Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-16 / 192. szám

Javultak az oktatás feltételei Sikeres tanévek 1109 gyereket vettek föl az óvodákba Kaposváron Az általános iskolai nyolc osztály elvégzésének zökke­nőmentessé tétele kitartó munkát követel a -gye­rekektől, a pedagógusok­tól és a szülőktől egy­aránt. 1 S tegyük hozzá: az egész társadalomtól, mert olykor a nagyobb kö­zösség segítségére is rászo­rulnak a családok, a hat-, tizennégy, illetve tizenhat évesek. A tankötelezettségi törvény végrehajtásának ta­pasztalatairól tárgyalt a Nagyatádi Városi Tanács végrehajtó bizottsága — nyáridőben, az új tanév előtt. A testület rendszere­sen foglalkozik különböző oktatásügyi témákkal, a tan­kötelezettségi törvény vég­rehajtásának a tapasztala­tait azonban most először összegezték önállóan. Ám ha elolvassuk a városi művelő­désügyi osztály jelentését, bízvást mondhatjuk: a tan­kötelezettség nem részkér­dés, összefügg az egész álta­lános iskolai sóit, óvodai munkával. A jelentés megállapítja, hogy a tankötelezettség tel­je Hitesének az alapja az is­kolára előkészítés hatékony­sága, azaz: az óvodai neve­lő munka. Az évekkel ezelőtt kezdett gyorsított óvodai fejlesztés eredményei máris megmutatkoznak az általá­nos iskolában, a tankötele­zettségi törvény végrehajtá­sában. Nagyatádon a megyei összehasonlítás alapján is kiemelkedő eredmények szü­lettek az iskolai előkészítés­ben, a tanköteles korba lé­pő gyerekek differenciált foglalkoztatásában, a tankö­telesek nyilvántartásában, az iskolai körülmények javítá­sában. Három éve minden ötéves gyerek óvodába jár Nagyatádon; a fölvett gye­rekek zöme rendszeresen. Kivadáron, ahol az alacsony gyermeklétszám miatt óvo­dát nem tartanak fenn, va­lamennyi ötéves részt vesz az egyéves iskolai előkészí­tő foglalkozáson. Az óvo­da és iskola kapcsolata egy­re tartalmasabb. A tanköteles korba kerülő gyerekek vizsgálata — az iskolai érettség szempontjá­ból — megteremti a diffe­renciált beiskolázás alapjait. A nagyatádi I. számú álta­lános iskolában korrekciós osztályt indítanak, Ötvöskó- nyiban — a tagiskolában — a leendő elsősök fele meg­Tv-jegyzet Beoltottak... Gyanús, ha egy fró, vagy rendező arra hivatkozik, hogy müvét a valóság szülte, meg­történt eseményeken alapul. Ezzel mintegy mentelmi jo­got kér a nézőtől és az alko­tás hitelességéről igyekszik még győzni — előre. Csakhogy ami igaz, nem biztos, hogy törvényszerű és általánosít­ható igazság is egyben. Le­het az annyira egyedi, vagy partikuláris »igazság-«, hogy az egészet tekintve mar-mar »loditás«... A Gyümölcsoltó Boldog­asszony faluképe sem álta­lánosítható. Extremitásérté- kü kép, amely után az átlag falusi így ámuldozik: »Jé, ilyen is van?« Márminthogy a feleségnek — ezt diktálja a tévéfilm alkotói szerint a falusi észjárás — vállalnia kel] a bűncselekményt, hogy a családfő, a férj szabadlá­bon maradhasson. Természe­tesen egy pillanatra sem ké­telkedem abban, hogy volt ilyen eset a büntetőjog tör­ténetében! A feleség a férje védelmében támadt a táma­dóra vagy — mint ebben az alkotásban — rábeszélik, hogy ezt állítsa. De annyira nem jellemző, hogy szinte a pitavalok lapjaira kíván­kozik! Tehát nem »a« falu általános érvényű szemlélete jelentkezik itt, de még csak nem is »a pusztuló« falué. Mert ez itt — bár kúria­nagyságú házakat látunk — pusztul. Ezt többször is el­mondják, de különösebb je­lentősége nincs. A részletek hitele sem azonos, emiatt válik a tévéfilm olyanná, mint egy — különböző színű és nagyságú darabokból varrt — ruha. (Amely egyébként szűk »viselőjének«, a néző­nek, éppen az extremitás- hajhászas miatt!) Noha az az érzése (ámad az embernek, hogy egy-egy túlnyújtott résszel — lásd a szabolcsi lány bátyjának gar- gantuai örömei: zabálás két- pofára — a film alkotói a faluról alkotott véleményü­ket igyekszenek belénk suly­kolni. Csak az a baj, hogy ez a kép olyan, mintha falu­ra néhány napra leránduló városi ember festené. (Lehet, hogy így is van?) Itt kérem, a szabolcsi le­gények természetesen a »ha­gyományos« fehér ing — fe­kete pantafló viseletben ve­rekszenek, miután a leányzó amúgy »falusiason« feltárta keblének titkát a legény előtt. Ttten a menyecske vá­szonból készült »halóümö- pöt« visel, míg a férje slic- ces, fehér alsónadrágot. (!) A leány bátyjai, természete­sen kitúrják húgukat a juss­ból. A lakodalomban ter­mészetesen azt a nótát húzzák a cigányok, mint a Körhintában. A falusiak hogyne vonulnának gyü­mölcsoltó napján egyházi énekeket énekelve a határba, s az meg különösen »hite­les«, hogy tercel (!) i® vala­melyikük! Nem ilyen rossz ez a tévé­film. De .rendkívül zavaróak a »hitelesítő« hiteltelen- ségei. A végső, csúcsnak szánt jelenet pedig nevetsé­ges : fiatalasszonyunk — Vö­rös Eszter játssza, egészen jól — nekimegy a hordók­nak, betöri oldalukat, »ter­mészetesen« lassított felvé­telen, alulról fényképezve. Akkor döbbentem rá, hogy az Alkoholellenes Bizottság is­meretterjesztő filmjét lát­tam. fc. U. Az erdőben találkoztak, a szőlőhegyre kapaszkodó gya- logúton. A Falusi Ember ha­zafelé ballagott, a Városi Ember pedig a hegyre sie­tett. Elkerülték egymást, kö­szönés nélkül. Az emlékezés mágnese először a Falusi Embert mozdította ki a bal­lagás ritmusából: néhány lépés után megfordult, ka­lapját megbillentve nézett a Városi után, akit ugyancsak megállásra és megfordulásra kényszeri tett a furcsa dele- jesség. — Nem ismer meg? — dobta a kérdést a Falusi a Városi Ember lábad elé. — Nem. — Ha azt mondom, hogy ezerkilencszázötvenkilenc márciusa, akkor mar is­mer? — Akkor sem. — Na jó. Mondok mást — indult a Falusi az idegen felé, lábaiban akarás volt, meg a bor ereje. — Ha azt mondom, hogy idézés, meg hangszóró, ha azt mondom, hogy téeszcsészervezés, ak­kor sem emlékszik? Nem. — Nem? Ez érdekes ... Pedig én vagyok az a Falu­küiönböztetett bánásmódra szorul, de együtt tanulnak iskolaérett társaikkal. Mi az oka, hogy az ötvöskóny' gyerekek, a leendő kis el­sősök fele »nem iskola­érett«? Kérdésünkre a váro­si művelődésügyi osztály ta­nulmányi felügyelője adott választ: ezután jobban fi­gyelnek az óvodai előkészí­tésre, a helyi tanácsnak és a városi művelődésügyi osz­tálynak gondoskodnia kell egy állandó ójvodai helyet­tes alkalmazásáról. Az iskolák körültekintő földerítő munkájának kö­szönhető, hogy évek óta minden tanköteles korú gye­rek beiratkozik az általános iskolába. A tankötelesek nyilvántartása pontos, az is­kolai tanulmány alól föl­mentett tanulók száma — szemben a . megyei összkép­pel — Nagyatádon évről év­re csökken. A tizennégy éven felüli, fölmentett tanu­lók egy része a felnőttokta­tás keretében végzi el az általános iskolát. Javultak a városban az általános iskolai oktatás fel­tételei is: csökkent a tan­termek zsúfoltsága, nőtt az olyan tanórák száma, ame­lyeket szaktanárok tartanak. A tanulók 99 százaléka ön­álló tanulócsoportba jár, a csoportokban az átlaglétszám 29. (A köponti iskolákban azonban akad olyan tanuló- csoport, ahol ennél is keve­sebben tanulnak.) A javulás ellenére sem tudják viszont bevezetni Nagyatádon az általános iskolákban az egy- műszakos oktatást. A városban a tanköteles korú gyerekek 0,4 százaléka nem végzi el a nyolc osz­tályt. Az elmúlt tanévben 19 tanuló munkáját értékel­ték úgy, hogy évet kell is­mételni — ez a teljes lét­szám 1,3 százaléka. (A me­gyei átlag: 3,4 százalék, az országos pedig. 2,1.) A túlko­rosok aránya a tíz évvél ez­előttihez képest a felére csökkent, viszont nőtt a kisegítő iskolákban tanulók száma. Ennek oka — állapít­ja meg a jelentés —, hogy a járásból egyre többen ta­nulnak Nagyatádon. Az elő­ző tanévben a Nagyatádon tanuló általános iskolások 82,5 százaléka volt bejáró. A végrehajtó bizottság egy határozati javaslatot is elfogadott: a testület elisme­rését fejezi ki a város pe­dagógusainak, akik hivatá­sukhoz híven szívügyüknek tekintik a gyerekek szemé­lyiségének a fejlesztését az általános iskolákban. si Ember, akit behivatott a tanácshoz. Én vagyok az a Falusi Ember, aki fél napon át ült nagykabáfban a me­leg szobában, mert a köszö­nés után azonnal ném írtam alá a belépési nyilatkozatot. Emlékszik? — Kérem, én... — Izzadtam, mint az ál­lat. — Tudja . .. — Hallgass! — markotta el a Városi Ember kabat- ját két marokkal. Tudok én mindent... Akkor megfo­gadtam: ha négyszemközt találkozók veled ebben a keserves életben, akkor le­verem rajtad az idézést, meg az akkori verejtékemet. De leverem rajtad a szé­gyent is, mert naponta kia­báltad a mikrofonba, hogy ne hallgassatok a Falusira! Dolgozó parasztok, ne hall­gassatok a Falusi Emberre! Emlékszik? — Igen. Most már emlék­szem — mondta az idegen. — Maga az a Falusi Ember, akinek kilenc hold földet adott a népi demokrácia. Igaz? Ezenszázkilenc családnak már nem gond, hogy ősztől hol helyezze el hároméves gyermekét; ugyanis ennyit vettek föl a kaposvári óvo­dákba. Száznegyvenegy kér­vény, fellebbezés sorsa még nem dőlt el — és még min­dig érkeznek, újabb igények a városi művelődésügyi osz­tályhoz. Garai László osz­tályvezetőt kértük meg, ad­jon tájékoztatást az óvodai helyzetről. — Tavaly kétezer három­százkilencven férőhely volt az óvodákban, s háromezer- háromszázölvenkilenc gyere­ket helyeztünk el gyermek­intézményeinkben. Az új tanévben kilencszázkilenc gyermek hagyta el a óvodát és kezdi meg általános is­kolai tanulmányait. Várha­tóan emelkedik még a na­pokban, a következő hetek­ben az igénylik száma; reá­lisnak látszik, hogy év vé­géig még mintegy harminc, negyven gyereket fölvehe­tünk, ideiglenes elhelyezés­sel. Várhatóan decemberben átadhatunk a Füredi utcá­ban. egy újabb ideiglenes óvodát, amelyet egy családi ház kisajátítása során nye­rünk és alakítunk át gyer­mekintézménynek. Ott öt­ven kicsinynek lesz kényel­mes otthona. Épül a Mim- kásőr soron az óvoda, ott száz gyerek elhelyezésére lesz lehetőségünk 1981 első hónapjaiban. A Tanép építi a Kinizsi-lakótelepen is az új óvodát, sajnos, ennek az átadása késik. Megkérdeztük a vállalatot, mikor adják át az óvodát. Arról tájékoztattak, hogy októberben befejezik az épí­tést, s utána hamarosan megnyílhat az új óvoda. Ide egyébként már fölvet­tek százn'egyven gyereket. — Szeptemberre tehát nem oldódik meg minden igényjogosult gyerek elhe­lyezésének gondja Kaposvá­ron. Mikorra számíthatnak a szülők, árra, ..hogy , gotjcita'a-_ Fonyódi pillanatképek Sorok és Autók tucatjai várinak, ahol a kaposvári vasútvona­lat keresztezi a hetes út. A fénysorompó »tilos«-at mu­tat. Békés honpolgárok és ugyancsak békés külföldiek .várakoznak, türelmesen, »Rallye« feliratú, »cicafair- kos« Dada fékez — csiko­rogva —, utolsónak, jó száz méterre a sorompótól. A ci­comás, rekedt hangú mas-i­Közéjük szilárdult a csend. A fák között mocorgott az este. A Falusi Ember keze le­bomlott a Városi kabátjáról. — Igaz, vagy nem? — Nem egészén volt % az kilenc, inkább csak nyolc ... — Mit adott a földért? A majdnem kilenc holdért? Mivel fizetett? 1— A véremmel .. — Kiért, melyik1 rend­szerért hullajtottá a vérét? — Nézze, én ittam,... Ki­csit többet ittam, de har­mincöt esztendő is elmúlott azóta . .. — Mi lett volna a gyere­keiből abban a másik rend­szerben? — Cseléd. — Miért? — Tudja azt maga ... — Na, látja. — Ez a magyarázat? — Ez. — Ilgen kevés? — Ilyen sok. — Engem akkor megbán­tottak . .. — Maga nem tévedett? — Hát... nul munkába állhatnak, gyerekük felügyelete bizto­sítva lesz? — Jövő év első hónapjai­ban valamennyi igényjogo­sult kaposvári gyerek óvo­dai elhelyezését megoldjuk-. A városi tanács osztályve­zetője elmondta többek kö­zött azt is, hogy Kaposváron a lakókörzetekben épült óvodák befogadóképessége és az igények nem mindig találkoznak. A Dési-Huber vagy a Damjanich utcai óvodában például van még hely, aki oda íratja be gyermekét, biztosan számít­hat a felvételre. A pillanat­nyi helyzeten azzal is lehet javítani, ha néhány bölcső­de pár hónapig »megtartja« az óvodába irányított gyere­keket. — Az idei helyzet a tava­lyihoz képest miként. ala­kult? — Javult, s ezt tükrözi az is, hogy mintegy a felére csökkent a panaszok száma. — Ha minden igényjogo­sult gyereket föl is vesznek az óvodába, néhányan bizo­nyára otthon várják ki az iskolába menetel idejét: nagyszülők vigyáznak rájuk vagy a gyes-en levő anya. Az ötéves gyerekek számára azonban fontos, hogy fölké­szüljenek az általános isko­lára. — Minden ötéves gyer­meknek, aki nem jár óvodá­ba, biztosítjuk az iskolai elő­készítést. Kérjük is a szülő­ket, hogy jelentkezzenek a lakókörzetükhöz legköze­lebbi iskolába, írassák be gyereküket az előkészítő foglalkozásokra. Heti hat­órás elfoglaltságot jelent ez a gyerekeknek. H B. r Átépítik a tornatermet A nagyatádi 1. számú általános iskola tornatermének egy része életveszélyessé vált, s le kellett bontani. A munkát — a bontást és az építést — a tűzoltók vállalták, s így de­cember elején átadhatják a tornatermet. sorbanállók • nát majdnem szètvetd a ze­nebona. Menő »fejek« ülnek benne. Négyen. A kócos sző­ke egy darabig még túráz­tatja a motort, majd — zá­róvonal ide, záróvonal oda — gázt ad ... És, szerencsére, nem »ta­lálkozik« a vonattal... — Aranyoskám, nekem is legyem, szíves egy szép kétki­— Ha nem, akkor azt mondja meg, hogy hány po­font kapott már az élettől? — Nem számoltam... Lehajtott fej volt a vá­lasz. Ketten álltak a szőlőhegy­re kapaszkodó gyalogúton a fák alatt, a sűrűsödő sötét­ségben: a Városi Ember és a Falusi Ember. Gondolatok futkostak agytekervényeik kitaposott ösvényén. Har­mincöt év... ötvenkilenc márciusa.. — Üssön — mondta hirte­len a Városi. — Mondtam már: akkor megbántottak. .. — Üssön, az istenit neki! — Egyszer minden seb begyógyul... — Ember, négyszemközt vagyunk ebben a keserves életben. . .! — Tudja, ami történt, megtörtént, azon változtatni nem lehet, de ne is lehes­sen ... — mondta a Falusi Ember, majd elindult haza­felé. — Na, isten vele! — póty- tyant ki szájából a köszönés. A Városi Ember nem tu­dott mit kezdeni ezzel a kö­szönéssel, csak állt az út közepén, és sokáig nézett a Falusi Ember után. Falusi József lósat! És igazán nem akarok szemtelen lenni; de a szom­szédasszonyom is nagyon szépen megkért. . . A kenyérbólt előtt hármas sor kígyózik, a vége valahol az állomásnál van. Hiába: szép a kenyér, jó a kenyér. És friss! »Aranyoskám« köz­ben már írja a megrendelé­seket, a szokásosnál gyorsab­ban rövidül a sor is. Meg­szólal a kettővel mögötte ál­ló, s a tíz méterrel utálna kö­vetkező __ A példa, úgy látszik, raga­dós: az elöl álló vásárlókból hamarosan megbízottak lesz­nek, s a százméteres sorból .alig harminc méternyi ma­rad. Ha valamelyik jótét lé­lek sorra kerül, mögötte megmozdul a lánc ... A kenyérboltos hölgyről csurog a víz — a melegtől és a fáradtságtól —, de az arca derűs. Nem hiába mond­ják: a szervezésben vannak a legnagyobb tartalékok ... Hosszan tülköl a Bada­csony katamarán, s lassan távolodik a palától. Sokan sóvárogva néznek utána a sorból. Az emberkigyó kö­zepe táján álló társaságot azonban egy cseppet sem zavarja, hogy meg kell vár­niuk a mentesítő járatot; tö­rökülésben a földre kuporod­nak, és már pukkan is a szürkebarát dugója. Fogy a bor, szól a nóta . .. Közben megérkezik a mentesítő hajó. Újra kígyózni kezd a sor. Ekkor az egyik »kifényese­dett eszű« megszólal : »Ne menjünk át fölöslegesen, gyerekek! Elvégre a »tócsa« innenső oldalán is lehet kap­ni szürkebarátot.. .« , Körtési Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents