Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-19 / 142. szám
eStangzotí az utoésó csextgószo is az tshéUkbme befejeződött az 197990-as tanév. Még folynak az érettségi vizsgák, de az általános iskolások már kézhez kapták az év végi értesítőt, benne a szorgalmi jegyeket. A tanévzáró ünnepségeken rövid időre búcsút mondtak a tanulók az iskoláknak, a nyolcadik osztályosok tarisznyájába még pogácsa is került a hagyományok szerint. Néhány éve azonban kevesebb szó esik az iskolákban a meggyökeresedett oktatásról, új hajtásokat ápolnak a gondos pedagógusok. Általános iskoláinkban fokozatosan bevezetik az új tan terveket; a megújított tananyag fokozottabb munkát igényel az oktatóktól. Tegyük hozzá: a tanulóktól is. Nőttek a követelmények, a tanulás eredményessége mindinkább biztosabban mérhető. Ugyanakkor még mindig körültekintő figyelmet érdemel a tankötelezettségi törvény végrehajtása. Az iskolakeriilő gyerekért a szülő a felelős; a hatósági eszközök mellett azonban nagy szerepe van a pedagógiai meggyőzésnek is. A fegyelem minden téren javítható az iskolákban. Csökkenthető a mulasztások száma, növelhető az iskolai rend. A tanulmányi eredmények a tanulók magatartását, szorgalmát'is tükrözik. A család és az iskola együttes ráhatásával. a tanulók felelősségének tudatosításával érhető csak el, hogy a diáJáffúság megfeleljen a megnövekedőit feladatoknak. összeállításunkban képet adunk arról a munkáról, amelyet iskoláinkba» végezte fc az eImáit tanévben. A TANÉV VÉGÉN Újdonságok, változások Oktatási életűnk jelenlegi ■»reformkora« Somogybán is számos tartalmi és szerkezeti változást hozott az elmúlt tanévben. Az újdonságokról Hausz Gyulát, a megyei tanács művelődés ügyi osztályának vezetőjét kérdeztük meg. — Mennyire jávultak « munka úgynevezett tárgyi feltételei? — Ahhoz, hogy többé-ke- vésbé biztosan megvethessük a lábunkat a demográfiai hullámhegy tetején, új tantermekre volt szükség. A tanév kezdetén három intézményt adtak át rendeltetésének: Kaposváron az új gyakorlóiskolát, ezenkívül Marcaliban és Nagyatádon. Tantermeket építettek Bala- tonkilitiben és Lábodon. Meg kell említenem a szakmunkásképzésre szolgáló tanműhelyek hálózatának bővítését: az üzemek segítségével tavaly tizenkettőt sikerült létrehozni. A pedagóguslaká- sok építésével kapcsolatban — mert ez is az úgynevezett tárgyi feltételek közé tartozik — a legtöbb községünkben döntő változásra vok»a szükség. — Számoltak-e föl iskolákat a kisközségekben? Milyen ütemben folytatódott a körzetesítés? — A húsznál kevesebb tanulóval működő intézmények aránya az utóbbi két évben csökkent, de a 201 somogyi iskola közül 89 még mindig ilyen »hátrányos helyzetben« működik. Megszűri tetősüket és a körzete19 szakkor, diákszínpad sítést csak akkor javasoljuk, ha a körzeti iskolákban jók a feltételek. — Fejlődött-e az iskola- elökészítés rendszere, növekedett-e a szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulók aránya? — Feltétlenül. Óvodai ellátást a somogyi, gyerekek 88,1 százaléka kap, ami — bár intézményeink 53 százaléka túlzsúfolt — négy százalékkal jobb az országos aránynál. Az iskolások 99.2 százalékát »szakrendszerben« oktatják: a fejlődés két év alatt több mint tíz százalék. E haladás egyik feltétele, hogy a képesítés nélküli pedagógusok száma is csökkent; két év alatt hétről 4,7 százalékra. — Milyen fogadtafásra találtak az elmúlt tanévben az újonnan bevezetett oktatási dokumentumok? . — Az új általános iskolai tantervek bevezetésével kapcsolatban a tapasztalatok általában kedvezőek. Kivétel az alsó tagozatos matematikaoktatás, mely a pedagógusok egy részére és a szülőkre is szinte sokkhatást gyakorolt. A középiskolákban elsősorban az új irodalomtankönyvek bevezetése okozott gondot, váltotta ki a tanárok, a szülők és a sajtó heves reagálását. — A tanév egyik legfontosabb szervezési »újítása« volt megyénkben a Pedagógiai Intézet feladatainak bővítése, az új felügyeleti rendszer meghonosítása. Hogyan vált be? — A pedagógiai fel-ügy eletet azért hoztuk lésre, mert a »tanórai-központú« elbírálást egyoldalúnak, megbízhatatlannak tartottuk, s fontosnak éreztük, hogy olyan, eddig másodrendűnek nyilvánított területeken is segítsük. a pedagógusok munkáját, mint a pályaválasztási tevékenység, az osztályfőnöki munka, a szakkörök szervezésé és irányítása, az iskolák úgynevezett társadalmi kapcsolatainak kialakítása és más nevelési feladatok. Bár a kísérlet országos visszhangot idézett elő, minősítésével — egy ev után — csínján kell bánni. Így csak annyit mondhatok: a tapasztalatok kedvezőek. A pedagógiai felügyelet, ha ilyen ütemben fejlődik, fontos »katalizátorrá« válhat a nevelőiskola kialakításában. — A korábbi évek egyik legkellemetlenebb tehertétele volt a pedagógusok elvándorlása, pályamódosítása. Megállt-e ez a folyamat? — Szerencsére igen. Az idegenvezetői, művelődési- ház-vezetői, matematikusi ’ állásokat jórészt elfoglalták, s a berendezés következtében is sokan »horgonyoztak le« a tanítói, tanári pályán. A fluktuáció mértéke ezért szinte elhanyagolható. — Végezetül: általában hogyan értékelhetjük az elmúlt tanévet — Nehéz esztendő v-olt, kevés látványos sikerrel, de nem kevés tartalmi javulással. Gazdasági szaknyelven úgy mondhatnánk: ko,moly »beruházási« lehetőség hiányában a »hatékonyság« növelése volt a célunk, s a következő tanévnek is ebben a szellemben kell nekirugaszkodnunk. A tudás megújítása — A' twnőrflBow Mviffi <*- la tó-nevelő munka jelentősége «z utóbbi időben különösen megnövekedett a középiskolában — mondta Várai Rudolf, a siófoki Perczel Mór Gimnázium igazgatója. Erről a munkáról, illetve ennek hatékonyságáról, eredményeiről beszélgettünk. — A tananyagcsökkentés ugyanis nem azt jelenti, bogy kevesebbet kell tudni, print régebben — folytatta. — Az elhagyott, bár egy-egy szaktárgy mélyebb ismerete szempontjából fontos ismereteket és a legújabbakat (amelyek még nem kerülhette«: be a tantervbe) főként a tanórákon kívül szervezett tevékenység során sajátíthatják el a tanulók. Ilyen szervezett tevékenység például a szakköri munka, iskolánkba« a minden oldalú fejlesztés az oktató-nevelői cél, ugyanakkor az élet, a társadalom egyre inkább bi- zcuyos specializálódást kivan. Ennek a hatása többek között, hogy a tanulók már a gimnáziumban azokat » tárgyakat tanulják intenzívebben, amelyekből felvételizni szándékoznak a felsőfokú intézményekben, vagyis amelyekre a legnagyobb szükségük lesz a jövőben, — Milyen szakkörök működtek a múlt tanévben? — Tizenhatféle, összesen tizenkilenc szakkör. Csaknem valamennyi tantárgynak van szakköre, s néhány speciális jellegű is működi ki Ilyen például a repülős, a rádiós, a közlekedési, a honvédelmi és a fotós szakkör. Diákszínpadunk is van, meg- hc zzá a jobbak közé tartozik. A szakkörök tagjai általában jó tanulók, akik számára ez a többletmunka nem jelent terhet. A matematikaszakkör tagjai közül többen jelest kaptak felvételi dolgozatukra, a magyarosok vagy a diákszínpad tagjai pedig abban tűnnek ki, hogy az átlagosnál szebben, helyesebben beszélik anyanyelvűnket. S ez nemcsak a különféle szereplések, vetélkedők alkalmával nyilvánvaló, hanem az érettségi vizsgán is. Ugyantefeak kitűnő eredményeket érnek el az orosz szakkörbe járó fiatalok. Ebből a tárgyból a megyei tanulmányi verseny első díját egyik diákunk nyerte el. A gimnázium sportja jelentős, hadd említsem a tornászlányok országos sikerét Számos egyéb szervezett lehetőség is van még a tanórán kívüli oktató-nevelő munkára. Jól működnek a KISZ- szeivezet kereteben az ifjúsági vitakörök, vannak ifjú- ga/distáink, sokan dolgoznak diákjaink közül az MHSZ különböző szakcsoportjaiban. — Jő visszhangja va« r gimnázium diáklapjának, a Perczel-króníkának. — Mi, tanárok is nagyon szeretjük ezt az újságot. Annál is inkább, mert tudjuk, hogy milyen nagyszerű lehetőség a szerkesztői mtlnka az egyéni képességek kibontakoztatására. A diákok a saját véleményüket fejtik ki az iskolai munka, az ifjúsági mozgalom, s általában a diákélet különféle kérdéseiről. Á pedagógusképesités, -képzettség megszerzésével nem zárul le az egyéni és a szervezett tanulás : a tudás folyamatos megújítása szigorú követelmény. Tanév közben és a vakáció elején a továbbképző intézet gondoskodik arról, hogy még jobban felkészüljenek a pedagógusok az új tanév feladataira. Mintegy kétszázhúsz tanító vesz részt a június 18-tól 20-ig tartó komplex tanfolyamom Kaposváron, ahol az alsós tantervvel ismerkednek azok, akik az új tananyagot először tanítják az első osztályban. A magyar—történelem szakos általános iskolai tanároknak Kaposváron, Siófokon és Nagyatádon szerveznek tanfolyamot, ezen háromszázan vesznek részt. A területi szakfelügyelők tájékoztatják a tanárokat az idei tanév tapasztalatairól és az új tanév feladatairól. Az igazgatók és osztályfőnökök részére kétnapos tanfolyamot rendeznek, az egész évi rendszeres továbbképzés zárul ezzel a foglalkozással. 1982-ben vezetik be az általános iskola negyedik osztályában az orosz nyelv tanulását. Június 26-tól július 10-íg nyelvi tanfolyamot szerveznek a négy dél-dunántúli megye tanítóinak Kaposváron az Országos Pedagógiai Intézet munka terve szerint. A nyelvi tanfolyamra tizenhat szovjet pedagógus érkezik Kaposvárra, s vezetik majd a tanfolyamot. Július első napjaiban já-' rási igazgatói értekezleteken adnak számot á szakfelügyelők az 1979/80-as tanév főbb tapasiztalatairól. Augusztus 25-től ismét beindul a tanítók egyéves komplex tanfolyama, s a tanévnyitó előtt még valamennyi járási székhelyen megrendezik az előkészítő tantárgyi foglalkozásokat. „El kéne indulni..." . ... és pályát "keine választani. De milyet? 3850 nyolcadikos tette föl magának — és szüleinek, tanárainak — ezt a kérdést Somogybán. Vajon hogyan döntöttek ? Összhangban van-e elhatározásuk saját képességeikkel és a gazdaság érdekeivel? Nem tudhatjuk, a középfokú általános műveltség megszerzéséért-e, avagy a végleges választás elodázása céljából, de egyre többen je- jelentkeznek gimnáziumba; szeptembertől ötszázharminc somogyi gyerek kezdheti meg tanulmányait ebben az iskolatípusban, s a jelentkezőknek csaknem tíz százalékát utasították vissza. Szak- középiskoláinkba sem kell immár lasszóval fogni a diákokat Az ipari és mezőgazdasági jellegű intézményekben — a túljelentkezés ás néhol szigorú »rostálás« után — kétszázötvenen láthatnak neki ősszel a jórészt már »megreformált« tananyagnak. A kereskedelmi és vendéglátóipari, élelmiszer- ipari, közgazdasági, egészségügyi, vízügyi, erdészeti, postaforgalmi és óvónői szakközépiskolákba három- százötvenen iratkozhattak be. Feltűnő, hogy a »divatszakmák« sorába lépett elő az óvónői is: a csurgói felvételi bizottságoknak a jelentkezők egyharmadát kellett elutasítaniuk vagy átirányítaniuk. A kaposvári Táncsicsban most sem indulhat ilyen tagozat, holott megyénkben félszáz képesítés nélküli óvónő tevékenykedik, s a gyermekgondozása szabadságra távozottak száma ennél jóval magasabb! A szakmunkásképző intézetekben ezerhéfezázan kezdik meg két hónap múlva a versenyfutást az oklevélért, azaz: talán ötvennel—százzal még többen, hiszen sok, ezekben a napokban érettségiző gimnazista számíthat arra, hogy az egyetemi vagy főiskolai felvételein nem áll helyt. Csaknem kétszáz, az általános iskolában most végzett gyerek sehova sem küldte el felvételi kérelmet, köztük sok fiú, aki pedig nem számíthat a feleség, a »háztartásbeK« státusára. • Bár az idén száznyolcvannal többen végeztek a nyolcadik osztályban, mint tavaly. s csaknem pgyaneny- nyivel többen vétettek fel a középfokú intézményekbe, a diákotthoni helyek száma alig gyarapodott. Együtt a szülőkkel Az eredményes oktató-nevelő munka sokat emlegetett feltétele az iskola és a szülői ház közötti, illetve a társadalmi-gazdasági szervezetekkel való sokoldalú kapcsolat kiépítése és fenntartása. Jól tudta ezt az első tanévet záró, marcali, Mikszáth utcai általános iskola nevelőtestülete is. Az épület átadása előtt igyekeztek bevonni a szülőket, a társadalmi szerveket az intézmé- ménynek és környékének rendbehozásába, hogy mielőbb otthonos körülményeket teremtsenek a tanulóknak. Már ez a kezdeti összefogás, a sok száz órányi együtt végzett társadalmi munka közel hozta egymáshoz a nevelőket és a szülőket. E kedvezően indult kapcsolatot később, a tanév ✓folyamán újabb és újabb formákkal bővítették: közös sport- és kulturális rendezvények, ismételt önkéntes munkák követték egymást. Az iskolai pedagógus KISZ-szervezet kesdeaienyezeaers pedig közös kirándulást szerveztek; nevelők, szülők, gyerekek sokáig emlékezetes órákat, napokat töltöttek együtt. És amikor a fiatal nevelők azt javasolták, hogy társadalmi munkában segítsék a város balatoni nyaralótáborának építését, az ötletet helyesléssel fogadták. S az eredmény: a gépkocsival rendelkező szülők és tanárok — csaknem százan — egy vasárnap közösen dolgoztak, hogy a gyerekek nyári pihenésének teltételeit megteremtsék. Elhatározták: ilyen közös vasárnapi munkában máskor is részt vesznek. A nevelőtestület joggal vélekedik úgy : abban, hogy az iskola első tanéve a vártnak megfelelő ; nevelési és oktatási eredményeket hozott, része van a pedagógusok és a szülők között kialakult, a hivatalos fórumokon kívül is sokoldalúan megnyilvánuló kapcsolatnak. SOMOGYI NÉPLAP
