Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-26 / 148. szám

A Mlnôtég dfkmdö )o*f- tbsàro a pioe mind szigorúbb értékítélete is szoritjo a termelőket. Eladni csak korszerű és jó minőségű árut lehet A piac magasabb mércéjének a műhelycsarnokokban kell megfelelni. Hogy miként azt megítélni a piacon lehet, eleget tenni, viszont ennek a követelménynek csak a munkapadok mellett

Munkatársaink arra kerestek feleletet hogy miként felelnek meg a termékek az egyre szigorúbb minőségi követelményeknek; mit tettek, mit tesznek a vállalatok azért hogy elfogadható áron olyan terméket állítsanak elő, — olyat amely kielégíti az igényeket. Összeállításunkból az is kiderül, hogy a minőség nem csupán — és nem is mindig elsősorban — a gépek korszerűségétől függ. A megfelelő termelöberen- derésekkel is lehet drága selejtet készíteni, ha a gépet kezelő ember hanyag vagy hiányzik a szakértelme. Javítani lehet viszont a minőséget, ho erre ösztönzik a munkásokat érdekeltté teszik őket. A minőséget javító érdekeltségi rendszer kialakítására tett első lépésekről is szólnak írásaink.

MINŐSÉG

Áz érem két oldala

A répa cukorfok szerinti átvételét a múlt őszi betakarításkor vezették be, a gabona műszeres, minőség szerinti átvétele aratáskor válik általánossá. Évek óta szigorú minőségi követelmények alapján veszik át a gyümölcsöt, a zöldséget vagy a húst. Várhatóan 1982-től vezetik be a tej csíraszám szerinti fölvásárlását.

Mint látható, valamennyi fontosabb mezőgazdasági terméknél zsebremenő szempont lett a minőség. Nincs a megyében szakember, aki ne tekintené ezt magától értetődőnek. Rengeteg erőfeszítéssel, gonddal és többletköltséggel' jár ugyan a szigorúbb mérce alapján a termelés, mégis valamennyiük számára világos: az élelmiszeripar csak jó minőségű áruból képes minden pi- acon értékesíthető terméket előállítani.

Nem értik viszont — s ennek több fórumon hangot is

adnak — miért van az, hogy miközben a mezőgazdasági üzemektől hovatovább mindent minőség szerint vesznek át. a gazdaságok pedig az ipari termékek túlnyomó többségét »eszi, nem eszi« alapon kapják.

Nincs rá példa, hogy valamely anyagot a gyár érték és egyéb minőségi mutatók alapján adna át. Arra viszont igen, hogy a júliusban szükséges anyagért februárban célszerű »házhoz menni«, ha egyáltalán kapni akar a gazdaság.

A »zsákba zárt kősziklát« — a tsz-ek házatáján mindenki magyarázat nélkül is tudja : bizonyos műtrágyák-- ró! van szó — föihasználás előtt »újra kell őrölni«, hogy egyáltalán kiszórhassák. És akkor hol van még — az elvárt és a hatékonyság feltételét jelentő — szép szóráskép? Ugyancsak minden tsz-ben ismerik annak a szerMinden ettől függ

A minőség döntően meghatározza a piacon a gyár helyéit,. A konfekciópiacra mindig a divat gyors változásához váló rugalmas alkalmazkodás, a jó mingség Volt a »belépő«.

— A hosszú távú vállalati stratégia egyik lényeges ele-, me a minőség — mondta dr. Várni János főosztályvezető a Kaposvári Ruhagyár- - ban. — A lényég azonban, a gazdasági hatékonyságot figyelembe vévé, a vállalat hogyan tudja erősíteni piaci helyzetét, ^ ^ülfÿldi -piacokon mindéin' — vagyis a vevőkör 'megtartása, az 'Új piacokra való -.áttörés lehetősége, az elérhető ár — a minőségtől függ. A vevő csak a jóért hajlandó kedvező árat kínálni. ■ : A textilruházati iparban az exportpiacokon elért árnak jelentős szerepe van a belföldi ár kialakításában is. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak az ár, hanem a divatosság, a választék és a minőség is a tőkéspiac követelményeinek megfelelő. Ezt az árut kapja a belföldi fogyasztó is.

Különféle szervezési és ösztönzési módszereket vezettek be a célkitűzések megvalósítása érdekében. Az ötéves minőségfejlesztési terv 1980-ra szóló fejezete a gyártmányokra, a technológiára vonatkozó utasításokból, célkitűzésekből all.

Marek István, műszaki osztályvezető néhányat idézett belőlük. A tőkés exportra szállított nadrágok kelléke- zettségének javításával

emelkedik a minőség is; jobban áll a fazon, ha rugalmasabb betétet alkalmaznak a zakók kihajtójában. Bevezették a szalagközi, vasalást. így a végtermék minősége is jobb. Augusztus elsejétől folyamatos rpűszak- váltás lesz a befejező részleg átszervezése után. Ezzel megszűnik a készlettárolás és az ebből adódó gyűrődés is; a dolgozók gyakorlottabban, szakavatottábban veÖsztönző bérezés

IWi az első követelmény, amelyet a vevő a kempingsátor iránt támaszt? Hogy ne ázzon át, A Lenfonó és Szövőipari Vállalat Tabi Ketn piti gcikkgy arában egy vízoszlopnyomásméröt készítették, hogy ellenőrizni tudják a sátoralapanyagok vízállóságát. Csordás Attila főmérnök azonban elmondta, hogy erre ma már nincs szükség. A vállalat csillag- hegyi gyára — az alapanyag termelője — köteles színál- lósági, szaikítószilárdsági,

koptatási és szinlefogási vizsgálatokat végezni. Ez az utóbbi nagyon fontos, mert a vizes sátorszővetnek nem szabad megfognia más textíliát. Lenyeges szetnpont a »napfenyállóság« is, hírűén a divatos, jo sátor csak hosszú idő után fakul ki.

Tabon nincs műszeres minőségvizsgálat. A leggyakoribb, észlelhető hibák: a

szádhiány, a szálvastagodás, a lyukak, az anyag felületén a csomók. Ezek a festest is egyenetlenné tehetik, szinel- teréseket okozva azonos végeken Az anyagibbakat általában meg a szabas előtt

észreveszik. Ha a szabászaton mégis átcsúszik a hibás anyag, akkor a varrodában vagy a minőségellenőrzésnél feltétlenül fölfedezik.

A gyártásközi és a késztermék-ellenőrzés szigorú. A minösegellenői' értékeli a dolgozók munkáját; hiba esetén a felelős hibapontot kap. Egy eve még csupán kísérletként, január elsejétől viszont már állandó jelleggel bevezették a minőségi prémiumot.

A hibátlanul dolgozók a maximális minőségi prémiumot kapják meg. ez telje- sitményóránként egy forint. Kevés hibánál ötven fillér adható óránként, sok hibánál pedig elmarad. Hibátlanul dolgozók a teljesitmenyszá- zalektof függően a havi kpf- száz-ketszázhusz formt prémiumot is elérhetik.

Az ösztönzésnek ez * módja lélektani szempontból is figyelemre méltó. Hiba esetén nem büntetik a dolgozót, legföljebb nem jutai- I mazzak. Az emberek figyelik egymást: a minőségi . munka egyben preszlizsker- I ciez ifc, I

gezhetik a munkát. Átszervezik a szabászatot is: speciális, nyugatnémet és olasz gyártmányú tűzőgépekkel a legkülönfélébb díszítőelemeket is rá tudják varrni a ruhadarabokra. A belső árumozgatásban is sok, a munkadarabok minőségét óvó intézkedést hoztak. A műbőröket dobozokban, simán kifektetve óvják a gyűrődéstől. Nylontasakban, műanyag borítókban helyezik el a termékeket.

Fölemelték a közvetlen termelők minőségi prémiumát. Hatszáz forint prémiumot is elérhet havonta egy-egy varrónő. Ennek hatvan százaléka minőségi, negyven százaléka pedig a terv-teljesítésből származik. Korábban az összeg is, és a minőségi rész aránya is kisebb volt.

A gyártásközi munkahelyi ellenőrzéseket még egy végső és rendkívül szigorú minőségellenőrzés követi. Horgost Márton meo-osztály vezető elmondta, hogy a késztermékeket tízen ellenőrzik. A dolgozóknak szakmunkás-, illetőleg ruhaipari szakközépiskolai végzettségük van. A hibák fölismeréséhez kiemelkedő szaktudás kell. A hibás terméket visszaküldik javításra. A gyártásközi ellenőrzés a hibás darabok többségét kiszűri, csak kevés jut el a végső ellenőrzéshez. A minőségi követelmények magasak, és bár a gyártás során dől el minden, mégis a végső minősítesse! foglalkozók jó szemétől, Szakértelmétől függ, hogy véletlenül se hagyja el hibás áru a gyár kapuit.

A szigorú követelmények nyomán született intézkedések is hozzájárultak, hogy I 1978-rol 1979-re több mint | megketszerezte tőkés export- j lat a Kaposvári Ruhagyár.

vestrágyaszóró kocsinak a »márkáját«, amelynek élettartama legjobb esetben is hetekben volt mérhető. Hogy tervezői miből indultak ki, nem tudni, de biztos, hogy nem a gazdaságok igényeiből és az üzemeltetés során várható terhelésből.

Nem kell túl sok hasonló példa, hogy alaposan dráguljon a termelés »önköltsége«.

Tapasztalható, ha egy vállalat kifogy a fentebbieket megmagyarázó érvekből, a »népgazdasági érdek« mögé bújva utasítja vissza a kifogásokat. »Népgazdasági érdek«, hogy a »fölmerült« technológiai hibák miatt nem szabványos anyagok is hasznosuljanak. »Nem dobhatunk ki milliókat az ablakon !«

Hasonló érv alapján a boltokban »illik« megvennünk a kifolyó nélküli kávéfőzőt vagy a lyukas fazekat. Szerencsére a kereskedelemben már alapelv, hogy a vásárlónak — a pénzéért — joga van minőséget követelni, sőt . válogatni. A mezőgazdasági üzemek ugyanakkor még nem juthattak el oda, hogy követelményeket támasszanak.

Minőséget előállítani csak minőségi anyagokkal és eszközökkel lehet. így van ez a mezőgazdaság termékeit földolgozó üzemekben, és így a gazdaságokban is. Ennek a voltaképpen nyilvánvaló összefüggésnek a belátása és a benne rejlő kölcsönösség érvényesülése a valódi népgazdasági érdek.

Bizonyíték — filmen

— Két éve merült föl az

igény a hegesztési varratok röntgenes vizsgálata iránt — mondta Czékus István, a BVG tabi gyárának főmérnöke. — A gyártmányok egy részénél például a festékgyári berendezéseknél vagy a szűrőtartályoknál feltétlenül szükség van erre. E két év alatt számtalan termék röntgenes varratvizsgálatát végeztük el.

A módszer nem kifejezetten technikai újdonság, hiFélig érdekeltek

A gazdálkodás szigorúbb feltételeinek első jeleként azt tapasztalták a Danuvia nagyatádi gyárában, hogy a vevő a szokottnál jobban megnézi az árut és olyan hibákat is szóvá tesz, amelyeket korábban egy kézlegyintéssel elintézett.

— Nekünk jó lecke volt a tőkés piac — mondta Magyar Vince főmérnök —; ott megtanultuk, hogy magasak a követelmények. Gyárunk termékeinek jelenleg 32 százaléka kel el a tőkésországokban, s ez azt is bizonyítja, hogy vevőink elégedettek a minőséggel. Amit mi kiszállítunk, azt ott már nem dolgozzák fel tovább, hanem a saját gyáraikban készített termékekkel együtt hozzák forgalomba. Két nagy csoportba sorolhatók ezek a termékek: az egyikbe a szerszámelemek tartoznak, a másikba a hidraulikus elemek. Az idén új gyártmánycsalád is megjelenik: az úgynevezett visszacsapó szelepeké.

— Mi biztosítja a minőséget?

— A gondos munka.

— És ennek megvannak a

feltételei? •

— A szerszámelemekhez lelje« egészében megfelelő a gépparkunk, a hidraulikus elemeket is meg lehet csinálni egy kicsit több figyelemmel: nemcsak a meósoknak kell jobban odafigyelni, hanem a munkásoknak is, akik a gépeket kezelik.

— Véleménye szerint az ember érdekelt abban, hogy jobban figyeljen?

— Félig. Arról van szó, hogy ha rosszat csinál, tehát elront egy munkadarabot, akkor megbüntetjük, ha viszont az átlagnál jobban dolgozik, ezt természetesnek vesszük és nem jutalmazzuk erte.

— Valóban: milyen természetes dolog az átlagnál jobb munka?

— Egy kísérlettel felelet- a kérdésre: budapesti 2-e.- gyárunkban most láttak hoz- zá egy minőség szerinti bérezési rendszer kialakításához. Ennek az a lényege, hogy a hibátlan darabért többet kap a munkás, mint a kijavítottért. Minden munkaműveletet névre szólóan meghatároznak, s bármikor ponte san tudni lehet, hogy ki hibázott. Ez merőben eltér a jelenlegi gyaaorlattol, most ugyanis a se lej tért levonás jár. de arra mar nem ösztönöznek, hogy valaki hibátlanul dolgozzon a gép mellett. A budapesti kísérletet, ha beválik, mi is átvesz- szük. Eddigi munkánk megbecsülése éppúgy kötelez bennünket, mint jövőnk a tőkés piacon. Az egyik nyugati céggel most a második ötéves szerződés aláírását készítik elő; ennek során itt jártak embereik, megnézték a szerszámelemek gyártását, es azt mondták, hogy néhány éven belül mintegy öt • ven százalékkal akarják növelni a megrendelés mennyiségét.

Erre az igényre alapozva kivan a Danuvia újabb beruházásba kézderű Nagyatádon. Az elért minőség megtartásával növelni a mennyiséget azért is érdemes, mert rendkívül kedvező áron tudnak egy dollárt »megtermelni«.

szén a hegesztésnél már régóta alkalmazzák a minőség- ellenőrzésre. A hegesztett varrat képét filmre veszik; minden darabnak megvan a röntgenképe, csakúgy, mint a betegeknek a kórházban. Emberi és anyagi hibák miatti gépi hegesztésnél is változhat a varratok minősége. A hiba megjelenik a filmen, és a röntgenes a filmről azonosítani tudja a helyét.

Ilyen esetben kiköszörülik és újrahegesztik a lemezt.

— Nem emlékszem — mondta Czékus ' István —, hogy kétszer lett volna ugyanazon a helyen hegesztési hiba.

Röntgenezett varrat ala — ahogy a gyáriak mondják — csak minősített hegesztő dolgozhat. A minősitőtanfo- lyam elvégzése után á bérezés is a hibátlan munkavégzést ösztönzi. A tanfolyam befejezése után meghatározott összegű béremelést kaphatnak a hegesztők. Az emelhető forintösszeg egy- harmadát állandó bérkent kapják meg, a fennmaradó részből pedig a végzett munka arányában részesednek.

A főmérnök elmondta: a röntgenes minőségellenőrzés nélkül ma már nem lehet versenyben maradni a szakmában. Átvilágítják az egyik legújabb termék, a BNV-n is kiállított Optical lemezkazán hosszvarratait és a Komfort kazánokhoz gyártott gőzdobokat is. Az iraki és szovjet exportra szállítandó festékgyári berendezések vagy az Április 4. Gépipari Művek rendelésére készített —' szintén külföldre eladott —, berendezések minőségé nagyon fontos, a piac megőrzése miatt. A röntgenfilm dokumentum is. Mindent bizonyít: a lei váló minőséget és a gondatlanságot egyaránt.

Előtérbe került a vállalatoknál és szövetkezeteknél a belső tartalékok vizsgálata: kiemelt figyelmet fordítanak a gyártott termékek minőségére is. A jó minőség nemcsak a termékek piaci versenyképeségének alapvető kritériuma, hanem az erőforrások - az anyagi eszközök, a munkaráfordítás — megtakarításának is egyik jelentős alapja: A „selejtgyártással” pazaroljuk el a ráfordításokat. Ez a .költség” az utóbbi időben kevés helyen műtőt csökkenést, és a minőséggel kapcsolatos problémákat o vevők rek • lomáriái is szemléltefik. Több olyan termék kerül forgalomba, amely megfelelő ugyan a vevők igényeinek, jő a műszaki szinyo nalo is, de megbízhatatlanul működik, a sorozatos meghibásodás rontja a termek piaci helyezetét. E hibok később csak túlmunkával és nagy költséggel javíthatók.

A minőségi átvétel fokozottabb gondosságot követel.

A vállalati vezetőknek is alapvető a szerepe a javításban: a latékonyság növelése megköveteli a korszerű minőségszabályozási lendszer kiépítését. Ezt nem lehet csak a végellenőrzés fejlesztésé vei elérni, a fő figyelmet a gyártmány és technológiai tervezés, gyártásközi ellsnőria* fokozására ksü fordítani.