Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-09 / 107. szám
Kiizdjiink következetesen az enyhülésért, a leszerelésért! Békenagygyűlés Csurgón Harmincöt éve ért véget az emberiség történelmének legpusztítóbb háborúja, 9 azóta ez a nap, 1945. május 9-e — a győzelem napja — belevésödött a békét, biztonságot, az alkotó munkát akaró emberek szívébe. Erre emlékeztek tegnap délután Csurgón, a Napsugár Ipari Szövetkezet nagytermében rendezett békenagygyúlé- sen, Ez Volt a béke* és barátsági hónap somogyi eseménysorozatának megnyitója, A Hazafias Népfront megyei alelnöke, Szita Ferenc köszöntötte = a magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után — a szövetkezetek és a nagyközség üzemeinek a környező települések üzemeinek a dolgozóit, Csurgó lakóit. Köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Bíró Gyulát, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkárét, Klenovics Imrét, a megyei pártbizottság titkárát, Sugár Imrét, a megyei tanács elnökét, dr. Szerényt Jánost, az SZMT vezető titkárát, Radnóti László Országgyűlési képviselőjelöltet, a Napsugár Ipari Szövetkezet elnökét, illetve a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg képviselőjét, V. V. Lunyin őrnagyot; a nagyközség, valamint a járás párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselőit. Megnyitó szavai után Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára mondott beszédet. Hangsúlyozta: — Kiemelkedő jelentőségű az idei béke- és barátsági hónap : most emlékezünk meg a fasizmus fölött aratott győzelem 35. és a Varsói Szerződés Szervezete létrejöttének 25. évfordulójáról. E békedemonstrációra olyan nemzetközi körülmények kőzött kerül sor hazánkban és világszerte, amikor veszély fenyegeti a békét, az enyhülés folyamatát. Szólt arról is, hogy ebben milyen történelmi szerepe volt a Szovjetuniónak, a szovjet népnek. Ünnepi megemlékezésében napjaink minden embert foglalkoztató külpolitikai helyzetére is kitért, s a nagygyűlés valamennyi résztvevője nevében hangsúlyozta: — Ma, amikor Európa történelmének leghosszabb békés időszakát éljük, nem feledkezhetünk el arról, hogy a Szovjetunió és vele a szocialista országok testvéri szövetsége mit tett az Utóbbi évtizedekben az enyhülésért. Napjaink legfontosabb nemzetközi feladata ennek az enyhülési politikának a továbbvitele, a fegyverkezés megállítása. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára beszédében mélyrehatóan elemezte a nemzetközi helyzet legfontosabb vonásait, a szocialista országok és a nyugati hatalmak ezzel kapcsolatos tevékenységét, az Afganisztán körül kavart ré» galomhadjáratot, a moszkvai olimpia bojkottját, s mindazokat az eseményeket, amelyek aggodalommal töltik el a békét és az enyhülést őszintén óhajtó embereket. Beszédében kitért azokra a nemzetközi tanácskozásra is, amelyek a békét s valamennyi nép biztonságát szolgálják. Beszédét e szavakkal fejezte be : — Hiszünk benne, hogy a világ népeinek hatalmas erőt jelentő küzdelmét siker koronázza, s a békeszerető tömegek állhatatos harca, a partnerek józansága és reálisabb magatartása átvezethet bennünket és át is fog vezetni a mostani, nehezebb útszakaszokon ... Magasabb mércével, még igényesebb munkával Az MTESZ megyei szervezetének tevékenysége I9ö9 októberében a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága levelet küldött a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnökségéhez, s kezdeményezte az MTESZ megyei szervezetének megalakítását. Jó fél évvel később, 19T0. május 8-án sor került az alakuló küldöttértekezletre: a i'észtvevűk tizenegy tudományos egyesületi csoport csaknem ezer- négyszáz tagját képviselték. Az ünnepi rendezvényen, az azóta elhunyt miniszter, Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke a hazai műszaki fejlesztés időszerű kérdéseiről tartott előadást. Azóta eltelt tíz év. A megtett utat mutatja be és a feladatokat jelöli meg az MTESZ megyei szervezetének kiadványa, a Somogyi Műszaki Szemle. Ezúttal ünnepi külsőt öltött számának mindhárom írása. Méltató és előremutató összegezést közöl a lap Sugár Imrének, a Somogy megyei Tanács és az MTESZ megyei szervezete elnökének tollából; a megalakulás előzményeitől napjainkig végzett muhkát mutatja be dr. Györki Zoltán, a műszaki tudományos tájékoztatási bizottság és a lap szerkesztő bizottságának tagja: a tennivalókról ír a kiadványban Deák Ferenc, az MSZMP Kaposvári Városi Bizottságának első titkára, az MTESZ megyed szervezetének társelnöke. Egy évtized elteltével mérlegre kerülnek mindazok az eredmények, amelyek a létrehozáskor és azóta folyamatosan megjelölt feladatok teljesítésében születtek SoEmlékezés a hősre rr Őszinte igaz ember volt Meghatódva nézzük a megsárgult fényképet. Egy szovjet gárdista őrnagyot és katonáját örökítette meg a fényképész valamikor 1941 végén kaposvári műtermében. Mellettük a földön dobtáras géppisztoly, azoknak a fegyvereknek egyike, amelyekkel elűzték Moszkva alól a fasiszta náci csapatokat. A kép hátulján elmosódó, ceruzával íl't sorok: »Nazarov Nyikolaj Nyikolajevics őrnagy és adjutánsa, 2í> csinkov Alekszej Matjevies.« S még egy sor, mely a háborút csaknem végigharcoló katpnatiszt egyéni sorsa alakulásának állít döbbenetes emléket: »Meghalt 1945. március 27-én.« fölidézte bennem a több mint 35 évvel ezelőtti emlékeket. S azért is örülök, hogy megtaláltam, mert kuldhetek róla egy másolatot a hős családjának. Féltve órai, kedves családi ereklyéi között tartogatja a megsárgult fényképet Fos- gay Miklós, az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságának dolgozója. — Most húsvétkor távol voltunk otthonunktól, s csak aésőbb került a kezembe a Somogyi Néplapnak az a száma, amelyik a Szovjetunió Bolgrád nevű városából érkező Igor Nyikolajevics Ná- zarovról írt. Sokáig kereste a második világháborúban eiesett édesapja sírját, s itt találta meg a többi szovjet hőssel közös nyugvóhelyen, Kaposváron, a Szabadság parkban levő emlékmű mellett ... A név ismerős von, emlékeztetett annak a szovjet tisztnek a nevére, aki Kaposvár felszabadítását követően nálunk lakott a katonájával együtt, s emlékül egy akkor készített fényképet adott a szüleimnek. Hégi házunkból elköltöztünk, a kép elkeveredett a családi fotók között, s csak sökara találtam meg. örülök, hogy ük'üsaa kallódott el, mert Kaposváron, a Honvéd utca 40. szám alatt lakott a Posgay család. Ók is, és még nagyon sokan, csak annyit tudtak a szovjet katonákról, a szovjet emberekről, amennyit az ellenséges propaganda terjesztett róluk, meghamisítva a valóságot. — Tizenkét esztendős voltam, húgom, Márta pedig nyolcéves. Szüleimmel együtt szorongva vártuk azt a pillanatot, amikor a szovjet tiszt és katonája — előzőleg közölték, hogy egyik szobánkat rendelkezésükre kell bocsátani — beköltözik otthonunkba. S milyen kellemesen csalódtunk! Most felnőttként visszaemlékezve erre az időre azt mohdha- tom: Nazarov őrnagy őszinte barát, igaz ember volt, aki úgy kezelt bennünket, mint távollevő gyermekeit. Gyakran mesélt a lányáról, fiáról — akit alig látott —, feleségéről, otthonáról, a na- ború Utáni terveiről. Mi nagyon megszerettük. Amikor adjutánsa, Alekszej sírva jött, hogy a Kaposvárhoz közeli fronton egy ágyú lövedéktől súlyosán megsérült, éppen úgy sirattuk, mint közeli hozzátartozónkat. Aggódva vártuk a kórházból érkező híreket. Budapesti öl repülőgéppel hoztak sebészt, de nem tudtak rajta segíteni, súlyos sebesülésébe bele halt. Ágyútalpon vitték a végső búcsúztatásra, s a Sze chenyi téren temettek e! Onnan került azután VegsC nyughelyére, a Szabadság parkba. Ma is éppen ügy elérzékenvül, amikor ezeket az emlékeket idézi, mint akkor, 1945 áprilisában. A húgával együtt ő is ott kísérte az agyútalpra tett koporsót. Dr Posgay Márta, a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat jogtanácsosa szintén őriz emléket az elesett szovjet katonáról. — Engem különösen kedvelt, mert a kislányát jutr láttám eszébe. Gyakran az ülőbe ültetett es verseket .mondott németül. Ileinet, Goethei Idézte. Müveit, több nyelven beszelő ember volt. Japánul irt le egy verset, ezt is sokáig őriztem. Sajnos, elveszett. Az 1944-es karácsonyt még velünk együtt ünnepelte, s az újévet is. Nagyon sajnáltam, mert annyira vágyódott kislánya, fia, felesége, otthona után. de nem érhette meg a háború veget. A két Posgay gyérekből felnőtt ember lett. Szüleik meghaltak, s a felszabadulás napjaitól hosszú idő telt el. Ök mégsem felejtik azokat a napokat, első találkozásukat a szovjet katonával, a szovjet emberrel. Gyakran elmennek a Szabadság parkba. Most — megtudva, hogy az 1944-ben náluk lakott szovjet tiszt családja él — az emlékműről és Nazarov őrnagy sírjáról készített fényképpel egészítették ki családi fényképalbumukat. Ott lesznek ma is az emlékműnél. A távoli család helyett ők tesznek virágot az otthonától távol pihenő hős sírjára. Így tisztelegnek azok emléke előtt, akik nem érhették meg a győzelem napját! tfcalai László mogyban. A szervezet fejlődését egyrészt jól szemlélteti, hogy ma mér megyeszerte harminc szakegyesületben mintegy 3500 értelmiségi tevékenykedik műszaki, közgazdasági területeken. A tudományos egyesületek, társaságok somogyi szervezetei, üaemi és helyi csoportjai mindenekelőtt a megye gazdasági fejlesztésének rendelték alá munkájukat, ennek megfelelően állították össze programjaikat, szervezték, mozgósították a tagságot égy-egy Időszerű feladat megvalósítására, kiemelkedően fontos cél elérésére. A tudományos tagegyesületek és egyesületi csoportok az MTESZ megyei szervezete keretében kamatoztatták mindazt a szellemi tőkét, . amely rendelkezésükre állt. Bővülték és erősödtek a szervezet kapcsolatai a megvet és Városi párt- és tanácsi intézményekkel, társadalmi szervezetekkel; együttműködési megállapodások jöttek létre szocialista országok testvérszervezéleivel, s a szakemberek kölcsönös tapasztalatcserék révén bővítették ismereteiket. A hazai ísmereigyarapításnak. illetve felújításnak jó példája a* éppen napjainkba i zajló műszaki és közgazdasági hónap gazdag rendezve nyisorozata. A megye műszaki— gazdasági ételéből, a szakmai tudás gyarapításából Co Hős szerepet vállalt a meglehetősen fiatal — most, május 28-án lesz hatom éve, hogy megalakult több tagegyesületi csoportot tömörítő intéző bizottság Siófokon. A jövőre nézve indokolt, hogy mércét az MTESZ megyéi szervezetének munkájában is magasabbra emeljék; a tagok számának gyarapodása mellett még inkább nőjön és érződjön a szakmai és társadalmi tevékenység haszna, értéke a megye általános fejlődésében. A megyei párt- értekezlet határozata is kimondja: a tudománypolitikái tevékenység mozdítsa élő a megye gazdaságpolitikái céljainak megvalósítását. Fontos iránymutatás ez áz MTESZ megyei szervezete számára is, amely most lépett második évtizedébe. Vadgazdálkodás Somogybán 35 társaság tagja az alapnak Kiterjedt erdőterületekkel rendelkező megj'énkben nagy múltja és jelentősége van a vadgazdálkodásnak, Harmincöt erdőterülettel rendelkező és négy bérkilövő vadásztársaság működik itt. Adottságaik meglehetősen eltérnek, s ez meghatározza egyrészt vadászati lehetőségeiket, másrészt, anyagi helyzetüket. Területük célszerű hasznosításával azonban azon vannak, hogy minél magasabb színvonalon gazdálkodjanak. A vadásztársaságok ez év elején választották újra tisztségviselőiket; a kötél- múltban megyéi küldöttközgyűlésen tekintették át nemcsak 1979, hanem az elmúlt öt éV gazdálkodásúnak tapasztalatait is, és meghatározták azokat a fő tennivalókat, amelyeket a vad- gazdálkodás, a Vadászkultúra jelenleginél magasabb szintre emeléséért kell elvégezniük. A vadászati lehetőségek szoros összefüggésben vannak a társaságok taglétszámával. Mivel az elmúlt években a lehetőségek számottevően nem javultak, a taglétszám is mérsékeltén, 214 fővel emelkedett 1975 óta; most 1533-an tevékenykednek a vadásztársaságokban. Ahogy a közgyűlés megállapította: a jó együttműködés feltétele a gazdálkodás eredményességének. Hasonlóan fontos kapcsolat szélesítése a társaságok közötti és a kívülálló partite* rekkel: áz erdőgazdasággal, a mezőgazdasági üzemekkel. Jó példa erre a vadgazdálkodást társulások szervezése. Megyénkben k’ét ilyen társulás alakult — elsősorban a legnagyobb feladatot jelentő apróvadtenyésztés fejlesztésére, a somogysimonyi—tap- sonyi kooperáció után az ar.- docsi Kossuth, a kishal apáti Béke, az Íjász es a ráksi Nimród vadásztársaság Kötött megállapodást. Az idén hatezer fácáncsibe fölnevelését és közös Vadásztatását, tervezik, emellett kapcsoltuk kiterjed a szakmai továbbképzésre is. A vadgazdálkodás föllen- dítését szolgálta a vadgaz- dálkodási alap létrehozása. Ma már mind a 35 társaság tagja az alapnak. Tavaly a befolyt 053 0Ó0 forintból pályázol alapjan a kaknancsai, az észak-somogyi és a Kapos menti társaság kapott 320 ezer forint támogatási, illetve kölcsönt a fácánállomány fejlesztésére. Az ez évben benyújtott pályázatok alapján a megyei intéző oi- zottság 270 ezer foilrjt kölcsönről és 250 ezer forint támogatásról döntött. A mar említett andocsi társulás, valamint a buzsáki. a ga- mási és a somogyszili társulás részesül anyagi, segítségben — ugyancsak a fá- cénállomány fejlesztése érdekében. ' A nagyvadvadászat fokozása nemcsak lehetséges, hanem szükséges is — indokolja ezt a vadállomány szerkezetének javítása és a közvetlen árbevétel növelése. A múlt évben a megemelt szarvas-, őz-, vaddisznó-kilövési tervet megyei átlagban nem sikerült teljesíteniük a vadásztársaságoknak — természetesen ezen belül vannak olyan egyesületek, mint az andocsi Kossuth, a csepeli Vasas és a tengődi Üj élet, melyek például a szarvasvadászat fölemelt tervét is túlteljesítették. Somogy legfontosabb vadja továbbra ts a szarvas, kiváló minőségét megfelelő létszámmal és ésszerű állományszerkezettel lehet biztosítani. Nem csupán a szervezeti élet, a szakmai munka tanulságait értékelték, feladatait határozták meg a küldöttközgyűlésen, hanem a fejlesztéshez alapot adó pénzügyi helyzetet is elemezték. A vadásztársaságok pénzgazdálkodása folyamatosan javul: öt év alatt bevételük 84 százalékkal, kiadásuk nem egészen 69 százalékkal nőtt. Az év elején több mint tíz és fél millió fejlesztést szolgáló alapokkal rendelkeztek. Méltán foglaltak állást ügy a közgyűlésen, hogy az eltelt öt év előrelépést hozott a megye vadgazdálkodásában, de sokirányú feladat Vár a társaságokra annak érdekében hogy a gazdálkodás, a vadászat színvonala magasabbra emelkedjen, méltó legyen híréhez. V. M. SOMOGYI NÉPLAP
