Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-19 / 142. szám

eStangzotí az utoésó csextgószo is az tshéUkbme befejező­dött az 197990-as tan­év. Még folynak az érettségi vizsgák, de az általános iskolások már kézhez kapták az év végi értesítőt, benne a szorgalmi jegyeket. A tanévzáró ünnepsége­ken rövid időre búcsút mondtak a tanulók az iskoláknak, a nyolcadik osztályosok tarisznyájá­ba még pogácsa is ke­rült a hagyományok szerint. Néhány éve azonban kevesebb szó esik az iskolákban a meggyökeresedett okta­tásról, új hajtásokat ápolnak a gondos peda­gógusok. Általános isko­láinkban fokozatosan bevezetik az új tan ter­veket; a megújított tan­anyag fokozottabb mun­kát igényel az oktatók­tól. Tegyük hozzá: a ta­nulóktól is. Nőttek a követelmények, a tanu­lás eredményessége mindinkább biztosab­ban mérhető. Ugyanak­kor még mindig körül­tekintő figyelmet érde­mel a tankötelezettségi törvény végrehajtása. Az iskolakeriilő gyere­kért a szülő a felelős; a hatósági eszközök mel­lett azonban nagy szere­pe van a pedagógiai meggyőzésnek is. A fe­gyelem minden téren javítható az iskolákban. Csökkenthető a mulasz­tások száma, növelhető az iskolai rend. A tanulmányi ered­mények a tanulók ma­gatartását, szorgalmát'is tükrözik. A család és az iskola együttes ráhatá­sával. a tanulók fele­lősségének tudatosítá­sával érhető csak el, hogy a diáJáffúság meg­feleljen a megnöveke­dőit feladatoknak. összeállításunkban ké­pet adunk arról a mun­káról, amelyet isko­láinkba» végezte fc az eImáit tanévben. A TANÉV VÉGÉN Újdonságok, változások Oktatási életűnk jelenlegi ■»reformkora« Somogybán is számos tartalmi és szerke­zeti változást hozott az el­múlt tanévben. Az újdonsá­gokról Hausz Gyulát, a me­gyei tanács művelődés ügyi osztályának vezetőjét kér­deztük meg. — Mennyire jávultak « munka úgynevezett tárgyi feltételei? — Ahhoz, hogy többé-ke- vésbé biztosan megvethes­sük a lábunkat a demográ­fiai hullámhegy tetején, új tantermekre volt szükség. A tanév kezdetén három in­tézményt adtak át rendelte­tésének: Kaposváron az új gyakorlóiskolát, ezenkívül Marcaliban és Nagyatádon. Tantermeket építettek Bala- tonkilitiben és Lábodon. Meg kell említenem a szakmun­kásképzésre szolgáló tanmű­helyek hálózatának bővíté­sét: az üzemek segítségével tavaly tizenkettőt sikerült létrehozni. A pedagóguslaká- sok építésével kapcsolatban — mert ez is az úgynevezett tárgyi feltételek közé tarto­zik — a legtöbb községünk­ben döntő változásra vok»a szükség. — Számoltak-e föl iskolá­kat a kisközségekben? Mi­lyen ütemben folytatódott a körzetesítés? — A húsznál kevesebb ta­nulóval működő intézmé­nyek aránya az utóbbi két évben csökkent, de a 201 so­mogyi iskola közül 89 még mindig ilyen »hátrányos helyzetben« működik. Meg­szűri tetősüket és a körzete­19 szakkor, diákszínpad sítést csak akkor javasoljuk, ha a körzeti iskolákban jók a feltételek. — Fejlődött-e az iskola- elökészítés rendszere, növe­kedett-e a szakrendszerű ok­tatásban részt vevő tanulók aránya? — Feltétlenül. Óvodai el­látást a somogyi, gyerekek 88,1 százaléka kap, ami — bár intézményeink 53 száza­léka túlzsúfolt — négy szá­zalékkal jobb az országos aránynál. Az iskolások 99.2 százalékát »szakrendszer­ben« oktatják: a fejlődés két év alatt több mint tíz százalék. E haladás egyik feltétele, hogy a képesítés nélküli pedagógusok száma is csökkent; két év alatt hét­ről 4,7 százalékra. — Milyen fogadtafásra ta­láltak az elmúlt tanévben az újonnan bevezetett okta­tási dokumentumok? . — Az új általános iskolai tantervek bevezetésével kap­csolatban a tapasztalatok ál­talában kedvezőek. Kivétel az alsó tagozatos matemati­kaoktatás, mely a pedagó­gusok egy részére és a szü­lőkre is szinte sokkhatást gyakorolt. A középiskolák­ban elsősorban az új iroda­lomtankönyvek bevezetése okozott gondot, váltotta ki a tanárok, a szülők és a sajtó heves reagálását. — A tanév egyik legfon­tosabb szervezési »újítása« volt megyénkben a Pedagó­giai Intézet feladatainak bő­vítése, az új felügyeleti rendszer meghonosítása. Ho­gyan vált be? — A pedagógiai fel-ügy ele­tet azért hoztuk lésre, mert a »tanórai-központú« elbírá­lást egyoldalúnak, megbíz­hatatlannak tartottuk, s fon­tosnak éreztük, hogy olyan, eddig másodrendűnek nyil­vánított területeken is se­gítsük. a pedagógusok mun­káját, mint a pályaválasztá­si tevékenység, az osztályfő­nöki munka, a szakkörök szervezésé és irányítása, az iskolák úgynevezett társa­dalmi kapcsolatainak kiala­kítása és más nevelési fel­adatok. Bár a kísérlet or­szágos visszhangot idézett elő, minősítésével — egy ev után — csínján kell bánni. Így csak annyit mondhatok: a tapasztalatok kedvezőek. A pedagógiai felügyelet, ha ilyen ütemben fejlődik, fon­tos »katalizátorrá« válhat a nevelőiskola kialakításában. — A korábbi évek egyik legkellemetlenebb teherté­tele volt a pedagógusok el­vándorlása, pályamódosítása. Megállt-e ez a folyamat? — Szerencsére igen. Az idegenvezetői, művelődési- ház-vezetői, matematikusi ’ állásokat jórészt elfoglalták, s a berendezés következ­tében is sokan »horgonyoz­tak le« a tanítói, tanári pá­lyán. A fluktuáció mértéke ezért szinte elhanyagolható. — Végezetül: általában hogyan értékelhetjük az el­múlt tanévet — Nehéz esztendő v-olt, kevés látványos sikerrel, de nem kevés tartalmi javu­lással. Gazdasági szaknyel­ven úgy mondhatnánk: ko­,moly »beruházási« lehetőség hiányában a »hatékonyság« növelése volt a célunk, s a következő tanévnek is eb­ben a szellemben kell neki­rugaszkodnunk. A tudás megújítása — A' twnőrflBow Mviffi <*- la tó-nevelő munka jelentő­sége «z utóbbi időben külö­nösen megnövekedett a kö­zépiskolában — mondta Vá­rai Rudolf, a siófoki Perczel Mór Gimnázium igazgatója. Erről a munkáról, illetve en­nek hatékonyságáról, ered­ményeiről beszélgettünk. — A tananyagcsökkentés ugyanis nem azt jelenti, bogy kevesebbet kell tudni, print régebben — folytatta. — Az elhagyott, bár egy-egy szak­tárgy mélyebb ismerete szempontjából fontos isme­reteket és a legújabbakat (amelyek még nem kerülhet­te«: be a tantervbe) főként a tanórákon kívül szervezett tevékenység során sajátít­hatják el a tanulók. Ilyen szervezett tevékenység pél­dául a szakköri munka, is­kolánkba« a minden oldalú fejlesztés az oktató-nevelői cél, ugyanakkor az élet, a társadalom egyre inkább bi- zcuyos specializálódást ki­van. Ennek a hatása többek között, hogy a tanulók már a gimnáziumban azokat » tárgyakat tanulják intenzí­vebben, amelyekből felvéte­lizni szándékoznak a felső­fokú intézményekben, vagyis amelyekre a legnagyobb szükségük lesz a jövőben, — Milyen szakkörök mű­ködtek a múlt tanévben? — Tizenhatféle, összesen tizenkilenc szakkör. Csak­nem valamennyi tantárgy­nak van szakköre, s néhány speciális jellegű is működi ki Ilyen például a repülős, a rádiós, a közlekedési, a hon­védelmi és a fotós szakkör. Diákszínpadunk is van, meg- hc zzá a jobbak közé tarto­zik. A szakkörök tagjai álta­lában jó tanulók, akik szá­mára ez a többletmunka nem jelent terhet. A matematika­szakkör tagjai közül többen jelest kaptak felvételi dol­gozatukra, a magyarosok vagy a diákszínpad tagjai pedig abban tűnnek ki, hogy az átlagosnál szebben, he­lyesebben beszélik anyanyel­vűnket. S ez nemcsak a kü­lönféle szereplések, vetélke­dők alkalmával nyilvánvaló, hanem az érettségi vizsgán is. Ugyantefeak kitűnő ered­ményeket érnek el az orosz szakkörbe járó fiatalok. Eb­ből a tárgyból a megyei ta­nulmányi verseny első díját egyik diákunk nyerte el. A gimnázium sportja jelentős, hadd említsem a tornászlá­nyok országos sikerét Szá­mos egyéb szervezett lehető­ség is van még a tanórán kívüli oktató-nevelő munká­ra. Jól működnek a KISZ- szeivezet kereteben az ifjú­sági vitakörök, vannak ifjú- ga/distáink, sokan dolgoznak diákjaink közül az MHSZ különböző szakcsoportjai­ban. — Jő visszhangja va« r gimnázium diáklapjának, a Perczel-króníkának. — Mi, tanárok is nagyon szeretjük ezt az újságot. An­nál is inkább, mert tudjuk, hogy milyen nagyszerű le­hetőség a szerkesztői mtlnka az egyéni képességek kibon­takoztatására. A diákok a saját véleményüket fejtik ki az iskolai munka, az ifjú­sági mozgalom, s általában a diákélet különféle kérdései­ről. Á pedagógusképesités, -képzettség megszerzésével nem zárul le az egyéni és a szervezett tanulás : a tudás folyamatos megújítása szi­gorú követelmény. Tanév közben és a vakáció elején a továbbképző intézet gon­doskodik arról, hogy még jobban felkészüljenek a pe­dagógusok az új tanév fel­adataira. Mintegy kétszáz­húsz tanító vesz részt a jú­nius 18-tól 20-ig tartó komp­lex tanfolyamom Kaposvá­ron, ahol az alsós tanterv­vel ismerkednek azok, akik az új tananyagot először ta­nítják az első osztályban. A magyar—történelem szakos általános iskolai tanároknak Kaposváron, Siófokon és Nagyatádon szerveznek tan­folyamot, ezen háromszázan vesznek részt. A területi szakfelügyelők tájékoztat­ják a tanárokat az idei tan­év tapasztalatairól és az új tanév feladatairól. Az igaz­gatók és osztályfőnökök ré­szére kétnapos tanfolyamot rendeznek, az egész évi rend­szeres továbbképzés zárul ezzel a foglalkozással. 1982-ben vezetik be az ál­talános iskola negyedik osz­tályában az orosz nyelv ta­nulását. Június 26-tól július 10-íg nyelvi tanfolyamot szerveznek a négy dél-du­nántúli megye tanítóinak Kaposváron az Országos Pe­dagógiai Intézet munka ter­ve szerint. A nyelvi tanfo­lyamra tizenhat szovjet pe­dagógus érkezik Kaposvárra, s vezetik majd a tanfolya­mot. Július első napjaiban já-' rási igazgatói értekezleteken adnak számot á szakfelügye­lők az 1979/80-as tanév főbb tapasiztalatairól. Augusz­tus 25-től ismét beindul a tanítók egyéves komplex tanfolyama, s a tanévnyitó előtt még valamennyi járá­si székhelyen megrendezik az előkészítő tantárgyi fog­lalkozásokat. „El kéne indulni..." . ... és pályát "keine válasz­tani. De milyet? 3850 nyol­cadikos tette föl magának — és szüleinek, tanárainak — ezt a kérdést Somogybán. Vajon hogyan döntöttek ? Összhangban van-e elhatá­rozásuk saját képességeikkel és a gazdaság érdekeivel? Nem tudhatjuk, a közép­fokú általános műveltség megszerzéséért-e, avagy a végleges választás elodázása céljából, de egyre többen je- jelentkeznek gimnáziumba; szeptembertől ötszázharminc somogyi gyerek kezdheti meg tanulmányait ebben az iskolatípusban, s a jelentke­zőknek csaknem tíz százalé­kát utasították vissza. Szak- középiskoláinkba sem kell immár lasszóval fogni a diá­kokat Az ipari és mezőgaz­dasági jellegű intézmények­ben — a túljelentkezés ás néhol szigorú »rostálás« után — kétszázötvenen lát­hatnak neki ősszel a jórészt már »megreformált« tan­anyagnak. A kereskedelmi és vendéglátóipari, élelmiszer- ipari, közgazdasági, egész­ségügyi, vízügyi, erdészeti, postaforgalmi és óvónői szakközépiskolákba három- százötvenen iratkozhattak be. Feltűnő, hogy a »divat­szakmák« sorába lépett elő az óvónői is: a csurgói fel­vételi bizottságoknak a je­lentkezők egyharmadát kel­lett elutasítaniuk vagy átirá­nyítaniuk. A kaposvári Tán­csicsban most sem indulhat ilyen tagozat, holott me­gyénkben félszáz képesítés nélküli óvónő tevékenyke­dik, s a gyermekgondozása szabadságra távozottak szá­ma ennél jóval magasabb! A szakmunkásképző inté­zetekben ezerhéfezázan kez­dik meg két hónap múlva a versenyfutást az oklevélért, azaz: talán ötvennel—száz­zal még többen, hiszen sok, ezekben a napokban érett­ségiző gimnazista számíthat arra, hogy az egyetemi vagy főiskolai felvételein nem áll helyt. Csaknem kétszáz, az általános iskolában most végzett gyerek sehova sem küldte el felvételi kérelmet, köztük sok fiú, aki pedig nem számíthat a feleség, a »háztartásbeK« státusára. • Bár az idén száznyolcvan­nal többen végeztek a nyol­cadik osztályban, mint ta­valy. s csaknem pgyaneny- nyivel többen vétettek fel a középfokú intézményekbe, a diákotthoni helyek száma alig gyarapodott. Együtt a szülőkkel Az eredményes oktató-ne­velő munka sokat emlegetett feltétele az iskola és a szü­lői ház közötti, illetve a társadalmi-gazdasági szer­vezetekkel való sokoldalú kapcsolat kiépítése és fenn­tartása. Jól tudta ezt az első tanévet záró, marcali, Mik­száth utcai általános iskola nevelőtestülete is. Az épület átadása előtt igyekeztek be­vonni a szülőket, a társa­dalmi szerveket az intézmé- ménynek és környékének rendbehozásába, hogy mi­előbb otthonos körülménye­ket teremtsenek a tanulók­nak. Már ez a kezdeti összefo­gás, a sok száz órányi együtt végzett társadalmi munka közel hozta egymáshoz a nevelőket és a szülőket. E kedvezően indult kapcsolatot később, a tanév ✓folyamán újabb és újabb formákkal bővítették: közös sport- és kulturális rendezvények, is­mételt önkéntes munkák kö­vették egymást. Az iskolai pedagógus KISZ-szervezet kesdeaienyezeaers pedig kö­zös kirándulást szerveztek; nevelők, szülők, gyerekek sokáig emlékezetes órákat, napokat töltöttek együtt. És amikor a fiatal nevelők azt javasolták, hogy társadalmi munkában segítsék a város balatoni nyaralótáborának építését, az ötletet helyeslés­sel fogadták. S az eredmény: a gépkocsival rendelkező szülők és tanárok — csak­nem százan — egy vasárnap közösen dolgoztak, hogy a gyerekek nyári pihenésének teltételeit megteremtsék. Elhatározták: ilyen közös va­sárnapi munkában máskor is részt vesznek. A nevelőtestület joggal vé­lekedik úgy : abban, hogy az iskola első tanéve a várt­nak megfelelő ; nevelési és oktatási eredményeket ho­zott, része van a pedagógu­sok és a szülők között kiala­kult, a hivatalos fórumokon kívül is sokoldalúan meg­nyilvánuló kapcsolatnak. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents