Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) ' ■' ' ?■. i *( « „ i ... •. / ! tu ' •c SOMOGYI Ára: 1,2^ Ft NÉPLAP A 2 MS Z M P SOMOGY MEGYEI Bl ZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 179. szóm 1980. augusztus 1., péntek Helsinki évfordulója ünnepi pillanat volt: Európa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői öt éve a finn fővárosban aláírták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet dokumentumát. Sokan olvastuk azóta az újságokban, gyakran hallottuk beszédekben is: ennek az aláírásnak a jelentősége messze túlnőtt a szokványoson: a dokumentum maga történelmi változások jele és foglalata lett. Az európai enyhülésé! Megnyílt a lehetőség, hogy tiszta lappal indulhasson Európa a béke és az együttműködés utján — egy új jövő felé. Programot adott a helsinki záróokmány, minden fontos vonatkozásban, útmutatást és ajánlást a különböző társadalmi rendszerű országuk békés egymás mellett éleséhez. Mintha ez lett volna fölirva a százoldalas kötet fedőlapjára: »Az ellenséges szembenállás helyett igv kell cselekednetek.-. Ben- ncfoglaltalik az együttélés politikai tízparancsolata, de még a hétköznapok nem egy gondja, például a szabványok egységesítése is. Tudományos területeket sorol föl, amelyeken közösen, az erőket összefogva lehetne — és kellene — kutatni... Ez az okmány a hidegháborús feszültség ellentéte és olyan program, amely nem évekre, de évtizedekre szól. Mégis: már Helsinkiben nyilvánvaló lett, hogy az útnak csak .. felét tették meg a magas felek. Tudták, a politikai enyhülést mielőbb katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, különben veszélybe kerül az egész mű. Az idők megerősítették c gondolatot. Igaz, a helsinki okmány nem maradt pusztába kiáltott szó: ma más az európai helyzet, mint korábban. De az utóbbi hónapokban árny borult erre a fényre: ha nem sikerül lefékezni a fegyverkezési versenyt, ha a nyugatiak — elsősorban az amerikaiak — nem mondanak le a fur- kósbot-zsarolásról, nem lehel tovább haladni az enyhülés útján. A Varsói Szerződés államai Helsinki óta többször is terjesztettek a nyugatiak elé fegyverzetkorlátozási, leszerelési tervet — a nukleáris eszközök tilalmától a kisebb. a kölcsönös bizalmat erősítő intézkedésekig. Az egyik szocialista előterjesztés azt javallja, hogy üljenek össze a »helsinki államok« küldöttei, szervezzenek európai katonai enyhülési konferenciát: a katonai enyhülés ma az európai kibontakozásnak, a helsinki okmány további sorsának a kulcsa Üt esztendeje » harmincöt állam küldöttei megállapodtak abban, hogy időnként megvizsgálják: hogyan ölt testet a béke. és biztonság okmánya. Ilyen eszmecsere zajlott le két és fél éve Belgrádban, most pedfg Madrid van soron. A helsinki okmány nem katonai dokumentum, a madridi találkozó maga tehát nem Is lehet alkalmas a fcgyvcrzctkorlá- tozás alapos megvitatására: arról azonban dönthet, hogy az aláírók hívjanak össze ilyen témájú konferenciát, s kezdjenek hozzá a bonyolult és valószínűleg hosszú tárgyalást igénylő ’ kérdés megbeszéléséhez. Helsinkitől Madridig fél évtized telt cl. A tanulság világos: Európa meg tudja teremteni cs fenn tudja tartani az cuyhülest — ha akarja. Ünnepség a Parlamentben „BÉKE KELL Öt éve írták alá a záróokmányt » f A helsinki záróokmány aláírásának ötödik évfordulóján csütörtökön kibővített ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. A' Parlament Va- dásztermében megtartott tanácskozás elnökségében helyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a nemzetközi Lenin- békedíjas Raymond Goor kanonok, az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyula, a HNF OT és az EBEMNB elnöke nyitotta meg, a többi között hangsúlyozva: — A helsinki záróokmány aláírása a békés egymás mellett élés híveinek sikere volt. Megszületésével a világ haladó közvéleménye joggal remélhette: a dokumentum a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti együttműködés alapja lesz. Áj. európai biztonság és együttműködés madridi értekezlete előtt feladatunk, hogy közösen, reálisan felmérjük az utóbbi öt evben megtett utat. az eléri Brezsnyev—Gierek találkozó A Krím félszigeten csütörtökön találkozott L eonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki szabadságát tölti a Szovjetunióban. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek tájékoztatták egymást országuk helyzetéről, azokról a problémákról, amelyek megoldásán dolgozik jelenleg az SZKP és a LEMP. A nemzetközi helyzetről szólva a találkozó résztvevői megállapították: jelenleg a sorsdöntő kérdés az, hogy bekövetkezik-e vagy sem a fegyverkezési hajsza új fordulója. A Szovjetunió és Lengyelország, amelyek a legnagyobb áldozatokat hozták a második világháború idején, a szocialista közösséghez tartozó más országokkal együtt minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy megakadályozzák a háborús veszély fokozódását. Megfékezni a rakéta-nukleáris potenciális növelését — ez a legfőbb értelme annak a nyilatkozatnak, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének a lengyel fővárosban megtartott májusi tanácskozásán fogadtak el. Fontos, hogy a józan észnek és a jóakaratnak e szavai megfelelő visszhangra találjanak nyugaton, hogy ne szala.sszák el Európában és világszerte a helyzet megjavításának lehetőségeit. A szocialista és a tőkés országok vezető személyiségeinek az utóbbi időben lezajlott találkozásai és tárgyalásai tanúsítják, hogy a nehézségek, amelyekkel szembe találta magát az enyhülés, leküzdhetők. Feltétlenül szükség van azonban arra, hogy egyik fél se próbálja megbontani a katonai erők létrejött egyensúlyát. Az ilyen kísérletek kilátástalanok, és csupán a nemzetközi helyzet új bonyodalmaihoz vezethetnek. Újra a földön a nemzetközi űrpáros Sikeres visszatérés az előre megadott körzetben A tegnap délután, magyar idő szerint negyed hatkor sikeresen végrehajtott leszállással véget ért a nyolcnapos szovjet—vietnami ürkísér- let Viktor Gorbatko és Pham Tuan utolsó munkanapját a világűrben teljes egészében a legizgalmasabb és legfelelősségteljesebb művelet, a leszállás előkészítése és végrehajtása töltötte ki. Az utolsó közösen elfogyasztott reggeli után Rjumin, Popov, Gorbatko és Pham Tuan együtt ellenőrizte még egyszer a Szojuz—36 fedélzeti rendszereit, majd a kél űrpáros búcsút vett egymástól. Gorbatko és Pham Tuan megköszönte vendéglátói sok-sok segítségét, majd elhagyta a Szaljut—6-ot. A Moszkva közelében lévő földi irányítóközpont nagytermében helyet foglalók a televíziós közvetítés jóvoltából láthatták, hallhatták a búcsút. A két visszatérő űrhajós valamiv«l 11 tat előtt beszAltt « Szojuz—36-ba. majd bezárult az űrhajót a Szaljut—6-tal összekötő zsilipkamra. A szükséges előkészületek után valamivel H óra előtt a Szojuz—36 levált az űrállomásról, távolodni kezdett és-ezáltal gyakorlatilag megkezdte a visszatérés műveletét. A fékező hajtóművet az utolsó előtti fordulatnál, magyar idő szerint 16.25-kor kapcsolták be. A megadott ! időpontban a leszálló kabin levált az űrhajóról és bejutott a légkörbe. Az űrhajó cjtőemyőrendszere a sűrű légrétegekben nyílt ki. A sima leszállást a földfelszín felett közvetlenül működésbe hozott kis fekezórakéták biztosították, A Szojuz—36 űrhajó leszállóegysége a Szovjetunió területének megadott térségében, Dzsezkazgan várostól 100 kilométerrel délkeletre ért földet. Viktor Gorbatko és Pham Tuan közérzete jó. eredményeket, s megvitassuk azokat a kérdéseket, amelyek a békés egymás mellett élés, az enyhülés megszilárdítását szolgálják. A jövő szempontjából a legfontosabb az lenne, ha a madridi találkozón döntés születne az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel kapcsolatos értekezlet összehívásáról. Az elnöki megnyitót követően Péter János, az ország- gyűlés alelnöke, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának tagja mondott beszédet. — A feszültségek mai hullámverésében is szilárdak azok az eredmények, amelyekre a helsinki konferencia előkészitése épült, s tapasztalatai a mostani hely(Folytatás a 2. oldalon) Ketreces haltenyésztés módszerét doigoz.uk ki a Szarvasi Halten,vesztési Kutatóintézetben. A* érteke-: sebb halakat — harcsat, angolnát stb. — tenyésztik igy, intenzív körülmények közölt. Előnye — a tavi tenyésztéssel szemben, hogy a 6x1 ineteres ketrecek bármilyen vízben: banyaiéban, folyóvízben alkalmazhatók, a halhozam pedig négyzetméterenként például pontyból — eléri a 30—34 kilogrammot is. (MTI-fotó — Fehér József felv.) Befejeződtek a magyar—francia tárgyalások Kádár Dános fogadta a francia külügyminisztert Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Jean Francois-Poncet francia külügyminisztert. A megbeszélés során áttekintették a két ország közötti kapcsolatokat, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese szintén délelőtt az Országházban fogadta a francia külügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozókon részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Bényi József, hazánk párizsi nagykövete, és Jacques Lecorn.pt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Jean. Francois-Poncet csütörtökön délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A koszorúzáson jelen volt Bé- nvi József, Jacques Lecompt. és Farkas Mihály vezérőrnagy. a budapesti helyőrség parancsnoka. . Ezután a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházá- ban Púja Frigyes külügyminiszter és Jean FrancoisPoncet magyar—francia jogsegély és kiadatási szerződést írt alá. Az eseményen jelen volt a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, ott volt Bé- nvi József és Jacques Le- compt. Ezt követően folytatódtak Púja Frigyes és Jean Francois-Poncet hivatalos tárgyalásai. Giscard d’Estaing ez év második felében vagy a jövő év elején Magyarországra látogat, újabb fontos állomásaként a jól fejlődő kapcsolataink elmélyítésének — jelentette be Jean Francois-Poncet elutazása előtt a Hilton szállóban megtartott nemzetközi sajtókon» ferenciáján. A két ország történelmében ez lesz az első dlamföi látogatás — jegyez- .e meg a Francia Köztársaság külügyminisztere, derültség közepette hozzátéve: leszámítva Napóleon hivat- lan magyarországi vizitét. A látogatás — amelynek végleges időpontjában diplomáciai úton állapodnák meg - jól illik abba a láncba, amelynek erős szemeit jelentették a magyar miniszterelnök 1976-os franciaországi, Raymond Barre 1977es magyarországi, Kádár János 1978-ás párizsi •• Lázár György tavalyi franciaországi tárgyalásai. ■— A mostani megbeszéléseink nagyon hasznosak voltak, nyílt, szívélyes légkörben zajlottak le Púja Frigyessel — húzta alá a továbbiakban Jean Francois- Poncet. — Rendkívül gazdag tartalmú volt az a beszélgetés. amelyet Kádár Jánossal folytattunk. Csütörtökön Budapesen írtuk alá a magyar—francia jogsegélyegyezményt is, - amihez meg kívánom jegyezni : ez az első ilyen megállapodás, amit Franciaország szocialista állammal köt. — Megvitattuk a nemzetközi kérdéseket. Megvizsgáltuk a nemzetközi feszültség okait, megnyilvánulási formáit. Szót váltottunk a madridi találkozó előkészületeiről az európai leszerelés kérdéseiről, az enyhülésről Szóba került Afganisztán ügye és a közel-keleti kér(Folylatás a 2. oldalon)
