Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-14 / 111. szám
Azonnali és későbbi intézkedésekről Tanácskozik a NATO tervező bizottsága Brüsszelben tartanak értekezletet a NATO-országok hadügyminiszterei. Képünkön: Brown, az USA hadügyminisztere, az amerikai delegáció tagjaival. Kedden összeült Brüsszelben a NATO katonai tervező bizottsága, amelynek tagja 13 hadügyminiszter. Franciaország és Görögország nem vesz részt a konferencián, meri nem tagja a NATO integrált katonai szervezetének. A hadügyminiszterek arról az amerikai kérésről tárgyaltak, hogy az európai szövetségesek pótolják az abban az esetben keletkező űrt, ha az Európa »védelmére« szánt amerikai haderőket a Perzsa-öböl térségébe kellene vezényelni. Washington ugyan többször úgy nyilatkozott, hogy semmiféle katonai lépésre nem készül a térségben, a mostani NATO-koníerencia azonban ellentmond ezeknek a kijelentéseknek. Amerikai részről kedden világosan megmondták : azéxt kérnek segítséget a szövetségesektől, mert az Egyesült Államoknak át kell alakítania egész stratégiai elgondolását. Arról van szó, hogy az Egyesült Államok által sürgetett intézkedéseket két részre osztották: azonnaliak- ra és későbbiekre. Az azonnali teendők közé tartozik a Nyugat-Európában tárolt lőszer- és hadianyagkészlet növelése, felkészülés a »vegyvédelemre« (amely természetese« a vegyi háborúra való felkészülést jelenti), valamint a kellően fel nem fegyverzett Törökország és Portugálra gyors felfegyverzése. A későbbi intézkedésekről a decemberi NATO-konferenciának kell döntenie. Ezek közé tartozik: a felkészülés a tartalékos katonák gyors behívására, repülőgépek — köztük polgári repülőgépek — rendelkezésre bocsátására légi híd céljaira, infrastrukturális . berendezések, repülőterek, hangárok és elektromos berendezések építése. A szövetségesek általában pozitív választ adnak — hangoztatta az amerikai delegáció egyik vezető személyisége —, vállalják a katonai és a gazdasági terheket, csupán Dániának és Belgiumnak vannak aggályai. A keddi hadügyminiszteri értekezlet célja valójában az, hogy Nyugat-Európa tovább fokozza a fegyverkezést, és korszerűsítse a fegyverzetet. Az ürügy: Afganisztán, továbbá a Varsói Szerződés haderőinek állítólagos »fölénye«. Bár ezt Brüsszelben mindenki tagadja, az újabb lépésekkel a NATO voltaképpen kiterjeszti hatáskörét, messze az atlanti térségen túlra. A hadügyminiszterekhez ma a külügyminiszterek is csatlakoznak, hogy a katonai döntéseknek kellő politikai súlyt adjanak. Edmund Muskie amerikai külügyminiszter tegnap elindult európai útjára. Muskie szerdán részt vesz a NATO külügy- és hadügyminiszteri tanácskozásán, majd pénteken Becsben az osztrák államszerződés aláírásának 25. évfordulójáról megemlékező ünnepségeken. Kemény erőpróba előtt Baniszadr elnök vereségével. a radikális iszlám politikusok győzelmével végződött a legutóbbi iráni politikai erőpróba. Nem született ugyanis döntés a miniszter- elnök személyéről, s ezzel — legalábbis egyelőre — meghiúsult Baniszadr szándéka, hogy a parlament megkerülésével, de Khomeini jóváhagyásával nevezhessen ki kormányfőt. Az iráni minisztertanács és a forradalmi tanács ülése után közölték, hogy »nem neveztek ki miniszterelnököt és a tisztség betöltésének időpontjáról sem döntöttek«. A tanács szóvivője hozzáfűzte, hogy a most. megválasztott parlamentnek kell majd jóváhagynia a miniszterelnök és a kormánytisztviselők Kinevezését, és hogy ettől a követelménytől csak rendkívüli és sürgős esetekben állnak el. Az AP szerint Baniszadr elnökre — akitől Washington a túszügy gyors rendezését várta — újabb, és a jelek szerint minden eddiginél keményebb erőpróba vár az ország irányításáért folytatott hatalmi harcban. A most megválasztott parlamentben — független törvényhozók várható támogatásának beszámításával — kényelmes többségben lesznek az Iszlám Köztársasági Párt képviselői, akik aligha tekinthetők Baniszadr szövetségeseinek. A legutóbbi választási közlemény szerint a parlament 229 betöltött mandátuma közül 113 jutott a párt jelöltjeinek. Az osztrák államfő nyilatkozata A Szovjetunió jelentős szerepet játszott az államszerződés megkötésében Egyre feszültebb a dél-koreai belpolitikai helyzet. Képünkön: Szöulban a rendőrök gumibotokkal vertek szét egy tüntetést, ahol több ezer diák követelte a rendkívüli állapot megszüntetését. dokumentumok Az osztrák nép május 15- én, holnap ünnepli a mai független és demokratikus Ausztriát létrehozó államszerződés aláírásának 25. évfordulóját. Emlékezetes, hogy a történelmi jelentőségű okmányt 1955-ben a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterei írták alá. Az aláírás óta eltelt negyedszázad bebizonyította a szerződés helyességét. A semlegesség: politika lehetővé tette, hogy Ausztria megerősítse függetlenségét és szuverenitását, növelje nemzetközi tekintélyét, és sokoldalú kapcsolatokat teremtsen a világ számos országával, köztük a szocialista országokkal. Rudolf Kirchschläger osztrák államfő a TASZSZ bécsi tudósítójának elmondotta: az államszerződés és az ország örökös semlegességéről szóló törvény merőben uj alapokra helyezte AusztKínai segítséggel Jól tájékozott indiai köröktől származó értesülés szerint Ziaul Hak pakisztáni elnök pekingi tárgyalásain megegyezés született arról, hogy Pakisztán kínai területen folytathat nukleáris kísérleteket, amelyeket a két ország tudósainak közös megfigyelése mellett fognak végrehajtani. A katonai szakértők abban is megállapodtak, hogy a pakisztáni légierő tisztjeit Kínában fogják kiképezni az Egyesült Államokból érkezett haditechnikai eszközök kezelésére. I ria politikai életét. Ennek eredményeképpen Ausztria sikeresen tudta fejleszteni kapcsolatait valamennyi állammal. »A Szovjetunió — hangsúlyozta az osztrák köztársasági elnök — fontos szerepet játszott az államszerződés megkötésében. Az elmúlt 25 év alatt a szovjet—osztrák kapcsolatok töretlenül íveltek felfelé, s teljes- mértékben meg vagyok győződve, hogy azok a jövőben is így fejlődnek«. Leleplező Az NDK-ban újabb fontos, a NATO háborús felkészülési terveit leleplező dokumentumokat hoztak nyilvánosságra. Imelda Verrspt, a brüsszeli NATO-központ legmagasabb irányító szerve, a nemzetközi titkárság munkatársa — aki április- 8-án jelentkezett az NDK ha tár- órszerveinél és politikai menedékjogot kért — április 29-i tv-nyilatkozatának folytatásaként most eredeti titkos (»NATO-secret«) és szupertitkos (»Cosmic trés sec- ret«1 okmányokat adott at az ADN-nek, a Német Demokratikus Köztársaság hírügynökségének. A kedden nyilváno66ágra hozott dokumentumok a többi között tartalmazzák a NATO már 1977-ben előkészített tervé., és az ehhez kapcsolódó 1979- es anyagokat. Ezekben egyebek között a Varsói Szerződés szervezete tagállamainak területén lévő mintegy 2500 potenciális célpont rakétanukleáris megsemmisítéséről van szó. A célpontok egyharmada a Szovjetunióban, kétharmada pedig a többi tagországban található. Imelda Verrept, — akiről a NATO brüsszeli központja azt próbálta elhitetni, nogy csak jelentéktelen információk birtokában hagyta el Brüsszelt — a most nyilvánosságra került, magával hozott dokumentumokkal megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy már 1977-ben ben dolgoztak az 1979-ben elfogadott és félrevezető módon »pótfegyverkezésnek« hirdetett rakétatervei». A Berlinben most közzétett eredeti dokumentumok is megerősítik, hogy a NA- TO-rakéták — így a decemberi határozatban szereplő Pershing—II. rakéták — »megfelelő hatótávolságúak ahhoz, hogy a NATO európai területéről el lehessen érni a Szovjetunió területét« és »a Pershing—II. különösképpen kimagasló fegyver arra, hogy behatoljon a Szovjetunió védelmébe«. A most nyilvánosságra került dokumentumok tanúsítják azt is, milyen politikai nyomást gyakorol elsősorban az Egyesült Államok a NATO különböző európai tagállamaira terveinek — így többek között a tavaly decemberi határozatnak — az elfogadására és megvalósítása érdekében. Imelda Verrept rámutat: a NATO-do- kumentumok ismerete »azt a gyanút ébresztette bennem, hogy az Egyesült Államok Nyugat-Európát bele akarja hajszolni egy, a szocialista államok ellen vívandó nukleáris háborúba anélkül, hogy megkockáztatna amerikai városok elpusztítását. A rakétahatározat az Egyesült Államok számára előnyös stratégiát tesz lehetővé.« Közzé tettek olyan titkos és bizalmas NATO-ekmá- nyokat is, amelyek a NATO- nak a bécsi haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokra vonatkozó céljait és taktikáját leplezik le. Imelda Verrept e dokumentumokat kommentálva rámutatott, hogy »a NATO egyáltalán nem érdekelt a katonai konfrontációnak az egyenlő biztonság alapján való érdemleges csökKentésében Közép- Európában«. Az NDK-fővárosban most közzétett okmányok hitelesen tanúsítják a NATO-nak azt a törekvését is, hogy átfogó katonai adatokat szerezzen, többek között a kémkedés különböző módszereivel a szocialista államokról, elsősorban a fegyveres erők telepítéséről, állományáról, fegyverzetéről, felszerelt- segéről, harckészültségéről, kiképzéséről és gyakorlatáról. A NATO a becsi tárgyalásokkal ilyen célokra is megpróbált visszaélni. Az NDK egész sajtója nagy terjedelemben ismertette kedden a hiteles fényképmásolatokkal közzétett eredeti NATO-dpkumentumo- kat és Imelda Verrept ny, latkozatát SOMOGYI NÉPLAP A svéd modell válsága A háborútól másfél évszázada megkímélt Svédországban olyan esemény zajlott május első dekád.iában. amely ott valóságos »háborúnak« beillett. A skandináv állam életét 1909 óta első ízben bénította meg sztrájkhullám, s végül a munkáltatók engedtek a dolgozók követeléseinek : az állami vállalatoknál 7,3 százalékos, a magánszektorban pedig 6,8 százalékos béremlést vívtak ki a sztrájkolok. „Aranyévek” Az ügy jelentősége bizonyos értelemben túlnő az ország határain. Az úgynevezett svéd modellt hosszú évtizedekig úgy tekintették, mint a szociáldemokrácia által vezetett jóléti állam mintáját, amely megvalósította a »súrlódásmentes osztályegyüttműködés« társadalmát. A svéd modell hirdetői azonban megfeledkeztek azokról a különleges feltételekről, amelyek e mechanizmust egyáltalában lehetségessé tették. A két világháborútól megkímélt őr- szagban, ahol a világ egyik legmagasabb életszínvonalat élvezik a polgárok, 44 esztendeig volt hatalmon a szociáldemokrata párt. A svéd vezetés elvetette az államosításnak még azt a mértékét is, amely más nyugat- európai szociáldemokrata pártok programjában természetes. Ehelyett két módszerrel: a rendkívül prog- ^ resszív adórendszerrel és a munka—tőke konfliktusok rendezésére kidolgozott mechanizmussal operált. Az utóbbi szerződéses formát kapott 1938-ban a Saltsjöba- den városában megkötött egyezménnyel. Ennek lényege: a munkáltatók és a dolgozók közötti bérvitákat rendszeres egyeztető tárgyalásokon oldják meg. Alap- elvül szolgált az életszínvonal állandó emelése és a szociális juttatások bővülése is. A sajátos svéd modell évekig zavartalanul működött. Általában azzal magyarázták ezt, hogy szoc iái demokra La párt volt hatalmon, amely biztosította mind a szak- szervezetek, mind a munkáltatók »taktikus« magatartását. A valóságban a modell működését sokkal inkább az segítette, hogy a svéd semlegesség a második világháborúban rendkívüli gazdasági hasznot és konjunktúrát eredményezett. A háború után egészen az 1973-as olajválságig tartottak az »aranyévek«. A gazdasági megtorpanás első jele volt, hogy a szociáldemokraták 1976-ban elveszítették a hatalmat az egymással szövetségre lépett burzsoá pártokkal szemben. Akkor energiakérdés — pontosabban az atomreaktorok építésének problémája — egflk- kentette népszerűségüket. 1979 őszén sem tudták visz- szaszerezni a kormányhatalmat, bár a választási harcból a legnagyobb pártként kerültek ki. A sztrájk háttere A mostani sztrájk hátterét az jellemezte, hogy a szociáldemokraták nem tompították a szakszervezeti követelések élét. Sőt, bizonyos értelemben politikai érdekűje volt, hogy kiderüljön : a polgári partok vezetésével a problémák nem oldhatók meg. Oka volt a konfliktus élességének az immár tíz szazaiek körül mozgó infláció is. Az évek óta halogatón bérrendezés nyomán a követelések felhalmozódtak, végül május 2-án a munkáltai ók (köztük a világhírű Volvo. Saab, Ericsson) 770 ezer munkást »kizártak«, azaz felfüggesztettek, ahelyett, hogy rendezték volna a problémákat. A szakszervezetek válaszképpen azonnali munkabeszüntetésre szólítottak fel. A sztrájkhullám gyors ütemben terjedt, de a munkáltatók továbbra is csak két százalékos béremelést ajánlottak a 11,3 százalékos szakszervezeti követeléssel szemben. A zavarok napról- napra fokozódtak a gazdaságban. A szállítómunkások megtagadják az olajtermékek továbbítását, Svédország négy olajfinomítója közül három szintén sztrájkba lépett, ami már átfogó üzemanyaghiánnyal fenyegetett. Fordulópont? A kaotikus gazdasági-ellátási problémák, amelyek az országos munkabeszüntetés- következtében kialakultak, kompromisszum-keresésre szorították a polgári kormányt. Fálldin miniszterelnök felismerte, hogy ahány nappal később képesek rendezni a munkáltatók és a dolgozók konfliktusát, any- nyival előbb kerülhet sor a kabinet — kényszerű távozására. Ennek tulajdonítható. hogy végülis a kormány szorította a dolgozók követeléseinek legalább részleges kielégítésére a munkáltatókat. Ez annál sürgetőbb volt, mert a Palme vezetése alatt álló szociáldemokraták a sztrájkmozgalmat, a minimális többséggel kormányzó polgári kabinet megbuktatására akarták felhasználni. A »svéd csoda« mítosza azonban így is csorbát szenvedett. Ezzel maguk a svédek is tisztában vannak, ezért tartanak fokozottan a jövőtől, amelyet inkább a nehéz idők jellemeznek majd, mintsem az »aranyévek«. / A KAPOSVÁRI INGATLANKEZELŐ ÉS közvetítő vállalat felvételre keres: 2 kőművest, 2 villanyszerelőt, 1 minősített hegesztő vizsgával rendelkező gázszerelőt Jelentkezni lehet: a Kaposvári Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat telephelyén, Kaposvár, Nyár u. 23, ____________________________________ , (4.3002)
