Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-07 / 105. szám
Szembesítés Vízmüvet avattak Győrben Üzembe helyezték az új győri vízmüvet. A 270 millió forintos fejlesztéssel a városi vízmű napi kapacitása húszeze. köbméterrel nőtt. Alkotó javaslatok Több bíráló véleményt is hallottam a csaknem tízéves vállalkpzás, a nagyatádi tsz- ker ténykedésével kapcsolatban. E véleményeket indultam szembesíteni. Nagyatádon épp a* »»rázós kérdésekkel« teli jegyzetemet készítettem elő, amikor megtudtam: a tsz-ker tavalyi munkája alapján kiváló vállalat lett. Azóta már értem az ellentmondás nyitját A tsz-ker rendszerint a gyártó cégnél vásárol partnergazdaságai számára termelői áron. E körülmény folytán 15 millió forintot takarítottak meg tavaly a gazdaságok. .Ez az egyetlen példa azt mutatja: a tsz-ker léte önmagában is »sérti« mások gazdasági érdekeit. A tsz-ker azonban legkevésbé e »versenytárs« mivoltáért bírálható. Marad tehát a mendemonda és a vádaskodás ... »Túlduzzasztott létszámmal dolgoznak. Elszívják a termelőüzemekből a jól képzett szakembereket. Kereskedelmi munkájukban nem tudnak többet adni, mint a már nagy tapasztalatokkal rendelkező kereskedelmi nagy- vállalatok. Csupán kommersz cikkeket forgalmaznak, de nem segítenek az üzemekben hiányzó anyagok és eszközök beszerzésében. Szolgáltatásaik jórészt átfedések, nem lényeges igényt elégítenek ki.« E vélemények hallatán Szabó István, a területi központ igazgatója nem háborodott föl, hanem sorra vette a hozzájuk eddig nyílt formában el nem jutott vádpontokat. — Létszámuk 104, ebből több mint hatvan a fizikai dolgozó. Hogy ez sok vagy kevés, az csupán tevékenységünk körének ismeretében ítélhető meg. Erőgép-diag- noSztikai szolgáltatást például 63 üzemnél végeztünk; itt hat szakember dolgozik. Fejőgépszerviz- szolgálatunk 38 gazdasággal áll rendszeres kapcsolatban. Ezt nyolc dolgozó végzi. Sorolhatnám: villamos érintésvédelmi szolgálat 91 tsz-ben, üzemanyag- kút-szerviz 81 gazdaságban, repülőgépes növényvédelmi szolgálat Dél-Somogy egész területén, különféle beszerzések. tápkeverékek előállítása és forgalmazása ... Valamennyi területet általában 4—5 szakember látja el. Forgalmunk értéke és a szolgáltatások díjának összege tavaly 469 millió forint volt. — Mégis tény, hogy szakembereik zöme tsz-ből jött, és ott talán hiányzik. — Tavaly a szolgáltatások körének szélesedésével arányba« 12 felsőfokú végzettségű' szakembert vettünk föl, s többségük valóban valamelyik nagyüzemből jött. Keresetük itt nemegyszer 2—3 ezer forinttal kevesebb, mégis eljöttek. — Mi a véleménye a munkájukkal kapcsolatban említett átfedésekről? — Válaszolhatnám egyszerűen, hogy a több csatornás kereskedelmi rendszer eleve átfedéseket jelent; valójában nem célunk efféle párhuzamosságokat létrehozni. Érdekeinknek is ellentmondana, ha már kielégített igényeket próbálnánk szolgálni. Mindenképpen mást, többet vagy éppen olcsóbbat kell nyújtanunk, különben nincs értelme a munkánknak. Az országban elsőként hoztuk létre a fejőgép-szervizt és erőgép-diagnosztikai munkánk is a szolgáltatás fehér foltjait szünteti meg. Ezenkívül csak mi foglalkozunk szocialista gépimporttal... — De hiszen minden ipar- szerű termelési rendszernek évek óta van diagnosztikai szolgálata, és majdnem minden gazdaság tagja valamelyik rendszernek. — Ez igaz, csakhogy a rendszerek 2—3 diagnosztikai szervizkocsijának legalább félországnyi terület jut. Magukban a rendszerekben is elismerik, hogy még évenként sem tudnak eljutni minden partnerükhöz. Ha nem így volna, aligha igényelné csak Somogybán 63 nagyüzem ezt a szolgáltatásunkat. — Többen fölvetik a szolgáltatás árát és kívánnivalót is hagyó minőségét... — ötszázmilliós forgalmunkból ötmillió a nyereség. Ebből 700 ezer forint a szolgáltatás nyeresége. Jól mutatja ez, hogy szolgáltatásainknál nem a nyereségre törekszünk. Ezzel együtt is igaz, hogy mindkét területen igyekeznünk kell a munka további javítására. Kiváló vállalat cím átadása előtti napon Szabó István joggal tarthatott volna ün- neprontónak. ó mégis örült a vélemények szembesítésének, mert mint mondta: szemtől szemben most először hallott ilyen véleményt. Hasonló terjedelemben írhattam volna le azokat az eredményeket és kezdeményezéseket, amelyeknek alapján az atádi tsz-ker elnyerte a kiváló címet. Mégis: így talán többet sikerült elárulni arról az irányítási szemléletről, amely ma a gazdasági munka eredményességének előfeltétele. Bíró Ferenc A változó körülményekhez alkalmazkodva egyre tartalmasabb és szélesebb körű tevékenységet fejtenek ki a népfrontbizottságok a lakosság körében, hogy növeljék tájékozottságukat a gazdasági helyzetünkről, lehetőségeinkről. A mostani jelölő gyűlések többségén is érződött, hogy az emberek általában olyat kértek, ami közös összefogással valóban megvalósítható. Különösen fontos ez az alapállás most, amikor mindenhol megkezdődött az együttes gondolkozás a település VI. ötéves tervi fejlődéséről. A Hazafias Népfront megyei bizottságának legutóbbi ülésén jó útravalót kaptak a mozgalom megyei aktívái ahhoz, miben lehet és szükséges változtatni az eddigi tervezési szokásokon, gondolkodáson. A népfrontbizottságok egyik feladata például, hogy a tanácsokkal együttműködve közösen képviseljék a takarékosság elvét az elképzelések rögzítésekor, a terv elfogadásakor és majd a megvalósítása során is. Számtalan példa figyelmeztet arra, hogy elfogadható követelmény a rendelkezésre álló pénz ésszerűbb felhasználása. Mindenhol lehetőség van például oz átmeneti megoldások keresésére. A népfrontbizottságok felajánlották segítségüket, hogy az eddiginél jobban bevonják az új lakásokba költözőket az átadott ház környékének parkosításába. A társadalmi munka tartalékai még mindig nagyok a lakótelepeken, s ^természetesen máshol is. A népfrontaktívák két dologban szeretnének eredményeket elérni: nagyobb szervezettséggel. a lakosság nagy részének igényeit kielégítő elképzelések megvalósítására mozgósítanak. Több területen lehetőség van arra, hogy az elképzeltnél többet meleg élelmei kapnak. Persze ezek ma már az alapvető szükségletek közé tartoznak, A lakásépítéshez, a lakásgondok megoldásához szintén sok segítségei nyújt a vállalat. Nehány éve adták át azt az épületet, amelyben szinte csak a mi dolgozóink laknak. Az ilyen támogatásoknál figyelembe veszik, hogy fiatalok igénylik-e. Dolgozóink szakmunkások, rendszeres továbbképzésüket nemcsak segítjük, hanem szorgalmazzuk is. — A taggyűléseken' kívül programokat is kel) adni a fiataloknak, éneikül aligha lehet mozgalmi eletról beszelni. — Ezen a ponton dől el, hogy alkalmasak vagyunk-e tagjaink összefogására. Van egy klubunk. Azt nem várhatjuk .el, hogy a rendezvényeken mind a kilencvenhat KISZ.tagunk oft legyen, éz túlzás lenne, es nem is csak nekik szervezzük. Tavaly sikerült először egy vállalati' sportnapot rendezni, ezután minden évben tartunk ilyet. építsünk, akár az általános iskolai termeket, a törpe vízműveket hozzuk föl példaként. Most még van idő arra, hogy a lakossággal megtanácskozva, minden véleményt figyelembe véve döntsék el a társadalmi hozzájárulás mértékét és lehetőségeit: Az alkotó javaslatok értéke .igen nagy. Nem egy ilyen elhangzott a jelölő gyűléseken is, ezeket természetesen felhasználják a tervezéskor. Megszívlelendő az a sok helyen elhangzott kérés: valóban értelmes társadalmi munkát szervezzenek, tájékoztassák alaposan a lakosságot, s akkor mindenki ott lesz. A formális tevékenységre semmi szükség nincs! A mozgalom a meggyőzésből, a felvilágosításból is sokat vállal a következő hónapokban. Megfogalmazódott például, hogy az egészséges ivóvízzel való ellátás az anyagi lehetőségek korlátozottsága miatt nem mindenhol oldható meg törpe vízművel. A Baranyában megépülő vizpalackozó azonban bomogyoi is ellátja majd. Az aktívák megpróbálják leküzdeni az. emberek idegenkedését, meggyőzik a kismamákat a víz felhasználásáról. A megye idős lakosságának jó közérzete a társadalmi gondoskodás mértékétől is függ. A mozgalom elsősorban azt tűzte célul, hogy növeli a figyelmet, minden segítséget megad a munkában megfáradt idősöknek, szebbé teszi öreg napjaikat. A megoldandó feladatok rangsorolása sohasem volt könnyű, most különösen sok fejtörést okoz. A szocialista demokrácia fórumainak, a népfrontmozgalom erejének felhasználása azonban megkönnyíti a döntést, lehetővé teszi a minél nagyobb társa-' dalmi munka megszervezését. Lajos Géza Elértük azt, hogy a politikai oktatások is rendezvényszámba mennek. Túl lehet lépni a szokványos, unalmas formákon, csupán megfelelő és hozzáértő emberre van szükség. Főként a téli időszakban lehet megtartani az oktatásokat, ugyanis nyáron hosszabb munkanapok vannak Két témakör érdekli a fiatalokat leginkább: a külpolitika és a „ gazdaság. Olyan előadókat hívunk, akik otthon vannak ebben. Így nem is oktatás, hanem beszélgetés az Ilyen összejövetel. — A szakmunkásképzőből jövő fiatalok sokszor elvesznek a vállalati KISZ számára. Hogyan foglalkoznak velük? — Ez még nálunk is gond, jobb kapcsolatot kell teremtenünk a szakmunkás- képző intézetekkel. Ha megkeressük a frissen végzetteket, gyakran azt felelik: nem akarnak' KlSZ-tagok lenni. Meg kell találnunk ennek az okát, tudom, hogy nemcsak mi küszködünk ezzel. A zászló, melyet a TANÉP fiataljai kaptak, nem örökre szóló, ám meg lehet tartani. Ök is készülnek a jövő tavaszra, a következő KISZ- kongresszusra, és arra, hogy náluk maradjon a -kitünteIzasetts-t Ks» A kitüntetett KISZ-bizottság Érdekes, vonzó programok Nem tűnnek ki látványos udtízvényeKKel, mégis Műszeresen Hallhatunk role. Legutóbb a kaposvári LSZ-eseK. vailaiasaban ké- iiill Kassa utcai ovoda épi- íkent az elsők között em- ették nevüket. Április 4- . már a kitüntetettek sorául álltak: a Somogy me- ei Tanácsi Magas- és elyépítő Vállalat fiataljai váló KISZ-szervezet zász- t kaptak a KISZ KB-tól. 96 KISZ-tag öt alapszer- zetben dolgozik. . . $bből . upán egy all műszakiak- 4 es- alkalmazottakból, a bbiben fizikai munkások lalhatok. Különféle szakákat képviselnek, télephe- ük állandóan változik. Az ismerő zászló azt mutatja, ►gy mégis sikerül. őket jól szetartani. Hogy mivel ér-- k el a KISZ KB elismeré- t. a’-ról Haraszti András KISZ-hizottsás titkára beél. Ö ugvanekkor kapót' anvkosZorús KISZ-jelnyt. — Mintegy 1600—1700 dol- izoja va». a vállalatnak, ennek a 39 százaléka fiatal. Ehhez viszonyítva kevésnek tűnhet a KlSZ-tagok száma, de hozzánk .csak a kaposvári hatáskörű terület tartozik. A tervezésnél figyelembe kell vennünk, hogy a munkahelyek szétszórtak, s a dolgozók nagy része vidéki. Annak, hogy mégis összetart a társaság, azaz alapja, hogy nem ötletszerűen dolgozunk. Rendszeresen tartjuk a taggyűléseket, a politikai oktatásokat, tehát a mozgalmi munka hivatalos részét. Sok függ az alapszervezeti vezetőségektől. ' - • — Sokat emlegetjük az ifjúsági mozgalomban az er- dekvédelmet, érdekképviseletet. Miben mérhető le ez egy ilyen nagyságú vállalatnál ? — A középvezetők között nagyon sok a fiatal, s meghívnak bennünket a vállalat alamennyi fórumára. Az többi években sokat változ Lak a munkahelyi körűimé nyék. A telephelyekre busz- szal szállítják a dolgozókat, a munkahelyek többségén A család K it szeretsz a legjobban? Az édesanyámat! Ki a példaképed? Az édesapám! És miért szereted az édesanyádat? Mert ö is nagyon szeret engem és törődik velem. Tanít, sokat mesél és ápol, ha beteg vagyok. És miért édesapád a példakép? Mert sokat dolgozik. Igaz, szigorú, de jóságos. Föl lehet nézni rá... Szándékosan írtam ide idézőjel nélkül egy kisfiú és egy kislány válaszát. Hiszem, hogy így az általánosítás erejével hat. S hogy még rendhagyóbb legyen mai jegyzetem, fogadják el, hogy a költő Vészi Endrét idézem, aki Feleségemnek című versében így szólt: »A nagy közösség tüze miből árad? / a társadalmat mi hevíti át? / A kis tüzek. Egy asszony mosolyának, / amelyben keveredik öröm, bánat — egy hűséget sugárzó kis család / mindennapjának forró lüktetése, / a szenvedély, szerelem és harag, / az emberek küzdelme, vágya, léte, / a féltés és a szeretet. E béke / sugárzik már egünkön, mint a nap«. Ilyen béke sugárzik-e minden család egén? A válaszadás joga nem az enyém. A »kis tüzekről« akarok csak mondani egyet és mást, némi meghökkenés után. A megyei könyvtárban ugyanis kérésemre hirtelenében tizennégy könyvet polcoltak elém a családkutatás és a gyermeknevelés témaköréből. Órákig böngésztem a folyóiratolvasóban, azután hazahoztam közülük néhányat — alaposan megkésve, hiszen már katona fiam érkezését várom a hét végeken. Tiltakozással párosuló lelkiismeret-furdalás vett rajtam erőt. Igen, akkoriban úgy voltam mint sok százezer családapa: nem tanultam könyvből a gyermeknevelést. Számomra is anyám és jó apám volt a példakép; saját gyermekkorom adott útmutatást, s tudatlanul bíztam is ebben, hiszen nyilvánvalóan ők is a szüleiktől lesték el eredendő ösztöneik kibontásának módszerét. Hálát érzek irántuk. Most sem akarok okvetlenül arra ösztönözni senkit, hogy könyvekből tanulja a gyermeknevelést. De azt el kell ismerni, hogy az utóbbi harmincöt évben is nagyon sokat változott az élet, változott a család. Két alapvető kérdésben azonban — úgy tudom — nincs változás. A társadalom alapegysége továbbra is a család, és a családi élet legfőbb értéke a gyermek. Törődünk-e vele kellőképpen? És tisztában vagyunk-e azzal, ha rápillantunk, ha cselekvéseit, magatartását elemezzük, hogy voltaképpen a tükörbe nézünk? Figyelembe vesszük-e, hogy minden lépésének és tettének eredendő mintája az, ahogy mi élünk? Az utóbbi években túl sokat hallok az — egyébként mélységesen igaz — hármas egységről. Így szól: a gyermek neveléséért a szülő, az iskola és a társadalom a felelős. Csak az a gyanús, ha valahol baj van, mindegyik a másikat hibáztatja. Így hát a hármas egység "mai félfogása« ellen berzenkedem csupán. Amiatt, ha a szülő az iskolára, az iskola a szülőre vár, s együtt vagy külön-külön a társadalomra. Márpedig, ha mindenki, akkor senki sem felelős. At: volna a természetes, ha ki-ki a maga területén tenné meg a magáét. Csak hát az nem olyan kényelmes és nem olyan látványos, mint a másokra mutogatás. Az anyukának és az apukának otthon, a tanár néninek az iskolában (s akkor hivatkozva a szülői házra, amikor hazamegy a saját gyerekeihez!), a társadalom pedig — mi mindannyian — vonzó példát adva munkánkkal, magatartásunkkal, egész életünkkel nevelnénk szinte észrevétlenül a jövő nemzedékét. A »bűnbak« örökös kutatása — és gyaki'an meggyőződés nélküli "fölfedése- — nem vezet célhoz. M em szeretem, és sohasem tudtam megértéssel fogadni a »bezzeg az én időmben« felfogású emberek véleményét. Gondoljanak csak vissza a mai negyvenegy néhány évesek. Hiszen, sarkaiból fordult ki gyerekkorunk óta a világ. Szocialista vívmányaink — mint a munkához való jog, a teljes körű foglalkoztatás — bizonyos értelemben felbontotta, átalakította a régi családi köteléket. A bölcsőde, az óvoda gyorsabb érést, nagyobb tudást, közösségi szellemet sugall, de kevesebb időt hagy az anyai nevelésre. A »gyes« világra szóló vívmány; a gyermek legfogékonyabb éveiben édesanyjával lehet. De előbb-utóbb nem érzi-e tehernek/ kiszolgáltatottságnak az édesanya, nem sínylődik-e »rutinfeladattá« a gyermeknevelés az anya közösséghez vágyakozásának feltámadásakor? S a mai tudomány? Az iskolák mai módszere, színvonala? Nem szenved-e csorbát az anyai, apai tekintély azáltal, hogy szinte képtelenek vagyunk segíteni gy érmékéi «kinek már az általános Iskola alsó tagozatában is. És ne beszéljünk a filmről, az irodalomról, a nagyvilágra, a tudományra és technikára kaput nyitó televízióról. Hatásuk szinte leírhatatlan. S hár mindezek felsorolásával nem állíthatunk ki »menlevelet« a szülök számára, hiszen lemaradásuk nem törvény- szerű: de jelzi az okok egy részét, amelyek miatt más, és nehezebb az otthoni nevelés, hatástalanabb is, mint néhány évtizeddel ezelőtt volt. A felelősség azonban nem változott. Tény, hogy a magyar családok nem látják el maradéktalanul gyermeknevelő feladatukat. Hallani ugyan olyan, szélsőséges véleményeket — nagyrészt a válások megnövekedett számára hivatkozva —, hogy »válságban van a család«. Nem osztom e nézeteket. De az kétségkívül igaz, hogy több gondot és figyelmet kell fordítani a család kohéziós erejének fenntartására; s a változó élethez igazodva megtalálni a megfelelőbb módszereket a fiatalok — hangsúlyozom: szinte észrevétlen — neveléséhez. Ki ne tudná, hogy milyen á gyerek. Hiszen élete első pillanatától a szülein csüng odaadó rajongással, szere- tetre vágyva. A példa, a látvány, a szó hatása és hangneme, a gyermekkori benyomások a szülőktől származnak, és az egész életre meghatározók. Igaz, a serdülőkorban egy kissé elszakadnak tőlünk a gyerekek (nézeteltérések, összetűzések tanúi vagyunk), kezdik bírálni a felnőtteket (sokszor joggal!) néha szemtelenül — írják a szakemberek —, de tudom: hamarosan visszatérnek, és igénylik a család belső kötelékrendjét, harmóniáját. És magukkal viszik az útravalót. Hardt István pszichiáter tollából olvastam: "A személyiség kialakulásában nélkülözhetetlen a szülői gondosság, a szeretet, az értelmes emberré, gondolkodó felnőtté nevelés.- S mi felnőttek — valljuk meg — sok hibát vétünk. A szakirodalom említést tesz azokról a gyerekekről, akik számára a pszichoterápiái kezelés hasznos lehet, de — nyilvánvalóan segítő szándéktól vezérelve — sorolja, s hosszú oldalakat szán a pszichológiai segítségre szoruló szülök számára is. Közöttük számba veszi a túlzott érzelmi töltésű, az agyongyámolító, az örökké csak tiltó, a fellengzősen gúnyolódó, a nemtörődöm szülőket, a túlságosán, leUdisrnereteseket, és nem utolsósorban az elvalt szülőket. •lem hiszem, hogy tudják, pedig tény: Somogybáit N egyetlen ev alatt a 2941 házasság kötessél szemben ■■ 739 valóst mondott ki a bíróság. Vajon milyen sors vár az utódokra? (Tisztelet .a kivételnek, hiszen jó néhány édesanya — erejét megfeszítve —, ha lehet, még jobb fel-, tételeket teremt gyermekei szamara.) És az alkoholista szülök? A mindennél, mindenkivel, csak a gyermekeivel nem törődök? A nevelést az' iskolától, a társadalomtól várók, és azokat hibáztatok? Nem sorolom. Gyakrabban kell a tükörbe — gyermekeinkre — nézni. Miből árad a nagy közösség tüze? A társadalmat, mi hevíti at? — hogy szabadon emlékeztessek. Veszi Endre versőoraisai A yalasz szép es igaz: s kis tüzek. A család. Jávori Bel*