Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-11 / 109. szám
Milliók kedvence a motor Világszerte sokak kedvence a közlekedést megköny- ívítő, meggyorsító jármű, a motorkerékpár. Ám amíg a gépkocsik minél biztonságo- ;abb kialakítására világszerte sokat áldoznak, addig a motorkerékpárok ilyen irányú továbbfejlesztésére eddig jóval kevesebb történt. Pedig szükség volna rá, hiszen ennek a könnyű, jól manőverező, kis helyszükségletű járműnek a balesetveszélyessége a fő hátránya. Annál is inkább, mert soksok millió hódolója van, akár mint közlekedési, akár mint sporteszköznek. Az első motorkerékpár óta sokat fejlődött a jármű, főleg a technikai megoldások terén. 1885-ben Göttlich Daimler német mérnök készítette el az első motorkerékpárt, Magyarországon pedig 1894-ben jelent meg Bánki Donát tervei alapján. Angol kutatók most széles körű kísérletek után különböző javaslatokkal álltak elő a motorkerékpár-utasok biztonságának a fokozására. A fej, a nyak és a törzs védelmére veszélyhelyzetben felFahéj mikrobák ellen Japán kutatók már évek óta foglalkoznak annak vizsgálatával, hogy a különféle fűszereknek van-e baktériumellenes hatásuk és így esetleg felhasználhatók-e élelmiszerek tartósítására. A legérdekesebb eredményekhez Satoski Morozumi jutott a tokiói Metropolitan Public Health Laboratory mikrobiológiai részlegében a fahéjból kloroformos extrakcióval nyert olaj vizsgálatakor. Az olajból preparatív kromotog- ráfiával tíz vegyületet sikerült elkülönítenie, melyek egyike igen hatásosnak bizonyult többféle gomba és baktérium ellen. A vegyület szerkezetét gázkromotográfiás-tömegspektroszkópiás analízissel megállapítva kiderült, hogy ez egy régóta ismert, kémiailag egyszerű anyag, az orto-metoxi-fahéj- alkaloid. A kísérletek szerint az orto-metoxi-fahéjalkaloid már köbcentiméterenként 100 mikrogrammos koncentrációban meggátolta egy sor, az élelmiszerek romlását okozó gombafaj, köztük az Aspergillus parasiticus és Aspergillus flavus szaporodását és a fenti koncentráció negyedrésze is elegendő volt ahhoz, hogy 90 százalékkal csökkentse e gombák mérgének keletkezését (e gombák toxinja a hírhedt áflatoxin, amely az egyik legerősebb mérgező természetes anyag). Az orto-metoxi-fehéjalka- loid hasonló koncentrációban gátolja a húsmérgezéseket okozó baktérium, a Clostridium botullinum, továbbá a Staphylococcus aureus szaporodását is. Ezek alapján kétségtelen, hogy a fehéjnak van élelmiszertartósító hatása. A japán kutató javasolta a vegyület farmakológiái kipróbálását is. fújódó gumizsákot ajánlanak, amelyet indulás előtt öltene magárh a motoros. A gáz- fejlesztő és a működtető szerkezetet a motoron helyeznék el, s egyfajta »köldökzsinór« kötné össze a gumizsákkal. A »köldökzsinór« az egy másodpercig tartó felfújódás után önműködően leválna a gázfejlesztőről, szabaddá téve a motorost. A motoros lábai számára is az eddiginél jóval nagyobb védelmet kellene nyújtani. Erre a kutatók javaslata, hogy könnyű, de szilárd fémből minden motorkerékpár orrára olyan burkolatot helyezzenek, amely szélesebb a motoros térdénél. A tűzveszély csökkentésére az üzemanyagtartálynak minél hátrább, esetleg az ülés alatt lenne a helye. A kiálló szerkezeti elemeket, műszereket mind el kellene tüntetni a jövő biztonsági kerékpárjáról. A biztonsági motorkerékpár azonban még messze van, ilyeneket sorozatban még egyik gyár sem gyárt. Gyártják viszont világszerte óriási számban az egyre kisebb robogókat, segédmotorokat, másrészt pedig az egyre nagyobbakat, egyre erősebbeket. Kétségtelen, hogy a motorok hangja sem kimondottan idegnyugtató, itt sem ártana fejlesztési tevékenység, igaz a hang mértéke nagyon függ a motoros szándékától, vezetési módszerétől. Csehszlovákia motorkerékpárgyártó »nagyhatalom«, régi hagyományokkal is rendelkezik. A strakonice-i motorkerékpárgyárban például évente több mint 25 000 motorkerékpárt gyártanak. A gyár legnagyobb vásárlója a Szovjetunió, számára most új típust alakítottak ki a CZ—350-es alaptípusból. A motorkerékpáron az üzemanyagtartály újfajta védőborítást kapott, 14 amperórás akkumulátort használnak és javították a hátsó kerék rugózását is. Képünkön: futószalagon készülnek a CZ—350-es motorkerékpárok. Műholdak a hajózásban A hajó helyzetének a megállapítása általában szextáns- sal történt. De a módszer nem teljesen pontos, nagyjából 500 méter á hibahatár. Még egy jelentős hátránya van a szextánsnax: használata a meteorológiai viszonyok függvénye. A világűrben lévő Földön kívüli pont, amelyeken a földi távolságokat viszonyítani lehet, a tudomány régi álma volt. Ez a műholdak fellövésével vált valósággá — ezek ugyan szintén mozognak a Földhöz viszonyítva, de ennek nincs jelentősége, mert mozgásuk ismert. Ennek a helymeghatározási lehetőségnek a fontossága elsősorban a geodéziában igen jelentős: egyes pontok ne- lyét lényegesen . pontosabban lehet megállapítani ilyen módon, tehát két vagy több pont egymástól való távolságának a meghatározása biztosabb. Ez forradalmi lépés a geodéziában, ahol nagy távolságoknál nemegyszer kilométereket jelentett a bizonytalan, pontatlan helymeghatározás. De ugyanilyen nagy jelentőségű a helvmeg- határozás mozgó pontok, pl. hajók esetében is. így a navigációs műholdak fontossága igen nagy. Az első navigációs műholdak egyben geodéziai műholdak is voltak és ez a kettős szerepük meg is maradt. Az első ilyen Tran- sitnak nevezett műholdakat katonai célokra tartották fenn. De hamarosan kiderült, hogy helymeghatározása nem elég pontos, sokkal biztosabb a megállapítás négy műhold segítségével. Fel is lőttek ilyeneket az amerikaiak, amelyeket hivatalosan »névtelen műhol- dak«-nak neveztek, és amelyeket a zsurnalisztika »titkos műholdakénak keresztelt el. Sokáig nem esett szó ezekről a műholdakról, miután katonai célokat szolgáltak. Később szabaddá tette őket a katonaság a polgári hajózás céljaira, és így ma a hajózásnak a műholdak igen nagy segítségére vannak. Vulkánok és gejzírek hazája A csodálatos Kamcsatka A inoszkvai utasnak, amikor Kamcsatkára érkezik 9 órával előbbre kell állítania óráját. Kamcsatkát vulkánok és gejzírek, tizenegy méteres dagályok és földrengések, dús növényzet és örök fagy, zord éghajlat és meseszép tájak jellemzik. Kamcsatka semmi máshoz nem hasonlítható. Napjainkban ez a Francia- ország területét megközelítő nagyságú félsziget adja az ország halhozamának 10 százalékát. Némelyek úgy vélekednek, hogy Kamcsatkát nemzeti parkká és turisztikai centrummá kell változtatni, iparát nem szabad továbbfejleszteni és mindent meg kell tenni azért, hogy megóvjuk azt a páratlan természeti környezetet. Mások szerint Kamcsatka jövője egyenlő a bánya- és az energetikaipar fejlesztésével, mivel kőszenet és kőolajat. aranyat és sokféle színesfémet találtak itt. A szakemberek távlatilag ésszerűnek és hasznosnak tartják a termálvizek, dagályok, sőt később a vulkánok energetikai felhasználását, is. Megint mások úgy vélik, hogy a félsziget maradjon meg az ország »halgyárának«. Dmitrij Kacsin, az SZKF kamcsatkai területi bizottságának titkára e szélsőséges nézetek egyikével sem ért egyet. — Miért kell szembeállítani egymással e nézeteket? — kérdezte. — Miért ne lehetne egyidejűleg mindegyikkel foglalkozni? A legésszerűbb változat: a terület komplex fejlesztése. Nem kétséges, hogy Kamcsatka egyedülálló természeti környezetét meg kell óvni, de csupán az idegenforgalomra szakosodni nem más, mint utópia. Nem Hurrá, nyaralunk! Szanatóriumok, üdülők a Szovjetunióban Nemsokára kezdődnek a nyári szabadságolások. Beszélgetéseink során egyre gyakrabban kerül szóba, hogy ki hol tölti a szabadságát. A Szovjetunió festőién szép tájain például 14 ezer szanatórium, üdülő, panzió, turistatábor várja a dolgozókat és majdnem 48 ezer a gyermekeket. A szovjet állam az utóbbi két évtizedben több mint Két és fél milliárd rubelt fordított a dolgozók üdültetésére. Képünkön a Rustaveli sugárút Gagrában, Grúzia feketetengeri partvidékén. Mintegy 50 szanatórium, üdülő és panzió van a tengerpartnak ezen a szakaszán, s egy turnusban több mint 18 ezer embert udültetnek. feledkezünk meg arról, hogy a legtöbb turistának _több ezer kilométerről kell ideutaznia, hogy nálunk hosz- szú és szigorú a tél, hogy a fejlett turisztikai infrastruktúra megteremtése óriási ráfordításokat igényelne. Nincs elvi ellenvetésünk a bányaipar fejlesztésével szemben, de nem építhetünk bányadúsító vállalatokat, bányaüzemeket és aknákat a még teljesen fel nem tárt készletek kitermelésére, a geológusok pedig még nem mondták ki a végső szót. A halról sem szándékozunk lemondani. Szükség van rá, továbbra is foglalkozunk halászattal, de ellenezzük a pusztán halászatra szakosodást, mert mesterségesen leszűkítené körzetünk fejlődési lehetőségeit. — A kamcsatkai boltokban meglehetősen bő mind az élelmiszerek, mind az iparcikkek választéka. Az ellátását hogyan biztosítják? — Húsz évvel ezelőtt, a halat leszámítva, gyakorlatilag mindent úgy kellett ide- szállítani, és ezt nem tekintették rendellenesnek. Azt tartották például, hogy nálunk nem terem meg a burgonya. Ma már Kamcsatka teljesen ellátja magát burgonyával, káposztával, répával, céklával, sőt egy bizonyos mennyiséget más távol- keleti körzetekbe is szállít. A területi központtól, Pet- ropavlovszk-Kamatszkijtól 60 kilométerre működik a Termál szovhoz. A hőforrásokból származó vízzel fűtött melegházaiban paradicsom, uborka és más melegigényes zöldségfélék teremnek. A terület lakossága olyan árakon vásárolja meg a Termál áruit, amelyek alig haladják meg a moszkvai vagy az ukrajnai árakat. Ezeknek a cikkeknek az árkülönbözete csupán jelentéktelen ré- szét »emészti fel« az »északi« bérpótléknak. Az a feladat áll előttünk, hogy a gazdasági célszerűség keretei között maximálisan önellátóak legyünk élelmiszerek vonatkozásában. Távlati elgondolásunk pedig az, hogy nagy. korszerű szakgazdaságokat hozzunk majd létre — mondotta Dmitrij Kacsin. az SZKP kamcsatkai területének titkára. I r „Árulkodó” infrasugarak Szemünkkel csak a testek által kibocsátott vagy az általuk visszavert fényt látjuk, amivel ma már nem elégedhetünk meg, hiszen az infravörös és ultraibolya — vörösön inneni és ibolyán túli — tartomány jelenségei is sok értékes információval szolgálnak a technika és a tudomány számára. Vannak olyan műszerek és fotóanyagok, amelyek érzékenyebbek az emberi szemnél, így segítségükkel megfigyelési adatok szerezhetők be a tárgyak infravörös sugárzásáról, bizonyos hőelosztásokról stb. Az e célra készülő fényképet vagy filmfelvételt »hőtérkép«-nek nevezik. Az élet minden területén nagyjelentőségű a testek felületi hőmérséklet-eloszlásának az ismerete. Segítségével el lehet végezni a különféle panelek és köny- nyűszerkezetes épületek hő- szigetelési vizsgálatait, ellenőrizni lehet a falak és a nyílászárók jóságát, hőát- eresztő-képességük minőségét. Infra technikai mérésekkel meg lehet állapítani a nehézipari kohók, kemencék, kazánok, kémények falazatának állapotát is. Jó szolgálatot tesz a termoviziós berendezés vegyipari üzemekben és erőmüvekben a távfűtővezetékek vizsgálatánál is. »Hőtérkép« segítségével gyorsan és pontosan fel lehet deríteni azt is, hogy bizonyos gépeknek vagy gépcsoportoknak mely csapágyai melegszenek rendellenesen, azok milyen hőfokon vannak. A nagyfeszültségű távvezetékeknél és kapcsolószerkezeteknél is előfordulhatnak túlmelegedések, amelyek ma már könnyen »le- leplezhetők« a korszerű ter- movíziós vizsgálatokkal. Képünkön: a svéd AGA- cég egyik hordozható infravörös kamera-típusa, amely mínusz 30 és plusz 2000 C- fok között használható hőmérséklet-eloszlás mérésére. A termográfiás vizsgálat alatt akkumulátor árama működteti a kis hordozható készüléket.
