Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

*■ ■•'«■WLL* JL!* függ. «*k Mefltt pedig igencsak jelentős az eltérés, örven­detes fejlődés van viszont * csaladokkal való kapcsolatok tartalmában. A szülők több­ségé szívesen fogadja a gye­rekeket őrsi foglalkozásra, komolyan veszi az ebben vállalt nevelési szerepét. Kertépsné Nezdei Valéria: — A társadalmi kapcsolatok alakulása jórészt a helyi pártszervek és a pedagógus pártszervezetek kapcsolatá­tól, illetve irányító-szervező munkájától függ. A megyei áttekintés is azt mutatja: tartalmasabbá, gazdagabbá, változatosabbá vált a csapa­tok, illetve a társadalmi- gazdasági szemek, valamint a - szülők kapcsolata. A KISZ-szervezetekről azon­ban ez nem mondható el. Igaz, megyénkben csupán négy csapatnál nincs patro­náló KISZ-szérvezet, de az együttműködés, a segítés po­litikai tartalmával nem le­hetünk elégedettek. És azzal sem. ahogyan segítik az út­törők KISZ-be való átmene­tét. Sajnos, a csoportok többségénél csak alkalman­ként segítő ifivezető tevé­kenykedik. Példásan rend­szeres és sokoldalú kapcso­latot szerveztek meg a ka­posvári járásban. Kedvezően hatott a testvérkapcsolatok­ra. hogy ma már húsz okta­tási intézményben működik pedagógus. KISZ-szervezet, melynek tagjai KlSZ-megbí- za táskán t végeznek úttörő­vezetői munkát Végül hadd jegyezzem meg, hogy gyü­mölcsöző együttműködésben dolgozik a szövetség a taná­csi és több'társadalmi szer­vezettel, mozgalommal, és jelentős segítséget kap a pe­dagogue pártszervezetektől, illetve csoportoktól — Fontos szerepük t'a» az úttöröszervezetekvek fl. tin­tátok öntevékenységének ki­bontakoztatásában és fejlesz- tésében. Hogyan felelnek meg ennek n csapatok, a 'rajok, az őrsök, figyelembe véve a központi programok vég­rehajtásának ____köte lezettsé' g ét? Hogyon tölti b« az életkori sajátosságokhoz iga­zodó nevelési szerepéi az úttörőmozgalom Somogy­bán? Miként segítik szociálisa személyiség fejlesztését programjai, tartalmi munkája formailag változatos tevé­kenysége? E kérdésekről beszélgettünk Farkas Imréné lábodi, Monyok Jánosné kadarkúti, Bakó Béla somogy- sámsoni csapatvezetővel, Horváth Lászlóné sárdi csa­patvezető-helyettessel, Kertészné Nezdei Valéria me­gyei úttörőtitkárral és Teremi Józseffel, a fonyódligeti ifjúsági úttörőtábor vezetőjével. Szerkesztőségünket Paál László képviselte. a tanulók érdeklődéséhez, gondolat- és érzelmi világá­hoz. Jó néhány csapatban tapasztaltam, hogy több a já­tékos megoldás, és az elő­készítés is tervszerűbb. Na­gyobb gondot fordítanak az úttörőtanácok a rendezvé- nyék értékelésére. Bakó Béla: — Annyiban én is megerősítem ezt, hogy a jogos nemzeti büszkeség, a tágabb és a szőkébb haza szeretete erősödött, és ez az érzés észrevehetően áthatja a megemlékezeseket, az ün­nepségeket. Kertészné Nezdei Valéria: — A megyei elnökség álta­lánosított tapasztalata szerint — amelyben persze kedve­zőtlen és követendően pél­dás munka összegeződik — rinrválh lászlóné: — Ne­kem is hasonló a tapaszta­latom. 17 éves pedagógus- munkam »arán igen • sok anyagi és rvevelési segítséget kaptam a munkáscsaladofc- tól. Teremi József: — Amíg tanítottam, magam is sokat tanultam az ügyes kezú, a természetet kitűnően ismerő apáktól, akik szívesen jöttek velünk táborozni, túrázni. Sajnos a KISZ-írzeevezetek segítőkés őségéről nem tudok jó véleményt mondánk Per­sze vannak kivételek. Én például segítséget kaptám a szuloki, illetve a fonyódlige­ti tábor építésében az orda­csehi KISZ-esektől. De mit is lehet várni olyan nagy­községi KlSZ-szerveaettól, — f-fopt/rm ttmlnália a x:creezeti élet — az összc- ] vételek, a foglalkozások, a rendezvények, a megemle* knzések sfb. — a mozgalom általános feladatait? Miként ítélik meg ezek szinvönalat, alkalmazott formáit? Horváth lősz] óné: — Ez mindenekelőtt a csapatveze­tőtől függ. E tekintetben je­lentősek az eltérések. Az azonban általános panasz, hogy igen sok az adminiszt­ráció a mozgalomban, túl­zott figyelmet kap az írás­beliség, a tevékenység rög­zítése. Kevesebb idő és 0 MOZGALOM ELSŐ LÉPCSŐI energia Jot a sokat hiányolt romantikus, játékos ötletek kimunkálására és megvaló­sítására. Baké BAs: — As sédből igény a moegaloni pedagó­gus vezetői körében is ész­revehetően csökkent. Bőnek okai a nevelők túlzott meg­terhelésében éa a tanulók el­foglaltságában keresendők. Farkas Imréné: — Ez a mi járásunkban is gondot okoz. Akárcsak az elburjánzott adminisztráció. Például a különböző versenyekre vin­ni kell a rajnaplót, amely­nek: vezetése, külső képe so­kat nyom a latban. Pedig a folyamatos, sokrétű úttörő­munkát aligha lehet bemu­tatni egy naplóval. Teremi József: — ín fél­tem a mozgalmat. A jelen­legi raj vezetői gárdával aligha lehet megoldani a növekvő feladatokat Lelke­síteni ugyanis csak az tud, aki maga is képes lelkesedni mindazokért a célokért, me­lyeket a gyerekekkel együtt tűznek ki. Másrészt a csa­patvezetőik jelentések, prog­ramok és határidők szárítá­sában élnek, és ez a rajve­zetők munkájára is hatással van. Ugyanakkor a nevelő­ket. sokféle más iskolai ten­nivaló, értekezlet, továbbkép­zés stb. köti le, ami elvon­ja energiájukat a nevelés hétköznapi tennivalóitól, így kényelmesebbnek látszik, ha a látványos eredmények érdekében csak a gyerekek egy vékonyabb rétegét fog­lalkoztatják, őket viszont alaposan elhalmozzák meg­bízatásokkal, szakköri mun­kával, tisztségekkel. Ami az ünnepségek színvonalat ille­ti, pekem nagyon kedvezőt­len a tapasztalatom. A ta­nulók körében életkori sajá­tosságuknak megfelelően ál­talában nem sikerül tudato­sítani egy-égy évforduló, nemzeti ünnep jelentőségét., Mán,vök Jánosné: — Én pedig éppen azt tapasztal­tam. hogy az utóbbi időben emelkedett, az ünnepségek színvonala, közelebb került a csapatok az évfordulókhoz, a történelmi eseményekhez kapcsolódva egyre jobban megismerik az események politikai jelentőségét. így kedvező hatást értek el a jelentős évfordulók tisztele­tére rendezett országos játé­kok, vagy a három nemze­dék évmként ismétlődő tá­plálkozó >a, a gyermekév ese­ményei és a felszabadulási évforduló ünnepségei. Azt viszont én is elismerem, hogy kevesebb Írásbeliséggel ugyancsak el lehet végezni a mozgalmi munkát,, és első­sorban a folyamatot, vala­mint az eredményt kell vizsgálnunk. — áfflgmneft tm fát* jj mozgalom társadalmi kap­csolatait? Hogyan »építik rl~ érésében a KISZ-szerveze- tek, a szülők és más közös­ségek? Rakó Béla: — Az utóbbi egy-nrásfél évtizedet három szakaszra osztanám. Az elsőt az jellemezte, hogy rendre megkötöttük az együttműkö­dési szerződéseket, de ennél sokkal több nem történt. Ezt követte a gazdasági szervek és a szülők anyagi segítsé­gének fellendülése. Két-há- rom éve pedig kiszélesedett és formailag is változatossá vált mind a családi ház, mind a szocialista brigádok segítőkészsége. Nálunk pél­dául a 24 őrsből 12-nek van valóságos patronáló munka­helyi közössége, amelynek tagjai ott vannak minden jelentős úttörő-megmozdu­láson. A szülőknél azt ta­pasztaltam, hogy elsősorban az értelmiségi családok fog­lalkoznak szívesen a mozga­lommal. hiányok Jánosnc: — Érde­kes, nálunk viszont főként a fizikai dolgozókra. » szak­munkás szülőkre számíthat a csapat. amelynek titkára nem töl­tötte be a 15. életévét. Per­sze, ez az út nem ilyen egyszerű, hiszen, figyelembe kell vennünk a községek adottságait, azt, hogy a fia­talok a közeli városokba jár­nak iskolába, dolgozni, és alig jut idejük rendszeres mozgalmi munkára. Ráadá­sul jó néhány iskolában nem ismerik el KlSZ-tevékeny- ségként az otthon vállalt szerepet. Bakó Béla: — Nékem ked­vezőbb a tapasztalatom. Ná- lumk inkább az a baj, hogy csak lányok hajlandók hoz­zánk visszajönni. Nem tu­dom, az egykor úttörőként aktív fiúk miért zárkóznak el hívásunk elől. Horváth Lászlóné: — ín is azt tapasztaltam, hogy a középiskolásoknak jut ide­jük régi iskolájukban K1SZ- megbízatásként munkát vé­gezni. Hozzánk jönnek is az if isták. Farkas Imréné: — A moz­galom társadalmi kapcsola­tai jó irányba fejlődnek, legalábbis ezt tapasztaltam a nagyatádi járásban. Szívesen segítenek munkával és köz­vetlenül a nevelési tevé- kénységben is az ipari üze­mek, a tsz-ek, az állami gaz­daságok és a honvédség kö­zösséged. A KISZ-támogatás Horváth lászlóné: — Saj­nos, inkább az öntevékeny­ség hiányáról, elsorvadásá­ról beszélhetünk. A csapa­tokhoz ugyan jó néhány köz­ponti program érkezik, me­lyeket azonban változtatás nélkül veszünk át, figyelmen kívül hagyva a helyi igénye­ket és sajátosságokat. A gyerekek alig, vagy egyálta­lán nem találják helyüket a feladatözönben. Teremi József: — A csa­patoknak erkölcsi kötelessé­gük részt venni minden já­rási rendezvényen, ha van rá alkalmai csoportjuk, egyéni résztvevőjük, ha nincs. Farkas Imréné: — Igen, ás aszerint ítélik meg a csapatok munkáját/ hogy mindenbe beneveznek-e. Ak­kor is, ha semmi esélyük sincs. Szóval eseményekben, rendezvényekben gondol­kodunk, és így gyakran el­sikkad a folyamatos nevelő­munka. Pedig a gyerekek éppen a táborban bizonyí­tották be, hogy tudnak ön­állóan tervezni, szervezni. Meglepően ötletes rajműsort szerkesztettek, mindenféle nevelői segítség nélkül. Teremi József: — Igen, a táborban erre van idő. De a tanévben aligha marad energiájuk a töprengésre, a szervezésre. A nevelőkről nem is szólva. Mert szüksé­gük van a pedagógiai segít­ségre, ami persze nem lehet részletes meghatározója egy programnak. Inkább az el­lenőrzésre és az értékelésre kelj több figyelmet fordíta­ni, ami nem mond ellent az öntevékenységnek. Ellenke­zőleg. Kertészné Nezdei Valeria: — Szerintem — a jelzett gondokat figyelembe véve — jól érzik magukat csapa­tainkban a kisdobosok és az Úttörők, s szívesen végre­hajtják a központi progra­mokat. Az igaz, hogy a fe­lülről indított akciókat a je­lenleginél változatosabban, a helyi körülményeket, adottságokat gondosabban mérlegelve is meg lehetne szervezni. Mégpedig úgy, hogy az országos taftalmi feladatok egymástól igen­csak eltérő módszerekkel, formákban és eszközökkel valósuljanak meg Ezt sze­retné támogatni a megyei elnökség is. — Az úttörőmozgalont ar- rn is szolgál, hogy szervezze a gyermekek társadalmi~ lag hasznos munkáját, mea- felelő kereteket biztosi - s ■ m közösségi, közéleti tévé kény - ségük gyakorlásához. Ho­gyan teljesíti e feladatát 3 mozgalom? Mányok Jánosné: — Há­lunk a gyerekek szívesen végeznek fizikai munkát, persze én csak a falusiakról beszélek. Ott ugyanis a szü­lök jó példát mutatnak szorr galmukkal. Nemcsak otthon, a ház körüli munkák vég­zésében, hanem közhasznú tevékenységben is. — Farkas Imréné: — Igen. Például együtt dolgoznak a gyerekek a felnőttekkel a falunapokon vagy más tár­sadalmi megmozdulásokon. Azt azonban én sem értem, hogyan zuhan le ez a kész- . ség néhány év múlva, a KISZ-korba érve.- Kertészné Nezdei Valéria: — Még előbb. Nemrég jár­tam a kunfehértói építőtá­borban, ahol most végzett nyolcadikosok is dolgoznak Somogy ból. Nagyon kedve­zőtlen tapasztalatokat sze­reztem a középiskolába in­dulók helytállásáról, ponto­sabban ennek hiányáról. Né- hányan haza is jöttek, nem bírván a -nehéz« munkát, amely pedig a legkönnyeb­bek közé tartozik :, meggyet szedtek. 'Horváth Lászlóné: — Ezek szerint még sincs olyan rendben minden a munkára nevelésünk körül, ha a 12— 12 evesek szorgalmával úgy- ahogv elégedettek -lehetünk is. Ügy látszik, nem elég tartós az itt elért hatás. Mányok Jánosné: — Amt a kérdés további részét il­leti: mi te nyilván más csa­patok IS wm előtt tartjuk a politikai .teveles' feladatait, és igyekszünk ezt mennél játékosabban megoldani. Persze nem mindig sikerül. Bakó Béla: :— A közéleti- ség legfőbb iskolái minde­nütt a kiscsoportok. Az út­törőknél ezt « szerepet töl­tik be az őrsök. A baj ott van, hogy a legkisebb egy­ségek vezetőit sem tudjuk célszerűen kiválásztani. óán- kai tapasztalat szerint első helyen áll a kiválasztásnál a tanulmányi eredmény Pedig nem biztos, hogy az osztály három legjobb tanulója egy­ben alkalmas a három őrs vezetésére is. így aztán nem is alakul ki az életkornak megfelelő vezetési stílus sem. Olyan, amely ösztönöz­né a gyerekeket kezdemé­nyezésre, bírálatra, felelős­ségvállalásra. Teremi József: — Sajnos e kérdést vizsgálva a fel­nőtt társadalom rossz be­idegződéséig, gyakorlatáig jutunk el. Mert igaz, hogy az úttöröcsapat-tanács tag­jai élénken vitatkoznak, de csak úgy, mint például egy- egy tanácsülésen, hogy ki­zárólag saját véleménvüknek adnak hangot, nem pedig az őkét választó társaik észre­vételeit, álláspontját tolmá­csolják. Ügyszintén rendre elmarad a visszaáramolta­tott tájékoztatás is. Szóval egy kicsit öncélúnak és ma­gának, valónak látom ezt a lehetőségeiben egyébkent jó fórumot is. Farkas Imréné: — Bizo­nyos mértékig az erkölcsi, közéleti nevelés sajátos for­májának foghatjuk fel a próbázásokat. illetve az ava­tásokat. E téren pedig — legalábbis. a járásunkban nemrég lefolytatott vizsgá­ját szerint — szép fejlődés tapasztalható. A gyerekek és a szülök többsége komolyan veszi a próba követelmé­nyeit. és ennek megfelelően egyre nagyobb az avatóün­nepségek társadalmi jelen­tősége. Kertészné Nezdei Valeria: — Az elmondott kedvezőtlen jelenségeket, hibákat elis­merve is azt állapította meg elnökségünk, hogy a csapa­tokban a közéletiségre neve­lés eredményesen folyik. Ezt jól szolgálják az önkor­mányzati szervek működése, az úttörőparlamentek, a köz­életi személyiségekkel való találkozások. Az úttörőta­nácsok és az őrsök viszony­lag színvonalas működés» mellett gondot okoz, hogy » raivezetőségek nem töltik be igazán szerepüket. Ennek el­sősorban a ^pedagógus raj­vezetők túlterhelése az oka, de az is, amiről már volt szó, hogy a csapatok egy ré­sze nem válogat kellően a programlehetőségek közül. Végül hadd említsem meg — úgy érzem ez is a kérdés­hez tartozik —, hogy a po­litikai nevelést jól szolgálja a hazafias és honvédelmi munka. Csaknem ötezer út­törőgárdista vesz részt a 562 honvédelmi szakasz munká­jában. Vállalásuk teljesíté­séhez sok segítséget adnak a fegyveres testületek — kü­lönösen a munkásőrség. Vé­gül én is kiemelem a moz­galmi élet követelményeit tartalmazó 6 és 12 pontot, melyek a tavalyi korszerűsí­tés után még jobb tettekre, közösségi magatartásra sar­kallják a gyerekeket. v

Next

/
Thumbnails
Contents