elektort szerez, s a harmadik jelölt — jelen esetben John Anderson — csak úgy foszthatja meg ettől mindkét nagypárti ellenfelét, ha a választási szempontból kulcsállamok valamelyikében ő hódítja el az elektorokat Még szemléletesebben: ha például 1976- ban egy harmadik vitte volna el Cartertól New York állam 41 elektorát, a mai elnök 297 helyett ennyivel kevesebb elektort szerez, s mert Fordnak sem volt meg a 270 elektora, a képviselő- háznak kellett volna államfőt választania. Ez az idei amerikai választásokat tarkító Anderson-jelenség kulcsa. Az utolsó ugródeszka A meglehetősen cik-cak- kos politikai múltú, s csak a Carterból és Reaganból egyaránt kiábrándultak, számára vonzó John Anderson illinoisi képviselő ugyan makacsul meséli, hogy ő győzni akar és győzhet is — valójában a legjobb esetben is csak a vázolt értelemben befolyásolhatja az 1980-as amerikai elnökválasztás kimenetelét. Volt a nyáron ugyan egy pillanat, amikor Anderson közvéleménykutatási népszerűsége a 20—25 százalékos magasságban járt, szinte karnyújtásnyira a valóságos esélyt jelentő »egy- harmad plus.z«-tól, azóta azonban ez az arány vészesen fogy. Az elnökjelöltek közti tévévitát rendező társaság ma már csak akkor hajlandó beültetni Andersent a stúdióba Carter és Reagan mellé; ha a harmadik jelölt szeptember elején legalább 15 százalékos Gallup-ered- ményt mutat fel. Márpedig a tévévitában való részvétel lehetne Anderson utolsó ugródeszkája. A százalék-vita különben is csalóka. Anderson csupán néhány ipari államban népszerű a »nagyokra« veszélyes mértékben, vagyis csak zavaró tényező lehet, országos győztes aligha. Már azért sem, mert Carterért és Reaganért két nagy párt egész gépezete dolgozik, Anderson viszont nem próbált pártot szervezni. Állítása szerint ő is híve a kétpárt rendszer nek, csak nem fogadja el a két idei elnökjelöltet. Alel- nökjelöltjét jellemző módon a demokrata pártból választotta ki, a vadul kennedys- ta Patrick Lucey személyében (Anderson, mint ismeretes, a republikánus előválasztáson tűnt fel). Az Anderson—Lucey páros tehát a kiábrándult liberálisokat csábítaná mindkét pártból, amelyeknek jelöltjei most a jobboldaliságban versengenek egymással. Kaliforniai veszély Csakhogy éppen Reagan és Carter párton belüli sikere, Kennedy veresége jelzi, hogy a többségi hangulat a mai Amerikában a konzervatív, jobboldali irányba csúszott el, s így vajmi kevés esélye lehet egy liberális Anderson —Lucey párosnak. Legfeljebb Wisconsinban. vagyis Lucey volt kormányzó államában érhet el e páros sikert (és kaphat ott 13 elektort), valamint Kennedy szenátor házatáján, Massachus- settsben (16 elektor) és — New Yorkban. Mivel Anderson Lucey helyett Hugh Carey New York-i kormányzót szerette volna megnyerni al- elnökjelöltül, taktikája világos: elérni a képviselőházi elnökválasztást. Ha ugyanis a képviselőházban a novemberi választások eredményeként teret nyernek a republikánusok, könnyen alakulhat ki holtpont: elnökválasztáskor minden államnak egyetlen szavazata van, és 26 állam voksa kell a győzelemhez, ám legalább egy tucat nem vehet majd részt a szavazásban, mivel ezekben egyforma a republikánus és demokrata képviselői helyek száma. Talán abban bízik a képviselő Anderson, hogy kollégái holtpont esetén felé fordulnak. I De amíg Andersont önmaga meséi kábítják, a kél- párti hagyomány az igazi kampány szeptemberi kezdetével kezdi éreztetni hatását. A New York-i kormányzót már nem lehetett elcsábítani a demokraták- tói; csak a Carterral mexikói követként összeveszett Lucey-t. így viszont aligha szerzi meg Anderson ennek az államnak a 4] elektorát, ellenben azt bízvást elérheti — a liberálisok elhódítá- sával —, hogy New Yorkban megfossza a győzelemtől Cartert. S mivel a túlparti nagy állam, Kalifornia 45 elektorát alighanem volt kormányzója, Reagan viszi el, a harmadik elnökjelölt jóvoltából a republikánus politikus lenne az igazi nevető harmadik. Vagyis Jimmy Carter csak abban bízhat, hogy Anderson időben visszacsúszik a közvéleménykutatási listákon, és akkor emlékeztethetik öt ígéretére: nem azért indult külön, hogy Reagant segítse a Fehér Házba. S ha Anderson ezt elfelejtette volna is, a mögötte álló keleti partvidéki erők memóriáját nyilván íefriásít; a »kaliforniai veszély«.' A. J.
