Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-08 / 133. szám

Drágább az aranynál Túl a bűvös százmillión Vtm egy szép orosz köz­mondás: a barátság drágább az aranynál. Holnap ünne­peljük a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalaku­lásának 35. évfordulóját. E három és fél évtized szép eredményeket hozott ha­zánkban: a baráti kapcso­latok egyre erősebbek, a munkásközösségek, a mező­gazdasági üzemek dolgozói, az intézmények, az iskolá­sok egyre többet tudnak a Szovjetunió történetéről, harcáról, a kommunizmus építésének eredményeiről. Nagy részt vállalnak a barátság mélyítésében az MSZBT-tagcsoportok: ök az első számú ismeretterjesz­tők. Mindig ' és mindenben számíthatnak rájuk: ha ve­télkedőt szerveznek, ha szovjet turistacsoport érke­zik a megyébe ... Nekik köszönhető például, hogy egy te többen olvassák rend­szeresen a Szovjetuniót, a Fáklyát, a Lányok—Asszo­nyokat, a Szputnyikot, a a Szovjetunió történetéről, szag—Világot. A tagcsoportok és a Moszkvai Rádió magyar adását hallgatók klubjának munkáját jelzi, hogy meg­sokszorozódott azoknak a somogyiaknak a száma, akik részt vesznek a moszkvai adás pályázatain, levelet, tu­dósítást küldenek megyénk fejlődéséről, a magyar­szovjet barátság eseményei­ről. Somogyot és Kalinyin te­rületét több, mint két évti­zedes testvéri kapcsolat kö­ti össze. Szép eredménynek könyvelhetjük el, hogy egy­re többen utaznak szervezet­ien egyik testvérmegyéből a másikba. A somogyiak közül évenként háromszázan is­merkednek a helyszínen a Szovjetunió, a testvérmegye fejlődésével. Az MSZBT- tagcsoportoknak köszönhe­tő, hogy egyre többen men­nek filmfelvevővel, fényké­pezőgépekkel s az élmény- beszámolójukat vetítéssel, fotókkal illusztrálják. A Ka­posvári Húskombinát MSZ- BT-tagcsoportja volt aí első, amely például kiállításon mutatta be a Szovjetunióból hozott szép népművészeti tárgyakat. Példájukat azóta többen követték. Példamutató kapcsolat alakult ki a textilművek és a Kalinyini Pamutfonó-ipa- ri Kombinát között. A két üzem munkaversenye urszá~ gos figyelmet keltett ha­zánkban és a Szovjetunió­ban is. A Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza tartalmas se­gítséget ad a tagcsoportok­nak. Most már rendszeresen utaznak Somogyból szocia- listabrigád-vezetők, fiatalok, MSZBT-aktívák Budapestre, megnézik a kiállításokat, filmeket, hanglemezt hall­gatnak. A Közúti Igazgató­ság MSZBT-tagcsoportjS még azt is megszervezte, hogy szakmai foglalkozáso­kon vehessenek részt. Az orosz nyelv ismerete meg­könnyíti a közvetlen érint­kezést az ide érkező csopor­tok és a dolgozók között; a Kaposvári Húskombinát MSZBT-tagcsoportja épp ezért szervezett nyelvtan- folyamot. Ezt máshol is ter­vezik. A kör egyre tágul, hiszen a tagcsoportok nem zárkóz­nak az üzem, az intézmény falai közé. Sok példánk van arra, hogy Kaposváron, Bö- hönyén, Barcson és máshol is szoros kapcsolat alakult ki az általános iskolákkal: náluk is bemutatják a Szovjetunió fejlődését il­lusztráló képeket, tablókat. Evek óta erősödik a somo­gyi MSZBT-tagcsoportok együttműködése, különösen sok haszonnal járnak a rendszeres tapasztalatcse­rék. Üj lendületet adott a programok összehangolásá­nak, hogy megalakult az MSZBT-tagcsoportok megyei társadalmi munkabizottsága. Ma egyre jobban előtérbe kerül a kevésbé látványos napi felvilágosítás. Egy-egy ünnep, fontos külpolitikai, a magyar—szovjet barátsá­got kifejező esemény, mint például most a szovjet— magyar közös űrrepülés, jó alkalmat teremt arra, hogy az MSZBT-tagcsoportok még több tudnivalóval ismertes­sék meg a munkahelyük kö­zösségét. Évről évre növekszik a somogyi tagcsoportok tábo­ra, az idén például a Csepel Művek Kaposvári Nehézgep- gyárában, a barcsi erdészeti, vízépítési és vízgazdálkodás' szakközépiskolában alakult új tagcsoport. Munkájukat segíti a fölhalmozódott helyi és megyei tapasztalat. A módszerek többször megújul­tak e három és fél évtized alatt, s nyilván a következő időben is változnak, egy azonban állandó: a szovjet és a magyar nép közötti barátság erősítésének a se­gítése. I^ajos Géza Befejező szakaszához érkezett az Ajkai Timföldgyár és AIu- iníniumkohó magasnyomású öntödéjének üzembe helyezése. A százötven méter hosszú csarnokban már áll a tizenegy nagy nyomású önfőberendczcs cs megkezdődtek a próbaöntések. 0 i a a SOMOGYI KRÓNIKÁJA Fontos tanácskozások, ta­lálkozók, döntések jellemez­ték megyénkben a mögöt­tünk levő hetet. A távoli Kambodzsa külügyminisz­tériumának öttagú küldött­sége magyarországi tanul­mányútja során Somogyot is fölkereste. Bár egyetlen na­pot töltöttek nálunk igye­keztek minél több élményt. tapasztalatot szerezni, épp­úgy. mint a hét következő napján egy másik távoli országból a Bolíviai Kommunista Párt küldöttsége. A nemzetközi vonatkozású események so­rában feltétlenül említést érdemel az is, hogy Siófok adott otthont annak a nem­zetközi korrózióvédelmi ta­nácskozásnak, amelyen több mint tíz ország tudósa, szak­embere vett részt. A föld­ben levő acélvezetékek, el­sősorban a városi gázvezeté­kek korrózióvédelmének még számos megoldatlan problémája van, ez a tudo­mányos tanácskozás ismét egy lépést jelentett az eset­leges károk, az élet- és va­gyonbiztonság megteremté­séhez. A Balaton fővárosá­ba tíztagú angol urbanisz­tikai delegáció is járt a hé­ten, ellátogattak az Arany- es Ezüstpartra, ismerkedtek az üdülőközpont városépítő tevékenységével. A megyei tanács végrehaj tó bizottsága 1974-ben ho­zott határozatot a cigányla­kosság helyzetének javításá­ra teendő intézkedésekről. Azóta rendszeresen értékelik az eredményeket, meghatá- "ozzak a soron kos etkezó feladatot. A fontos tanács­kozásra e héten került sor. Megállapította a testület, hogy az elmúlt három év­ben a cigánylakosság lélek- száma 3,7 százalékkal nőtt, életkörülményeik változá­sában legszembetűnőbb, hogy nőtt a munkában való részvételük, jelentősen javult szociális helyzetük. Emellett változatlanul gon­dot jelent a még meglevő cigánytelepek, szórványjJut- rik megszüntetése. A testü­let most elfogadott intézke­dési tervében állást foglalt az előrehaladás meggyorsítá­sa érdekében. Társadalmi összefogással és felelősség- tudattal állandó munkaviszony létesítésére kell ösztönözni a cigány lakosságot, folytatni keli lakáshoz juttatásukat és 1982-ig meg kell szüntetni a még meglevő telepeket, szórványputrikat. A vég­rehajtó bizottság ezen az ülésén egy másik, a lakos­ság széles rétegét érintő határozatot is hozott az ügy­intézés gyorsítására. Ponto­san meghatározták azoknak az ügyeknek a körét, ame­lyeket a korábbi harminc nap helyett azonnal. más esetben három, illetve nyolc vagy tizenöt nap alatt kell elintézni. Június van: a naptár sze­rint nyár, a- valóságban azonban nemigen került le még rólunk az átmeneti ka­bát. A mai narftól, Medárd- tól mind a mezőgazdaság dolgozói, mind a pihenni vágyuk különösen tartanak. A hagyomány szerint ha ma esik, akkor annak negy­ven napig lesz folytatása és az »ég áldásának« ilyen bő ajándékára most igazán nincs szükség. A hideg és az egyszer-egyszer hirtelen lezúdult sok csapadék eddig is számottevő károkat és a mezőgazdasági munkák me­netében jelentős zavarokat okozott. Szóba került ez azon a tapasztalatcserén is, amelyet a héten a szennai Zselici Táj Termelőszövetke­zetben rendeztek, bár a fő téma a nagy értéket jelen­tő, de kellően még nem hasznosított gyepgazdálko­dás volt. És ha az időjárás viszontagságainak kivédése nagy energiákat köt is le, azért mindenütt a jó gazda gondosságával a következő nagy feladat­ra, az aratásra készülnek. Mert a gabonák ígéretesek: gazdag terméssel biztatnak, és a nagy feladat sikeres el­végzése jórészt attól függ, hogy milyen körültekintően készülnek föl a gazdaságok a kezdésre. Ha nehezen is. de nyár­nak kell lenni. Bar ez még alig latszik a Balaton-part forgalmán. A kempingek is meglehetősen üresek, kivéve Fonyódot, ahol ezen a hé­ten nyílt meg a citeras nép­művészek első országos tá­bora. Egy kisdiák önfeled­ten énekelgette tegnap reg­gel : "... de nehéz az isko- latáska«. Ezt meg is lehet érteni ilyapkor — néhány nappal a tanév vége előtt. ' őrös Márta Kanizsa Kaposvárról — Mindig szebbet Az asztalos és a bútor összetartozik, A fejünkben. Mert a mai bútorgyártás es a hagyományos asztalos- munka között már ég és föld a különbség. Ezt ta­pasztalhatja, aki végignézi, hogyan készül manapság a bűtor. Kaposváron jó alkalmat kínál a nézelődésre a Kani­zsa Bútorgyár itteni egysé­ge, amely Magyarországon középüzemnek számít: 250 embert foglalkoztat. 1977- ben lett a kanizsaiaké, ak­kor 47 millió forint értéket állítottak elő itt ^egy év alatt, ma már túl vannak a »bűvös« százmillión, s ta­valy elnyerték a kiváló gyáregység címet. Chôma Zsoltné igazgató kalauzol az elvarázsolt kas­télyhoz hasonló üzemi út­vesztőben. Ugyanezt a kacs- karingós utat járja be a bútorlap, a fa és a sok egyéb anyag, amíg »Kani­zsa—IV« lakószoba lesz be­lőle. Ma már igen kevés bútor készül természetes fából. Itt is faforgácslapot használnak, bár ez a végterméken — ránézésre — nem látszik, csak a bútor súlyáról lehet észrevenni. A forgácslap tehát megér­kezik. Két gépén szabják, majd furnérozzák, s útána »álcázza magát« igazi fából készült deszkának. Az így előkészített anyagot a gyár­egység új büszkeségére, egy automata gépsorra viszik : ott a gépek mindent elvé­geznek. Pontosan méretre vágják az alkatrészeket, fó­liát ragasztanak a lapok élére, a megfelelő helyen ki­fúrják a leendő ajtókat, polcokat és egyebeket, az­után a csiszológépek simává varázsolják a lapot. A portalanítás és bonyo­lult fényezési műveletek után állítják össze e lapok­ból a szekrénysort. A kár­pitosrészlegből érkezik hoz­zá heverő, máshonnan füle­lők: egy kevés valódi fa is »keveredik« a forgácslap­hoz: az asztal lába meg egyéb kisebb alkatrészek-hamisítatlanok«. A gyárkapun belül a vég­állomás a készáruraktár. Ott látható először, hogy mi is lett a pontos, szervezett munkafolyamatok « eredmé­nye. A Kanizsa szekrény­sort sok éve tervezték. A maga korában »menőnek« számított. Azóta nem sokat változott; a minősége ja­vult ugyan, de a formái ma már kissé elavultak. Az igazgatónő erről így beszélt: — Reméljük, hogy egy két év múlva korszerűbb, szebb terméket is gyárthatunk. Addig ezt kell a tőlünk tel­hető legjobban megcsinálni. Az új gépsorral, amelyet Kanizsáról felújítva hoztak ide, úgyhogy csak minálunk új ; de lényegesen jobban tudunk dolgozni. A gyár­egység egyéb részei még nincsenek szinkronban ezzel a nyugatnémet szalaggal, de reméljük, hogy előbb-utóbb a többi részleg is nagyobb mennyiséget tud feldolgoz­ni. Akkor aztán jöhet a szebb termék: állunk elébe. — Ezek szerint egy kicsit elégedetlenek ? — Szeretjük a szépet, a korszerűt. De ma már így is jobb a helyzet, mint koráb­ban. Tavaly még a Piccolo szobát csináltuk, s a Kani­zsa ahhoz viszonyítva jó. Lassan azonban efölött is eljár az idő. Ahogy az elődje kiöregedett,, úgy »vo­nul nyugdíjba« ez is. L. P. Következetesség - kivételek nélkül Gondolatok a létszámcsökkentésről Nem is olyan régen éven­te még több ezer munka­helyre kerestek dolgozókat Kaposváron. Még tavaly is sokszor fordultak a megye- székhely vállalatai-intézmé- nyei a munkaközvetítőhöz. A bérszínvonal-szabályozást követő bértömeg-gazdálko­dás, a takarékossági intéz­kedések és a hatékonyság a munkaerő ésszerű foglalkoz­tatását helyezte előtérbe a vállalatoknál. A megválto­zott körülmények előbb- utóbb a foglalkoztatás mi­nőségének vizsgálatára kész­tetik a munkaadókat. A teljesítmény és az érte járó elismerés megítélésekor az emberek igazságérzete erősödhet vagy csorbát szen­vedhet. Gondolkodásmó­dunkban természetszerűleg sok a szubjektív elem, a pontosan mérhető teljesít­mények felett viszont nem lehet vitát kezdeményezni. Nap nap után tanúi vagyunk az árnyalatokat nem isme­rő, végletes gondolkodás­nak. A végletekbe csapon­gó magatartás viszont az ön­kontroll, az önfegyelem és a kritika hiányára utal. Né­hány napja akaratlanul is kihallgattam két fiatalember beszélgetését. Egyikük föl- háborodottan mesélte, hogy munkahelyén valakinek a kedvéért létrehoztak egy látszatcsoportot. A visszás­ságon valóban méltán há­borgott. Azaz: csak hábo- roghatott volna, ha ezt kö­vetően ki nem derül a sza­vaiból, hogy felig-meddig szakképzetlenül — napi két- három órás munkával — háromezer-ötszáz " forintot keres. Vagyis egy műszakba járó, fiatal szakmunkás fi­zetését, egy több éve dolgo­zó, fiatal diplomás bérét... A kérdés most az; ho­gyan állíthatjuk vissza a szakmák, foglalkozások kö­zötti, tényleges hatékony­ságkülönbségeket tükröző értékrendét t Ä1 torzult nor­marendszerek mellett nem lehet megszüntetni egyik napról a másikra a teljesít­mény-visszatartást, a lógást, a fegyelmezetlenséget. Kü­lönösen nem ott, ahol tisz­tázatlanok a vállalati irá­nyítási szintek között a döntési hatáskörök, a kap­csolatok, sőt a feladatok is. Nem lehet a hatékonyság­ról, a termelékenységről, a termékszerkezet-v áltásról közhelyeket idézni az üze­mekben, amikor hiányoznak a folyamatos munka feltéte­lei, rossz a készletgazdálko­dás, pazarolják az erőfor­rásokat. A korábbi szabá­lyozók által diktált mennyi­ségi mutatókat figyelve a gazdasági vezetők mindig hagytak tartalékokat cé­gükben, a költségfelhajtó veszteségforrások megszün­tetésében is szigorúan be­tartották a »kis lépések« taktikáját. Másban viszont már egyáltalán nem. Te­gyük hozzá: ezek a »tarta­lékok« túlnyomórészt ex- tenzív jellegűek voltak. Megszüntetésükkel sem az élőmunka, sem az eszközök hatékonysága nem emelke­dett számottevően. A szabá­lyozó rendszer január else­jei módosítása jócskán nö­velte a vállalatokra neheze­dő hatékonysági nyomást. Az ésszerű munkaerő-gaz­dálkodás, -foglalkoztatás régóta hangoztatott elve mára gyakorlati szükségsze­rűséggé változott. Az Egye­sült Izzó kaposvári elekt- roncsőgyárában és a kapos­vári Mezőgépnél volt, il­lettre van jelentősebb lét­szám-felülvizsgálati és -le­építési program. Vida István, a Mezőgép főosztályvezetője azt mond ta: nem tekintették járható útnak a Rába módszerét. A társadalmi szervezetek be­vonásával minden esetet sok szempontból mérlegel­tek, át kellett értékelni a nem fizikai és a nem ter­melő munkát. Minden érin­tett dolgozónak megmagya­rázták, hogy az intézkedés gazdasági szükségszerűség­ből fakad, és a munkaköz­vetítő bevonásával próbáltak segíteni az elhelyezkedés­ben. Hasonló volt a helyzet az Egyesült Izzóban is. Itt a nem termelő munkahelyek­re tavaly bevezetett lét­számfelvételi tilalom és a természetes munkaerőmoz­gás is közrejátszott az elő­írt, tízszázalékos létszám- csökkentés végrehajtásában. A létszámcsökkentési intéz­kedések nyomán mindkét vállalatnál hosszú távra előre lehet jelezni a szer­vezeti, irányítási rendszer korszerűsítését is. Az úttörő vállalatokról számos »pletyka« kering. Oka ennek az, hogy egy- egy elv következetes érvé­nyesítése. rendszabály be­tartása nem mindenkiben kelt rokonszenvet. Főleg ott vannak az ellendrukkerek, ahol a hangzatos elnevezé­sek, a funkciók mögé bújva a beosztások »tulajdonosai« és nem a feladatok végre­hajtói járnak jól. Ahol túl­burjánzott a hivatali bürok­rácia és gomba módra el­szaporodott a középvezetői had; a fő-, a közép- és al­osztályvezetők -helyettesek, csoportvezetők, vagyis a leg­felsőbb kisfőnökök A fel- duzzasztott személyzeti és irányítási apparátusok az intrika és a kontraszelekció melegágyai. A létszámcsökkentés kér­dőjelei csak akkor változ­hatnak át a megnyugtató megoldást lezáró, mondat végi pontokká, ha a gazda­sági kényszerből fakadó in­tézkedések őket is érintik. Ha nem lesznek kivételek. Cseke László SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents