Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-07 / 105. szám

Szembesítés Vízmüvet avattak Győrben Üzembe helyezték az új győri vízmüvet. A 270 millió fo­rintos fejlesztéssel a városi vízmű napi kapacitása húszeze. köbméterrel nőtt. Alkotó javaslatok Több bíráló véleményt is hallottam a csaknem tízéves vállalkpzás, a nagyatádi tsz- ker ténykedésével kapcsolat­ban. E véleményeket indul­tam szembesíteni. Nagyatá­don épp a* »»rázós kérdések­kel« teli jegyzetemet készí­tettem elő, amikor megtud­tam: a tsz-ker tavalyi mun­kája alapján kiváló vállalat lett. Azóta már értem az el­lentmondás nyitját A tsz-ker rendszerint a gyártó cégnél vásárol part­nergazdaságai számára ter­melői áron. E körülmény folytán 15 millió forintot ta­karítottak meg tavaly a gaz­daságok. .Ez az egyetlen pél­da azt mutatja: a tsz-ker léte önmagában is »sérti« mások gazdasági érdekeit. A tsz-ker azonban legkevésbé e »versenytárs« mivoltáért bírálható. Marad tehát a mendemonda és a vádasko­dás ... »Túlduzzasztott létszámmal dolgoznak. Elszívják a ter­melőüzemekből a jól képzett szakembereket. Kereskedelmi munkájukban nem tudnak többet adni, mint a már nagy tapasztalatokkal ren­delkező kereskedelmi nagy- vállalatok. Csupán kommersz cikkeket forgalmaznak, de nem segítenek az üzemek­ben hiányzó anyagok és esz­közök beszerzésében. Szol­gáltatásaik jórészt átfedések, nem lényeges igényt elégí­tenek ki.« E vélemények hallatán Szabó István, a területi köz­pont igazgatója nem háboro­dott föl, hanem sorra vette a hozzájuk eddig nyílt for­mában el nem jutott vád­pontokat. — Létszámuk 104, ebből több mint hatvan a fizikai dolgozó. Hogy ez sok vagy kevés, az csupán tevékeny­ségünk körének ismeretében ítélhető meg. Erőgép-diag- noSztikai szolgáltatást pél­dául 63 üzemnél végeztünk; itt hat szakember dolgozik. Fejőgépszerviz- szolgálatunk 38 gazdasággal áll rendsze­res kapcsolatban. Ezt nyolc dolgozó végzi. Sorolhatnám: villamos érintésvédelmi szol­gálat 91 tsz-ben, üzemanyag- kút-szerviz 81 gazdaságban, repülőgépes növényvédelmi szolgálat Dél-Somogy egész területén, különféle beszer­zések. tápkeverékek előállí­tása és forgalmazása ... Va­lamennyi területet általában 4—5 szakember látja el. For­galmunk értéke és a szol­gáltatások díjának összege tavaly 469 millió forint volt. — Mégis tény, hogy szak­embereik zöme tsz-ből jött, és ott talán hiányzik. — Tavaly a szolgáltatások körének szélesedésével arányba« 12 felsőfokú vég­zettségű' szakembert vettünk föl, s többségük valóban va­lamelyik nagyüzemből jött. Keresetük itt nemegyszer 2—3 ezer forinttal kevesebb, mégis eljöttek. — Mi a véleménye a mun­kájukkal kapcsolatban emlí­tett átfedésekről? — Válaszolhatnám egy­szerűen, hogy a több csator­nás kereskedelmi rendszer eleve átfedéseket jelent; va­lójában nem célunk efféle párhuzamosságokat létre­hozni. Érdekeinknek is el­lentmondana, ha már kielé­gített igényeket próbálnánk szolgálni. Mindenképpen mást, többet vagy ép­pen olcsóbbat kell nyújta­nunk, különben nincs értel­me a munkánknak. Az or­szágban elsőként hoztuk lét­re a fejőgép-szervizt és erő­gép-diagnosztikai munkánk is a szolgáltatás fehér folt­jait szünteti meg. Ezenkívül csak mi foglalkozunk szo­cialista gépimporttal... — De hiszen minden ipar- szerű termelési rendszernek évek óta van diagnosztikai szolgálata, és majdnem min­den gazdaság tagja valame­lyik rendszernek. — Ez igaz, csakhogy a rendszerek 2—3 diagnosztikai szervizkocsijának legalább félországnyi terület jut. Ma­gukban a rendszerekben is elismerik, hogy még éven­ként sem tudnak eljutni minden partnerükhöz. Ha nem így volna, aligha igé­nyelné csak Somogybán 63 nagyüzem ezt a szolgáltatá­sunkat. — Többen fölvetik a szol­gáltatás árát és kívánniva­lót is hagyó minőségét... — ötszázmilliós forgal­munkból ötmillió a nyereség. Ebből 700 ezer forint a szol­gáltatás nyeresége. Jól mu­tatja ez, hogy szolgáltatá­sainknál nem a nyereségre törekszünk. Ezzel együtt is igaz, hogy mindkét területen igyekeznünk kell a munka további javítására. Kiváló vállalat cím átadá­sa előtti napon Szabó István joggal tarthatott volna ün- neprontónak. ó mégis örült a vélemények szembesítésé­nek, mert mint mondta: szemtől szemben most elő­ször hallott ilyen véleményt. Hasonló terjedelemben ír­hattam volna le azokat az eredményeket és kezdemé­nyezéseket, amelyeknek alap­ján az atádi tsz-ker elnyerte a kiváló címet. Mégis: így talán többet sikerült elárul­ni arról az irányítási szem­léletről, amely ma a gazda­sági munka eredményességé­nek előfeltétele. Bíró Ferenc A változó körülményekhez alkalmazkodva egyre tartal­masabb és szélesebb körű te­vékenységet fejtenek ki a népfrontbizottságok a lakos­ság körében, hogy növeljék tájékozottságukat a gazdasá­gi helyzetünkről, lehetősé­geinkről. A mostani jelölő gyűlések többségén is érző­dött, hogy az emberek álta­lában olyat kértek, ami kö­zös összefogással valóban megvalósítható. Különösen fontos ez az alapállás most, amikor min­denhol megkezdődött az együttes gondolkozás a tele­pülés VI. ötéves tervi fejlő­déséről. A Hazafias Nép­front megyei bizottságának legutóbbi ülésén jó útravalót kaptak a mozgalom megyei aktívái ahhoz, miben lehet és szükséges változtatni az eddigi tervezési szokásokon, gondolkodáson. A népfront­bizottságok egyik feladata például, hogy a tanácsokkal együttműködve közösen kép­viseljék a takarékosság elvét az elképzelések rögzítésekor, a terv elfogadásakor és majd a megvalósítása során is. Számtalan példa figyelmeztet arra, hogy elfogadható kö­vetelmény a rendelkezésre álló pénz ésszerűbb felhasz­nálása. Mindenhol lehetőség van például oz átmeneti megoldások keresésére. A népfrontbizottságok fel­ajánlották segítségüket, hogy az eddiginél jobban bevon­ják az új lakásokba költö­zőket az átadott ház környé­kének parkosításába. A tár­sadalmi munka tartalékai még mindig nagyok a lakó­telepeken, s ^természetesen máshol is. A népfrontaktívák két do­logban szeretnének eredmé­nyeket elérni: nagyobb szer­vezettséggel. a lakosság nagy részének igényeit kielégítő elképzelések megvalósításá­ra mozgósítanak. Több terü­leten lehetőség van arra, hogy az elképzeltnél többet meleg élelmei kapnak. Per­sze ezek ma már az alap­vető szükségletek közé tar­toznak, A lakásépítéshez, a lakásgondok megoldásához szintén sok segítségei nyújt a vállalat. Nehány éve ad­ták át azt az épületet, amely­ben szinte csak a mi dolgo­zóink laknak. Az ilyen tá­mogatásoknál figyelembe veszik, hogy fiatalok igény­lik-e. Dolgozóink szakmun­kások, rendszeres tovább­képzésüket nemcsak segít­jük, hanem szorgalmazzuk is. — A taggyűléseken' kívül programokat is kel) adni a fiataloknak, éneikül aligha lehet mozgalmi eletról be­szelni. — Ezen a ponton dől el, hogy alkalmasak vagyunk-e tagjaink összefogására. Van egy klubunk. Azt nem vár­hatjuk .el, hogy a rendezvé­nyeken mind a kilencvenhat KISZ.tagunk oft legyen, éz túlzás lenne, es nem is csak nekik szervezzük. Tavaly si­került először egy vállalati' sportnapot rendezni, ezután minden évben tartunk ilyet. építsünk, akár az általános iskolai termeket, a törpe víz­műveket hozzuk föl példa­ként. Most még van idő arra, hogy a lakossággal megta­nácskozva, minden véle­ményt figyelembe véve dönt­sék el a társadalmi hozzájá­rulás mértékét és lehetősé­geit: Az alkotó javaslatok ér­téke .igen nagy. Nem egy ilyen elhangzott a jelölő gyű­léseken is, ezeket természe­tesen felhasználják a terve­zéskor. Megszívlelendő az a sok helyen elhangzott kérés: valóban értelmes társadalmi munkát szervezzenek, tájé­koztassák alaposan a lakos­ságot, s akkor mindenki ott lesz. A formális tevékeny­ségre semmi szükség nincs! A mozgalom a meggyő­zésből, a felvilágosításból is sokat vállal a következő hó­napokban. Megfogalmazó­dott például, hogy az egész­séges ivóvízzel való ellátás az anyagi lehetőségek korlá­tozottsága miatt nem min­denhol oldható meg törpe vízművel. A Baranyában megépülő vizpalackozó azon­ban bomogyoi is ellátja majd. Az aktívák megpró­bálják leküzdeni az. emberek idegenkedését, meggyőzik a kismamákat a víz felhaszná­lásáról. A megye idős la­kosságának jó közérzete a társadalmi gondoskodás mér­tékétől is függ. A mozgalom elsősorban azt tűzte célul, hogy növeli a figyelmet, minden segítséget megad a munkában megfáradt idő­söknek, szebbé teszi öreg napjaikat. A megoldandó feladatok rangsorolása sohasem volt könnyű, most különösen sok fejtörést okoz. A szocialista demokrácia fórumainak, a népfrontmozgalom erejének felhasználása azonban meg­könnyíti a döntést, lehetővé teszi a minél nagyobb társa-' dalmi munka megszervezé­sét. Lajos Géza Elértük azt, hogy a politikai oktatások is rendezvény­számba mennek. Túl lehet lépni a szokványos, unalmas formákon, csupán megfelelő és hozzáértő emberre van szükség. Főként a téli idő­szakban lehet megtartani az oktatásokat, ugyanis nyáron hosszabb munkanapok van­nak Két témakör érdekli a fiatalokat leginkább: a kül­politika és a „ gazdaság. Olyan előadókat hívunk, akik otthon vannak ebben. Így nem is oktatás, hanem beszélgetés az Ilyen összejö­vetel. — A szakmunkásképzőből jövő fiatalok sokszor elvesz­nek a vállalati KISZ szá­mára. Hogyan foglalkoznak velük? — Ez még nálunk is gond, jobb kapcsolatot kell teremtenünk a szakmunkás- képző intézetekkel. Ha meg­keressük a frissen végzette­ket, gyakran azt felelik: nem akarnak' KlSZ-tagok lenni. Meg kell találnunk ennek az okát, tudom, hogy nemcsak mi küszködünk ezzel. A zászló, melyet a TANÉP fiataljai kaptak, nem örökre szóló, ám meg lehet tarta­ni. Ök is készülnek a jövő tavaszra, a következő KISZ- kongresszusra, és arra, hogy náluk maradjon a -kitünte­Izasetts-t Ks» A kitüntetett KISZ-bizottság Érdekes, vonzó programok Nem tűnnek ki látványos udtízvényeKKel, mégis Műszeresen Hallhatunk ro­le. Legutóbb a kaposvári LSZ-eseK. vailaiasaban ké- iiill Kassa utcai ovoda épi- íkent az elsők között em- ették nevüket. Április 4- . már a kitüntetettek sorá­ul álltak: a Somogy me- ei Tanácsi Magas- és elyépítő Vállalat fiataljai váló KISZ-szervezet zász- t kaptak a KISZ KB-tól. 96 KISZ-tag öt alapszer- zetben dolgozik. . . $bből . upán egy all műszakiak- 4 es- alkalmazottakból, a bbiben fizikai munkások lalhatok. Különféle szak­ákat képviselnek, télephe- ük állandóan változik. Az ismerő zászló azt mutatja, ►gy mégis sikerül. őket jól szetartani. Hogy mivel ér-- k el a KISZ KB elismeré- t. a’-ról Haraszti András KISZ-hizottsás titkára be­él. Ö ugvanekkor kapót' anvkosZorús KISZ-jel­nyt. — Mintegy 1600—1700 dol- izoja va». a vállalatnak, ennek a 39 százaléka fiatal. Ehhez viszonyítva kevésnek tűnhet a KlSZ-tagok szá­ma, de hozzánk .csak a ka­posvári hatáskörű terület tartozik. A tervezésnél fi­gyelembe kell vennünk, hogy a munkahelyek szét­szórtak, s a dolgozók nagy része vidéki. Annak, hogy mégis összetart a társaság, azaz alapja, hogy nem öt­letszerűen dolgozunk. Rend­szeresen tartjuk a taggyűlé­seket, a politikai oktatáso­kat, tehát a mozgalmi mun­ka hivatalos részét. Sok függ az alapszervezeti vezetősé­gektől. ' - • — Sokat emlegetjük az ifjúsági mozgalomban az er- dekvédelmet, érdekképvise­letet. Miben mérhető le ez egy ilyen nagyságú vállalat­nál ? — A középvezetők között nagyon sok a fiatal, s meg­hívnak bennünket a vállalat alamennyi fórumára. Az többi években sokat változ Lak a munkahelyi körűimé nyék. A telephelyekre busz- szal szállítják a dolgozókat, a munkahelyek többségén A család K it szeretsz a legjobban? Az édesanyámat! Ki a pél­daképed? Az édesapám! És miért szereted az édes­anyádat? Mert ö is nagyon szeret engem és törő­dik velem. Tanít, sokat mesél és ápol, ha beteg vagyok. És miért édesapád a példakép? Mert sokat dolgozik. Igaz, szi­gorú, de jóságos. Föl lehet nézni rá... Szándékosan írtam ide idézőjel nélkül egy kisfiú és egy kislány válaszát. Hi­szem, hogy így az általánosítás erejével hat. S hogy még rendhagyóbb legyen mai jegyzetem, fogadják el, hogy a költő Vészi Endrét idézem, aki Feleségemnek című versé­ben így szólt: »A nagy közösség tüze miből árad? / a tár­sadalmat mi hevíti át? / A kis tüzek. Egy asszony mosolyá­nak, / amelyben keveredik öröm, bánat — egy hűséget sugárzó kis család / mindennapjának forró lüktetése, / a szenvedély, szerelem és harag, / az emberek küzdelme, vágya, léte, / a féltés és a szeretet. E béke / sugárzik már egünkön, mint a nap«. Ilyen béke sugárzik-e minden család egén? A válasz­adás joga nem az enyém. A »kis tüzekről« akarok csak mondani egyet és mást, némi meghökkenés után. A megyei könyvtárban ugyanis kérésemre hirtelenében tizennégy könyvet polcoltak elém a családkutatás és a gyermekneve­lés témaköréből. Órákig böngésztem a folyóiratolvasóban, azután hazahoztam közülük néhányat — alaposan megkés­ve, hiszen már katona fiam érkezését várom a hét végeken. Tiltakozással párosuló lelkiismeret-furdalás vett rajtam erőt. Igen, akkoriban úgy voltam mint sok százezer család­apa: nem tanultam könyvből a gyermeknevelést. Számomra is anyám és jó apám volt a példakép; saját gyermekko­rom adott útmutatást, s tudatlanul bíztam is ebben, hiszen nyilvánvalóan ők is a szüleiktől lesték el eredendő ösztö­neik kibontásának módszerét. Hálát érzek irántuk. Most sem akarok okvetlenül arra ösztönözni senkit, hogy köny­vekből tanulja a gyermeknevelést. De azt el kell ismerni, hogy az utóbbi harmincöt évben is nagyon sokat változott az élet, változott a család. Két alapvető kérdésben azonban — úgy tudom — nincs változás. A társadalom alapegysége továbbra is a család, és a családi élet legfőbb értéke a gyer­mek. Törődünk-e vele kellőképpen? És tisztában vagyunk-e azzal, ha rápillantunk, ha cselekvéseit, magatartását ele­mezzük, hogy voltaképpen a tükörbe nézünk? Figyelembe vesszük-e, hogy minden lépésének és tettének eredendő mintája az, ahogy mi élünk? Az utóbbi években túl sokat hallok az — egyébként mélységesen igaz — hármas egységről. Így szól: a gyermek neveléséért a szülő, az iskola és a társadalom a felelős. Csak az a gyanús, ha valahol baj van, mindegyik a mási­kat hibáztatja. Így hát a hármas egység "mai félfogása« ellen berzenkedem csupán. Amiatt, ha a szülő az iskolára, az iskola a szülőre vár, s együtt vagy külön-külön a tár­sadalomra. Márpedig, ha mindenki, akkor senki sem fele­lős. At: volna a természetes, ha ki-ki a maga területén ten­né meg a magáét. Csak hát az nem olyan kényelmes és nem olyan látványos, mint a másokra mutogatás. Az anyu­kának és az apukának otthon, a tanár néninek az iskolá­ban (s akkor hivatkozva a szülői házra, amikor hazamegy a saját gyerekeihez!), a társadalom pedig — mi mindannyian — vonzó példát adva munkánkkal, magatartásunkkal, egész életünkkel nevelnénk szinte észrevétlenül a jövő nemzedé­két. A »bűnbak« örökös kutatása — és gyaki'an meggyő­ződés nélküli "fölfedése- — nem vezet célhoz. M em szeretem, és sohasem tudtam megértéssel fogad­ni a »bezzeg az én időmben« felfogású emberek vé­leményét. Gondoljanak csak vissza a mai negyven­egy néhány évesek. Hiszen, sarkaiból fordult ki gyerekko­runk óta a világ. Szocialista vívmányaink — mint a mun­kához való jog, a teljes körű foglalkoztatás — bizonyos ér­telemben felbontotta, átalakította a régi családi köteléket. A bölcsőde, az óvoda gyorsabb érést, nagyobb tudást, kö­zösségi szellemet sugall, de kevesebb időt hagy az anyai nevelésre. A »gyes« világra szóló vívmány; a gyermek leg­fogékonyabb éveiben édesanyjával lehet. De előbb-utóbb nem érzi-e tehernek/ kiszolgáltatottságnak az édesanya, nem sínylődik-e »rutinfeladattá« a gyermeknevelés az anya kö­zösséghez vágyakozásának feltámadásakor? S a mai tudo­mány? Az iskolák mai módszere, színvonala? Nem szen­ved-e csorbát az anyai, apai tekintély azáltal, hogy szinte képtelenek vagyunk segíteni gy érmékéi «kinek már az álta­lános Iskola alsó tagozatában is. És ne beszéljünk a film­ről, az irodalomról, a nagyvilágra, a tudományra és tech­nikára kaput nyitó televízióról. Hatásuk szinte leírhatatlan. S hár mindezek felsorolásával nem állíthatunk ki »menle­velet« a szülök számára, hiszen lemaradásuk nem törvény- szerű: de jelzi az okok egy részét, amelyek miatt más, és nehezebb az otthoni nevelés, hatástalanabb is, mint néhány évtizeddel ezelőtt volt. A felelősség azonban nem változott. Tény, hogy a ma­gyar családok nem látják el maradéktalanul gyermeknevelő feladatukat. Hallani ugyan olyan, szélsőséges véleményeket — nagyrészt a válások megnövekedett számára hivatkozva —, hogy »válságban van a család«. Nem osztom e nézeteket. De az kétségkívül igaz, hogy több gondot és figyelmet kell fordítani a család kohéziós erejének fenntartására; s a vál­tozó élethez igazodva megtalálni a megfelelőbb módszere­ket a fiatalok — hangsúlyozom: szinte észrevétlen — neve­léséhez. Ki ne tudná, hogy milyen á gyerek. Hiszen élete első pillanatától a szülein csüng odaadó rajongással, szere- tetre vágyva. A példa, a látvány, a szó hatása és hangne­me, a gyermekkori benyomások a szülőktől származnak, és az egész életre meghatározók. Igaz, a serdülőkorban egy kissé elszakadnak tőlünk a gyerekek (nézeteltérések, össze­tűzések tanúi vagyunk), kezdik bírálni a felnőtteket (sok­szor joggal!) néha szemtelenül — írják a szakemberek —, de tudom: hamarosan visszatérnek, és igénylik a család bel­ső kötelékrendjét, harmóniáját. És magukkal viszik az útravalót. Hardt István pszichiá­ter tollából olvastam: "A személyiség kialakulásában nél­külözhetetlen a szülői gondosság, a szeretet, az értelmes emberré, gondolkodó felnőtté nevelés.- S mi felnőttek — valljuk meg — sok hibát vétünk. A szakirodalom említést tesz azokról a gyerekekről, akik számára a pszichoterápiái kezelés hasznos lehet, de — nyilvánvalóan segítő szándék­tól vezérelve — sorolja, s hosszú oldalakat szán a pszicho­lógiai segítségre szoruló szülök számára is. Közöttük szám­ba veszi a túlzott érzelmi töltésű, az agyongyámolító, az örökké csak tiltó, a fellengzősen gúnyolódó, a nemtörődöm szülőket, a túlságosán, leUdisrnereteseket, és nem utolsósor­ban az elvalt szülőket. •lem hiszem, hogy tudják, pedig tény: Somogybáit N egyetlen ev alatt a 2941 házasság kötessél szemben ■■ 739 valóst mondott ki a bíróság. Vajon milyen sors vár az utódokra? (Tisztelet .a kivételnek, hiszen jó néhány édesanya — erejét megfeszítve —, ha lehet, még jobb fel-, tételeket teremt gyermekei szamara.) És az alkoholista szülök? A mindennél, mindenkivel, csak a gyermekeivel nem törődök? A nevelést az' iskolától, a társadalomtól vá­rók, és azokat hibáztatok? Nem sorolom. Gyakrabban kell a tükörbe — gyermekeinkre — nézni. Miből árad a nagy közösség tüze? A társadalmat, mi hevíti at? — hogy szabadon emlékeztessek. Veszi Endre versőoraisai A yalasz szép es igaz: s kis tüzek. A család. Jávori Bel*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents