Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

KÖZLEMÉNY a KGST prágai üléséről (Folytatás az 1. oldalról) mok 1981—1985. évi népgaz­dasági tervei koordinálásá­nak, továbbá a hosszú távú együttműködési célprogra­mok teljesítésének helyzeté­ről és a terület további fel­adatairól; Nyikolaj Faggye- jevnek, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa titká­rának beszámolóját a tanács következő, XXXV. üléssza­kának összehívásával kapcso­latos kérdésekről. Az ülésszakon megállapí­tották, hogy a Varsói Szer­ződés aláírása óta eltelt 25 ev során e védelmi szövet­ség részvevő országai a töb­bi országgal, minden béke­szerető erővel együttműköd­ve határozottan és hatéko­nyan oldják meg az olyan létfontosságú feladatokat, mint az, hogy ne engedjenek háborút kitörni Európában, sokodalúan elősegítsék a bé­ke megszilárdítását, a nem­zetközi feszültség enyhítését, az államok közötti egyenjo­gú, békés együttműködés fej­lesztését. Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagálla­mai által 1980. május 15-én elfogadott nyilatkozat és fel­hívás fontosságát, amelyek széles körű akcióprogramot foglalnak magukban a béke és a népek közötti együttmű­ködés megszilárdítására, az enyhülési politika folytatá­sára és katonai területre va­ló kiterjesztésére, a ugy- verkezési verseny megszűn­tetésére, a leszerelés, első­sorban a nukleáris leszerelés megvalósítására, a vitás kér­dések békés úton történő rendezésére és a nemzetközi kapcsolatokból az erőpoliti­ka kiküszöbölésére, a bizton­ságnak és a népek függet­lenségének megerősítésére. A KGST-tagállamok kül­döttségei ismét hangsúlyoz­ták a helsinki záróokmány­ban foglalt elvekhez való hűségüket és annak szüksé­gességét, hogy aktívan _ és gondosan készítsék elő az összeurópai értekezlet részt vevő államainak képviselői által a közeljövőben tartan­dó madridi találkozó kons­truktív lebonyolítását, abból a célból, hogy folytatódjék az enyhülési folyamat és a biz­tonság elmélyítése az euró­pai kontinensen, hogy vala­mennyi területen tovább erő­södjék az európai országok népei közötti egyenjogú együttműködés. À KGST-tagállamokban a munkásosztálynak, a pa­rasztságnak és az értelmi­ségnek a kommunista- és munkáspártok vezetésével végzett önfeláldozó munkája, valamint a marxizmus-leni- nizmus és az internaciona­lista szolidaritásnak, az egyenjogúságnak, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, a kölcsönös előnyöknek és elvtársi segít­ségnyújtásnak elvei alapján történő sokoldalú együttmű­ködés fejlesztése és elmélyí­tése lehetővé tette, hogy to­vább fejlődjék a KGST-tag- álla’mok gazdasági és tudo­mányos potenciálja, emel­kedjék a lakosság anyagi és kulturális életszínvonala. A* KGST-tagállamokban a nemzeti jövedelem 1979-ben 1975-höz viszonyítva 19 szá­zalékkal, az ipari termelés 23 százalékkal nőtt. A KGST-tagállamok nagyré­szében a műszaki haladást meghatározó és a termelés hatékonyságát biztosító ága­zatok fejlődtek a legnagyobb ütemben. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volu­mene az 1976 és 1979 között^ időszakban az 1971—75. évi-l hez viszonyítva a KGST-tag- államokban 9 százalékkal növekedett. Megállapították, hogy a tervkoordinációs munkák a következő ötéves időszakra — egyes kérdések tekinteté­ben pedig hosszabb távra is — a befejezés szakaszában vannak. A koordináció elő­SOMOGYI NÉPLAP zetes eredményei azt mutat­ják, hogy e munkák folya­mán számos bonyolult gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési prob­léma alapjában véve meg­oldódott. Ez megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy a KGST-tagállamok kidolgoz­zák a következő ötéves terv­időszakra szóló -társadalmi­gazdasági fejlesztési tervei­ket. Az ülésszakon megállapo­dás jött létre arról, hogy a nemzeti tervező szervek és a KGST tervezési együttmű­ködési bizottsága sokszoroz­zák meg erőfeszítéseiket a tervkoordinációs munkák befejezésének meggyorsítá­sára, az országok népgazda­sági fűtőanyag-, nyers­anyag-, energia-, gép és be­rendezésigényeinek telje­sebb kielégítésére, valamint az egymás közötti kereske­delem volumenének növelé­sére és a nemzetközi szál­lítási feltételek javítására. Hangsúlyozták annak szük­ségességét, hogy fejlesszék tovább a KGST-tagallamok együttműködését a kiváló minőségű anyagok gyártása terén az országok legfonto­sabb iparágai szükségletei­nek kielégítése ^céljából. Az ülésszak folyamán a KGST-tagállamok küldött- ségvezetőí egyezményt írtak aia az új számítástechnikai eszközök kifejlesztésének és gyártásának több oldalú nemzetközi szakosításáról és kooperációjáról. A felek ki­nyilvánították azt az elhatá­rozásukat, hogy az egyez­mény alapján a következő öteves tervidőszakban az 1976—80. évihez viszonyítva mintegy kétszeresére növe­lik a korszerű számítás- technikai eszközök kölcsö­nös szállításának volume­neit. az ülésszak hangsúlyozta, hogy a KGST-tagallamok gazdasági fejlődésére egyre nagyobb hatást gyakorolnak gazdaságuk energiával, fű­tő- és nyersanyagokkal való ellátásának problémái, és az új erőforrások közös erőfe­szítésekkel történő bekap­csolására irányuló együtt­működés fejlesztése mellett kiemelte a fűtőanyagokkal, nyersanyagokkal, energeti­kai es egyéb anyagi erőfor­rásokkal való legnagyobb mérvű takarékosság jelen­tősegét. Úgy döntöttek, hogy nagyobb ügyeimet fordíta­nak az ezek legeszszerübb felhasználásával kapcsolatos együttműködés kérdéseire. Ezzel egyidejűleg döntése­ket hoztak arról, hogy bő­vítik az együttműködést a KGST-tagallamok perspek­tivikus területein folyó földtani feltáró munkák vég­zésében, a fűtőanyagok es egyeb .lantos ásványi nyers­anyagok feltárt készletei­nek es kölcsönös szállításai­nak növelésében, a fűtő- anyag-kitermelő és felhasz­náló ágazatok korszerű, gazdaságos és nagy teljesít­ményű berendezésekkel tör­ténő ellátásában, valamint az új és másodlagos energia- források felhasználásában. A közeli években előirányoz­ták a fűtőanyag-energetikai problémák megoldását cél­zó, 2000-ig szóló tudomá­nyos-műszaki prognózis ki­dolgozásának megszervezé­sét. Az ülésszak idején kor­mányközi általános egyez­ményt írtak alá arról, hogy a tanács tagállamai együtt­működnek á kőolajfeldolgo­zás fokának olyan korszerű technológiai bevezetésével való számottevő növelésé­ben, amely a másodlagos feldolgozási folyamatokhoz szükséges gépek és berende­zések gyártásszakosítással és kooperációval történő ké­szítésén alapul. Az ülészak kiemelte a tu­dományos-műszaki együtt­működés területén az új ter­mékfajták meghonosítására és a technológia tökéletesí­tésére, a kibocsátandó ter­mékek minőségének és mű­szaki színvonalának emelé­sére végzett, a komplex programnak és a hosszú tá­vú célprogramoknak megfe­lelő jelentős munkát. A ta­nács XXX111. e» XXXIV. ülésszaka közötti időben az országok 27 több oldalú tu­dományos-műszaki együtt­működési egyezményt kö­töttek. . A KGST tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dési bizottsága kereleben ki­dolgozták a KGST-tagálla­mok tudományos-muszaki egyúttmúködesenek fő irá­nyait az 1990-ig terjedő idő­szakra. Megállapították, hogy a KGST-tagallamok folytat­ták a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köz­társaság es a Mongol Nép­köztársaság, szamára gazda­ságuk íejiesziesenek meg- gyorsításánoz es hatékony­ságának növeléséhez, a mű­száki-tudományos haladás meggyorsításához történő segítségnyújtást. Az ülés­szak iüejen altalános egyez­ményt írtak ala a Kuö'f- tagallamok által a Kubai Köztársaság gyorsított tu­dományos és műszaki fej­lesztése tervének megvaló­sításában kifejtendő együtt­működésről. Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a Kölcsönös Gaz­dasági . Segítség Tanacsanak a nem Kusi’-tagáliamokkal es a nemzetközi szerveze­tekkel való együttműködése eredményesen folyik. Mélyült es fejlődött a KGST es a JSZSzK közötti egyuttmuködes. Jugoszlávia jelenleg 22 együttműködési területen vesz reszt a KGST-szervek munkájában, több mint 70 többoldalú gyártásszakosítasi és koope­rációs, valamint műszaki-tu­dományos együttműködési egyezmény és megallapodas resztvevője. Folytatódott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa es a Finn Köztársaság kő-- zötti eredményes együtt-* működés. Együttműködés valósult meg továbbá az Iraki Köztársasággal és a Mexikói Egyesült Államok­kal. A KGST-tagállamok az in­ternacionalizmus elveit kö­vetve mind két-, mind több oldalú alapon segítséget nyújtanak a szocialista fej­lődés útjára lepett fiatal ál­lamoknak és más fejlődő or­szágoknak gazdasági fejlődé­sük meggyorsítása, politikai es gazdasági függetlensé­gük megerősítése végété. A tanacs tagállamai jelenleg Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika 90 fejlődő országának nyújtanak gazdasági es mű­szaki-tudományos segítsé­get. Az érdekeit KGSi-tag- ailamok 1979-ben 39 iejloüő országgal több mint 100 hosszú távú gazdasági es müszaki-tudomanyos együtt­működési egyezményt Kötöt­tek. Az ülésszak részvevői megerősítettek, hogy szoli­dárisak a fejlődő államok­nak azzal a jogos törekvésé­vel, amely arra irányul, hogy elérjek teljes gazdasági füg- getienseguxet, es megszün­tessék az imperialista mono­póliumok által történő ki­zsákmányolást, megszaba­duljanak az egyenlőtlenség­től es egyes au a m ok masok által történő elnyomásától, érvényesítsék minden nép­nek azt a jogát, hogy orszá­ga felvirágoztatása érdeke­ben saját maga rendelkez­zék nemzeti természeti kén­eseivel. Az ülésszak hangsúlyozta: a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának változat­lan törekvése, hogy fejlessze az együttműködési kapcsola­tokat más országokkal és nemzetközi gazdasági szer­vezetekkel az igazságos, egyenjogú és kölcsönös elő­nyökön alapuló, a béke és a haladás javát szolgaló nem­zetközi munkamegosztás el­mélyítése céljából. Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság kormá­nyának kérésével kapcsolat­ban az ülésszak határozatot hozott az afganisztáni fél­nek a KGST munkájában megfigyelőként való részvé­teléről. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXXIV. ülésszaka az egyetértés, a teljes kölcsönös megértés és az elvtársi együttműködés légkörében folyt 1«. Hatalmi vetélkedés Iránban A Római Klub vezetői Budapesten Érzékenység, érdeklődés A Római Klub nemzetközi tudományos és más intellek­tuális körökben jól ismert vezetői: Aurelio Peccei, Adam Schaff és Maurice Guarnier a Magyar Tudomá­nyos Akadémia meghívására látogatást tettek Budapesten. A vendégek kerekasztal- konferencián találkoztak ma­gyar kollégáikkal, akikkel korunk tudományos problé­máiról, feladatairól, lehető­ségeiről folytattak kötetlen eszmecserét. A beszélgetést követően megállapodtak ab­ban, hogy a magyar tudo­mány jeles képviselői a jö­vőben intenzívebben kapcso­lódnak a klub egyes kutatási témáihoz. A Római Klub, az enyhü­lés politikájának és az álta­lános világhelyzetnek meg­felelően, igyekszik bővíteni, sikeresen formálja nemzet­közi kapcsolatait. Például Moszkvában szovjet közgaz­dászok. demográfusok és ter­mészettudósok nagyobb cso­portjával a világgazdaságban -a növekedés határai« prob­lémakörét elemezték. Érint­kezésbe léptek a fejlődő or- • szágok tudományos és köz- gazdasági vezetői személyisé­geivel is. Vizsgálódási és ajánlási programjaiba a klub mind következetesebben és szervezettebben igyekszik be­vonni a szocialista országok tudósait, rendszeresen meg­hívják őket nemzetközi ta­nácskozásaikra, véleményt kérnek tőlük a tervezett és folyamatban lévő kutatási programokról. A Római Klub vezetőit itt-tartózkodásuk során fo­gadta Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyet e- se, továbbá Szentágothai Já­nos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek találkozóiáról 1980. június 16—19-én Minszkben, a Belorusz Szov­jet Szocialista Köztársaság fővárosában, a hős városban, találkoztak a Varsói Szerző­dés tagállamai parlamentjei­nek képviselői. A találkozón részt vettek: a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének küldött­sége I. Bonét) vezetésével; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi gyű­lésének küldöttsége A. Ind­ra vezetésével. a Lengyel Népköztársaság Szejmjének küldöttsége C. Gucwa vezetésével; a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának küldött­sége Katona Imre vezetésé­vel: a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamará­jának küldöttsége H. Si n- der marin vezetésével ; a Román Szocialista Köz­társaság Nagy Nemzetgyűlé­sének • küldöttsége N. Giosan vezetésével ; a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Leg­felsőbb Tanácsának küldött­sége A. P. Siiyikov vezeté­sével ; A találkozón részt vettek a Belorusz Szovjet Szocia­lista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának képviselői is. A találkozó résztvevői vé­leménycserét folytattak a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek a szervezet megalakítása óta eltelt 25 évben kifejtett nemzetközi (tevékenységéről és ennek eredményeiről. Áttekintették a baráti országok időszerű feladatait az európai enyhü­lésért és biztonságért, a vi­lágbéke megszilárdításáért vívott harcban. A találkozó részvevői or­szágaik parlamentjeinek ne­vében teljes egyetértésüket fejezték ki a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén elfogadott nyilatkozat és felhívás kö­vetkeztetéseivel és értékelé­seivel. Egyöntetűen támo­gatták az ezekben a doku­mentumokban javasolt to­vábbi lépéseket, amelyeknek a politikai és a katonai eny­hülés folyamatának kibon­takoztatása, a fegyverkezési hajsza megfékezését szol­gáló hatékony intézkedések meg valósítása a céljuk. A találkozó részvevői hang­súlyozták anrfák fontosságát, hogy parlamentjeik és a béke sorsáért felelősségét érző minden társadalmi erő megsokszorozza erőfeszíté­seit a béke és a biztonság megszilárdításáért, valamint azért, hogy kiküszöböljék egy új háború kitörésének lehetőségét. A találkozó részvevői felhívásukat va­lamennyi parlamenthez és parlamenti képviselőhöz el­juttatják. A felhívást külön hozták nyilvánosságra. A Varsói Szerződés tagál­lamai parlamenti képvise­lőinek találkozója a teljes egyetértés és a testvéri ba­rátság jegyében zajlott le. A szövetséges országok parlamentjeinek képviselői megismerkedtek Minszk, a hős város nevezetességeivel, Belorusszia dolgozóinak éle­tével és eredményeivel. Tisztelettel V adóztak azon szovjet emberek emlékének, akik a második világhábo­rúban hatalmas bátorságról és hősiességről tettek tanú- bizonyságot a fasiszta tá­madókkal szemben folyta­tott harcban. Iránnak immár van par­lamentje, köztársasági elnö­ke, ügyvezető kormánya — igaz. miniszterelnök nélkül —, a szervezett államelet számos más külső jegyével is rendelkezik, mégis távol van az iszlám forradalom intézményesítésének befeje­zésétől. A monarchiát más­fél éve megdöntő forrada­lom még mindig a politikai erők polarizálódása és ha­talmi versengés közepette vajúdik. A politikai skála széles, de kevés párt rendel­kezik határozott politikai ar­culattal. E kivételek között első helyen említendő az irá­ni kommunistákat tömörí­tő Tudeh párt, amely most ünnepli megalapításának 60. évfordulóját. A párt a mo­narchia idején 37 éven ál illegalitásban működött, de mindvégig következetesen harcolt — és súlyos áldoza­tokat hozott — az amerikai imperializmust kiszolgáló zsarnoki rendszer megdönté­séért. A forradalom győzel­me óta a Tudeh törvényes keretek között tevékenyked­het a dolgozók erdeijeiért. A párt támogatja a Khomei­ni ayatollah vezette forrada­lom antiimperialista vonalát, valamint a nagyçbb társa­dalmi igazságosságra vonat­kozó tendenciáit. Az iráni burzsoázia szét­tagoltsága következtében a síita egyház változatlanul az első számú politikai erő az országban. Világi élcsapata, az Iszlám Köztársasági Párt a nemrég megválasztott par­lamentben döntő többséggel rendelkezik. A szélsőségesen konzervatív vallási vezetők irányításával működő párt hatalma mégsem monopo- lisztikus, mert a liberális burzsoázia, amelynek legje­lentősebb képviselője Bani- szadr köztársasági elnök, vi­tatja azt. Az államfő és hí­rei helytelenítik az egyház operatív beavatkozását az ál­lamügyek irányításába, és bizonyos feltételek mellett o hajlandók kiegyezni a nyu­gattal. E hatalmi vetélkedés leg­újabb fejleménye az eddig be nem bizonyított vad, hogy •>szélsöséges iszlám vezetők« összeesküvést szőttek az ál­lamfő megbuktatására. Egy Baniszadrhoz közelálló lap — lehallgatott telefonbeszélge­tésekre hivatkozva — Hasz- szan Ajatot, az Iszlám Köz- társasági Párt. főtitkárát vet­te célba. Hasszán Ajat állí­tólag az »amerikaiak bábjá­nak« nevezte az államfőt es kijelentette, hogy sztrájkok­kal és a kormány munkájá­nak szabotálásával kell öt kibuktatni a hatalomból. A vádat illetően a legfelsőbb hatalmi szervezet, az iszlám forradalmi tanács nem tu­dott egységes álláspontot ki­alakítani. Így a hatalomért folyó harc, amely egy pol­gárháború csírájával terhes, egyelőre kiegyenlített erők­kel csak fokozódik Iránban. P. V. MEGYEI VÁLLALAT főkönyvelői beosztásba keres közgazdasági egyetemi, vagy számviteli főis­kolai végzettséggel, és legalább 5 éves szak­mai gyakorlattal rendelkező dolgozót. A pályázathoz szükséges mellékelni részletes önéletrajzot és az eddigi működési terület felsorolását. A pályázatokat: „Lukrativ” jeligére, 038536. számra írásban kérjük 1980. június 30-ig be­küldeni a Magyar Hirdető Somogy megyei Központjába, Kaposvár, Kossuth L. u. 15.

Next

/
Thumbnails
Contents