Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-04 / 155. szám

Energia ~ múlt, jelen és...? Atom — nemek és igenek A világ első atomerőmű­vét 1954-ben helyezték üzem­be a szovjetu ni óbeli Ob* nyinszkbam. Ennek teljesít­ménye 5 megawatt volt, s ha ezt összehasonlítjuk azzal, hogy 1967-ben a világ kü­lönböző országaiban működő atomerőművek összes kapa­citása tízezer, napjainkban pedig több mint százezer me­gawatt, akkor egyértelműnek mondható az atom karrierje. S ebben a számban még nincs benne az a mintegy kétszázezer megawattnyi ka­pacitás, melyet — közte a paksi atomerőmű 440 mega­wattos blokkja is — most terveznek, illetve építenek. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség adatai szerint két evvel ezelőtt atomerőművek szolgáltatták a villamosener­gia .22 százalékát Belgium­ban és Svédországban, míg -Svájcban 17, az USA-ban 11, Kanadában, Angliában és 'ranciaországban pedig 10 izázalék körül van ez az arány. Az atom — a számokból is kiderül — egyre jelentősebb '.elyet követel magának a il-ág energiatermelésében. •Iindezzel együtt, a fej- : ídés lassúbb, mint amit a -:orábbi előrejelzések alap­ján várni lehetett volna. Az utóbbi években — s ez is közrejátszott ebben — felerő­södtek a viták az atomener­gia felhasználásáról: az atom a tudósok, a szakemberek mellett a nagyközönséget is egyre inkább foglalkoztatja. Népszavazások döntöttek atomerőműveik építéséről és beállításáról, a vita . egyre hevesebbé, szenvedélyesebbé vált, s egyes országokban szinte népmozgalommá nőtt az atomellenes hangulat. A viták különösen egy-egy — atomerőműben bekövetke­zett — »-baleset« után vál­nak élesekké, ilyen volt pél­dául két évvel ezelőtt az egyesült államokbeli Hárris- burg közelébe^5 lé-éő atom­erőmű meghibásodása. Ez azonban nem az atomerőmű szükségszerű *jfeléjárójá : a vizsgálatok megmutatták, hogy a telepen a legelemibb biztonsági szabályokat sem tartották be. (Egyébként en­nél a nagy pánikot kiváltó eseménynél a lakosságot ért sugárdózis kevesebb mint egyharmada volt annak a mennyiségnek, mint ami egy orvosi mellkasröhtgennél éri az embert.) * Mindezek az atomellem.es megmozdulások — melyek mögött nem egy esetben ej- térő politikai érdekek húzód­nak — sem tudják megállí­tani az atomenergia térnye­rését. Az atomerőművek tel­jesítményének növekedésé­vel és a berendezések kor­szerűm lsével egyre csökken­tek az atomerőművek beru­házási költségei, s míg ez ré­gebben háromszorosa volt az oíajerőművekénék, jelenleg ez az arány már csak másfél- szeres. S ha mindehhez fi­gyelembe vesszük az egyre emelkedő olajárakat, az így termelt atomenergia ma már nem drágább, mint amit a hagyományos erőművekben állítanak elő. Esetleg valami más...? Ha energiajövőnkről esik szó, a tudósok körében rög­tön heves vita robban ki ar­ról, hogy az »egyéb-» ener­giaforrások közül melyik lesz a legjelentősebb. Van­nak, akik a napenergiára es­küsznek, mások a szél ere­jére, megint mások a hul­lámerőművekre. Vagyis, ha az »egyéb« energiaforrások­ról kívánnának pontos képet adni, szinte a lehetetlenre vállalkoznánk. Annál is inkább, mert például a napenergiával kap­csolatban sokan mindjárt felemlegetik a kis teljesít­ménysűrűséget, a hatalmas beruházási költségeket. Min­denesetre már folynak kísér­letek a napelemekkel történő áramtermelésre, az Egyesült Államokban az ezredforduló­ra azonban még Így is a tel­jes szükséglet egyetlen szá­zalékát fogják fedezni ily módon. Ahhoz ugyanis, hogy a szükséges erőmükapacitást megteremtsék, tíz éven ke­resztül egy-két milliárd dol­lárnyi beruházásra volna szü leség. Ennek ellenére a vállalkozó kedv nem hagyott alább. Kísérleti jelleggel Ausztráliában már üzemel egy napenergiával működő villanypásztor, Amerikában autó; a Nemzetközi Szab­ványügyi Hivatal 30 ország közreműködésével hozzákez­dett egy központi műszaki napenergia-bázis kialakítá­sához, az amerikai Boeing cég pedig előállt a naperő­művek 1 terveivel. Hasonló kísérletek folynak a szél­Tanácskozás a gabonáról Nagy az érdeklődés az új fajták iránt Gabonafélék fajtabemu­tatójával egybekötött tanács­kozást szervezett a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya,, a MAE Somogy megyei Szervezeté­nek növénytermesztési szak­osztálya, a Termelőszövetke­zetek Területi Szövetsége, a babarc—bolyi növényter­mesztési rendszer, a KITE termelési rendszer, az Or­szágos Mezőgazdasági Fajta­kísérleti Intézet fajtakísérle­ti állomása és a Kapostáj Termelőszövetkezet. A ta­nácskozást a kaposvári faj­ta kísérleti állomáson tartot­ták. Mikié Vilmos, a megyei tanács osztályvezető-helyet­tese megnyitójában mező- gazdaságunk és főként gabo­natermesztésünk időszerű kérdéseiről beszélt. — Megyénk mezőgazdasá­gi üzemei több mint kilenc­venezer hektáron, a szántó­terület harmincnégy száza­lékán, termesztenék kalászos gabonát — mondta. — A ka­lászosok 78 százaléka búza — az indokoltnál kisebb a takarmánygabonák és a rozs területi aránya. A búzater­mesztés eredményei évről- évre szépen javultak. A ta­valyi gyengébb ev után az idén újra az 1978-ashoz ha­sonló jó termésre számítha­tunk, amelyben a gépesíté­sen, a tápanyag-utánpótlá­son és a növényvédelmen kí­vül jelentős szerepet játszot­tak 8 nagy termőképességű fájták is. Az üzemek felis­merték a fajiakban rejlő termésnövelő lehetőségeket, ezt bizonyítja a 63 százalé­kos vetőmag-felújítási há­nyad is. Nőtt a korai fajták aránya, a takarmánybúzák rovására emelkedett a minő­ségi búzák termőterülete. Ezután dr. Szabó Miklós, arz Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet tudo­mányos osztályvezetője be­szélt a búzatermelés idősze­rű Itérdéseiről. Elmondta, hogy a búzafajták termőké­pességében rejlő lehetősége­get még hetven százalékban sem tudtuk kihasználni or­szágosan. Az intézetben fo­lyó kísérletek alapján érté­kelte az egyes búzafajták jó és. rossz tulajdonságait, tél­állóságát. szárazságtűrését, termő- és ellenállóképessé- gét. Az intézet ajánlásokat is tesz bizonyos fajtaarányok kialakítására, de dr. Szabó Miklós felhívta a figyelmet a területi sajátosságok rend­kívüli fontosságára. A ter­mőhelyi adottságok egészen más szerkezetet követelnek, mint az országos átlag. Az idei tanácskozásra a vártnál jóval több mezőgaz­dasági szakember gyűlt ösz- "sze. Igen nagy az érdeklődés az új fajták iránt. Ezt a konzultáción elhangzott hoz­zászólások is bizonyítják. A vita után dr. Szabó Miklós vezetésével a kisparcellás kí­sérleteket tekintették meg, majd dr. Klie Csaba, a Ka­postáj Tsz termelési főmér­nöke mutatta be a nagypar- cellas fajtakísérleteket. M. E. energiával és a föld melegé­vel is. A szakemberek becs­lése szerint bolygónk belse­jében egymilliószor több energia van felhalmozva, mint amennyit ismert szén-, kőolaj- és földgáztartalékunk tartalmaz. A föld melegét napjainkban ott tudják hasz­nosítani, ahol a vulkáni je­lenségeken kívül a mélység­ben elegendő víz is található, és a forró kőzet vízáteresztő. Az igy nyert gőzt jelenleg négy nagyobb erőmű alkal­mazza elektromos energia előállítására: Észak-Karoli­nában egy 412 megawattos, az olaszországi Toszkánában egy 39ú megawattos, Üj-Zé- landon egy 290 megawattos és Ész^k-Mexikóban egy 75 megawattos. Ukrán tudósok szerint a növényekből nyerhető hidro­gén nemsokára a benzin ve- télytársa lehet. Különleges üvegházakban hermetikusan elzárt térségben moszatokat termesztenék. Ezek a pará­nyi élőlények a napsugár ha­tására hidrogént választanak ki. Ezt fémmel egyesítik, s az így nyert egy köbcentimé­ternyi hibrid egy gépkocsihoz 400—500 kilométeres útra elegendő üzemanyag. A tan­kolás az elképzelések szerint úgy történik majd, hogy az autósok egy kis méretű fém- lamellát kapnak az üzem­anyagtöltő állomáson, ame­lyet azután elhelyeznek a motor speciális részében. Fölmelegedéskor kiszabadul a hidrogén: indulhat az autó. Szakemberek azt is kiszá­mították, hogy a repülőgép új hajtóanyagának bevezeté­sét 2010-re, az atommeghaj­tású gépkocsik korszakának kezdetét pedig 2050-re vár­hatjuk. A hidrogénnek, mint hajtóanyagnak az elterjedé­sét 2030-ra jósolják, míg a nagyobb, épületek napener­giával történő klimátizálását az ezredfordulótól valószínű­sítik. 39 millió forintért Jó ivóvizet kap Szabadi és Siéjut A lakossági igények kielé­gítésére tavaly úgy döntött a Balatonszabadi Községi Közös Tanács, hogy csatla­kozik a Siófoki Csatorna- és Vízműtársulathoz, és Bala- tonszabadát meg Siójutot fo­kozatosan rákapcsolják a re­gionális vízmű hálózatára: A térségben jóformán csak a helyi November 7. Terme­lőszövetkezet két mély fúrá- sú kútja adott egészséges ivóvizet, ebből viszont a két község több mint háromezer lakója alig részesülhetett. A tanács megbízásából a siófoki társulat végzi azösz- szesen 39 millió forint érté­kű beruházás lebonyolítását, a DRW pedig a kivitelezé­sét. A befejezett szakaszo­kat fokozatosan átadják, így BalaWiszabadi egy részén már jó ivóvizet fogyaszthat­nak, s úgy tervezik, hogy jövőre mindkét községben befejeződik az építés. A be­ruházás három éve alatt a 39 milliós forintos költség­ből a termelőszövetkezet 7,5 milliót, az Országos Vízügyi Hivatal 5 milliót, a megyei tanács 1,5 milliót vállalt ma­gára, a többit a lakosság sa­ját hozzáj árulása teszi ki: telkenként 14 500 forint jut. A feltört járdák helyreállí­tását és a fásítást a szaba­diak meg a siójutiak társa­dalmi munkában végzik. A November 7. Termelő- szövetkezet területén, a Dó- zsa-majorná) folynak a ké­pen látható munkák : össze­szerelik a hidroglohuszt, melyet a tervek szerint szep­temberben állítanak föl. Kérdőív a fiataloknak Több a vonzó program Segítik a beilleszkedést Az ifjúság munkáját, a KISZ tevékenységét is ele­mezte a Kaposvári Ruha­gyár pártértekezlete feb­ruárban. A feladattervben szerepel, hogy javítani, kell a KISZ szervezettségét a kaposvári központban és a taszári telepen. — Fontosnak tartjuk, hogy változtassunk a jelenlegi helyzeten — mondta dr. Tóth Miklós, a gyár pártbizottsá­gának új titkára. Így a vég­rehajtó bizottság most meg­tárgyalta ezt a témát, s meg­jelölte a tennivalókat. r Uj üzemcsarnok A Csepel Autógyár szeghalmi gyárában befejezés előtt áll az új, ötezer-négyszáz négyzetméter alapterületű, háromha­jós üzemcsarnok szerelése. Jármüalvázakat, a kis sorozatú autóbuszok alvázait, jármű-vasszerkezeteket, szerelvényeket, alkatrészeket gyártanak majd itt. Egyik részében már a második tclcv elején megkezdődik a termelés. Az üzemcsar­nokkal egyidőben uj kazanbázzal, szociális épülettel és kesébb uj íeetouzemiuu! is bővül a gyár. Érdekes képet mutat a statisztika. Kaposváron és Taszáron kilencszáz a har­minc éven aluli. Háromszáz­negyven nő gyermekgondo­zási segélyen van. A fiata­lok közül százheten a mun­kahelyükön, nyolcvanötén pedig a lakóhelyükön tevé­kenykednek az ifjúsági sző« vétségben. — A szervezettség évek óta ilyen, éppen ezért volt indokolt, hogy foglalkozzunk a témával. Azt a célt tűztük magunk elé, hogy bevonjuk a fiatalokat a közéletbe. Mindenképpen építeni sze­retnénk rájuk. S ehhez fon­tos, hogy a mostaninál töb­ben legyenek a KISZ tag­jai, szervezett keretek között dolgozzanak. Jó módszert választottak, amikor kérdőíveket adtak ki a harminc éven aluli fiatalok­nak. Így pontos képet kap­nak arról, hogy ki hol KISZ-tag, ha nem az, ak­kor van-e igénye rá. Vá­laszt várnak arra, hogy be­lépne-e a KISZ-be. A fölmé­résre a KISZ-szervezetek vállalkoztak, munkájukat a KISZ-bizottság titkára irá­nyítja. ő most lett az üzemi párt vb-tagja. A kérdőíven az is szerepel, hogy az adat­szolgáltató milyet), más moz­galomban — így például a szocialista brigádmozgalom­ban — vesz részt. S ez nem véletlen: a KISZ szervezett­ségének javításában a bri­gádok jó irányba ösztönző szellemére is szeretnénk tá­maszkodni. — Azt hiszem,. hogy sokat lendít az ügyön az új mód­szerek alkalmazása — ma­gyarázta a pártbizottság tit­kára. — Az ősz óta növel­tük az olyan KlSZ-rendez- vények számát, amelyek jobban vonzzák a fiatalokat. így voltak vetélkedők díja­zással. A rendezvényeket diszkóval is összekötöttük. Egész jói sikerültek. Ügy látom, hogy egy kicsit már lehet támaszkodni a fiata­lokra . . . Most ott kell kez­deni, mi érdekli őket, aztár. szép lassan más irányba is terelhetjük az érdeklődést, a munkát. Ezért szervezünk sportrendezvényeket, mert igénylik és szeretik, különö­sen az asztaliteniszt. Volt olyan verseny, hogy ölve ^ nen vettek részt rajta. Az igazsághoz tartozik, hogy a kilépések, a gyes-ek, a férjhez menés miatt nem emelkedik a taglétszám. Per­sze, hasokkal folyamatosabb, tervszerűbb lett volna a KISZ-tagfölvétel, akkor más­képpen alakulhatott volna már eddig is a helyzet. A végrehajtó bizottság a párt- szervezetek révén ebben kí­ván most segíteni a fiatalok­nak. Ha jobban odafigyelnek azokra, akik leszerelnek a katonaságtól, visszajönnek a gyermekgondozás! segély­ről, már növekedhet a tag­létszám. A KISZ öt év alatt tizen kilenc fiatalt ajánlott párt­tagnak. A munkásfiatalok fölvétele a KISZ-be, majd kommunistává nevelése a jövőben is fontos az után­pótlás szempontjából. . Érti és tudja ezt a gyár pártbizott­sága, ezért nem sajnálja sem az időt, sem a fáradsá­got most, amikor változtat­ni kívánnak a jelenleKi helyzeten. — Külön foglalkoztunk a harmadéves ipari tanulók helyzetével. Amikor leteszik a vizsgát — nálunk harmin­cán vizsgáztak az idén —, be kell illeszkedniük a kis munkahelyi közösségbe, meg kell tanulniuk a szalagsze­rű munkát a gyakorlatban. Ez sokkal könnyebb volna — nem beszélve a mozgalmi életről —, ha tanulmányaik utolsó évében a gyárban vol­nának KISZ-tagok, nem pe­dig az iskolában. Most ezt is szeretnénk véglegesen ren­dezni, ha van rá lehetőség. A ruhagyári pártbizottság példáját, máshol is érdemes- követni. hiszen nem az egyetlen munkahely Kapos­váron, ahol kevés fiatal tag­ja a KISZ-nek. Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents