Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

Patios vagy gerendafal? Váraljanépek-települését kutatják Bodrogon Bokáig ér a har­matos fű, de a sátrak' teteje föl­száradt már. Pi­ros, sárga és kék szinkavalkád a csöndes völgy mé­lyén. Elcsönde- sedtek a lakóal­kalmatosságok, nyugalmukat föld­be szúrt oszlop vigyázza. Archai­kus arcot faragott rá egy ügyes kéz. A dombtetőn, a rozstábla szélén szaporán hajlon­gó alakok. Közép- iskolás lányok, fi­úk. Lendül a la­pát a kezekben, simítókések távo­lít ják el a finom földrétegeket. Egy-egy értéke­sebb lelet (cserép­töredék, öreg csont, vasszeg) a kutatóárok szélén várja, hogy sorsa beteljesed­jék: múzeumba kerülve ki- teljesítse képünket a múlt- róL ‘ Húsza« jöttek el három hétre, húsz tizenéves vállalt a nyárra tartalmas progra­mot Bodrog-Bűpusztán, ahol folytatódnak a tavaly elkez­dett ásatások. Itt dolgoznak a Munkácsy, a Táncsics és a budapesti József Attila gimnáziumból, de ' vannak a gépipari szakközépiskolá­ból is. Kezük nyomán szin­te megelevenedik a látoga­tó előtt a múlt. Faltöredé­kek, lakógödröket jelző sö- tétebb foltok, kemencema­radékok bukkannak elő a humuszréteg alól. Évszáza­dos álmuk megfejtésében dr. Magyar Kálmán, a Rippl-Rónai Múzeum régé­azonban még a tisztázatlan kérdés a 600—800 éve élt néptömegek életéről, tárgyi világáról. Az ásatások elő­szeretettel összpontosíta­nak a könnyebben megra­gadható kőépületekre (temp­lomok, monostorok, várakt. A Bűpusztán e nyáron kez­dett munka azért tekinthe­tő Somogybán kiemelkedő fontosságúnak, mert épp e viszonylag elhanyagolt terü­letre koncentrál. :— Annyit máris tudunk, hogy ezen a dombtetőn nem állhatott az említett udvar­ház, mert a monostor mel­lett az úgynevezett váralja­népek szállásai épültek. A zömében gödörlakásokat fal választotta el a monostortól és a mellette levő temető­sze segít. tői. E gödörlakásokat egy­— Több kutatóárkot is húztunk — mondja. — Az észak-déli, 80 méteres árok a pusztulás képét tárta elénk. A régi, Árpád-kori telepü­lés fölötti rétegeken ki tud­ja mióta folyik az intenzív szántóföldi művelés. És mi­vel a' hely dombtetőn van, e rétegek lekopását az erózió is segítette. így a régi tele­pülésnek legföljebb az alap­jai maradtak meg. Bodorg-Bűpusztán — mint lapunkban már korábban ír­tuk — föltehetőleg az Ár­pád-kori Bő nemzetség kegyúri monostora állt. En­nek maradványait a tavalyi ásatáson sikerült megtalálni. Akadt azonban még több tisztázatlan kérdés. Thuró- czy krónikájában például azt írja, hogy Szent László itt fogadta a Szentföldet járt keresztes hadak vezérének, Raymund Saint Gilles-i gróf­nak a testvérét, Wilhelmus francia követet. Ebből jog­gal föltételezhető, hogy a környéken tekintélyes ud­varháznak kellett lennie. Hol volt az az udvarház? To­vábbá: hol laktak a monos­tor szerzetesei ? És ami a jelenlegi kutatás közvetlen célja: hol épült a váralja­népek települése, milyen volt életük, építkezésük? A Nemzeti Múzeumban ma is megtekinthető a Kar- doskúton előkerült Árpád- kori lakóház rekonstrukciója. A régészeti kutatás már ko­rábban kiderítette e régi la­kóhelyek építésének és husz- uilatuknak a módját, sok szerűen a földbe vájták, fa­laikat gerenda őagy cölöpsor, esetleg patics (vesszőből fo­nott, sárból tapasztott fal) alkotta. A legegyszerűbb gödörlakások egyosztásúak (egy helyiségből állóak) vol­tak, hozzájuk ragasztott, Ké­mény nélküli kemencékkel. A több osztású — több he­lyiséges — házak csak ké­sőbb alakultak ki. Az ásatá­son épp azt szeretnék meg­tudni, hogy a fejlődésnek melyik szakaszán álltak a bűpusztai lakóházak. Meg akarjuk határozni egy itteni ház pontos szerkezetét. — Említette, hogy ezek erősen elpusztultak. Milyen esélyei vannak hát e megha­tározásnak ? — Az alapokig akarunk el­jutni. A cölöp- és gerenda­lyukak helyzetéből, a tüze­lőterek elhelyezkedéséből már pontos következtetések vonhatók le. Ahol megtalál­juk a kemencék nyomait, nagy bizonyossággal- követ­keztethetünk arra, hogy ott lakóháznak kellett lennie. Szép számmal kerültek elő leletek: hullámvonalas ke­rámia tányér, szilke és csu­portöredékek, házi- és vad­ál latcsontok, vaseszközök maradványai. Ezek is a toválpbi meghatározást se­gíthetik. A bűpusztai ásatás július 5-ig tart. A rendszerezés és a következtetések levonása csak utána, a múzeumi ap­rómunka és tudományos föl­dolgozás után várható. Csupor Tibor W82 -BS-tAi Korszerűsített egyetemi, főiskolai felvételi rendszer 1932-től, illetve 1983-tól életbe lep a korszerűsített egyetemi, főiskolai rendszer — erről oktatási miniszteri rendelet jelent meg a Ma­gyar Közlöny idei 40. szá­mában. Az Oktatási Minisztérium­ban ezzel kapcsolatban az. MTI munkatársának elmond­ták, hogy a rendelkezés szo- •ros összhangban van, a kö­zépiskolai érettségi vizsgák és a középiskolai oktatás kor­szerűsítésével. A felvételi rendszer kor­szerűsítésének az a célja, hogy elősegítse a felsőoktatá­si intézményekbe pályázók általános műveltségének emelkedését. Ennek érdeké­ben a jövőben a középiskolai eredményeket nemcsak a két felvételi vizsgatárgyból, ha­nem a középiskolai képzést átfogóbban reprezentáló tantárgycsoportokból hatá­rozzák meg. Továbbra is megmarad a középiskolai eredményekért és a felvételi vizsga eredményéért számí­tott pontok 50—50 százalékos aránya. A korszerűsített felvételi rendszert először a szakmun­kásképzési célú szakközép- iskolákban 1982-ben, a kö­zépfokú képzési célú szakkö­zépiskolákban és a gimná­ziumokban pedig 1983-ban vezetik be. Ezt követően te­hát a felsőoktatási intézmé­nyekbe pályázóknak — füg­getlenül attól, hogy milyen típusú középiskolában érett­ségiztek — a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a történelem tárgyaiból a középiskola III. és IV. osztá­lyában elért érdemjegye is beszámít a felvételi ered­ménybe. Ezenkívül beszá­mítják a felvételinél a gim­náziumban érettségizetteknél az idegen nyelv, a fizika (és egy fakultatív, módon tanult tárgy III. és IV. osztályos év végi érdemjegyét is. A szak- középiskolákban érettségi­zőknél második tantárgycso­portban a szakközépiskolai képzés szakirányának megfe­lelő alapvető szakmai tárgya­gy és a szakmai gyakorla­tok érdemjegyeit veszik szá­mításba. A hozott pontok számát tehát összesen hat tárgy két-ket év végi érdem­jegyeinek összege határozza meg, ez legföljebb 60 pont lehet. A felvételi vizsgák ered­ményét az új rend szerint a két felvételi tárgyból írás­beli és szóbéli vizsgánként 0—15 ponttal értékelik. így a pályázók a felvételin is maximálisan 60 pontot sze­rezhetnek, s a középiskolá­ból »hozott« 60 ponttal együtt összesen 120 pontot gyűjthetnek össze. Az esti és a levelező tago­zatokra pályázók pontszá­mát a felvételi vizsga ér­demjegye határozza meg. < Mint a minisztériumban elmondták, ez a pontszámí­tás a nappali tagozatra pá­lyázóknál az érettségi évé­ben és az azt követő évben mindenki számára kötelező. Aki az érettségit követő har­madik és .negyedik évben pályázik egyetemre vagy fő­iskolára, a neki kedvezőbb — vagy a nappali ,vagy az esti — levelező — pontszá­mítást kérheti. Az érettségit követő ötödik évtől csak a felvételi eredményét veszik figyelembe a pályázóknál. Újdonság az is, hogy a szakközépiskolában érettsé­gizők szakirányú továbbta­nulása esetén a két felvételi vizsgatárgy közül az egyiket szóbeli felvételi vizsgán — — mind az írásbeli, mind a meghatározott középiskolai szakmai tantárggyal helyet­tesíthetik. A másik felvételi vizsgatárgyból is differen­ciáltan, a gimnáziumi és a i szakközépiskolai tantervek eltéréseinek figyelembevéte­lével határozzák meg a fel­vételi vizsgák követelmé­nyeit. A közös írásbeli érettségi- felvételi vizsgatárgyak a matematikán, affizikán- -és a biológián kívül a jövőben a kémiára is kiterjednek. Az Oktatási Minisztérium­ban felhívták a figyelmet arra. hogy az egyetemekre, a főiskolákra pályázók az idén. az ezekben a napokban megkezdődött felvételiken, és még jövőre is az eddigi gya­korlat szerint meretnek meg.­Nótaszótól lesz hangos ma este a tabi Zichy Mihály Művelődési Ház, ahol a Dan- kó Pistáról elnevezett nóta­együttes ad műsort. Balázs Árpád, Fráter Lóránd, Dóczy József, Sas Náci, Lengyel Miska, Eröss Béla dalait Já- kó Vera, Solti Károly, Pus­kas Sándor, Cseke Júlia szó­laltatja meg, kísér ' Mészáros Tivadar zenekara. Ugorjunk egy nagyot! Egé­szen Barcsig. Gálost János­tól, a művelődési központ előadójától kaptuk, a hú't, hogy ma este 19 órától a Semmelweis-emlékünnepsé- get követően az egészségügyi dolgozók családi estjét ren­dezik meg, s ezen fellépnek a Pécsi Nemzeti Színház művészei : Mester István, Péter Gizi, Melis Gábor, Krasznói Klára, Papp Zoltán és Horváth István. Szombaton a művelődési központ Boróka táncegyüt­tese a jugoszláviai Djurdje- vaoon vendégszerepei: a ha­gyományos »Picoki Legenda« elnevezésű folklórtalálkozó programját gazdagítja majd fellépésük. A tánccsoport ju­goszláviai együttesekkel, olasz és osztrák folklórcso­portokkal együtt lép fel. Meghívót kaptunk Marca­liból is: június 30-án nyílik meg Bakó László, Fusz György és Heritesz Gábor szekszárdi amatőr képzőmű­vészek kiállítása a kulturá­lis központ szoborparkjában. Horváth Imre és Kövesdi Mihály szekszárdi, illetve sióagárdi naiv művészek ki­állítása ugyancsak hétfőn nyílik a marcali művelődési intézményben. Jó példa ar­ra, hogyan alakulhatnak, fej­lődhetnek a megyék közti kapcsolatok ... A tavalyi jól sikerült vi­dám vasárnapok, után, most 29-én újra megkezdődnek a bogiári Várdombon a remek rendezvények. »Töltsön ve­lünk egy»-, vidám vasárnapot a boglarlellei parkerdőben!« — így szól a meghívó. Dél­előtt Ll-kpr a magyar öreg- fiúk labdarúgó-válogatott x a boglárlellei egyesület csapa­tával méri össze tudását. A gömbkilátónál épült sza­badtéri színpadon 14 órakor kezdődik a kultúrműsor. Bo­hócok, bűvészek, artisták lépnek föl, majd az Orange együttes ad műsort 3 gyere­keknek. Tizenhét órától a BM Kaposvár Táncegyüttes­ben. gyönyörködhetnek a né­zők, 21 órától pedig a Hal­ló, itt Balaton ’80 show-mű- sornak tapsolhatnak majd. Bizonyára sokan keresik fel a pincetárlatot (Boglárlel- le, Árpád u. 1.) is, melyet szombaton 18 órakor nyitnak meg. Kő Pál, Lacza Márta, Somogyi Győző alkotásai lesznek láthatók. Tamás Er- pin festőművész mond érté­kelő beszédet. Ő egyébként a Magyar Képző- és iparművé­szek Szövetségének alelnöke. Lelle is rangos esemény színhelye lesz a hét végén. Szombaton 20 óra 30 perc­kor itt kezdődik a szövetke­zeti néptáncotok VIII. orszá­gos fesztiválja, mely vasár­nap Siófokon folytatódik. S Csurgón szombaton 18 órá­tól a Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központ ifjúsági és felnőtt csoportjainak mű­soros estjét tartják, mintegy évadzáróként. A megyeszékhely, Kapos­vár programjainak ismerte­tését egy előrejelzéssel kezd­jük: a szentjakabi nyári .es­ték rendezvénysorozat hétfői, 20 óra 30 perckor kezdődő eseménye a Kaláka együttes fellépte lesz. Rossz idő ese­tén nem a romoknál, hanem a Kilián György Ifjúsági es Úttörő Művelődési Központ­ban tartják meg. Egyébként itt, a »házban« már' 15 óra­kor rendeznek egy előadást a gyerekeknek! A Vörös Csillag Filmszín­ház hét végi műsora a Kicsi a kocsi, de erős című szink­ronizált amerikai vígjáték, Robert Stevenson rendezésé­ben. Herbie, az apró. bogár­hátú Volkswagen emberi tu­lajdonságokkal rendelkezik, így nem csoda, ha nehéz helyzetben mindig megtalál-^ ja a kivezető utat... A Szabad Ifjúság mozi dél­utáni ajánlata a Bátor em­berek című »klasszikus« szovjet .kalandfilm, a felnőt­teknek pedig az esti két elő­adáson Az ötös számú vágó­híd című, Kurt Vonnegut- kisregényből készült ameri­kai alkotás. A Latinca mozi hét végi programja a Dráma a tengerparton című fran­cia-olasz filmdráma. Valami nagyon messzi vá­rosba vitték, az ország má­sik csücskébe; ettől kezdve aztán sokkal nyugodtabban mentem haza munka után, vagy szálltam ki este Béla kocsijából. Aztán ez a menyasszonyi év is elszállt.. Bélát egy kicsit ritkábban láttam; eszeveszetten tanult sze­génykém: a szigorlataira készült.. S nem volt ■ boldo­gabb ember nála, amikor hetvenhárom nyarán kézbe vette végre a diplomáját, s röviddel utána megtartottuk az esküvőt. Sopronba mentünk nászúi­ra. Ehhez én ragaszkodtam; a család fölöslegesnek ítél­te. mondván, hogy itt a gyönyörűen berendezett la­kás, minek így nászúira menni. De nekem kellett va­lami illúzió, hiába, Béla kis birodalmát a vasárnap dél­utánok már rég meghitten ismerőssé tették, s eszten­deje — amióta a gyűrűt hordtuk — úgy ölelkeztünk benne, mintha máris a saját otthonunkban ... Előtte bi­zony voltak problémáink a szerelemmel ; télen hónapok is elmúltak, hogy- megölel­hettük egymást, csak a jó idő hozott enyhülést, ' no meg nagy ritkán egy-egy hétvége vidéken. Van egy mondás, hogy akik jól megvannak egy­mással, úgy élnek, mint a galambok. Hát mi is így él­tünk. Anyósom szeretett, kí­mélt, apósom udvarias volt, kedves, Béla meg egyenesen a tenyerén hordott. Sokáig nem is értettem, mivel ér­demeltem meg a szülök ro- konszenvét, hisz a szerény kis ruhatáramon kívül sem­mit sem »hoztam«, amikor hozzájuk költöztem, s biz­tosra vettem, hogy nehez­telnek majd miatta, hisz azok a fajta emberek, akik­ben él még a régi parasz­ti világ erkölcsi szabálya: suba a subához, guba a gu­bához! Béla aztán egyszer elmagyarázta: anyja egész eleiében attól féltette, hogy valami szajha találja majd »befonni«, egy rámenős, lé­ha de nagyigényü és nagy­pof áj ú lotyó. aki terrorizálja az egész családot, s aki mel­lett Béla emberileg lezüllik. Amikor engem megismert — az egyszerű kis alkalmi ruhámban, amit anyámtól kaptam az érettségi bankett- ra, s amit szánté restelltem fölvenni, amikor BéJa fel­vitt hozzájuk bemutatni, de hiába, más ruhám nem volt —, szinte madarat lehetett volna fogatni vele, mesélte később Béla, és legszíveseb­ben nyomban összeházasí­tott volna bennünket, hogy engem »lestoppoljon« a fiá­nak. De mert félt, hogy ál­landó együttlétünk akadá­lyozná Bélát a tanul as ban, meg kellett ígérnünk, hogy kivárjuk a mérnöki diplo­mát. Igen, .így volt, bár­milyen furcsa is ma már: az első időkben ' szerettük egymást ! Esténkint együtt vacsoráztunk, utána együtt néztük a tévét az öregek­kel; ha apósom megjött es­tefelé a műhelyből, így is toppant be néha az ajtón: »No, együtt a galambdúc?« Tulajdonképpen még a mos­tani állásomat is néki kö­szönhetem; az igazgatóm villájában ő csinálta a víz­hálózat felújítását, s mert pontosan, lelkiismeretesen dolgozott. összebarátkozott Starkerral. Elmesélte neki: •a menye vegyésztechnikus, három éve dolgozik egy gyárban, de nem érzi jól magát, szeretne helyet vál­toztatni. Erről ugyan szó sem volt, kitűnően éreztem magam a Háztartásvegyipa­riban, de a családi tanács elmagyarázta, mennyivel elegánsabban hangzik. Rogy az ember egy akadémiai ku­tatóintézetben dolgozik, mint az, hogy egy vegyi­gyárban ... Azzal meg ne törődjem, hogy emitt há­romszáz forinttal kevesebb lesz a fizetésem, majd a ma­ma kipótolja a kosztpénz- böl. de értsem meg végié: Tatár Bélának, a Gyenge­áramú Kutató ifjú mérnö­kének aztán végképp nem mindegy, hová viszi regge­lente a feleségét: egy koszos kőbányai gyárba-e vagy egy. előlvélő tudományos intézet­be! Én eléggé hamar belefára­dok a vitákba, így hát rö­videsen igent mondtam. A család még rajongóbb sze­retettel vett körül; valóság­gal dédelgetlek, becezúak. Hát még, amikor egy év múlva várandós lettem! Éle­temnek alighanem e né­hány hónap volt a legszebb időszaka, eltekintve az első hetektől, amelyek fizikailag nagyon megviseltek, a ter­mészetes okokon túl azért is, mert épp ebben az idő­ben lett súlyosan beteg sze­gény apám, s került kórház­ba rossz veséjével, hogy az­tán többé már föl se gyó­gyuljon. Anyámat csak a bennem készülő kisunoka vigasztalta bánatában, s én kimondhatatlanul hálás vol­tam a sorsnak, hogy éppen most estem teherbe, és ez­zel valamelyest elvontam szegénykém figyelmét a gyászáról. Aztán megszületett Krisz­ti, és én egyszeriben meg­értettem, miért élek. Meg­értettem, miért kellett sza­kítanom Ákossal: hogy ez a kislány ilyen környezetbe szülessék! Hogy kertes ház­ban nőjön fel, sok napfény és( levegő érje, ne úgy, mint szegény anyját valaha, aki a harmadik emeleten élte életét, s a zöld gyöpöt csak az ablakból nézegette ... Igen, mondtam magam­ban, amikor a kórházból megjöttünk, és én, ölemben a gyerekkel, körülhordoz­tam pillantásomat a kerten, ahol a kora június pazar csodákkal hálálta éppen anyósom mániás virágültető szenvedélyét — igen; ne­kem volt igazam! 7 (Folytatjuk) SOMOGYI «NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents