Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

‘ v.; «; ■.{?, r. ■!, ÚTIKÖNYV ►VÉGE Ablak a világra Az útikönyvek már-már úgy hozzátartoznak a kül­földi úthoz, mint az útlevél vagy a deviza. Csakhogy míg ezeket állampolgári jogon és egyenlőség alapján megkap­ja az utazni vágyó — az úti­könyv gyakran hiánycikk. — Európának csaknem minden országáról jelent meg nálunk nagy útikönyv — mondja Kosály Márta, a Panoráma szerkesztőség ve­zetője. A »csaknem« az NSZK-t, Portugáliát és Al­bániát jelenti. Könyvesbolt­ba került ezeken kívül az Egyesült Államokról, Japán­ról és Indiáról szóló nagy útikönyv, a következő évek­re, vagy a 80-as évek elejé­re várható ebben a sorozat­ban Kanada, Egyiptom, Pe­ru, Argentína és Ausztrália. Ugyancsak tervezzek a Kö- zép-Amerikát és Mexikót bemutató útikönyvek kiadá­sát. Húszéves a könyvsorozat, amely tarka, képes borítóival soKezei család könyvespol­cát díszíti. A kötetek szer­kesztése befejezéséhez köze­ledik — a sorozat nem tö­rekszik teljességre. Lehet, hogy az említett kötetek ke­rülnek ki utoljára a nyom­dából. Vonattal vagy repülőgép­pel, meghatározott úticéllal utazók számára adták és adják ki a Külföldi Város­kalauzok sorozatot. Ebben eddig 19 kötet jelent meg, további kettő most megy nyomdába. A megjelent, il­letve rövidesen megjelenő kötetek között szerepel vala­mennyi európai szocialista ország fővárosa — kivétel Tirana —, továbbá több olyan nagyváros, amely mű­emlékeiről híres. A tenge­rentúlt így Kairó és New York képviseli. Mini Útikönyvek egy-egy tájegységet, útvonalat mu­tatnak be —, a tapasztala­Veterán turista Georgi Szariev veterán tu­rista, igen népszerű Bulgá­riában. 1975-ben, 96 óra alatt tette meg a Szófiát Bur- gasszal összekötő 424 km-es utat. Bulgáriában a szocialista forradalom 35. és Szófia fő­várossá választásának 100. évfordulója tiszteletére, a fáradhatatlan bolgár turista, a Bolgár Turisztikai Szövet­ség kiváló tagja, új turiszti­kai maratoni kezdeménye­zett, a neve »Szófiai vissz­hang«. Ez az általa megha­tározott és kiválasztott 800 km-es túravonal, a szófiai síkságot körülvevő — Liulin, Sztara Planina, Rila, Verli- na. Plana és Vitosa — he­gyeken halad át. Georgi tzariev most (»0 éves. tok szerint nagyjából meg­felel ez a felosztás a magyar turisták külföldön szokásos útvonalainak. Ebben a soro­zatban jelent meg eddig a szlovákiai, erdélyi, moldvai, türingiai útikönyv, a Velen­cétől Rómáig. Nyomdában van a Csehországi utazások, a Rómából Szicíliába és a Londontól Londonig. Készül a Szászországi utazások, -Uk­rajnai, skóciai, a Provence és a Francia-Riviéra, az El­zásztól Párizsig kötet. Feladatának tekinti a Pa­noráma Magyarország be­mutatását. Ezt szolgálja a Nagy Útikönyvek sorozatá­ban megjelent Magyarország. Balaton és Budapest is. A Mini-sorozatban útvonalsze- rúen, részletekben az egész országgal megismertetik az érdeklődő turistát — legyen akár hazáját megismerni kí­vánó vagy akár külföldről hazalátogató magyar. Ebben a sorozatban jelent meg a Budapest, Balaton és Duna­kanyar kötet, nyomdában van az Észak-Magyarország és a Dél-Dunátúl, írják az Észak-Dunántúl és az Alföld című köteteket. Népszerűek az úgynevezett földgömbös Panoráma úti­könyvek is. Ezek egyes or­szágrészek látnivalóit is­mertetik röviden, de van köztük egy-egy várost és egész országot bemutató is. fgv például a nagy úti­könyvben egy kötetbe fog­lalt Svédország, Dánia, Nor­végia és Finnország (Skan­dinávia útikönyv) a föld­gömbös sorozatban külön-kü- lön kötetben jelent meg. V. E. Nádasd a Mecsek aloft Kevés biztosat tudunk — a monda azonban többet mesél Ott, ahol a 6-os műút. a Völgyesből érkezve Mecsek- nádasdot megkerüli, majd éles kanyarral nekivág a Mecseknek: e kanyar szögét vaskos kis templomtorony zárja le. Sokan elhaladnak mellette; akik megállnak — nem bánják meg. A szépen helyreállított kis templom a temetővel itteni történelmünk tanúi közé tar­tozik. Nem tudhatjuk bizo­nyosan, hogy mikor keletke­zett, de 1235-ből már írásos emléke van ennek az Árpád­kori településnek és temp­lomának. amely akkor Szent László király nevét viselte. £) demes kívül-belül megte­kinteni, mivel a régi, lénye­gében román stílusú falusi templomépítészetet híven tükrözi, jpllehet az építés évszázadának végén és a kö­vetkező század elej4ó is bő­vítették. A Árpád-kori faluról egyébként kevés' biztosat tu­dunk. A bizonytalan monda azonban többet mesél. Esze­rint a ma Rékavárként is­Mindent maga csinált A háromgyerekes fiatal­ember Juhász István család­ja a Balaton-felvidékről származott Somogyba. Elad­ták a házat, amin Pista több mint tíz évig dolgozott — akkor is szinte minden sza­bad idejét erre áldozva. — Édesanyám azt meséli, hogy nem voltam még há­roméves, amikor asztalos- mester apám fából »vasutat« csinált nekem, ötéves lehet­tem, amikor már önálló gya- lupadom volt, persze csak egy kezdetleges apróság. Apám már azon megtanított szinte minden fogásra, a vé­séstől a csavarozásig, a gya- lulásig. Amikor iskolába jár­tam, ha valami elromlott, elr törött az osztályban, rögtön nekem szóltak, gyere Pista, csináld meg, te egy ezer­mester vagy. Nem tartoztam a jó gyerekek közé, így hát helyreállítani való is volt bőven. Hol egy címerkerete- zés, hol egy beletörött ajtó­kilincs. Az üvegezés sem okozott gondot. így azután felszabadultan játszhatott a baráti kör. — A szomszédok, az utcabe­liek közül sokan szeretik, de vannak olyanok is, akik nem. — Igen, tudom, hogy van aki bolondnak tart, mert szí­vességből én csináltam az összes kerítést áz utcában: hogy késő estig steklámpá- nál garázst és* úszómedencét építek. Sőt, sokan még kap­zsinak is tartanak, pedig ez a vád sem igaz. Meg nem tud­nám mondani, hány olyan ember van a városban, akinek puszita emberbaráti szeretet - bői segítettem, mert vagy a barátom barátjának a barátja, vagy a nagynénikém egyszer együtt volt vele üdülni, mondjuk Hajdúszoboszlón. — És az emberek csak úgv elfogadják? — Van aki igen. A több­ség megpróbálja viszonozni. Pénzt nem fogadok el sen­kitől. Hoznak egy doboz bon­bont a gyerekeknek, egy cso­kor virágot a feleségemnek, vagy egy üveg bort a szüle­tésnapomra. — Szép ez az ötszobás, fürdőmedencés ház ... — Igen, ötszobás, fü_dö- medencés, központi fűtétes és faburkolatú . .. Gondol­hatja, hogy öreg szülők, há­rom gyerek (a feleségem gyes-en van), a városi élet mellett ez csak úgy valósít­ható meg, ha az ember az utolsó szögig szinte mindent maga csinál. Van egy épülő­félben lévő villám is a Ba­latonon, az öcséméknek pe­dig egy hétvégi házuk épül Velencén, amit ugyancsak en falazok . .. — Van-e valamilyen ké­pesítése ezekhez a munkák­hoz? — Építőipari technikumot végeztem, de nem abban a szakmában dolgozom. Ke­reskedő vagyok, nem »me­nő« zöldséges, hanem az ál­lami kereskedelem dolgozó- ja. A ház telistele technikai megoldásokkal. A hall kö­zepén szökőkút, a két szoba között beépített akvárium. Az álmennyezetről rejtett hangszórók árasztanak sej­telmes zenét. A televízió távgombnyomásra váltja a programokat. A »barokk szo­bában« az eredetiekhez meg­tévesztésig hasonlító asztalok és székek. — Nincs ebben semmiféle technikai bravúr — mondja.1 Nem épített be sehova drá­ga berendezéseket ; nem használt fel ezreket és tíz­ezreket érő alkatrészeket. A tilok nyitja: a szorgalom, a lelkiismeretes munka. Es egy kis tehetség. — Említette, hogy három gyereke van. Ök is részt vesznek az apu hobbijában? — A nagyobbik fiam nyolcéves. Játékot csak egy­szer vettünk neki, a többit magam készítettem, körül­belül ötéves koráig. Attól fogva közösen csinálunk mindent, kivéve a karácso­nyi meg a húsvéti meglepe­téseket. Már ő is ott tart, hogy önállóan készít a csa­ládnak ajándékot, a névna­pokra, születésnapokra. A legfontosabb, hogy megta­nulja becsülni a munkát, és fölismerni azt, hogy annak van értéke igazán az élet­ben, amiért az ember meg­dolgozott. Körtési Zsolt mert kiterjedt rommarad­ványnak fényesebb múltja volt egykor. Eszerint e várat I. István király az angol ki­rályi család egyik tagjának adományozta volna. Más középkori vármarad­ványa is van a falunak. Ez a 6-os műút másik oldalán van a várhegyen, a község északkeleti végén, A török időkben a meg­ritkult népességet délről fel­húzódó rácok pótolták e fa­luban is. Majd nem sokkal a török kiűzése után, a XVIII. század elején megkezdődött Tolnába s Baranyába a né­metek betelepítése. Sokfelől és több csoportban települ­tek e tájra, így szinte min­den falunak más nyelvjárá­sa, sajátos szokásvilága és története lett. Nemcsak a teljesen elhagyott települé­seket szállták meg, hanem a megritkult magyar lakosság mellé is letelepedtek. így Nádasdon 1829-ben a jegyző leírása szerint éppen csak »egynegyed résznél többecs- ke« volt a német, de — mint hozzátette — »ez esztendők­től fogva esztendőkre emel­kedik«. így aztán idővel Ná- dasdról teljesen eltűnt a magyarság. A német — vagy ahogy a magyarok mondták elmosva az eredetet: sváb — falvak sajátosan kiegészítették egy­mást. Erről a gazdasági kap­csolatról — mai fogalommal: munkamegosztásról — is jó képet ad az a kis nemzetisé­gi múzeum, amelyet Me- cseknádasdon rendeztek be egy régi vendégfogadó ' épü­letéren. A szépen helyreál­lított tájház a falunak a műúttól távölabbi végén, fönt a domboldalon találha­tó. A tájház bemutatja a ré­gi paraszti, pontosabban a parasztpolgári házat, kony­hát és szobát, bútoraival ,és edényeivel, s néhány mes­terséget. N. F. Siklórepülők a Hangár-dombén Tavaly emlékeztek meg a magyar sportrepülés fél év­százados jubileumáról. A kaposvári vitorlázó repülők az idén ünnepelnek, ötven évvel ezelőtt alakult meg az első vidéki siklórepülő szak­osztály, a somogyi autóklub keretében. A zselickislaki dombot azóta is Hangár-dombnak nevezik, amióta 1930 tava­szán hatalmas hangárt épí­tettek itt a két Zögling tí­pusú siklórepülőgép számá­ra. A repülés népszerűsítése, a szervezés és a toborzás már évekkel azelőtt meg­kezdődött Hefty Frigyes volt tábori pilóta irányításával. Később is az ő, és Papp János repülőtiszt vezetésével működött a kislaki repülő­állomás. 1930. április 13-án érde­kes eseménynek lehetett ta­Ja­nója a dombtetőn szorongó nagyszámú közönség. Két nappal a taszári repülőtér felavatása előtt megtartották /a SAC ünnepélyes szezon­nyitó repülőnapját. A kiképzés és a repülés egész éven át tartott. Augusztusig mintegy negy­ven növendéket képeztek ki. Az első vizsgázók között volt a tizenhat éves Abaffy Ge­novéva gimnáziumi tanuló, az első magyar sportrepülő­nő. Szeptemberben nemzet­közi versenyen vettek részt Budaörsön, ahol várakozáson felüli eredmény született : ab­szolút győzelem, a vándor­serleg és öt kategóriában négy első díj. Hefty egy Hangwind típusú gépen or­szágos rekordot állított fel, egy óra 21 percig maradt a levegőben. A következő év­ben a SACAERO újabb si­kereket ért el. A Zönglingek egy év alatt ezer felszállást végeztek,'ami páratlan teljesítmény volt. Üjabb növendékek tették le az A és B vizsgát, készültek a Budaörsön megrendezésre kerülő nagy országos erőmé­résre. A szeptemberi verse­nyen három repülő egyesü­let indult. A kaposváriak előnytelenül, hiszen az üt­vén méter magas kislaki domb nem nyújtott lehető­séget a kitűzött gyakorla­tokhoz való felkészüléshez. Az eredmény mégis a kitűnő kaposvári gárdát igazolta; az első tíz helyezést a SACAERO növendékei sze­rezték meg. A Hangár-dombon kikép­zett növendékek közül so­kan híres repülők lettek, néphadseregünk légierejé­nek újjászervezői, kiképző tisztjei Ilyen volt Zicska Antal, Trangóni Károly és a ka is Kapu*válón elő Sípos Szabó Béig, a harmincas évek budapesti ifjúsági baj­noka. Abaffy Genovéva még sokáig hódolt a repülés örö­meinek, nemcsak sportrepü­lő, hanem kiváló autóver­senyző is volt. 1869-ben halt meg, tragikus körülmények között. A felszabadulás után 1957- ben Kaposújlakon éledt új­já a Kaposvári sportrepülés. Azóta több száz fiatal is­merte meg a repülés örö­meit. A Noszlopy Gáspár Re­pülőklub a Magyar Honvé­delmi Szövetség keretében működik, Szarka Antal klub­vezető és dr. Szemző Ernő izakosztályvezelő irányítá­sa mel.ett. A felhők mai vándorai biztonságos, nagy teljesítmé­nyű gépekkel járják a leve­gő oiszágútjait. Négy PIRÁT. egy MUCHA és három GÓBÉ típusú vitorlázó re­pülőgép áll a hatvan kapos­vári sportrepülő rendelke­zésére. Ezeket csőrlővel vagy repülőgép vontatással eme­lik a magasba, sok órás idő­tartamú távrepülésre. A klub minden évben részt vesz az Öcsényben megrendezésre kerülő Ge- * ntenc-kupa- vitorlázórepülő versenyen. A legereclmtnye- sebb sportolók közé tartozik Fa- Kas Imre oktató, aki 1978-ban távrepülésben az első helyen végzett és el­nyerte a Gemenc kupát. ' A mai sportrepülők mind ered­ményekben, mind pedig a repülés szeretetében méltó utódai nagy elődeiknek és tisztelettel emlékeznek a re- □ülés úttörőire. Lévai József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents