Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-20 / 143. szám
I Á névtelenek ivadékai Népművészeti kiállítás Balatonszemesen Szenna, Szülök, Potony : 11 és sorolhatnám a még ismertebb, a népművészetéről országos hírű somogyi helységneveket, s bár szeretném, de lehetetlen felsorolnom az alkotók vezeték- és keresztnevét. Ha kimennék mondjuk a karádi, a buzsáki vagy a lörökkopányi temetőbe, s a régi fejfák feliratait böngészném, vagy felütném a penészszagú matrikulákat a parókiákon, bizonyos lehetnék abban, hogy minden második név egykori viselője művész volt. Művész? ök csodálkoznának legjobban e szó halLatán, s valószínű nem értenék, miért kerül egy karikás ostor vagy egy faragott sótartó a pásztor válláról, tarisznyájából Olyan helyre, ahol sok ember megnézheti. Egyszóval a használati tárgyakat miért állítják ki, mint egy festményt vagy szobrot? Azért, mert szép, felelnénk a rég porrá lett pásztornak, földművesnek, akj az ökre jármát is feldíszítette, kifaragta. Persze, hogy szép, mondaná az még mindig értetlenül; az eszköz, mellyel az ember dolgozik, a tárgy, amelyre .munkája közben szüksége van, lehet szép is. Ám elsősorban az a fontos, hogy jó legyen. E képzeletbeli és meglehetősen didaktikus beszélgetés summázata : a népművészeti tárgyak — a gazdag és kevésbé gazdag díszítésűek egyaránt — általában használatra készültek: hajdani falusi, pusztai hétköznapok megszokott és nélkülözhetetlen tárgyai voltak, mint ma mondjuk aratáskor egy ékszíj, vagy a kombájnoson a védőszemüveg. Úgy vélem, még a »legráérősebb« foglalkozású mezei ember — talán a pásztor? — sem faragott kizárólag a szépség kedvéért. De arra törekedett, hogy a munkája tetszetős, szép is legyen. Képzelete, arányétzéke egy-egy karikás ostor, sótartó, kürt vagy más — a foglalkozására jellemző — tárgy megmunkálása közben gazdagodott, fejlődött. Az »átlag falusi«, a földműves munkaeszközei a legpuritánabbak, ritkán díszesek. A munka természetéhez igazodóak, a lényegre szorítkozóan egyszerűek. Szépek. Dürer évszázada Az európai grafika ötszáz éve című kiállítássorozat első része, amely Albrecht Dürer és kortársai rajzmű- véssetét mutatja be, nemrég nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban. Anyagát a Magyarországon őrzött, világhírű Esterházy-gyűj temény XVI. századi lapjaiból válogatta és rendezte Gerszi Teréz és Zentai Lóránd; ők írták a bevezetőt a Népművészeti Propagandairoda kiadásában megjelent, 20 rajz hiteles reprodukcióját tartalmazó mappához is. A szerzők tudományos szakszerűséggel, mégis . népszerű fogalmazásban ismertetik meg az olvasót az európai késő középkor és a reneszánsz fejlődésének kiemelkedő eredményével, a sokszorosított grafika megI születésével. A tanulmány alapvetően a kor nagy mű- I vészegyéniségeinek, első- ! sorban Dürernek, Cra- nachnak, Altdorfernek, a németalföldi meg francia grafikusművészeknek értékelését adja. A nagyalakú (21x29 ernes), korszerű technológiával nyomtatott lapok a kiállítás legszebb darabjait adják közre; így többek között négy DüreiS egy-egy Cranach-, Burgkmair-, Baidung Grien-, két-két Altdorfer- és van Leyden-grafikát. ^ Dürer: Rotterdami Erasmus. A szemesi kiállítás rendezői is adtak némi ízelítőt abból a hagyatékból, amelynek teljességét — lévén igen gazdag *— lehetetlen bemutatni. A cél ezúttal inkább a folyamatosság láttatása volt. Idős Kapoli Antal (neve szimbólum már: sok-sok névtelen somogyi pásztor tehetségéi idézi) mesterien munkált hangszerével mintha hívó jeleket küldött volna szét Somogybán, hogy lépjenek elő — immár névvel — a. névtelenek ivadékai. Ez a tárlat kétségtelenül azt bizonyítja, hogy egyre többen éreznek magukban önkifejező vágyat és erőt, s szerzik meg a megvalósításhoz szükséges készséget, mesterségbeli tudást. Felso- rolhatatlanul sok név olvasható a hímzések, faragvá- nyok, szaru- és bőrmunkák, népi motívumokkal díszített bútorok, kerámiák alatt, s tudom, hogy még ezúttal is kevesebben mutatkoztak be, mint ahányan kiállításra • érett munkákat képesek létrehozni a megyében. Hívek a hagyományokhoz, ami a stílust illeti. De alkotásaik már nem használati, hanem műtárgyak. Az ékes dobozok, térítők, tükrösök, tálak, átalvetők — még a karikás ostorok is — kizárólag gyönyörködtetni akarnak, szebbé, hangulatosabbá tenni egy otthont például. Mert — miért is tagadnánk? — divat ma a modern lakásokat népművészeti tárgyakkal díszíteni, régiekkel és újakkal egyaránt. Mint említettem, hosszú lenne valamennyi kiállító nevét felsorolni, és rangsorolni is nehéz. Róka Gyula faragott bútorai, bölcsője például kiemelkedik az ösz- szeállításból. De említést érdemel Szőke István, Zsala- kovics László és Lászióné, Varga László, Fehér Lajos, Somogyi Teréz, Ferenczi Irén, ifjú Horváth Gyula, Tóth Mihály, s elismerést valamennyi alkotó. Szabó János szobrairól (egyedül képviseli a plasztikát) külön kell szólnom. Annál inkább, mert jól tudom, hogy ő is képes szép dobozokat, pásztorbotokat faragni, sőt a citerakészítés- ben szintén járatos. Ám neki igazán a szobrai fontosak-. Ötvenegynéhány évesen rokkantán kezdett çl faragni, s azóta az alkotásnak él. Iharba. hársfába, körtébe, dióba faragja emlékeit, néhány kíáiításon már sikert arattak munkái. Szobrai embereket idéznek, hozzá hasonló, falun nőtt, munkában és tisztességben megöregedett férfiakat és asszonyokat. Szapudi András I Másít il 1 szoba összkom Sort Egy negyven-ötven négyzetméteres lakásért húsz-huszonöt évig kell szakadatlanul dolgoznia, de úgy, . hogy közben a tanács szociális osztálya vagy az üdvhadsereg gondoskodik az eltartásáról ... Ám ugyanakkor: ha a lakást nem magának kell ösz- szehoznia, egy négyzetméter árán vehet egy irhabundát... Egy remek automata mosógépet. A vécé árán : egy színes televíziót... A konyha árán egy autót! A nappali szobája helyett — egy nyaralót ... Uram, istenem, szorult él a szivem, amikor a számolgatásban idáig jutottam : és ezt az állam komolyan gondolja? A szocialista állam? Hogy az egyik dolgozónak ő ad lakást, s ezzel mindazt a luxust elérhetővé teszi neki, amiL az >gy megspórolt félmillió fo- intból megszerezhet magáink, g akteik dolgozóját meg ugyanakkor arra ítéli, hogy maga nyögje ki lakására a félmilliót, sőt kamatos kamataival a hétszázezret ; vagyis élte fogytáig szűkölködjék, verje fogához a garast ... Jó, jó tudom: a számítás egy keresetre szól, és egy családban általában ketten keresnek. És egy vécéért némelyeknek nem is egy évig, csupán kilenc-tíz hónapig kell dolgozniuk . .. Elismerem. Csakhogy ahol ketten dolgoznak, ott rendszerint család van, két-három gyerek : és úgy már megint csak helyreáll az eredeti számítás érvénye ... És ehhez is: mi kell? Egy munkaimádó, elszánt férfi, aki éjt nappallá téve hajlandó dolgozni a családért! Aki hajnalban kel, lenyomja az első műszakot, rohan a másodikra, aztán rohan a gyerekért az óvodába (ha a kicsit egyáltalán fölvették!), leadja otthon, és rohan az esti maszekmunkái után ... úgy ám, de az efféle ember ritka — és meddig bírná ezt a munkatempót? Ezen persze nem is volt érdemes tűnődnöm, mert egyben biztos lehettem: az én Ákosom nem effele ember! 20. Az a múltkori, ott a Keletinél, a presszóban, az volt az első személyesebb beszélgetésünk. Kapcsolatunk addig valóban csak a hivatalos dolgokra szorítkozott. Udvariasan és jóindulattal bántam vele eddig is, hiszen így bánok minden beosztottammal, de vele talán még külön is éreztettem, hogy a munkáját sokra becsülöm. Mert nagyszerű munkaerő volt, gyors, készséges, intelligens és lelkiismeretes. A végére hagytam ennek dicséretét, pedig talán elsőül kellett volna említenem, hisz manapság ez a legritkább erénye a dolgozóknak. Mert már a másik két lányról itt a laborban bizony nem mondhatnám el ugyanezt; azoknak mindenre van gondjuk, öltözködésre, randevúkra, szórakozásra — csak épp a munkát csinálják ímrael-ámmal. No persze, amit kell, azért elvégzik — enélkül nem Volna nálam maradásuk! — ,de azon túl egy öltést sem. Ez a Jutka meg elsőnek pattan mindig, ha valami előre nem látott probléma merül fel; sürgős jelentés, kimutatás, ilyesmi. Nem volna dolga, hiszen laboránsnő, még gépelni sem kellene tudnia — de mindent elsőre vállal, s mindent precízen megcsinál. Szégyellem, de az például, amire a beszélgetésünkkor hivatko- zgtt, hogy az összevissza hagyott jegyzeteimet rendbe szokta tenni, s még le is gépelni, ha kell — ez eddig föl sem tűnt nekem, csak most, hogy utalt rá. De ez is csak azt mutatja, menynyire kitűnő munkaerő; az ilyennél sajnos, csakugyan nem tűnik fel, ha valamit csinál. Csupán az unott laj- hárok hozsannáztatják körül magukat, ha, év végén elkészülnek valami olyan munkával, amit már nyáron be kellett volna fejezni ... És mégis," és mégis . .. Restellve vallom be, hogy enpek ellenére nem nagyon kedveltem ezt a nőt. A másik kettőt inkább, különösen a kis Ibolyát. Ez a csöppség — talán húszéves az egesz lány •—az elképzelhető leglinkebb teremtés ; csak a legeslegvégső esetben hajlandó dolgozni, amikor már nyakán a kés ... A munkája ilyenkor elfogadható éppen, ám minden esetben ellenőrizni kell. De — érdekes! — így vagyok a férfi munkatársaimmal is. Hartmann Zoli zseniális vegyész; valami ösztönös érzéke van hozzá, hogy abba a bokorba nyúljon, ahol éppen bimbózik valami eredmény. S a szorgalma, jóságos isten! A háta mögött munkabuzinak hívják; néha éjfélig itt kotlik, ha éppen valami izgalmasabb eredmény várható. Bódis Gyurka viszont — saját bevallása szerint — készséggel feketét öltene, ha a munka temetésére hívnák, s ő dobná az első rögöt a koporsóra ... És mégis, és mégis... Hányszor szidtam magam miatta, hányszor szégyenkeztem magam . előtt is : de ezeket jobban kedvelem. Ibolykát is, Bódis Gyurkát is, mint a jól húzó igáso- kat... Ha borítékot kell osztanom, először ezekre gondolok mindig. Ha rendkívüli üdülés, kellemes beutalás ígérkezik: annak drukkolok, hogy ók vegyék igénybe. (Folytatjuk) HÉTVÉGI Z™0* Kerámiaműhely avatásáról olvastunk a Csurgói Műsorban. Érdekes vállalkozás ez. Egy pincét alakítottak át a művelődési központban a szakkör számára; a kemence jói vizsgázott, s Fülöp Miklósáé előad ó-szakkörvezető irá.nyitásával három csoport ismerkedik a kerámiakészítés alapfogalmaival. A Csokonai Vitéz Mihály- ról elnevezett művelődési központban egyébként ma estére az ^!dda együttes fölléptét tervezték, vasárnap pedig táncházat nyitnak a gyerekeknek. Nagyatádon a Gábor Andor Művelődési Központban már a nyári táborra készülnek: orosz nyelvi és drama- tikus játékok tábora nyílik ugyanis itt — erről tájékoztat az intézmény és a város műsorfüzete. Innen csak egy macskaugrás Bodvica. Mester József Pozsonyról tart előadást a diákklubban szombaton. Pódium Balaton ’80 címmel Lukács Sándor Jászai- díjas színművész, a Vígszínház tagja lép föl ma este a balatonlellei művelődési házban. Előadóestje 20 óira 30 perckor kezdődik. Holnap a lellei ifjúsági parkban áz Apostol együttes játszik. A hírek szerint nem az apostolok lován érkeznek. Közreműködik a Weisz—Győri discopáros. Vasárnap ugyancsak az Apostol együttes zenéjét élvezhetik a fiatalok. Bogláron a kápolnadomb kínál látnivalókat: Droppa Judit textilművész munkáit, Szőlössy Enikő szobrait, a szoborparkban pedig Nagy Sándor alkotásait. A Balaton felé utazva, So- mogytúron a Kunffy-képtár lehet kellemes megállóhely. A gazdag anyag, a szép környezet maradandó élményt nyújt. Most lássuk, mit kínál a megy eszékhely ! A színházon ugyan még nincs kint a nyári szünetet hirdető tábla, de az épületben az idei évadban mér nem játszik a társulat;' ma Keszthelyen, szombaton és vasárnap Pakson adják elő az elnyűhetet- len Kálmán Imre-operettet, a Csárdáskirálynőt. Cecíliát Olsavszky Éva Kossuth-díjas, Szilviát Nagy Anikó, Edwint Rózsa Sándor, az Operaház tagja, Bónit Spindler Béla, Stázit Csákányi Eszter alakítja. Aztán jön a zárás-: a társulat kedden vonja meg az idei évad mérlegét... S ha ' már előreszaladtunk a jövő hétig, említsük meg: Jobba Gabi lép föl hétfőn este-a Kilián György Ifjúsági és Ütlörö Művelődési Központban. A filmszínházak közül a Vörös Csillag két bűnügyi játékot kínál. A korai előadáson krimiparódiát, méghozzá magyart. Kojak Budapesten — ez a címe. A tévésorozatból jól ismert, Bánffy-hajszeszt nélkülöző nyomozóhadnagyot ezúttal nem Telly Savalas, hanem szinkronszínész partnere, al- teregója, Inke László személyesíti meg. S ha lúd, legyen kövér: Kojak tulajdonképpen magyar, a Kócsagból »amerikaisitott« Kojakre. Most az »óhazában« nyomoz, s ellenfelei között van a szexes Esztergályos Cecília is. Az esti előadáson színes, szinkronizált kanadai film szerepel, a Csendestárs című. Elliot Gould és Susanna York játssza a két főszerépet. A téma: bankrablás, amelyről egy tisztviselő is tudomást szerez. Elhatározza, hogy ő maga fölözi le a hasznot.,. A Szabad Ifjúságban a délutáni előadáson Palasthy György Égigérő fű című — gyerekeknek készült — alkotását vetítik. Az esti két előadás műsora a Konvoj című színes, szinkronizált amerikai film: ez a kamino- nosok világába röpíti a nézőt, aki a vetítés végére képet kap arról is, milyen »mozi« születik abból, ha a westernt házasítják össze egy mai krimivel... A Latinca mozi csehszlovák bűnügyi filmje azt állítja, hogy a Tizenhármas: vesztes szám. Vasak Charvát hadnagy folytatja a nyomozást ,egy postai pénzszállító kocsi kirablása ügyében. Egy. gyilkosság azt jelzi, jó nyomon jár... Ennyit kedvcsinálónak ! A kisujjában vannak az adatok A gyógyászat területén is egyre nagyobb szerephez jut az egyre növekvő adatáramlás. A nagy teljesítményű adatgyűjtő rendszerek nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a betegek adatait állandóan »kézben tartsuk« : a kellő mennyiségű adat értékelésé és feldolgozása, új gyógyászati eredmények és ismeretek eléréséhez is vezethet. Az elmúlt években a számítógépek egyre kisebbek és egyre nagyobb teljesítményűek lettek, megbízhatóságuk is fokozódott. Az energiaellátásukkal és klí- matizálásukkal kapcsolatos igények is jelentősen csökkentek. A legújabban kifejlesztett »Simon« a gyógyászati adat- feldolgozó rendszer egészen új típusa a kórházak intenzív osztályán és műtőjében használt adatfeldolgozórendszereknek. »Simon« ellenőrzi a létfontosságú életfunkciókat, s a veszélyes változásokat azonnal jelenti — még beálltuk előtt — az adatok állandó, folyamatos vizsgálatával. A kritikus állapot kialakulását így időben fölismeri és jelzi, lehetővé téve a megfelelő beavatkozást. Ugyanakkor megfelelő mennyiségű információt is bocsát az orvos és a kezelőszemélyzet rendelkezésére. A. szükséges adatok különböző helyekről is származhatnak: lehetnek laboratóriumi vizsgálatok eredményei, aneszteziológiai protokollok, fiziológiai görbék stb. Veszélyhelyzetekben az idő döntő tényező — tehát fontos, hogy a beteg adatai rendezett formában, áttekinthetően álljanak rendelkezésre. Ilyen feladatot csak egy számítógép láthat el. A berendezéssel képernyőn, kiírószerkezet és billentyűzet segítségével lehet párbeszédet folytatni. »Simon« — képünkön látható — mindent tud a betegről, felvételétől az elbocsátásáig, és információit föl is jegyzi, mágnesszalagra. ,
