Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-09 / 159. szám

Provokáció fenyegeti a szovjet nagykövetséget Teheránban intézkedtek a biztonság szavatolására Üj célkitűzés a tárgyalásokon Giscard katonai parádét tekintett meg Giscard cT Estaing egy katonai parádén Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral, A teheránj szovjet nagy- követség sajtóattaséja köz­leményt juttatott el a Pars hivatalos iráni hírügynökség­nek, valamint az iráni rá­diónak és televíziónak. »Értesülések szerint a Szovjetunióval szemben el­lenséges beállítottságú ele­mek -provokatív cselekmé­nyeket szándékoznak végre­hajtani a Szovjetunió tehe- ráni nagykövetsége ellen, és esetleg egészen a nagykö­vetség megszállásáig hajlan­dók elmenni. Az ilyen tettek célja a Szovjetunió és Irán jószomszédi kapcsolatainak megrontása. A nagykövetség felhívja az iráni külügyminisztérium és más illetékes szervek fi­gyelmét az ilyen cselekmé­nyek veszélyes voltára és követeli, hogy az említett szervek hozzanak meg min­den szükséges intézkedést a fennálló veszély elhárításá­ra•» — mondja a közle­mény. Grhotbzadeh iráni külügy- mnm&zter a Pars hivatalos iráni hírügynökség tudósító­jával közölte, hogy a kül­ügyminisztériumot tájékoz­tatták a szovjet sajtóattasé­nak a Pars hírügynökség­hez, valamint a teheraná rá­dióhoz es televízióhoz eljut­tatott nyilatkozatáról. Kö­zölte továbbá, hogy az iráni biztonsági szervek megfele­lő utasításokat kaptak: te­gyenek további intézkedése­ket mind a szovjet, mind a többi nagykövetség biztonsá­gának szavatolására. Ghotbzadeh hangoztatta, hogy az Iránban működő külföldi diplomáciai képvi­seleteket. ugyanolyan véde­lem illeti meg, mint a kül­földön lévő iráni nagykö­vetségeket. Az iráni főállamügyész utasította a hivatalos sze­A Nemzetközi Vöröske­reszt és az ENSZ gyermekse­gélyezési alap határozatot hozott, hogy felfüggeszti élelmiszersegélyek szállítá­sát Thaiföld Kambodzsával határos keleti területeire, melyeket menekülteknek ál­cázva Pol Pót-ista erők tar­tanaik kezükben. Hosszú kényszerszünet után a dél-afrikai hatóságok meg­nyittatták az iskolákat, de a tanulók jelentős része to­vábbra is sztrájkol, tiltako­zásul az oktatási rendszer­ben érvényesülő faji megkü­lönböztetés ellen. . A brit hadügyminisztérium bejelentette, hogy hamaro­san rendszerbe állítanak egy 16 ezer tonna v í zkiszor í tá&ú tenigeralattjáró-elhárító re- pülőgép-anyahajót. Az In­vincible« (Legyőzhetetlen) elnevezésű hajó helikoptere­ket és »-Harrier« típusú, hely­ből felszálló vadá&zbombá- v>k»t hordoz majd. Gyakorló repülés közben összeütközött hétfőn a fran­cia légierő két Mirage—3-E típusú vadászgépe az ország keleti légiterében. A gépek pilótái életüket vesztették. Menekülő bankrablók az írországi Ballaghadereen vá­rosában meggyilkoltak két rendőrt, és két személyt sú­lyosan megsebesítettek. Íror­szág miniszterelnöke az ügy­gyei kapcsolatban »szándékos gyilkosságról« beszélt, és or­szágos körözési parancsot adott ki a tettesek ellen. A rendőrség szerint az ír Köz­mélyeket és az intézmények vezetőit, hogy huszonnégy órán belül semmisítsenek meg mindent, ami közvetlen kapcsolatban áll a megdön­tött sah-rezsimrvT. Ugyan­akkor Baniszadr iráni el­nök óvott attól, hogy a megsemmisítési kampány­nak »áldozatul essenek« olyan könyvek és tárgyak is. amelyek értéket képvi­selhetnek »az iráni iszlám forradalom történelme« szá­mára. Az iráni katonai bíróság döntésével százharminc nőt bocsátottak el kedden a hadsereg és a rendőrség kö­telékeiből, mert megtagad­ták az iszlám hagyományok megkövetelte öltözék, a csa- dot viselését. Mint ismere­tes, a teheráni nők nagysza­bású felvonuláson tiltakoz­tak az ellen, hogy rájuk kényszerítsék az egész testet tetőtől talpig elfedő leplet, tiltakozásuk lecsillapítására Bamszadx elnök — az isz­Negyedévet töltött már a világűrben egyhuzamban a Szál,jut—6 űrállomás két la­kója, Leonyid Popov és Va- lerij Rjumin; Rjumin »össz­teljesítménye« pedeig a há­romnegyed évhez közeledik. A két űrhajós április 9-én kezdte meg hosszú tartalmú expedícióját s változatlanul jó erőben, egészségben foly­tatja munkáját. Az űrpáros első negyedéve igen mozgalmas volt: két lá­togató expedíciót fogadtak, a szovjet—magyar közös űrre­pülés két résztvevőjét és a társasági Hadsereg (IRA) ideiglenes szárnyának terro­ristái követik el az egyre g'yafcrabbá váló bankrabláso­kat, hogy ily módon fedez­zék észak-írországi merény­leteik pénzügyi kiadásait. Hatvan halálos és ugyan­annyi sebesült áldozata volt Libanonban a két legnagyobb jobboldali szervezet-, a falam - g isták és a nemzeti li berális párt fegyveresei közötti ösz- szecsapásoknak. A fegyveres harcot a falangisták provo­kálták ki, hogy leszámolhas­sanak a másik párt fegyve­reseivel. Irak, Kuvait és egyes oláj- sejkségek készek arra, hogy alacsony áron adjanak el kő­olajat olyan arab országok­nak, amelyek nem rendelkez­nek saját olajtartalékkal — ebben egyeztek meg az arab 'országok külügy-, gazdasági és pénzügyminisztereinek Jordánia fővárosában tartott értekezletén, Nomád pásztornak álcá­zott, körülbelül ötezer Szo­máliái katona megkísérelte, hogy kenyai területen ke­resztül behatoljon Etiópiába — adta hírül kedden a Nai­robiban megjelenő Standard. A napilap közlése szerint a Szomáliái—kenyai határon fekvő Mandera város hely­őrségének katonái visszaűz­ték a betolakodókat Szomá- 1 iába. A l>él-afrikai Köztársaság kedden visszahívta diploma­táinak egy részét Salisbury- >ől, miután Mugabe zim- iabwei miniszterelnök beje­lentette, hogy nem kívánják fenntartani a diplomáciai kapcsolatot Pretoriával. lám torradalmi tanács dön­tésével szembefordulva — akkor ígéretet tett arra, hogy nem fognak élni meg­torló intézkedésekkel azok ellen, akik nem hajlandók csadort viselni munkahelyü­kön. nem kell tartaniuk el­bocsátásoktól. Teheránban kedden a nyílt utcán golyó által ki­végeztek hét; kábítószer­csempészetben bűnösnek ta­lált személyt. Iráni lapok jelentései szerint hétfőn és kedden más iráni városok­ban ugyancsak kábítószer­fogyasztás, valamint homo­szexualitás vádjával öt em­beren hajtották végre a ha­lálos ítéletet. A Pars hír- ügynökség pedig kedden kö­zölte, hogy hétfőin Kurdisz- tán tartomány fővárosában, Szanandadzsban négy sze­mélyt végeztek ki, mert »tegyvert fogtak az iszlám köztársaság ellen« és részt vettek forradalmi gárdisták Szojuz—T-2 kísérleti űrhajó személyzetét. Emellett több teherűrhajó fogadása, illetve kirakodása is feladatuk volt. Elvégezték az űrállomás nagyjavítását, a szükséges berendezések cseréjét s szá­mos új kísérletsorozatot is elkezdtek. Ezek között a leg­érdekesebb az »iszparityel« — párologtató — elnevezé­sű kísérlet, amely új sza­kaszt jelentett a technológiai vizsgálatokban, s célja az volt, hogy megvizsgálják milyen módon lehet a koz­mikus vákuumban, a súlyta­lanság körülményei között, fémbevonatot felhordani fém- és üvegtárgyakra. Popov és Rjumin már új kísérletekre készül és ehhez tartozott az is, hogy a leg­újabb — sorrendben tizedik — teherűrhajóval kiegészí­tette készleteit, felszerelését, elvégezte a szükségessé vált felújításokat, cseréket. Meg­kezdték már a hajtómű üzemanyagtartályainak fel- töltését is a teherűrhajó ál­tal hozott szállítmányból. Az orvosi vizsgálatok ada­tai szerint a két űrhajós igen jól van. India hétfőn, az első nem szocialista államként elis­merte a Kambodzsai Nép- köztársaságot. Ennek az ese­ménynek — tekintettel az indokínai helyzet bonyolult­ságára — világpolitikai sú­lya van. Annál inkább, mi­vel alapvetően befolyásol­hatja a kínai—indiai kapcso­latokat. Peking szovjet- és Vietnam-ellenes stratégiá­jában ugyanis középponti szerepet játszik a Pol Pot- rezsim felszínen tartása. A:-: indiai lépés épp ezt a pe­kingi törekvést keresztezi. Kína és India Ázsia, s egyben a földkerekség két legnépesebb állama. Ősi, nagy múltú civilizációjuk az em­beriség kultúrtörténetének becses része, kisugárzó ha­tást gyakorolt a kontinens egészére. Kapcsolataik szin­te egyidősek állami létükkel. Manapság kevesen tudják, hogy az olyan földrajzi ka­tegóriák, mint például Indo­kína, a két nagy kultúrkör találkozásának kereszteződé­se. A krónikák tanúsága sze­rint viszonyuk mégsem volt háborítatlan. À két állam a második világháború után nyerte el függetlenségét. Jóidéig úgy tűnt, hogy — a társadalmi- . gazdasági rendszerek külón- 1 bözősége etienere — poiiti­»Üj célkitűzés àil ' elnö­künk itteni tárgyalásának középpontjában« — mondot­ta Bonnban hétfő este Giscard d’Estaing szóvivője az újságíróknak. A távirati irodák tudósítói kedden pe­dig kis apróságra hívták fel a figyelmet, miközben a nap legérdekesebb hírét röpítet­ték világgá. Észrevették, hogy Carstens nyugatnémet államfő díszvacsoráján Giscard nem annyira a há­zigazdához, mint inkább Schmidt kancellárhoz intézi szavait: »Vissza kell szerez­ni Nyugat-Európa számára az őt megillető helyet a vi­lágpolitikában« — mondot­ta, s kiemelte, hogy mind­két ország tagja a NATO- nak, ami azonban »semmi esetre sem akadályozza az önálló Nyugat-Európa kiala­kulását«. Igen, az »önálló Nyugat- Európáról az utóbbi napok­ban már nyíltan beszélnek. Cikkekben, eszmefuttatások­ban, a sorok között, a gon­dolat régóta kísért, de most Európa felelős államférfiái nyíltan kimondják: Nyugat- Európa világpolitikai szere­pet játszhat. Európának, persze, két fe­le van. És tegnap — nyuga­ti szóhasználattal — »Kelet Európából« is érkeztek hí­kai előtörténetük hasonlósá­ga és antiimperialista beál­lítottságuk eredményeként egészséges kapcsolatot építe­nek majd ki egymással, né­peik és Ázsia egészének javára. A híres hamdungi értekezleten 1955. áprilisá­ban a szocialista kínai ai- lam küldötte, Csou Eri-laj, s a tőkés úton haladó de­mokratikus India megbízott­ja, Nehru — koruk kiemel­kedő politikai személyiségei — együtt, fogalmazta meg a békés egymás mellett élés öt alapelvét. Mindez gyökeresen meg­változott a kínai külpolitiká­nak az 1960-as években be­következett fordulatával. Amiótd Peking politikájának uralkodó vonása a szovjetel- lenesség, a Moszkvával jó viszonyt ápoló India »az el­lenségek« egyre bővülő lis­tájára került. A mind ag- resszívabbá váló kínai poli­tika 1962-ben a háborúig ie- szítette a két ország viszo­nyát. Ezt követően több mint másfél évtizedes fagy­hullám jellemezte Ázsia két vezető hatalmának kapcsola­tát. A kínai vezetés közben több kísérletet tett arra hogy a maga előidézett fe­szültséget némiképp enyhít­se, de az 1962-es háborúban törvénytelenül elfoglalt in rek, amelyek érdekesen egé­szítik ki a bonni híradást. A tegnapi Pravda — emlékez­tetve Schmidt kancellár moszkvai tárgyalására — rámutat: Moszkvában arra a kérdésre kellett választ kapni, hogy a jelenlegi vi­lágpolitikai légkörben »mű­ködőképes-e az államközi konzultációk korábban kiala­kított gépezete, a kiéleződött ellentmondások között mi­lyen mértékben nyilvánul meg a kelet és a nyugat együttműködési készsége? Megelégedéssel állapíthat­juk meg — írta a Pravda —, hogy erre az elvi kérdés­re kedvező válasz született,« Az Európát érintő, szinte létkérdésnek tekinthető, ra­kéta-probléma ügyében a Szovjetunió nem ' titkolja, hogy érdeke »olyan veszé­lyes fordulatnak« a megaka­dályozása, amilyen a NATO eurorakéta-határozata nyo­mán keletkezett. A jövőre nézve pedig a szovjet kor­mány fontosnak tartja nem­csak a közepes rakéták, ha­nem az előretolt támaszpon­tokon lévő amerikai nukleá­ris eszközök ügyének meg­tárgyalását is. A béke fenntartása tekin­tetében »Nyugat-Európa« és »Kelet-Európa« között nin­csenek valóságos ellentetek. diai területek sorsáról még tárgyalni sem volt hajlandó. Amikor 1978-ban hatalomra került Morardzsi Deszai Dzsanata-kormánya, Peking az idős, szovjetellenes néze­teiről ismert indiai politi­kusban lehetőséget látott a kapcsolat tendenciózus felújítására. A kísérlet a nemzetközi politikában is ritkának számító groteszk- séggel hiúsult meg: a Dzsa- nata-kormány külügymi­niszterét, Vadzspajit (16 év után az első magasrangú in­diai politikus Kína földjén) abban a pillanatban hívták meg Pekingbe, amikor a kí­nai csapatok elözönlötték Vietnam északi határtérségét. Vadzspaji maga úgy nyilat­kozott annak idején, hogy pályafutása idején ennél sú­lyosabb megaláztatásban so­ha nem volt része. Az Üj-Delhiben a közel­múltban végbement hatalmi változással párhuzamosan Peking ismét célozgat a pár­beszéd újrakezdésére. Nyu­gati tudósítók fontos moz­zanatként értékelik, hogy Kína húsz év után elsőízben képviseltette magát egy In­dia nemzeti ünnepén rende­zett fogadáson. A párbe­szédben való pekingi érde­keltséget látszott erősiteni Hua Kuo-feng és Indira > «fsúcsokon, a felelős ál­lamférfiak ezzel nyilván teljes mértékben tisztában vannak. Ezt erősíti meg a tegnapi TAüZSZ-nyilatko- zat, amikor közli : »A Szov­jetunió, az elmúlt tíz évben egyetlen rasetaval, egyetlen repülőgéppel sem növelte a közepes hatótávolságú nuk­leáris raketanordozoK meny- nyiségét az ország európai részén, sőt ellenkezőleg, a közepes rakéták indító állá­sainak számát és e rakéták nukleáris tölteteinek erejét bizonyos mértékben csök­kentette. S ami még ennél is fontosabb: a Szovjetunió nem telepit ilyen rakétákat más országok területén.« Leonyid Brezsnyev Varad­ban Giscard elnöknek, s Moszkvában Schmidt kan­cellárnak mindezt nyilván elmondta. És nyilván nem véletlen, hogy éppen ama két államférfi között merült fel Nyugat-Európa űj szere­pének gondolata, aki első kézből ismerkedhetett meg a szocialista közösség állás­pontjával. Végső soron ez azt jelenti, hogy Nyugat-Eu­rópa világpolitikai szerepé­nek növekedése voltaképpen már meg is kezdődött: ak­kor, amikor — Európa meg­könnyebbülésére — Giscard elnök és Schmidt kancellár a húr tovább feszítése he­lyett, hozzá segített a raké- latárgyaiás fonalának felvé­teléhez. * » * Giscard d’Estaing elnök tegnap délelőtt a Bonn mel­letti Gymnich-kasíélyban rövid megbeszélést folytatott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­terrel. Megfigyelők szerint Genscher tájékoztatta a francia államfőt azokról a tárgyalásokról is, amelyeket Schmidt kancellár társasá­gában a közelmúltban Moszkvában folytatott. A tanácskozás után Gis­card megkezdte vidéki útját, amelynek első állomása Ba- den-Würtemberg. Első prog­rampontként a magas rangú francia vendég Schmidt kancellárral együtt megte­kintett egy francia—nyugat­német közös katonai díszbe­mutatót. Ezt követően mind Giscard, mind Schmidt rö­vid beszédet mondott. és ebben mindketten a két or­szág katonai együttműködé­sének jelentőségét méltatták. Giscard d’Estaing kedden délután á Hessen tarto- mánybeti Kasselbe repült. Gandhi belgrádi tanácskozá­sa, sőt a tervek szerint, a kínai diplomácia feje szep­temberben Üj-Delhibe láto­gat. — Hogy lesz-e folytatás? — az enyhén szólva kérdé­sesnek tűnik. Egyfelől ami­att, mert az indiaiak régóta úgy érzik, hogy de facto szövetség jött létre Kína, Pa­kisztán és az Egyesült Álla­mok között, a többi között India-ellenes éllel. Másfelől itt van Északkelet-India két államának, Assamnak és Tripurának a kérdése. A helyzet ott kétségkívül rob­banásveszélyes, a szeparatis­ta tendenciák az indiai ál­lam egységét veszélyeztetik. A Par Eastern Economic Review című jólértesült hongkongi hetilap nemrégen ezt irta: »Üj-Delhiben jóko­ra zavart keltett a pekingi rádió beszámolója az észak­kelet-indiai zavargásokról. A hangnem nemcsak egyszerű­en a szeparatisták támoga­tásaként értékelhető, hanem egyszersmind az indiai kor­mány intézkedései bírá­latának. Peking 1977, azaz Indira Gandhi választási veresége óta tartózkodott az indiai események bírálatá­tól.« — írta a lap. Vagyis rózsás jövővel nem kecseg­tet az a világpolitikailag azonos súlyú felek közti tár­gyalás, ahol az egyik, igé­nyeit előadván, bedugja a fülét, amikor a másik be­szélni kezd. G.v. S. meggyi lkol ásába n. Három hónap a világűrben Kína—India Közeledés és hátrálás

Next

/
Thumbnails
Contents