Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-26 / 199. szám

„Új tüzek lobognak ott...” Száz éve született Guillaume Apollinaire Száz esztendeje, Rómában látta meg a napvilágot a századelő talán legkisugár- 7jóbb hatású költője, akiről M. Raymond, a neves Iroda­lomtörténész többek között ezt írja : -Minden úton, amely 1905 és 1920 között nyílt a francia művészetben, ott ta­lálható az ő árnyéka«. Pedig Apollinaire — ere­deti nevén Wilhelm Apolli­naris de Kostrowicky — tu­lajdonképpen nem is volt francia ; anyja száműzött lengyel arisztokrata lánya, apja kilétét máig is homály fedi (föltehetőleg olasz volt). Ez az -etranger«, aki Monte Car lóban és Nizzában ne­velkedett, hamarosan a fran­cia szellemi és művészeti élet egyik központi figurája lett, a kor leg nagyobb jai na k barátja és harcostársa; Jar- ry, Salmon, Jacob társaságá­ban Párizs kávéházainak is­mert és népszerű alakja. Az —új festészet« (Matisse, Pi­casso, Lége:', Braque, Du­champ és mások) nagy ha­tású propagátora; az új kép­zőművészeti irányzat, a ku- biamus legalább annyira az ő nevéhez is fűződik, mint az alkotókéhoz; képzőmű­vészeti kritikáiban, elemzé­seiben külföldön is érezhető hatással népszerűsíti az avarafcgarde-ot. De mindenekelőtt költő, akinek neve i egybeforrt a modern líra fogalmával. A villoni örökségen és a szim­bolizmus átmeneti hatásán túllépve a költői kifejezés- mód megújítására törekszik, tele van ötletekkel, lele­ménnyel, jótékonysággal és mélységgel ; költői képeinek szépsége magával ragad, s követőkre talál. Csodálatos nyelvi gazdagsága, s ugyan­akkor egyszerűsége ezért a fordítók legnagyobb próbaté­tele is; elég ha csak a Mi- rabeau-híd című költemé­nyére gondolunk, amelynek utolérhetetlen zeneiségét a legjobb magyar versfordítók igyekeztek egymással ver­sengve megőrizni a magyar nyelvű átültetésekben. Versei néha riportszerűen reálisak, ugyanakkor jelké­pekkel teliek. -Koponyám gyermeke te lettél szép Mi­nervám 1 (Örökre koronám a vérem csillaga« — írja, miután 1916-ban a lövész­árokban egy gránátrepesz átüti sisakját és koponyáját, s a sebesülés nyomait halá­láig viselnie kell. Ugyanez az élmény má­sutt szinte a tudósítás egy- ■ szerűségével lényegül át költészetté: »■Járt a háborúban s látta a Gyalogság és Tüzérség harcait Fejsebet kapott meglékelték míg kloroformtól részegen aludt S a szörnyű küzdelemben elvesztette legjobb társait« Hatása a francia, majd ké­sőbb, már halála után, a vi­lág irodalmára beláthatatla- nul nagy; ahol modern líra született, ott mindenütt kit mutatható Apollinaire örök­sége. Kassák Lajos szavaival éive: -az új költészetet adta a világnak«. Senki sem tudná azonban jobban összefoglalni ars poeticáját, mint ő maga, nagy összegező versed egyi­kében (Egy szép vöröses sző­kéhez), ahol mintegy szinté­zisét adja az új költői törek­véseknek :-... az óriási s furcsa birtokra vágyunk Ahol a virágzó rejtelem hajlong felénk Űj tüzek lobognak ott s eleddig nem látott színek Ezernyi súlytalan lebegő látomás S ezekből ketl valóságot teremtenünk« G. A. Bölcsődés lesz a gyerek A bölcsőde nevelési intéz­mény eiok első állomása. Te­hát nem „szükséges rossz”, „gyermekmegőrző” ahogyan gyakran emlegetik. Kiegé­szíti, megosztja a gondozási, nevelési feladatokat a szü­lői házzáA, elsősorban ter­mészetesen az anyával. Amennyiben a család úgy határoz, hogy bölcsödébe ad­ja a gyermeket, fölmerül a kérdés; mit tehet annak ér­dekében, hogy a leendő böl­csődés gyermek minél köny- mvebben beilleszkedjék a közösségi életbe és a válto­zás minél kisebb törést okozatta testi-lelki fejlődésé­ben. Miért van nagy jelentő­sége a felkészítésnek? Mit jelent a gyermeknek a böl­csődei elhelyezés ? A három éven aluli gyer­mek természetes és bizton­ságot nyújtó környezete a család, ezen belül az anya személye; jelenléte, hangja, mosolya, megszokott mozdu­latai. Aligha szorul magya­rázatra, mit jelent a világ-, gal éppen csak ismerkedő, abba beilleszkedni próbáló csecsemő számára az alap­jában és minden részleté­ben újra meg újra megvál­tozó világ, ez eddig isme­retlen szobák, berendezési tárgyak, melyek között új személyek bukkannak föl, a régiek pedig eltűnnek. Hosz- szú időbe telik, amíg a kis­gyermek megbizonyosodik arról, hogy szülei csak rö­vid időre hagyják el. Kez­detben az elválást végleges elszakadásként élik át. A csecsemő és kisgyermek szá­mára a személyi és tárgyi környezet állandósága adja a nyugalmat, a biztonságot, ami egészséges fejlődésének elengedhetetlen, feltétele. A bölcsődei szakemberek sokat foglalkoznak az adap­tációval: azzal, hogy milyen módszerekkel segítsek elő a kisgyermek alkalmazkodását az uj környezethez. Külön­böző módszereket dolgöztak ki és alkalmaznak a fokoza­tos átállás érdekében. A bölcsődékben a szokta­tás után szakképzett neve­lők végzik a gyermekek gondozását, irányítják fej­lődését. Az intézmény napi­rendje a legkorszerűbb gon­dozási es nevelési elveken alapszik. A kellően előkészí­tett, sok szeretettel és figye­lemmel szoktatott gyermek fejlődése tehát biztosítva van a bölcsődében. Fontos fel­adat tehát, hogy a szülő ezeket a követelményeket, szokásokat megismerje és a gyermek gondozását a csalá­di környezetben úgy végez­ze, hogy az-a lehető legjob­ban megközelítse a bölcsődei körülményeket. Az ismert családi környezetben ugyanis sokkal könnyebb a gyer­meknek elsajátítani valami újat, mint megváltozott kör­nyezetében, ahol más nehéz­ségeket is el kell viselnie. (Pl. társai jelenlétét.) Tájé­kozódjon a szülő a bölcsőde napirendjéről és az otthoniét idején fokozatosan térjen át erre. Az étkezés körüli szo­kásokat is célszerű átvenni : pl. ne üvekből, hanem po­hárból igyon és kanállal egyen a kisgyermek, termé­szetesen a korának megfe­lelő szinten. Kívánatos, hogy ne cumizzék, mire bölcsődé­be kerül, ez elsősorban hi­giéniai szempontból fontos. (Leesik, másik gyermek is a szájába veszi stb.) Ne kap­jon a gyermek fölöslegesen turmixolt, pépes ételt; köny- nyebb a bölcsődei élet, ha időben megtanul rágni, és szereti a főzeléket. Itt ugya­nis egy, másfél éves Kortól fokozatosan kapnak darabos felnőttesen elkészített főze­lékfélét is. Segítsük elő a gyermek önállósodási törekvéseit. hagyjuk a nagyobbakat egyedül vetkőzni, kezet, ar­cot mosni, törülközni. Mind­ezek áz apró ügyeskedések örömet, sikerélményt jelen­tenek a gyermeknek — ott­hon is, a bölcsődében is. Az elmondottak nem „kö­vetelmények” a bölcsődében, de segítenek annak elérésé­ben, hogy könnyebb legyen a gyermeknek az új élet el­fogadása, sőt rövidebb-hosz- szabb idő után otthonosan érezze magát az intézmény­ben. Légrádi Józsefné kaposvári módszertani bölcsőde «».««ws*«.* *,**i*.* ü>**. Apáti Miklós f A fekete gén titka — Nem. Ö más. Erzsé­bet ... Ö más . .. — Mindegy. Mit mondott el? — Hogy a munkahe­lyén, a Génbankban is... — A. Gén bankban? ... Ezt már említette ... — Igen, főnök. Megjelen­tek, mindent átforgattak, kutattak, kerestek. Az igaz­gató teljesen föl van hábo­rodva. — Foxman? — Igen, Foxman. Azt mondja, ha nem hagyják dolgozni, akkor lemond. Nem vezeti tovább az inté­zetet. — Foxman nem szokott érzékenykedni. Én legalább­is nem úgy ismerem. Évadnyitó társulati ülés Szentivánéji álom - olvasópróbák Az újratalál'ko- zás öröme volt ér­zékelhető tegnap délelőtt a Csiky Gergely Színház mű vészbejárójá­nál. Kari György tárt karokkal ro­hant Csákányi Eszter és Ascher Tamás felé. Hu­ny adkürti György és Ilona köré egész csoport szí­nész fürtösödött: a négy és fél hóna­pos Sárát csodál­ták körül. Spind- ler Bélát a neves színházi fotós, Fá­bián József fény­képezte. A szakáll ■ nélküli Dánffy Sándorra rá sem ismertünk az első pillanatban... Tizenegy órakor Babarczy László igazgató megnyitotta az évad első társulati üiéset. Bemu­tatta a színház új tagjait: Pogány Judit. Lázár Kati és Kottái Róbert a Nemzeti Színházból, Jordán Tamás a Népszínháztól szerződött Ka­posvárra, Kamondy Imre a Népszínház stúdiójától. A színház- és filmművészeti fő­iskoláról Básti Juli, Ács Já­nos, Máthé Gábor, Eperjes Karoly 'és Bezerédy Zoltán érkezett, Kecskemétről Fusch László karmester és Rácz Ka­talin »igazolt át«. Az új évad Shakespeare Szentivánéji álom című játé­kával indul — ennek olvasó­próbái ma megkezdődnek Acs János irányításával. Ez­után a Marica grófnő, majd a gyerekeknek Scott Sir Gawarin és a Zöld lovag cí­mű színműve következik. Kleist Eltört korsó című drá­mája és Ebb-Fosse-Kander Csikágó című musicalje közé »ékelődik« egy stúdió bemu­tató, a Varsói melódia. Tehát az évad fele már biztos. Csa- log Zsolt dolgozik dokumen­tumdrámáján. Decemberig eldől : Jarry Ubü királyát be­mutatják-e a csehszlovák vendég rendező — Jan Schmidt — irányításával. Az üj évadban egyébként — mi­vel megkezdődik a leendő za­laegerszegi színház épületé­nek átalakítása — új tájoló­helyeken is játszik majd a társulat. A következő ■— huszonötö­dik — évad feladatai közül Babarczy László hangsúlyo­zottan említette azt, hogy a színháznak művészi minősé­get kell képviselnie. Ehhez minden tagjának előre kell lépnie a művészi kiteljesedés útján. Elemezte a népszínház fogalmát, utalva Jean Vilar alapította Théâtre National Populaire-ra, amelyben mun­kásoknak,, értelmiségieknek, diákoknak játszottak Arisz- tophanészt, Szophoklészt, Corneille-1, Raciwte-t, Mo­liére-t, Ibsent, Pirandellót »vilarian«! A kaposvári szín­ház széles nézői rétegekhez kíván szólni. , Hausz Gyula', a Somogy megyei Tanács művelődés­ügyi osztályának vezetője a megyei és városi párt- és ál­lami szervek nevében kívánt eredményes munkát a társu­latnak. — Ügy értékeljük — mondta —: az első félév mű­sorterve alkalmas arra, • hogy folytatást jelentsen az előző évad után. A huszonöt éves évfordulót méltón akkor ün­nepeli a társulat, ha tovább szélesíti a színház és a kö­zönség kapcsolatát. Matói tehát: a munka. L. L. Arikán, Éné, Jávorka, Zselyke, Borsa Gyoma. Libor, Fabriciusz. Első pillantásra talán nehéz fölismerni, hogy újkeletű utónevekről van szó, amelyek 1978 óta anyaköny- vezhetőek. Az első négy lá­nyoknak, a többi fiúknak ad­ható. Két évvel ezelőtt a Ma­gyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete ki­adott egy sokszorosított tájé­koztató füzetet, amely 44 leány- és 8 fiúnevet tartal­maz. Onnan származnak az idézett névritkaságok. Érde­kességük, hogy valamennyi a szülök kérelme alapján ke­rült az anyakönyvezhető ne­vek listájára. Az a szabály ugyanis, hogy ha a gyerek­nek szánt utónév nem szere­pel az 1827 nevet tartalmazó Magyar utónévkönyvben, ak­kor a Nyelvtudományi Inté­zet munkatársai bírálják el, hogy ajánlható-e. — Főnök, maga Foxmant? . ismert — Ismerem, per­sze, hogy ismerem. Nagyon rendes, precíz tudós. Nem hiszem, hogy zse­ni, de a munkáját elvégzi rendesen. Sokat és jól dol­gozik, és nagyon jól is tartja magát. Elmúlt hetven éves, de hat­vannak se néz ki. Dolgozik és mosolyog. — És őszül ... — Igen, Charlie, őszül. De te ne reménykedj, te nem őszülsz meg soha! Ilyen ronda vörös marad a h'ajad, míg ki nem hullik. Kopa­szon se leszel szebb, Char­lie, mint így, vörösen ... — Akkor már mindegy lesz... — Örülök, Charlie, hogy legalább ezt belátod ... De mi legyen Foxmannal? Dán mélységesen meghat­va, megilletődve hallgatja főnökei beszélgetését. Lát­szik, hogy néha ő is szíve­sen megszólalna, de jólne- veltsége és — ezúttal indo­koltnak látszó — kisebbség­érzése ebben meggátolja. Egy kézi elektronikus játék­kal játszik. «► D«n! Téged is megkér­dezünk: mi legyen Foxman­nal? — Jones Dán felé pör- dül a karosszékével. — Inni kérsz? — Kérek... ha lehel. — Szolgáld ki magad, tessék. Ismétlem a kérdést: mi legyen Foxmannal ? — Gondolkozhatok? — Igen. De ez most nem társasjáték. Nem rajtunk kell győznöd, hanem a má­sik két ügynökségen. Vilá­gos? —• Világos. — Tehát ne azt próbáld meg kitalálni, hogy mi hogy döntenénk, azzal nem me­gyünk semmire. — Világos. — Tehát? — Azt javaslom, Formán­hoz ne nyúljunk, ne zaklas­suk. Elég, ha a másik két ügynökséget figyeljük. — És ha nem elég? — Főnök! Maga azt mond­ta, hogy ismeri Foxmant. — Igen. — A Főnök még az atya­istent is ismeri... — Charlie, ne komédiázz, kérlek. — Ha a főnök ismeri Fox­mant, akkor tudnia kell, Mesél a mátrikula Lehet-e két testvérnek azonos utóneve? Magyarországon 1895-ben vezették be az egységes álla­mi anyakönyvi nyilvántartást (előtte egyházi anyakönyvek voltak). Kaposváron a városi tanácson vezetik a mátriku- lát, s valamennyi hiánytala­nul megvan. Másodpéldányu­kat, a megyei levéltárban őr­zik. Beletekinteni azonban csak hivatalos személyeknek vagy külön engedéllyel sza­bad. Az 1895-ös anyakönyv érdekessége, hogy az elsőként bejegyzett személy ma is él. Tavaly 2212 születést je­gyeztek be a kaposvári anya­könyvbe; az idén az 1343-nal tartanak. Az utónévadásnal mindig is nagy szerepe volt a divat­nak. Űjabban fölkapott ne­vek: Alekszandra, Nikoletta, Krisztián, Renáta, Norbert, Zalán, Zsanett, de jegyeztek már be Lejla, valamint Bri­gitta—Anett nevű kislányt is. Érdemes tudni, hogy ide­gen hangzású neveknél a ma­gyar fonetikus átírás a köte­lező (kivéve, ha valamelyik szülő külföldi állampolgár) és kettőnél több utónév nem adható. A krónikások megemlékez­tek egy múlt századi angol orvosrol, aki gyermekének nem adott utónevet, mond­ván: ő nem ismerheti a fia ízlését, válasszon majd magá­nak, ha felnő. Hasonló eset nálunk is előfordult elvi akadálya nincsen. Legtöbb­ször a szülök eltérő vélemé­nye miatt maradt el a névvá­lasztás vagy mert az ' újszü­lött néhány óra múlva meg­halt. Ilyenkor az »utónevet nem kapott« formulát jegy­zik az anyakönyvbe. Még egy érdekesség, ami Kaposváron történt. Egy sok- gyermekes családban a ható­dik gyermeknek is ugyanazt az utónevet akarták adni — feledékenységböl —, amit a legelső viselt. A szülők csak az anyakönyvvezető figyel­meztetésére álltak el szándé­kuktól. A- jogszabály ezt sem tiltja: a gyermekeket ugyanis nemcsak a nevük különböz­teti meg egymástól, hanem a születési hely és az időpont is. Igazi bonyodalom csak. ak­kor támadna, ha ikertestvé­rek kapnának azonos utóne­vet .. L. J. hogy előbb-utóbb véde­lemért folyamodik. — Igen ... Megeshet. — Ráadásul az öreg ró­ka bizonyára fölveszi a har­cot az MGB-vel. Jól elfárad ugyan a küzdelemben, de közben az MGB-t is fá­rasztja. S mikor már mind a ketten elfáradtak, akkor Fox­man megjelenik és ... __ — ... mindent kitálal. — A mondat befejezése Char­lie érdeme. Jones is bólogat. Dán iszik, láthatóim elége­dett. — Igazad van, Dán. Ettől féltem. Pontosan úgy gon­dolkozol, ahogy én vagy Charlie. Mi is így gondol­tuk. De tudom, érzem, hogy így nem győzhetünk. Hiszen tartózkodásunkat az MGB is kalkulálhatta! Sőt! Erre szá­mít! Része a tervének! Lép­nünk kell, méghozzá azon­nal! Megyünk a Gén bank­ba! — Charlie! Dehogy a Gén­bankba ... Foxman lakásá­ra, egyenesen. Én megtehe­tem. hogy íelhivom és beje­lentkezem nála. — És vihetsz vendégeket is magaddal. — Remélem, igen. Nélkü­letek már félkarú óriás va­1 gyök. (Folytatjuk) SOMOGYI _ , NÉPLAP EJ

Next

/
Thumbnails
Contents