Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-22 / 170. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) Ara: 1,20 Ft SOMOGYI NÉPLAP XXXVI. évfolyam. 170. szóm, 1980. július 22., kedd Arányosan Egyenlőség, fejlődés, béke Az év első hat hónapjában 55,5 százalékra teljesítette lakásátadási tervét a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Azt jelenti ez, hogy a tervezett 337-teI szemben 378 családi otthont adott át a megyében. A hírhez érdemes hozzáfűzni még, hogy a ko­rábbi években az új lakások többségét a második félévben adta át az építőipar, s így az utolsó negyedévben — szinte mindig — torlódott a munka Amikor a megyei pártbizott­ság a somogyi építőipar hely­zetét értékelte, határozatában kimondta azt is, hogy üte­mesebbé kell tenni a lakását­adást. A változást is jelentő mos­tani tényt sok tárgyalás előz­te meg. A határozat alapján cselekvési programot készí­tett az üzemi pártbizottság, az alapszervezetek pedig rendszeresen értékelték, hogy miként megy a munka, mi­lyen feladatok megoldásában kell a gazdasági vezetőknek segítséget adni. A megye vállalatainál ezekben a napokban készül­nek «I az év első hat hónap­jának munkáját értékelő mérlegek. Ezekből és a félévi adatokból kiolvasható: nehe­zebb gazdasági körülmények között is egyenletesebb volt a munka üteme. Hajrá nél­kül érték el a célokat. A nagyatádi rcrnagyárban pél­dául • muH év első felében 4 46* túlórát használtak föl azért, hogy időben kielégít­sék s megrendeléseket, még — ax idén a tavalyinál is több terméket már úgy állí­tották elő, hogy csak 624 túl­órát használtak fői. A kérdés­re. hogy miként érték ezt d, címszavakban így lebet vála­szolni: a gépek jó karbantar­tása, as állásidő csökkentése, az alapanyag biztosítása. Ha­sonló feleletet kap az érdek­lődő a budapesti Finomme­chanikai Vállalat kaposvári gyárában is. A feladat — amelyet a terv meghatároz — egy évre szól: ez azonban egyúttal azt is je­lenti, hogy az év minden munkanapján megvan a ten­nivaló. Ha tehát egyik nap kevesebbet végzünk el belő­le, több jut a másikra. A gé- urt kezelő, a munkát végző em!»“r elsősorban azt tapasz­talja, hogy az egyenletes ter­helés korántsem olyan fá­rasztó. mint a hajrákkal tar­kított kapkodás. A mérleg adataiból viszont kiderül, hogy az egyenletes ütem költ­ségcsökkentő tényező: a kap­kodást, a túlórát ugyanis meg kell fizetni, a kihasználatlan kapacitás pedig ejveszik, pó­tolni nem lehet. Amikor nem — vagy nem kellő ütemben — folyik termelés, költségei akkor is vannak a vállalat­nak: az energia a fűtés, a világítás pénzbe kerül. Ezt a többletet pedig nem lehet a vevővel megfizettetni. A kapkodás következménye le­het a több selejt, a minőség­romlás is — és ez végsősoron oda vezethet, hogy a megál­lapított árnál kevesebbet kap a termékért. Ezért is érdemel figyelmet az év első hat hónapjának munkája ea az. hogy mit mu­tatnak a fd évet értékelő adatok. Kiolvasható belőlük, hogy a pontosan ■— egyenle­tes ütemben — végzett mun­ka eredménye nem marad el. A tapasztalatok összege­zése azonban figyelmeztet, hogy a második hat hónap­ban is szükség van a szerve­zésre, a jó megoldások kere­sésére, a feladatok és a lehe­tőségek összhangjának bizto­sítására: aranyosan kell el­oszlani a tennivalókat a hal­ra! évé autnk&napokxa, Erdei Lászlóné felszólalása a nők világkonferenciáján A nők világkonferenciájá­nak általános vitájában teg­nap felszólalt Erdei László- né, az Elnöki Tanácstagja, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke, a magyar kormánydelegáció vezetője. Felszólalásában a nemzet­közi helyzetet érintve rámu­tatott arra, hogy az enyhü­lést ellenző erők akciói kö­vetkeztében fokozódott ugyan a nemzetközi feszültség, de a legutóbbi időszakban tör­tént politikai érintkezések arra mutatnak, hogy vannak olyan felelős politikai ténye­zők, amelyek az egyetlen ésszerű alternatívát szem előtt tartva, keresik a pár­beszéd fenntartásának lehe­tőségét. Ismertette a nők élet- é* munkakörülményeiben ha­zánkban az elmúlt öt évben végbement fejlődést, amely kormányunk tudatos politi­kájának eredménye. Hang­súlyozta: az évtized első fe­lének tapasztalatai tovább erősítették azt a felismerést, hogy a nők helyzete szoro­san összefügg a társadalom fejlettségével. Ugyanakkor utalt a nők helyzetének to­vábbi javítását szolgáló fel­adatainkra. Az ENSZ-évtized második felére kidolgozott akcióprogramot méltatva kiemelte az »egyenlőség— fejlődés—béke-- hármas jel­szavának további érvényes­ségét, az értük világszerte folyó küzdelem fontosságát, majd bejelentette, hogy kor­mányunk, szocialista álla­munk elvi politikáinak szelleméből eredően, Rnár aláírta a nők elleni meg kü- lönböztetés valamennyi faj­tájának felszámolására irá­nyuló nemzetközi egyez­ményt. A gabonabetakarítás gyorsítására Csehszlová­kiából vendég kombájnosok érkeztek az ország különböző termelőszövetkezeteibe. Az első öt gépből álló csoport most lépte át a határt. E csehszlovák kombájnosok a Pest megyei Bahason segítenek a betakarításban. Képünkön: útban Bahas fele. (MTI-fotó — Tóth Gyula felv. — KS) Zápor, felhőszakadás Áramszünet Nagyatádon, Barcson és a marcali tárásban Esős nap volt a tegnapi Somogybán. Kora délután sötétbe borult a megyeszék­hely, s vízáradat hömpöly­gőit a lejtősebb utcákon... Dr. Böjti Béla, a siófoki meteorológiai obszervatóri­um vezetője érdeklődésünkre elmondta : — Tegnap reggel nyolc órakor lőttük föl a piros ra­kétákat; délután kettőig ti­zenhárom milliméter csapa­dék hullott le Siófokon, 16,4 Keszthelyen. A legnagyobb széllökés sebessége elérte az óránkénti 68 kilométert— A hőmérséklet 14 fokra “zu­hant-« le; a Balaton vízhő­mérséklet* délután még tar­totta magát: húszfokos volt a víz. — Mikor volt utoljára ilyen hűvös idő júliusban? — 1965-ben, azt megelőző­en bedig 1923-ban, 1935-ben és 1948-ban. A leghidegebb nyarat 1907. július 14-én je­gyezték föl: hat fok volt a hőmérséklet. Míg a postának jelentő­sebb gondokat nem okozott a tegnapi idő, a Dédász szakembereinek állandóan úton kellett lenniük. Barna Józseftől kaptuk a tájékoz­tatást: — A vihar és a vele járd eső miatt kiesett Nagyatádon a 120/20 kW-os alállomá- sunk; áramszolgáltatás nél­kül maradt a város és a já­rás. Ugyanis az egyik szige­telő átázott, és zárlat követ­kezett be. Ezt követően szin­te láncreakció szerűen újabb meghibásodások jelentkez­tek; szakembereink azonnal megkezdték a hiba clhárílá- sat, a vezetékek átterhelé­sét, mégis súlyos áramszü­netről kell beszélnünk. Vil­lany nélkül maradt a nagy­atádi kórház és több üzem. Számításaink szerint ez a szünet tizenkét-tizenhárom- ezer fogyasztót érintett. A hélyzetet súlyosbította, hogy a szigetvári igazgatóság területén — többek között Barcson és vidékén —, illet­ve a keszthelyi igazgatóság­nál is voltak zavarok. Elő­reláthatólag délután, sötéte­désig mindenütt sikerül helyreállítani az áramszol­gáltatást. A szakadatlan eső a me­zőgazdaságnak is súlyos ne­hézségeket okozott; minde­nütt le kellett állniuk az aratógépeknek. Több balato­ni kempingben bontottak sátrat a vendégek, s indul­tak hazafelé. N. J. BALATONI HÉTVÉGE Búcsú Szénfádp Lehet, hogy az idén úgy múlik el a szezon, hogy nem lesz igazi strandidó? — né­zegették szombat délután a Cátyolfelhős eget a siófoki nagy strand dolgozói. Persze azért volt közönség — zor­dabb időben is akad —, de a megszokottnál jóval keve­sebben heverésztek a parton. \ káposztás lángosairól, pa­lacsintáiról híres sütöde ve­zetője enyhe nosztalgiával mulatóit a boltja előtti gyep­re. »Meg mindig zölded« — mondta. — “Tavaly ilyenkor már nem volt fű az üzletem előtt; a sok láb letaposta.» Igen, tavaly ilyenkor hosszú sor állt a lángossütő előtt, és a többi üzlet előtt is a nagy strandon. Az utca forgalma annál nagyobb volt szombaton. Va­sárnap aztán megfordult a "kocka* : az idő melegre for­dult, s az üdülők, kirándu­lók autózókedve azonnal alábbhagyott — siettek a strandokra. A forgalom 30— 40 százalékkal növekedett. A sóstói strandon például még sohasem élvezték a tó örö­meit annyian, mint vasáinap (mintegy ötezer ember vál­tott belépőt, s ugyanennyi bérletes fürdött, napozott). Estére azonban az esőszagú szelek már jelezték: e jó idő nem lesz tartós. Tegnap a zuhogó esőben ismét el.sz.nn­A kalkuttai metróépítéshez tyolodolt arcokat lehetett látni. -Nincs szerencsénk — mondják —, pedig a főidény­ben kaptak szabadságot.« Most már jóval több a vendég, mint az elő/.ö hetek­ben. A legutóbbi hétvége óta például háromezerrel nőit a kempingezők száma a dói i par­ton; szombaton es vasarnnp 18 ezren vertek sátrat, illet­ve foglaltak szobát a Siotour táborhelyein, fnházaiban. Ez a forgalom már alig kisebb a tavalyinál. A nyaralók lét­száma mindössze 500-zal ke­vesebb. Változatlanul a leg­jobban felszereit kempingek forgalma a legnagyobb. A balatonszemesi Vadvirágban tartózkodtak a legtöbben — 2429-en — a hét végén, de több mint ez.ren nyaraltak a sóstói, a zamárdi és a fo- nyód—bélatelepi kempin­gekben is. A fizetővendég­szolgálatot is egyre többen veszik igénybe. A Cooptou- rist képviselői elmondták: a szobák telítettsége mintegy 90 százalékos volt a parton, s különösen sok külföldi ven­dég érkezett (több mint más­fél millió forint értékű va­lutát váltottak forintra a Cooptourist irodáiban). A Muhart pénteken szállí­totta a legtöbb utast: 38 ezer embert egy napon. Szomba­ton és vasárnap összesen 44 ezer ember utazott a bala­toni hajókon, s a kompok is 40 ezer utast, meg kilenc­ezer gépkocsit szállítottak. Az ellátás változatlanul ki­elégítő, és zökkenőmentes az utánpótlás. A Sió ABC 650 ezer forintot, a vásárcsarnok ABC-je pedig 675 ezer fo­rintot forgalmazott a hét vé­gén. A szántódpusztai idegen- forgalmi és kulturális köz­pontban vasárnap tartották a hagyományos Jakab-napi búcsút, és vásárt. Mintegy száz népművész, népi ipar­művész, kismester érkezett az ország különböző részé­ből szebbnél szebb készít­ményekkel. Volt giccses ter­mék is — elenyészően kevés —. ezúttal azonban ízléses, szép munkák között válogat­hatott a vásárló. Délelőtt és délután a buzsáki és a bala­tonszentgyörgyi népi együt­tes adott műsort a Jakab- napi búcsú népes közönségé­nek. A nyári színházi esték újabb előadására válthattak belépőt a hét végén a szín­házkedvelők: ezúttal Becket "Godot-ra várva« című mű­vét mutatta be a kaposvári Csiky Gergely Színház — Ascher Tamás rendezésében — Boglârlellén. A'kápolnák­ba Gerle Margit keramikus és Jávorka Piroska iparmű­vész tárlata vonzotta a kö­zönséget. Ezenkívül még számos képzőművészeti és iparművészeti tárlat van nyitva a déli part művelődé­si házaiban, klubkönyvtárai­ban. Sz. A. Kaposvár határában „Kiegyenesítik” a 67-est Az indiai KaikuHóban magyar tervek alapján, magyar kivitelezésben épül metró. A Szilikát­ipari Központi Kutató- es Tervezőintézetben szilárdsági vzisgálatoknak vetik alá az épít­kezésnél fölhasznált vasbeton elemeket, illetve lübingeket (az alagutszelvény részeit). (MTi-fotó — Balaton József felv.) Megkezdték a korszerűsí­tést a 67-es út Kaposvár és Zselicszentpál közötti szaka­szán. A Dél-dunántúli Víz­ügyi és Közműépítő Válla­lat a Közúti Építővállalat alvállalkozójaként látott hoz­zá a földmunkákhoz. A Szi­getvár felöl érkező út ugyan­is a város tövében nagyon kanyargós volt, felülete pe­dig erősen kopott; áz asz­faltszőnyegezéssel együtt el­végzik a szükséges ívkorrek­ciókat is. A három és fél ki­lométer hosszú szakasz — épp a »kiegyenesítés« miatt — meglehetősen sokba ke­rül: hét és fél millió forintot irányzott elő a KPM Kapos­vári Közúti Igazgatósága. Ezen a szakaszon több apró patak keresztezi, a 67-es utat. Eddig téglaboltozatú híd és átereszek fölött veze­tett az út: most valamennyit szétbontják és a követelmé­nyeknek inkább megfelelőt építenek. A híd és az átere­szek építése 3,5 millió forint­ba kerül. A zselici dombok lábánál vezető úton sebességet korlá­tozó táblákkal, előzési tila­lommal találkoznak az autó­sok, a hidaknál .pedig kité­rőket épített a kivitelező. A földmunkagépek a mostani útvonal mellett dolgoznak : készítik az alapot az új asz­faltcsíknak. Munkájuk befe­jezése után biztonságosabb, gyorsabb lesz a közlekedés a Dél-Dunántúlt a Balaton­nal összekötő útnak ezen a szakaszán is. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents