Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-05 / 103. szám
Kulturális kapcsolatok & békéért Diákszínjátszás - közelről Befejeződött a csurgói találkozó Kék madár — a budapesti Madách gimnázium stúdiójának előadásában. Az MSZMP KB-nak a XTI. kongresszus küldötteihez eljuttatott »Előzetes jelentésiéből láthatták olvasóink, hogy hétköznapjainknak ma mar megszokott eseményei a különböző nemzetközi kulturális, tudományos együttműködési egyezmények, munkatervek aláírása, illetve magyar tudósok, szakemberek részvétele külföldi konferenciákon, nemzetközi jelentőségű tudományos és kulturális rendezvények szervezése hazánkban. Rendszeresen olvashatunk, hallhatunk, a magyar kultúra és tudomány képviselőinek külföldi - szerepléséről ugyanúgy, ahogyan hazánk kulturális életének szerves részévé vált a nemzetközi kulturális csere keretében hozzánk érkező művészek vendégjátéka, kiállítások rendezése, hangversenyek, koncertek sora. Ahogyan a XII. kongresszus említett dokumentuma mondta: »Kulturális külkapcsolataink révén jelentős eredményedet értünk el.« Az elmúlt öt év alatt a Kulturális Kapcsolatok Intézete is az MSZMP XI. kongresszusának határozatában foglalt irányelvek megvalósításán munkálkodott. Ennek megfelelően jelentősen bővültek hazank kulturális, oktatási és tudományos ikapcso- latai. Ezt a fejlődést talán a számok fejezik ki legjobban. Amíg 1975-ben 55 országgal, ma 74 országgal állunk államközi egyezményen alapuló kapcsolatban. A magyar kultúra és tudomány eredményei 1979-ben a világ 80 országába jutottak el. 1975- ben 7, ma 8 magyar kulturális intézet működik külföldön : Berlinben, Prágában, Szófiában, Varsóban, Bécs- ben, Párizsban, Rómában és Üj-Delhiben. Az elmúlt öt év alatt összesen 809 magyar képzőművészeti és dokumentációs kiállítást rendeztünk külföldön és 348 kiállítást fogadtunk Magyarországon. Intézményrendszerünk 1979- ben 174 dokumentációs és művészeti kiállítást szervezett. Hazánk és a szocialisia országok Nemzetközt kulturális kapcsolatainkban első helyen a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal kialakított kapcsolataink állnak, 12 szocialista országgal az együttműködést államközi egyezmények alapján kidolgozott munkatervekben rögzítettük. Új vonás, hogy a szocialista ország többségével a kulturális, tudományos és oktatási együttműködést a korábbihoz képest hosszabb, ötéves időszakra tervezzük. Hét szocialista országgal kormányközi kulturális, oktatási és tudomásyos vegyes bi---------------, .... k önyvespolc j Divat manapság az életmódiról beszélni? Nem; az életmódkutatás ma mint tár-v sadalmi szükséglet merül fel — szögezi le Köpeczi Béla a Tanulmányok az életmódról című, most megjelent Gon- riolaf-könyv terjedelmes — de nem terjengős — előszavában, mellyel a szociológia e részterületének feladataiba ad bepillantást. Ügy vélem, fontos lehet valamennyiünk számára, hogy néhány tanulmányra felhívjam a figyelmet; ezek ugyanis életünk bizonyos jelenségeit — a társadalmi szintű eket — igyekeznek általános érvényű törvényszerűségekké összegezni. A kutatás fő Irányai az elmúlt négy évben fontos tématerületekre összpontosultak, így a ■magyar társadalom életkörülményeire, jövedelmére és fogyasztási viszonyaira, egészségére, kulturális életére és tevékenységi struktúrájára, azután az egyes kiemelt társadalmi csoportok életmódjának főbb jcllenitoire, illetve egyes tarzottságok segítették elő az együttműködés fejlesztését. Kulturális, tudományos és oktatási kapcsolataink kétharmada a szocialista országokhoz kötődik. A dinamikus fejlődés egyik záloga a testvérpártok ideológiai együttműködésének alapja az azonos világnézet, a szocialista közösség szoros politikai, gazdasági szövetsége, illetve a tudomány és a kultúra társadalmi szerepéről vallott közös nézeteink egysége. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulóján a szocialista országokkal folytatott kulturális kapcsolatban számos, nagy jelentőségű eseménynyel emlékeztünk meg a jubileumról. Különösen kiemelkedik a magyar kultúra napjainak áprilisi rendezvénysorozata a Szovjetunióban, ahol fellépett a Magyar Állami Operaház, a Vígszínház társulata és a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese is. Kerényi Jenő szobrászművész alkotásai, mai magyar grafikai és iparművészeti kiállítás szerepel még a programban. Magyar- országon október végén, november elején kerül sor a szovjet kultúra napjaira. Négy kiállítás, az Ukrán Állami Táncegyüttes, a Szovjetunió Állami Szimfonikus Zenekara és a leningrádi Gorkij Színház érkezik hazánkba. Hazánk és a fejlődő országok 1975. január 1-ig 33 fejlődő országgal kötöttünk államközi kulturális, tudományos és oktatási egyezményt, es ez a szám 1980-ra 41-re emelkedett. Arra törekszünk, hogy a politikai, gazdasági kapcsolatok kialakításával párhuzamosan a kulturális, tudományos és oktatási együttműködésünket is elmélyítsük a fejlődő világ országaival. Ez sokoldalú, ösz- szetett feladat, hiszen a fejlődő világ politikailag, gazdaságilag és kulturális területen is igen heterogén államok körét jelenti. Célunk, hogy a különböző igényeket — amelyek az országok eltérő fejlettségi szintjéből is fakadnak — lehetőségeihez képest a legteljesebben elégítsük ki. Több mint 20 fejlődő országgal 2—3 évre szóló munkatervek szabályozzák az együttmüködest. E kapcsolatrendszer legfontosabb területe az oktatásügy, a szakemberképzés. Az elmúlt öt év alatt a fejlődő országokból 783 diák szerzett Magyarországon diplomát. A jelenlegi tanévben csaknem 1500 ösztöndíjas fiatal tanul hazánkban a harmadik világból. Tavaly több mint 200-an vettek részt az aspisadalmi-gazdasági tényezőknek az életmódra gyakorolt hatására, valamint az életmód tervezésére, az egyéni életmódot alakító pszichológiai közvetítésre. Azt is elmondhatjuk, hogy éppen ez a négy év volt az, amelyben több, összegező szociológiai mű látott napvilágot az említett témáról. Néhányat említünk ezek közül, mint olyat, amelyre a későbbiekben építhetünk. így Losonczi Agnes Az életmód az időben. a tárgyakban és az értékekben, H. Sas Judit Életmód és család, Cseh-Szom- bathy László Családszociológiai problémák és módszerek, tíanlaky Pál—Varga Csaba Azon túl ott a táguló világ, Andor ka Rudolf A magyar községek társadalmának átalakulása. Benedek Sándor Változások a munkásosztály struktúrájában stb. Mintegy folytatás ez a mostani tanulmánygyűjtemény ... Szántó Miklós Gondolatok a szocialista életmódról ci- mű munkájában leszögezi: az ele lmod lassan változik, rövid bvua nehezen torránsképzésben. Vendégoktatók küldésével, különböző szakmai tanfolyamok szervezésével járulunk hozzá nemzeti művelődésügyünk fejlesztéséhez, ahhoz, hogy saját nemzeti szakembergárda segítségével számolhassák fel a gyarmati múlt ör ökségét és teremtsenek saját, önálló, független hazát. Hazánk és a tőkés országok A békés egymás mellett élés politikájának szellemében, a kölcsönös előnyök alapján fejlesztjük kapcsolatainkat a tőkés világ országaival is. Fontosnak tartjuk, hogy kultúránk értékei eljussanak a tőkés országokba és a nemzetközi tapasztalatcsere útján mi magunk is gazdagodjunk az onnan érkező értékekei. 1970-ben 9, ma 19 tőkés országgal állunk államközi kulturális, oktatási és tudományos kapcsolatban. Fontos tény az is, hogy 1975-ben 5, 1979-ben már 10 tőkés országgal volt érvényes műszaki-tudományos együttműködési egyezményünk, A helsinki záróokmány aláírása óta kapcsolataink a tókés országokkal bizonyos fejlődést mutatnak. A megállapodások számát, szintjét és az azok alapján megrendezett eseményeket figyelembe véve élénkülést tapasztalhatunk. Színvonalas, több rendezvényt összefogó magyar hetek keretében koncentráltan juttatjuk el hazánk kulturális értékeit a tőkés országok széles tömegeihez. 1980 elején például a franciaországi Brestben és St. Etienne-ben rendeztünk magyar heteket. Ezek átütő tömegsikere bizonyítja, hogy ez a forrna kultúránk tőkés országokbeli terjesztésének egyik legmegfelelőbb eszköze. Hazánk jóval több kulturális alkotást vesz át a tőkés országoktól, mint ahány értékes magyar mű az ottani közönség elé kerül. Ezen a helyzeten szeretnénk változtatni. Nem számszerű viszonosságra, hanem a reális arányok kialakítására törekszünk, arra, hogy kultúránk az öt megillető helyet foglalhassa el a tőkés országokkal kialakult nemzetközi kulturális cserében. Helsinki szellemében — a XII. kongresszus határozatainak megfelelően — a jövőben is mindent megteszünk, hogy kulturális, tudományos és oktatási kapcsolataink fejlesztésével továbbra is a népek békéjét, barátságát, az egyetemes emberi ■haladást szolgáljuk. Rónai Rudolf a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke málható, hosszú távon azonban — megfelelő feltételek kölcsönhatásának következményeként — a kedvező elmozdulás megtervezhető. A szocialista életmódot folytató emberek tevékenységeiket viszonylag magas fokú tudatossággal, a szocialista értékrenddel azonosulva szervezik meg társadalmi helyzetük szerint eltérő és történelmileg is változó szükségleteik kielégítésére úgy, hogy szükségleteikben a közösségi önmegvalósításnak kiemelkedő szerep jut, így összegez a szerző. A dolgozó emberek müve tehát a szocialista életmód, akik megteremtik, miközben megváltoztatják önmagukat is. Kulcsár Kálmán a tématerület politikai problémáiról értekezik; tanulmányát lapunk ismertette, amikor önálló műként megjelent. Egy gondolatát azonban nem árt megismételni: »Az elérni kívánt cél és a valóságos folyamatok közötti viszony meghatározása a politikai gyakorlat talán egyik iegbonyolulUbb, a legtöbb Pamflettel vettek búcsút a diakszínjatszok Csurgótól: a háromnapos bemutatósorozat adta az ötletet a játék előadóinak, akik humoros gesztusokkal jellemezték a VII. országos Csokonai diákszínjátszó napok produkcióit. Tehát nemcsak a zsűri értékelte a látottakat, hanem a részvevők is tanulni igyekeztek mások előadásából. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a délelőtti viták célja is ez volt, akkor a legfontosabbat máris leszögezhetjük: az ország legjobb diákszínjátszó együtteseinek csurgói seregszemléje sikerrel járt. Tanul - ságos — és természetesen szórakoztató — volt maguknak az együtteseknek, de okulásul szolgált a szakmai irányítóknak is. A változás az eddigiekhez képest örvendetes fejlődésről vall: bátrabban kísérleteznek az együttesek, műfaji változatosság jellemezte a találkozót. A sárbogárdiak előadása sikeresen ötvözte a színjátszást a bábjátékkal; a klasszikusok is — Beckett és Kosztolányi — helyet kaptak a csurgói színpadon; láttunk zenés játékot és ünnepi műsort — Bethlen Gáborról és november 7-ről, no és Csokonairól sem feledkeztek meg a diákszínjátszók. Két Karnyóné-bemutatót láttunk: a kaposvári előadáson kívül a szegedi Ti- sza-parti gimnázium is vállalkozott Csokonai ébresztésére, a diákszínjátszás gyökereinek az ápolására. A két bemutató két különböző felfogást képviselt. A kaposváriak — a Táncsics diákszin- pad — azokat a gondolatokat helyezték előtérbe, amelyek mai aktualitást is kifejeznek, a szegediek a komédia bő humorára tették a hangsúlyt. A kaposvári előadás értékeként a tehetséges fiatalok játékát emelhetjük ki. ismeretet és megfontolást kívánó feladata.« Ferge Zsuzsa e kötetben az életmód szocialista fejlesztésének néhány feltételéről publikált tanulmányt. Leszögezi, hogy a szocialista társadalmi fejlődés — többek között — a társadalmi egyenlőtlenségek fokozatos csökkentésére, ugyanakkor egy mind sokszínűbb, az egyének sokféle képességét kibontakoztató, sokirányú igényét kielégítő életmód kialakítására törekszik. Olyan feltételekkel foglalkozik, melyeknél van mód a tudatos társadalmi beavatkozásra, így például a munkamegosztás átalakításával, azaz a lélekölő, mechanikus, kevés képességet mozgósító munkák felszámolásának elméleti lehetőségeivel; ' a végzett munka és a keresetek kapcsolatrendszerével stb. Hanák Katalin szűkebb spektrumú tématerületet választott dolgozatához, mikor a tömegkommunikáció és az életmódminták összefüggéseit kutatta. Rendkívül izgalmas munkájában arra a A csurgói találkozóra az arany, illetve az ezüst minősítésű együtteseket hívták meg. Ez a minősítés azonban csupán viszonylagos értéket jelez, hiszem az átlag fölötti színvonal sem jelentett Csurgón azonos értékeket A zsűri elnöke Nánay István, a Színház című folyóirat munkatársa volt. A szombat esti zárszó előtt ő foglalta össze lapunk számára a találkozó legfontosabb tapasztalatait. Elsőnek Csurgó vendégszeretetét emelte ki. Jó hatással volt ez a találkozóra. Összehasonlította a csurgói napokat sok hasonló rendezvénnyel, minősítő bemutatókkal, s elmondta, hogy itt kedvezőbb képet szerezhetett az együttesek sokirányú érdeklődéséről, amit a műfaji változatosságon keresztül mérhettek le a szakemberek. Abszurd drámától regényfeldolgozásig ívelt a játék. Bebizonyosodott, hogy nemcsak szükségesnek tartják a diákszínjátszást, hakérdésre keres választ, hogy képes-e a tömegkommunikáció alakítani a társadalmi valóság talaján kiformálódott, az objektív életkörülmények meghatározta, a tudattényezők szövevénye által befolyásolt életmódmintákat'! A tömegkommunikációs rho- dellközvetítésnek három átvételi típusát határozza meg; az utánzást (a lakáskultúra, öltözködés, táplálkozást stb. másolása), az értékátvételt (a puszta utánzással szemben a személyiségbe integrált értékek átvételét jelenti), az azonosulást (az adott értékekkel való értelmi-érzeimi azonosulás). Az utánzásból számos út vezet a magasabb rendű értékátvétel és azonosulás felé. Andorka Rudolf a társadalmi mobilitás és az életmódváltozás összefüggéseit elemzi, az 1930-as évektől indulóan. Az életmódkutatás gyakorlatából pedig Szatai Sándor, H. Sas Judit, Cseh-Szombathy László, Bélley László—Kulcsár László tollából kapunk ízelítőt, olyan izgalmas tématerületekről, mint a családi élet minősége, a munkamegosztás, a nőiesség-férfiasság sztereotípiái, az öregek életmódja, az új lakótelepek ! közéleti viszonyai. nem az eredmények a jelentőségét is mutatják. Az a feladat, hogy állandósuljanak ezek a csoportok, s az eddigieknél nagyobb támogatást adjanak az iskolákban. Ugyanis bármily furcsa — állapította meg a zsűri elnöke —, a középiskolákban nincs rangja a tíiákszínját- szásnak. A látottak közül kiemelte a hódmezővásárhelyiek Bethlen-emlefcmüsorát, mely jó példa arra, hogy az alkalomra készült összeállítás is lehet gondos, művészi munka. A sárbogárdiak produkciója — I>azár Ervin: Dzsoni és Amifca — ugyancsak a kiemelkedők közé tartozott. Az újszászi gimnázium Becket-előadésának az volt az értéke, hogy változatossá igyekeztek tenni a darab választást. Folytatja hagyományát a nagykanizsai Landler gimnázium diákszínpada; ismét klasszikust választottak, s regényből készítették műsorukat Fejes Endre Hazudós, Móricz Zsigmond Rokonok című regényfeldolgozasa után Kosztolányi Pacsirta című müvével vettek részt a csurgói találkozón. Talán ez az előadás váltotta ki a legnagyobb vitát a zsűri tagjai közt, ám azt feltétlenül elismerték, hogy szükség van az effete kísérletezésekre. Az a személyes tapasztalatom, hogy az együttesek az eddiginél jobban figyelembe vehetnék a diákok sajátos érdeklődését, a tanár, rendezők ebben is nagyobb mértékben támaszkodhatnának a fiatalok kezdeményezésére. Ezt alátámasztotta a zsűri elnökének a véleménye is. ö így fogalmazott: — Eddig azt tapasztalhattuk, hogy a rendezői elv megvalósítása az elsődleges cél, az együttes szerepe másodlagos. A szakmai viták pedig ahhoz is hozzájárultak, hogy igényesebben foglalkozzanak a csoportokkal a rendezők, ehhez azonban segítséget kell nekik nyújtaná. "lorányi Barna Amatőr művészeti mozgalom Az amatőr művészeti mozgalom ma több mint félmillió hívet számlál Lengyelországban. A tagság 23 ezer együttesben tevékenykedik. A színjátszó együttesek, kórusok valaha, a megosztottság évtizedeiben a nemzeti nyelv és dal őrzői voltak. E »műhelyek« közül nem egy ma is működik, igy például a Fredreum, amelyet 1809-ben alapítottak Przemsy 1-ben és a nagy lengyel íróról, Aleksander Fred- ro-ról (1793—1878) neveztek el, vagy a makowai falusi színház (rzeszówi vajdaság), amely 75 éves múltra tekinthet vissza. Jelenleg 4200 amatőr színházi együttest tartanak számon az országban. Részlet a sárbogárdiad ötletes produkciójából. Életünk törvényszerűségei
