Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

/ Szoborpark Marcaliban XXXVI. »»folyoi»», ISI. s*ó«* t980. június 29.. vasárnap r Figyelemre, udvariasságra van szükség! Kisebb a zsúfoltság, javult az ellátás Az idegenforgalmi főszezon rajtjának tapasztalatairól A kulturális központ udvarán szoborpark nyílt a szekszárdi amatőr képzőművészeti stúdió alkotóinak a munkáiból. Bakó László, Fusz György és Heritesz Gábor márványszobrait ok­tóber végéig tekinthetik meg az érdeklődök. Somogyi vonatkozások Dunatáj, a szomszédban Június 1-ig 2,7 millió kül­földi járt az országban a most elkészült gyorsjelentés szerint, ez a szám valamivel kevesebb, mint a múlt év el­ső öt hónapjában. Az idegen- forgalomból származó devi­zabevételek azonban megkö­zelítőleg 24 ' százalékkal emelkedtek, ami annyit je­lent, hogy a külföldiek töb­bet költenek. A íöszezoni rajt tapasztalatairól Czeglédi József, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal helyettes vezetője tájékoztatta az’ MTI munkatársát. Az idegenforgalom terv­szerűbbé vált irányítása nyo­mán az idei szezonra az a kedvező folyamat a jellem­ző, amelynek lényege r_ na- gvobb az összhang a befo­gadóképesség és a vendégj á- rás között. Ennek nyomán a korábbi években nem ritkán előforduló feszültségek lé­nyegében megszűntek, javult az ellátás, nincsenek vad­kempingek, 5 kevesebb az üzletekben a sorbaállás^ Mindezek eléréséhez a küy lönféle intézkedések mellett az országos idegenforgalmi fejlesztési alapból jelentős támogatást kaptak a vállala­tok, intézmények. A szállás­helyek bővítésére az idén 200 millió fox’int az a hoz­zájárulás,' amelyet a többi között-Bala tonf öld váron, To­kajban motel, Sárospatakon, Diósjenön, Egerben kemping építéséhez használtak tel. Összesen 600-zal bővül a szállodai helyek száma, a kempingekben pedig 3000-rel többen lakhatnak, mint ta­valy. Az új szálláshelyek nagyobb részében már fo­gadnak vendégeket. Negy­venmillió forint a kulturális, a szórakozási és a sportle­hetőségek bővítésére jutott. Ebből úszómedencéket, új tenisz-, minigolf- és teke­pályákat építenek, hogy ezzel is kellemesebbé tegyék a vendégek üdülését. A beruházások, bővítések, a módosított ösztönzési rendszer -ps, a helyi intézke- , (Jé’sék végsÿ' soron hozzájá­rultak az '■idegenforgalom színvonalának-•emeléséhez, a kulturáltabb-, 'vendégfogadás­hoz. Az összességében ked­vező képet azonban rontja, hogy a vendégek sok eset­ben nem tapasztalnak kellő udvariasságot, s gyakori pa­nasz, hogy az idegenforgalmi árak emelését nem követi a szolgáltatás színvonalának emelkedése. A vendégek iránti több figyelemre, na­gyobb fokú udvariasságra lenne szükség. Az ifjúsági turizmus meg­erősítésére, a szűkös szállás- lehetőségek bővítésére az ér­dekeltségi rendszer módosí­tásával országszerte több kollégiumot, diákotthont, iskolát vonnak be az ide­genforgalomba. Ezek a nyá­ron gyakran kihasználatlan intézmények anyagilag is érdekeltekké váltak a fiatal turisták fogadásában. Néni egyeztek az időpontok Ötvenöt somogyi fiatallal több üdülhetett volna A szomszédos Tolna rövid idő alatt rangossá vált folyó­irata a Dunatáj. Üj számában most is találtunk néhány so­mogyi vonatkozású írást. Somlyó György epigrammáit közli a szekszárdi szerkeszté­sű kiadvány. Somlyónak az úgynevezett „Görög* antoló­giájából” valók ezek a versek. Csűrös Miklós Fodor András­ról és fBertók Lászlóról közöl rövid, de magvas tanulmányt. Fodorról ezt írja: „Költésze­tének helyét az jelöli ki, rangját az adja meg, hogy maximális tárgyiassággal egy meghatározott ember megha­tározott élményeit, életútját rögzítve tud meggyőzően szól­ni olyan általános és örök va­lamiről, amilyen a világ és a lelek találkozásának, az ön­magukban dermedtem ide­gen viszonyok és a humani­záló emberi erőfeszítés küz­delmének drámája.” Bertókot így jellemzi: „Javítani akaró szenvedély, bosszú, türelmet­lenség a közhelyek és az ál­megoldások kipusztíthatatlan- sága miatt...” . Laczkó András Lázár Erőin Berzsián és Dideki című mű­véről írt érzékeny, lényegre tapintó recenziót. Ami a töb­bi munkát illeti: Csányi Lász­ló A reménykedő szerkesztő címmel Faragó Vilmos tavaly megjelent kritikakötetéröl publikált hosszabb elemző írást. N. Horváth Béla József Attila „folklórszemléletéhez” gyűjtött anyagot. Érdekes elemzés Szilágyi Miklós Jegy­zetek a paraszti emlékiratok­ról című írása is, noha egyes kitételei talán vitathatók. Több olyan anyag gazdagít­ja a szomszéd megye folyó­iratának új számát, mely egy­részt a történelmi múltat, másrészt a megye bizonyos etnikai rétegeit vizsgálja., L. L. Négyszázhatvanöt beutalót kaptak a somogyi szakmun­kástanuló fiatalok — eny- nyien pihenhettek volna a nyáron SZOT-üdülőkben, na­ponta mindössze 16 forintént. A megye iskolái azonban het­ven jegyet visszaküldték az SZMT üdülési felelősének azért, mert o beutalás idő­pontja nem felelt meg az igé­nyeknek ... A hetvenből ti­zenötöt nagy nehezen sikerült utólag szétosztani, ötvenötöt azonban visszaküldték a SZOT-hoz, illetve más me­gyék rendelkezésére bocsátot­ták. így aztán számos siófo­ki, balatonföldvári, boglárlel- lei, újhutai és más, a szak­munkástanulókat fogadó üdü­lőbe az eredetileg somogyi fiataloknak adott beutalóval más megyékből érkeztek ta­nulók. Miért nem „keit el” a már említett ötvenöt beutaló a so­mogyi szakmunkástanulók között? Mint megtudtuk, nem az igények csökkentek és nem is az üdülés helye váltott ki tartózkodást — az időpont bi­zonyult alkalmatlannak. Előbb történt meg ugyanis a szakmunkásjelöltek szabad­ságidejének beosztása a vál­lalatoknál, mint hogy meg­tudták volna, mikorra is szól a beutaló. így aztán előfor­dult, hogy a két időpont nem esett egybe. A tapasztalatok alapján már eljuttatták a ja­vaslatot a SZOT-hoz, amely — ha megértésre talál — a jövőben lehetővé teszi, hogy a tanuló már a jegy birtoká­ban, az időpont ismeretében közölje üzeménéi, vállalatá­nál, mikorra kéri a szabad­ságát. Áttekintve a szakmunkás­tanuló-üdülők elhelyezkedé­sét az országban, csak sajnál­hatjuk, hogy ilyen sokan el­estek a kaposvári, a nagy­atádi, a csurgói intézetek ta­nulói közül az olcsó pihenési — és egy kicsit országjárási — lehetőségektől. H. F. T récselés A szokásos reggeli zsúfolt­ság a 12-es buszon. Munká­ba igyekvő férfiak és nők tömege, gyerekeiket óvodába cipelő anyukák. Amig a rendőr szabad utat biztosít jármüvünknek, három fiatal­asszony hangos trécselésére leszek figyelmes. Távolabb állnak tőlem, nem értem minden szavukat. Beszélge­tésükből csak annyit sike­rült kivenni, hogy egy jelen nem levő negyedik személyt szapulnak, feltűnő buzga­lommal. Egyikük időnként erélyes hangú felszólításokat küld le maga mellé valaho­va a mélybe: *•Kapaszkodja­tok a szoknyámba.’... Ka­paszkodjatok a szoknyám­ba Megérkezünk a Kapos szálló elé, egymást gyúrva- gyömöszölve leszóltunk. A hölgyek — teljesen belefe­ledkezve — már a járdán beszélnek. A téma: ugyan­az. Közben szétszéled a tö­meg, ők is búcsúzkodnak. Ekkor a fiatal mama hirte­len szoknyájához kap, amelybe egy pityergő kis­lány kapaszkodik görcsösen. Az anyuka tágra meredt szemmel néz a távolodó busz után: — Uramisten? — kiáltja rémülten. — Nekem még egy gyerekem volt.. L. J. Somogyi tájak, somogyi emberek — Mit bért?­csodálkoznak? Nem láttak még itt somogyi cm- (Kiss Ernő rajza) Eltűnő földszintes világ Hazafelé tartva, mindenfe­lé kiontott belű szemetesku­kákat láttam. Úgy hevertek, mint egy ádáz közterületi csata ártatlan áldozatai. Szennyes hasuk undorító tar­talma szemérmetlenül tárult elém az éjszaka embertelen neonfényében. Pukkadásig tö­mött bádogbendőjük valami kegyetlen, céltalan és meg­magyarázhatatlan rombolási vágy martaléka lett. Az utcasarok lépcsőforduló­jára lépve csatornabűzzel ke­vert, fojtó, párás agyagszag csapott az orromba. A lebon­tott vályógházak és a rég el­dugult pöcegödrök hagyatéka. A földmunkagépek hamaro­san sok köbméternyi lóidét tolnak a hajdani, földszintes házak alapjai fölé, átadva az itt felejtett, hasznavehetetlen tárgyakat az öröklétnek vagy az enyészetnek. A még beépítetlen terület mezsgyeként választja el a régi házakat az új lakótelep­től. A panelek feltartóztatha­tatlan hada azonban már híd­főállást teremtett a legkeske­nyebb, s ezért legsebezhetőbb sávon. A hajdani kertek he­lyén az aszfaltozó géplánc fé­nyei hunyorogtak. Nyomtala­nul eltűnt egy szűkölködést és szegényes mezővárosi han­gulatot árasztó, földszintes, faházas városrész. Atadtá he­lyét a betondzsungelnek. Cs. L. Semmi pánik — Hallatlan — mondja a szállodában a vendeg a , szobaasszonynak —, az előbb a padlón láttam egy poloskát, most pedig a párnámon mászik egy! — Dehát ez ugyanaz — válaszol nyugodtan a szo­baasszony. — Ilyenkor szokott mindig lefeküdni! Alku — Több mint 80 km-es sebességgel hajtott a bel­városon keresztül! — ál­lítja meg a. rendőr a kez­dő úrvezetőt. — Lehetetlen, biztos úr, legföljebb 60-nal hajtot­tam. Sőt, az is lehet, hogy csak 40 volt. Bizonyos kö­rülmények között pedig talán csak 20 vagy 10 le­hetett... A rendőr elunja a dol­got: — Rendben van. Tíz frankot fizet tiltott helyen való parkolásért! Szórakozás — Mit csinálsz szombat este? — Ugyanazt, mint más­kor. — ' Ës mi az, ha szabad tudnom? — Hát széttépem a lot­tócéduláimat 1 Csak csendesen Beszélgetés az igazgató előszobájában: — Ki kiabál annyira odabent a főnöknél? — Hát a csendestársai Aforizmák Semmi sem könnyíti meg annyira a korbács politi­kájának megértését — mint a mézesmadzag. (M. Goin, amerikai szo­ciológus) Az ész legjelentősebb fogyatékossága — ha tel­jesen hiányzik. (Az »Ellenőrizzétek el­méteket« sumer teszt részlete) Akinek sokat adott a sors — attól gyakrabban kérnek kölcsön. (Paul Getty néhai ame­rikai milliárdosnak tu­lajdonított mondás) Ostobaság nyitott kapát döngetni, amikor körös kö­rül annyi csukott kapu akad. (Babiloni kapusok tré­fás megallapitása) Ha valaki elmúlt ötven­éves, és reggel úgy ébred fel, hogy egyáltalán sem­mije sem fáj — ez azt je­lenti, hogy meghalt. (Perui orvosok népi böl­csessége) SOMOGYI'™: A4 MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő? JÁVORI BELA Főszerkesztő ta.s PaáL László Szerkesztőség : Kaposvár, Latine» Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár. r»t. 3L 740L Telefon: U*510, U-51L U-51.& Kiadja A Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor O. t Postacím: Kaposvár, Pl. 31. 7401 Felelős kiadó: Dómján Sándor. Terjeszt! a Magyar Posta Előfizethető a hírlap kézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél« Előfizetési díj egy hőnapra 30 Ft, negyedén* 90 Ft, egy évre 36Q Ft, Index: 25 967 tSSN 0137—0603 Készült a Somogy megyei Nyom* iaipari Vállalat kaposvári üza­neben, Kaposvár. Május L a 101 / Felelős vezető: farkas Béla igazgató Kéziratokat nem őrzünk mer és nem adunk viasza

Next

/
Thumbnails
Contents