Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

Fiatalok a sportcsarnok építésénél A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében készülő budapesti nagy sportcsarnok építkezésénél csaknem száz szakmunkástanuló fontos feladatot kapott: szakmájának 'meg- felelő munkát végez a nagyberuházáson. A nyár folyamán — kéthetes turnusokban — négyszáznegyven szakmunkás fiatal mintegy másfél millió forint termelési értékkel járul hozzá a nagyberuházáshoz. Az ácsok, a kőművesek, a festők és a vasbetonszerelők Bor­sod éS Vas megyéből érkeztek. Képünkön: Munkában a kőművesek. A fegyelem megkövetelése Heghívó a képviselőknek Továbbítsák a javaslatokat Két ülésszak között A becsületes, szorgalmas többség,, az egészséges közvé­lemény azzal ért egyet, mi több, azt igényli, hogy min­denki képeségei szerint dol­gozzék, és mindenki munká­ja arányában részesüljön a javakból. Az elvvel való egyetértésnek nagyon mélyek a gyökerei, hiszen a legtöké­letesebben kifejezi a munka­végző érdekét. Am nagy mértékben érvényesül az elv visszája is: nem minden­ki dolgozik -, képességei sze­rint, s nem mindig a telje­sítmények arányában osztják az erkölcsi-anyagi elisme­rést. Mindez jelentősen befolyá­solja az emberek munkához való viszonyát, általában a munkafegyelmet. Hiszen kit ne csábítana a kevesebb munka — több pénz elérésé­nek lehetősége? Mit meg nem tesznek egyes emberek, hogy a lehetőséget a maguk hasznára fordítsák? Az igényesen és igénytele­nül dolgozók nagyjából azo­nos borítékja óhatatlanul fölveti : van-e értelme a fi­gyelemnek. lelkiismeretes- ségnek, szorgalomnak a nagyfokú fegyelemnek? Olyan emberek persze mindig adódnak, akik szíve­sen elmennének a munka te­metésére. más kérdés azon­ban, hogy számukra van-e boldogulási lehetőség. Mi ta­gadás, éppen azért, mert nem mindenütt mindennapi gyakorlati követelmény a fegyelmezett, jó minőségű munka, nemcsak hogy moz­gásterük van, hanem egy- szer-másszor irigylésre mél­tóan gyarapodnak is. Az ő fülükben bizonyosan szokat­lanul cseng majd a kong­resszusi állásfoglalás, hogy mindenütt és ‘minden beosz- tában meg kell követelni a munkaviszonnyal járó fel­adatok teljesítését, a fegyel­mezett és jó niinüsegu mun­kát Ha minden munkahét lyen igény a jó teljesítmény, tulajdonképpen szűkül a do­log nélkül jól élni szeretők lehetősége is: nincs hová -menekül niük* a szigorú kö­vetelmények elől. Félre az általánosságokkal! A termelés eredményeiből és gondjaiból, a gazdálkodás tényezőiből kiviláglik, hogy az adott területen milyen az emberek munkához való vi­szonya, . fegyelme. A párt- szervezetek — ha keltő ön­kritikával teszik mérlegre a végzett munkát — leszűrhe­tik a munkafegyelemre vo­natkozó tanulságokat is: hol Keil javítani, fejleszteni, mi ehen kell fellepni, mit kell erősíteni* Sem a fegyelem, sem a fegyelmezetlenség nem véletlen jelenség és nem is egyszer s mindenkorra adott. Éppen ezért a fegyel­mezetlenség ellen is csak úgy lehet eredményesen küzdeni, ha ismerik azokat az oko­kat. amelyek lehetővé teszik, amelyekből következik. Mert mi sem könnyebb, mint a fegyelmezetlenséget, a rossz munkát csak úgy általában bírálni, pedig sok helyen ezt teszik, talán többször is, miht amennyire a szónak ha­tása lehet. Éppen ezért el keli jutnunk oda — s ebben a helyi pártszervezetek tehe­tik a legtöbbet —-, hogy a szó és a tett mindinkább kö­zel kerüljön egymáshoz. Ez minden munkahelyen mást meg mást jelent, és sokféle teendőt igényel. A pártszervezeteknek azon kell munkálkodniuk, hogy a felelőtlenség, a pontatlan­ság, a lustaság szülőanyján verjék e) a port, s ne csak azokon az apróbb-nagyobb jelenségeken, amelyeket mindenki lát Természetesen nem becsülhető le a késés, a lógás, a selejt stb. elleni fel­lépés, de ha csak a következ­ményt büntetik, é's az okok érintetlenül maradnak, az majnem annyit ér, mintha valaki a tűzhányóra tenné a kezét és garantálná, hogy a vulkán riein tör ki. Egysze­rűen azért, mert ha X okul is a büntetésből, Y még el­követheti, ha a körülmények alkalmat, lehetőséget terem­tenek rá. Ahhoz ugyanis, hogy a munka folyamatosan, szervezetten, jó minőségben folyjék, nem elég a munkás lelkiismerete, fegyelme. A beosztott fegyelme felté­telezi a vezetés fegyelmét, gyakorlatilag ennek függvé­nye. Nemcsak annak van jelentősége tehát, hogy -minden munkahelyen«, ha­nem annak is, hugy -min­den beosztásban-: a fizikai .és szellemi területen csak­úgy, mint a beosztott és ve­zető vonatkozásában szigorí­tani kell a fegyelmet. Azt kell változatlanul erősíteni, hogy mindenki a maga fel­adatának tegyen eleget a le­hető legjobb tudása, képessé­ge szerint. Jobb, ha előbb vesszük tudomásul, mint utóbb, hogy az egymásra mutogatás és várás ideje le­járt. Sohasem volt ez a faj­ta magatartás dicséretes, mostanra azonban kifejezet­ten hitelét vesztette, A jobb teljesítményhez, a fegyelme­zettebb munkához, a gazdál­kodás színvonalának növelé­séhez szükséges feltételeket ugyanis manapság kívülről felülről várni csaknem azt teletni: a helyi vezetés tanú­idét adja bátortalanságának a k ci ókeple 1 e nségéoek. Hi­szen a fegyelem mindenütt az adott termelési, gazdálko­dási, tudati viszonyokat tük­rözi — ezek alakításáért vi­szont mindenütt a helyi gaz- , dasági, politikai vezetés fe­lelős elsősorban. Az ő mun­kaköri kötelességük a fegyel­mezett munka feltételeinek megteremtése és megkövete­lése. A vezetés felelőssége Ez a követelmény sok he- helyen nem azért hat az újdonság erejével, mintha hasonlatos megfogalmazás­ban soha nem hallották vol­na, inkább azért, mert némi­leg máshoz • szoktak. Ahhoz az állapothoz, amikor a bér­rendszer hiányosságaival, az önállóság korlátáival lehe­tett indokolni sok mindent, az elnézőbb vezetési gyakor­latot is. Az eszközök hiányán azonban már túl vagyunk: bérrendszerünk, ha nem is tökéletes, de lehetőséget ad a differenciálásra, a módo­sított Munka Törvénykönyv lehetőséget teremt a poziuv és a negatív fegyelmezésre, s hogy gyáron belül milyen egy-egy részleg vagy mun­kahelyi vezető hatásköre az alapvetően helyi döntés kér­dése. Nincs megkötve a vezető keze a fegyelem megszilárdí­tásában, ha úgy tetszik szi­gorításában. Két okból sem. Egyrészt vannak eszközei hozzá, másrészt vannak tá­mogatói. Ebben a korántsem egyszerű dologban számíthat a becsületes, a munkát figye­lemmel, felelősséggel végzők sokaságára. Hányán, de há­nyán elmondták a kongresz- szusi előkészítés vitájában, a kongresszuson is elhangzott: a vezetők követeljék meg a fegyelmezett munkát. Biztató tehát az a légkör, amely nélkülözhetetlen a munkahe­lyek rendjéhez, fegyelméhez, az alkotó munkához,' a jobb teljesítményekhez. A pártszervezetek sok egyéb mellett abban is se­gíthetnek, hogy mindenki­vel a maga helyén és módján megértetik: a munkaviszony­ból adódó feladatok teljesí­tésének megkövetelését, a szigorúbb követelményeket nem egyszerűen a mai gaz­dasági nehézségek indokol­ják. Nem lehet úgy értelmez­ni, hogy most néhány évig szigorltunk, aztán meg lazí­tunk. A munkának, a gaz­dálkodásnak az a természete, hogy nem lehet nenv szigo­rúan venni. Magától értevö- dik, hogy eredmények csak ott születnek es ott lesznek tartósak, ahol mindig meg­teremtik a munkához az ínyagi. technikai fényezőket •sukúgy, mint az emberi té­nyezőket:1 az akaratot, a lu­dast, a nagyfokú fegyelmet. Balogh Mariä Nagy a felelőssége a kö­zelmúltban megválasztott országgyűlésnek az új ötéves időszakban. Megfogalmazó­dott ez az újjáalakuló ülé­sen. szó esett erről a kép­viselők jelölésekor Ügy igaz. hogy egy-egy »hon­atya* tevékenysége elvá­laszthatatlan az ország- gyűlés egészének a munká­jától. A XII. pártkongresszus azt a célt tűzte ki, hogy fejlőd­jék tovább az országgyűlés bizottságainak munkája, fo­kozódjék a képviselők akti­vitása a választókerületük­ben és az országos kérdések megoldásában. Ennek érde­kében még szorosabb kap­csolatra van szükségük a választóikkal. Azok a somogyi képvise­lők, akik eddig is tagjai vol­tak valamelyik bizottságnak, nemegyszer elmondták, hogy az elmúlt időszakban igen színvonalas viták bon­takoztak ki e fórumokon. Így egy-egy ülésszak előtt véleményt mondhattak a törvényjavaslatokról, a fő­hatóságok munkájáról, fon­tos társadalmi kérdések megoldásának útjairól. Most az eddigieknél is fontosabb, hogy o képvise­lők még kezdeményezőbbek legyenek a bizottságokban, hiszen az országgyűlés a megbízatásának mostani öt­éves időszakában a felada­tok diktálta időközökben ül össze, figyelembe véve ter­mészetesen az alkotmány előírásait, miszerint az or­szággyűlés évenként leg­alább két ülésszakot tart, így nagyobbak lesznek a két ülésszak közötti idősza­kok, s fontos, hogy a kép­viselők az országgyűlés és a választókerület közötti összekötő kapocsként továb­bítsák a véleményeket, a ja­vaslatokat. Az országgyűlés újjáválasztásakor kiváló le­hetőséget kaptak erre a so­mogyi képviselők, hiszen kö­zülük heten tevékenykedhet­nek hat bizottságban. Talán azért is, hogy jobban meg­ismerjék munkájuknak ezt az oldalát, érdemes felsorol­ni a bizottságokat a bennük tevékenykedő somogyiakkal : honvédelmi bizottság (Si­mon Ernő né); jogi, igazgatá­si és igazságügyi (Szokola Károlyné dr.), ő egyébként az országgyűlés egyik jegy­zője is); kereskedelmi (Rad­nóti László), kulturális (dr. Guba Sándor), szociális és egészségügyi (Klenovics Im­re, Kosztolánczi Jánosné), s végül a terv- és költségveté­si bizottság (Klabuzai Mik­lós). A háztáji gazdaságok kis­gép-, eszköz- és felszerelés- vásárlásának megkönnyíté­sére az Agrotröszt és az OTP megállapodást kötött: ennek értelmében a kistermelők la­kóhelyi korlátozás nélkül bármely Agroker vállalatnál megvásárolhatják a kisgépe­ket, a hazai és a szocialista importból beszerzett kistrak- torokat, berendezéseket, fel­szereléseket, kazánokat, csö­veket, a fóliát és azi egyéb árukat, például a műtrágyát, növényvédő szert. A mező- gazdasági kisgépek vásárlása esetén, a vételár 80 százalé­kára, de legfeljebb 50 ezer forintig adnak kölcsönt. A berendezések, a felszerelések es a mezőgazdasági termelés hez szükséges egyéb áruk vá­sárlásakor általában 15 ezei forintig terjedhet a kölcsön mértéke. Ha a vásárló ter­meltetési szerződéssel rendel­kezik. az, igénybe vehető köl­csön felső hatara 35 ezer fo­rint lehel. A kormány sokirányú se­gítséget vár az országgyűlés­től és bizottságaitól, a kép­viselőktől a most következő öt évben. Ez azt a követel­ményt állítja a somogyiak elé is, hogy fokozzák a két ülésszak .közöttj tevékenysé­güket. Bizonyos, hogy min­den képviselő már most számtalan meghívást kap a tanácsoktól, a népfrontbi- zottságoktól. Ha jól válogat­nak. akkor olyan fórumokon vehetnek reszt, melyeken a legtöbb használható informá­ciót szerezhetik he, á való­ban érdekes társadalmi kér­désekben tájékozódhatnak. Enélküt nem állhatnak helyt a bizottságokban sem. Természetesen minden le­hetősége megvan rá, hogy bármelyik képviselő ott le­gyen egy-egy bizottság ülé­sén, amikor valamilyen őt érdeklő témát tárgyal meg. A programok gazdagok, egy­re több á vidékre, különfé­le intézményekbe kihelyezett 1937-ben a Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet új üzemegységet telepített Fo­nyódra. Nagy volt akkor a lelkesedés, hiszen több mint másfélszázan dolgozhattak a Balaton-parti nagyközség akkor egyetlen korszerűnek mondható ipari üzemében. Az idegenforgalom még szárnyait bontogatta, a szo­bák kiadásából legföljebb tisztes zsebpénzre lehetett szert tenni. Azóta a helyzet sokat vál­tozott. György Béláné fél- műszakos részlegvezető vic­cesen ázt mondja : —- Hogy kilegyen a húsz fő, a házőrző kutyánkat is bele kell számolni a létszám­ba. A két munkaterem, lát- hatja-hallhatja: szinte kong az ürességtől. Ehhez, azt hiszem, nem kell bővebb magyarázat. Mutatja is: — Innen gyes-re mentek, amott táppénzen vannak; a Julis meg kiszaladt a pos­tára. Ettől függetlenül: a tervünket mindig derekasan teljesítjük, A napokban is mintegy ötszáz kis fonott asztalt szállítunk nyugati megrendelésre... — Melyik termékből ké­szül a legtöbb Fonyódon? — Kis fotelokból majd­nem ezerháromszázat gyár­tottunk eddig. Az évi ter­vünk 10—12 ezer darab. Ezt az idén is teljesíteni tud­A mezőgazdasági kölcsön kamata általában évi 8 szá­zalék. Ha a vásárló termelé­si szerződéssel rendelkezik, a kamat elbírálása kedvezőbb; ilyenkor az OTP évi 6 száza­lékos kamatot számít fel. Az Agroker vállalatok egy­szerűbb ügyintézéssel segítik elő — az áruvásárlási kői* csonök ügyintézésével azonos módon — a kölcsön folyósí­tását és a vásárlást. A kivá­lasztott árut a kölcsön folyó: sitásának feltételeihez kötött kötelezvények aláírása és a meghatározott pénzösszeg helyszínen történő befizetése után azonnal átveheti a vá­sárló az Agroker vállalat te­lephelyén. A vállalatok kis­gépekre és egyéb berendezé­sekre előjegyzéseket is föl­vesznek, s a szállítási határ­időről a vásárlót értesítik. A megállapodás szerint az >TP vállalta, hogy a mező­gazdasági kölcsönkérelmei ' előnyben reazasrti, , ülés is. A marcali képviselő- asszony például. már most azt tervezi, hogy gyakori vendeg lesz a kulturális bi­zottság ülésein. A jó bizottsági munkát a megyei szervek elsősorban azzal segíthetik, hogy az ülésre készülő képviselőnek minden tájékoztatást meg­adnak a témában, jelzik, hogy egy-egy törvény vég­rehajtásában milyen gondo­kat észleltek, miben érett meg az idő a módosításra. A majd megalakuló megyei képviselőcsoport ugyancsak sokat tehet azért, hogy min­denki rendszeresen * számot adhasson tapasztalatairól. tájékoztathassa társait, az ál­landó bizotságok munkájá­ról, az ott kifejtett tevé­kenységről. Ez a jó módszer nem ismeretlen, hiszen a múlt év végén már napi­rendre tűztek egyszer egy tapasztalatcserét. juk, a létszámgondok elle­nére. — Miért mennek el innen az emberek? — Nézze; nemi fehérköpe­nyes munka. És főképp nein könnyű. A férfiembert ic próbára teszi. Szomszédunk az Izzó, odébb a kesztyűgyár, az üdü­lő, és a Balaton-part. Dol­gozóik — egy kivételével — törzsgárdatagok, kipróbált emberek. Csak azért nem mennek el. mert megszok­ták és évek során meg is szerették ezt a munkahelyet. Utánpótlás azonban már nincs. — Ügy tudom, a kis bú­torok készítésén kívül_£eg- lalkoznak demizsonők béto- násával is. — Igen. mintegy ' öt—hat­száz darabot fonunk újra évente. Legnagyobb megren­delőnk a Likőripari Vállalat: győri, szombathelyi és nagy- kanizsai telephelyéről kap­juk a »lerobbant füleseket*. A nyári Bálaton-partom keresett cikk a fojtott ko­sár, egy-egy szép szennyes­ládáért pedig több száz fo­rintot is ad a vásárló. A. székeket és a különböző fo­nott virágtartókat is kere­sik. Nem termelhetnének az itteni piacra is? — Lenne rá Igény, de a kapacitás nem engedi. Fő­képp a munkaerő szab ha­tárt ennek. Kevesen vannak, de nem sajnálj ált az erőt meg az időt, ha olyan társadalmi munka adódik, mint ami­lyenre a közelmúltban is kérték őket. Az ordacsehi óvodából telefonáltak, hogy ki kellene javítani a gyere­kek . tíz tönkrement kis fo­teljét. Hasonló segítséget a fonyódi óvodánál is nyúj­tottak már, — Dolgozóink — sokan közülük maguk is kisgyer­mekes anyák — nagyon szí­vesen tesznek eleget az ilyen és ehhez hasonló föl­kéréseknek — mondja . Györgync. — Mennyit keres egy-egy dolgozó? — A szorgalmasabba 2800—3000 forint között, de ha nagyon igyekszik, még többet. — Hogyan tervezik jövő­jüket ezen a munkahelyen? — Nagyon nehéz kérdés; akik most itt vagyunk, ma­radni akarunk. Szeretnénk, ha ezt a szintet tarthatnánk. Az alapanyag is egyre drá­gul — száz kiló hántolt vessző például kétezer fo­rintba kerül —, s a tovább­lépés csak álom. Jó lenne, ha legalább a »mát* kon­zerválhatnánk .. K. 7* Megkönnyítették a mezőgazdasági kisgépek vásárlását Lajos Géz* Sorvadó üzemegység „Létszámban a kutya is...”

Next

/
Thumbnails
Contents