Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-05 / 103. szám

Muskie: colt nélkül 'Á szenzáció erejével hatott a múlt héten, amikor a le­mondott Vance külügymi­niszter helyébe Cartér Ed­mund Muskie-t, a Demokra­ta Párt Liberális középutasát nevezte ki a State Depart­ment vezetőjévé. Washingto­ni politikai megfigyelők ugyanis másra számítottak. A hónapok óta tartó, fagyos fe­hér házi kurzusnak megfele­lően Christopher külügymi­niszter-helyettest vették számításba az optimisták, Zbygnyev Brezinskit a pesz- szimisták. A váratlan döntés természetesen széliében hosszában felidézi a kérdést: belpolitikai taktikai húzásról van-e szó csupán, Carter esé­lyének javítására, vagy Mus­kie kinevezésével esetleg va­lóban szóba jöhet-e valami­féle »kurzusváltás-x lehetősé­ge az amerikai külpolitiká­ban? A nemzetközi politikában a lehetőség mindig mindenre nyitva áll, különösen az erő­egyensúly jelenlegi adottsá­gai mellett. Az igazi diplo­mácia nem ismeri az »utolsó szó» fogalmát. És az Egyesült Államok külpolitikájában az utóbbi években nemegyszer voltunk tanúi elég meredek irányváltásnak. Tény, hogy Muskie, aki annak idején a vietnami ka­land gyors befejezését szor­galmazta, s külpolitikus ként több kontinensen, sót Moszk­vában is személyesen ismert, a nemzetközi politikában jó előjellel indul. Megfontolt, mérsékelt politikai személyi­ség hírében áll. Az is tény, hogy az 1972-es elnökválasz­tási kampány idején ő ma­ga mondta egyszer: »Ameri­kának ma olyan hidegfejű politikusra van szüksége, aki nem fújja fel magát és nem tüzel csípőből, kapásból­A szavak próbája persze mindig a tett. Úgy tűnik, Muskienak hamarosan mód­ja lesz tettekkel bemutatkoz­nia. A Fehér Házból érkezett hírek szerint, az amerikai nemzetbizottsági tanács is­mét latolgatja a magas szin­tű amerikai—szovjet érintke­zés felvételét. Nem lehetet­len, hogy erre Ausztriában, az államszerződés negyedszá­zados évfordulója megün­neplésének keretében, egy négyszemközti Gromiko— Muskie találkozó keretében kerülhetne sor. Annyi máris biztos, hogy Muskie tör­vényhozásbeli beiktatását meggyorsítják, hogy feltétle­nül jelen lehessen a bécsi ünnepségen. t Ha a bécsi párbeszéd va­lóban megkezdődik, van le­hetőség megértésre, minden­fele előzetes feltételek nélkül is. A békés megoldások szá­mára itt, Európában, kedve­zőbb a környezet, mint a vá­lasztási kampánytól fűtött Egyesült Államokban. A tár­gyalások klasszikus városá­ban bizonyára jobban érzé­kelhető más kontinensek és az egész földkerekség vala­mennyi politikai, gazdasági és katonai realitása, s nem utolsó sorban: jobban látha­tó Európa speciális és álta­lános érdekeinek mély gyö­kerekkel rendelkező immár serdülő élet- és termőképes jegenyéje. ,m. A magas szintű ’érintkezés ügyében bármi legyen a vég­ső, kölcsönös döntés, évszá­zadot diplomáciai gyakorlat, hogy az enyhülés jegyében fogant nemzetközi egyezmé­nyek megünneplésére nem szokás coittal érkezni, még kevésbé csípőből tüzelni. Ha tehat Muskie, szavához hí­ven, »colt nélkül» és a meg­oldás keresésének szándéká­val érkezik Európába, akkor egészen, biztosan nyitott ajtót talál egy általános, közös érdekű megegyezéshez veze­tő útra. Akkor a türelmes, kölcsönösen belátó tárgyalás meghozhatja gyümölcsét, Muskie pedig valóban igazol­hatja a kinevezésébe felfe­dezni vélt kedvező előjele­ket. Bocsanatet kértek a brit kormánytól [ Két túszt elengedtek j Tüntetés volt Irán londoni nagykövetsége közelében Képünkön: Khomeini ajatollahot él­tető iráni fiatalok. Szombat este szabadon en­gedték két túszukat azok a fegyveresek, akik szerda óta megszállásuk alatt tartják Irán londoni nagykövetsé­gét. Először egy terhes iráni A CIA folytatja beavatkozását Afganisztán belügyeibe A Bakhtar afgán hírügy­nökség szombaton nyilatko­zatot tett közzé amerikai diplomaták Afganisztán el­leni tevékenységéről. Az af­gán hatóságok által folyta­tott vizsgálat fényt derített arra, hogy a CIA Pakisz­tánban dolgozó ügynökei magas rangú pakisztáni po­litikusokkal együttműköd­ve szervezik és irányítják az Afganisztán elleni ellenfor­radalmi és felforgató akció­kat. Az afgán kormány meg­bízható adatokkal rendelke­zik arról, hogy ezeknek az akcióknak egyik kulcsfigu­rája Robert Lessard, ameri­kai diplomata, akit 1974-ben utasítottak ki Afganisztán­ból. A CIA Afganisztán el­leni tevékenysége különösen az áprilisi forradalom győ­zelme után vált aktívvá. Pakisztánban öt amerikai CIA-ügynök működik együtt a CIA-val régóta kapcsolat­ban álló Agha Sahi-vul. a pakisztáni elnök tanácsadó- javai és Navaz sah-hal, a pakisztáni külügyminiszté­rium titkárával. A CIA pa­kisztáni csoportjának veze­tője, John Reagan, 1979 augusztusában dolgozta ki a pakisztáni hírszerző hivatal vezetőivel a pakisztáni és amerikai titkosszolgálatok közös Afganisztán elleni te- vekenysegenek programját. Reagan és Lessard több­ször találkoztak azokkal a magas rangú pakisztáni tá­bornokokkal, akiket később az Afganisztánnal határos körzetek katonai parancsno­kainak neveztek ki. A két amerikai Hasid Hamid pa­kisztáni tájékoztatási és rá­dióügyi miniszterrel az Af­ganisztán elleni propaganda lépéseket egyeztette. Az említett előkészületek után Lessard magas rangú pakisztáni katonatisztek se­gítségével megkezdte az úgynevezett »Iszlám szövet­ség Afganisztán felszabadí­tásáért« szervezet kiépítését. A szövetség vezetője Bah- ratnuddin Rabbani. 1980 ja­nuárjában Lessard megpró­bálta a különböző afgán el­lenforradalmi csoportosulá­sokat egyesíteni. A Bakhtar nyilatkozata rá­mutat: a feltárt tényék ar­ról tanúskodnak, hogy a CIA folytatja beavatkozását Afganisztán belügyeibe. Az amerikai , »diplomata« ké­mek Pakisztán területét használják a szabotázs akci­ók előkészítésére és Pakisz­tánt az Afganisztán elleni felforgató tevékenység fel­vonulási területévé változ­tatják. nő hagyhatta el az épületet, majd nem sokkal később egy pakisztáni férfi, aki nem tartozik a követség ' sze­mélyzetéhez. Mindketten egészségesek, kihallgatásuk megkezdődött. A két túsz elengedésével egyidőben a fegyveresek kö­veteltek, hogy a brit kor­mány a »foglyok biztonsága, s az aació békés befejezése érdekében« kezdjen tárgya­lásokat velük — arab nagy­követek és a vöröskereszt közvetítésével. Azzal fenye­getőztek, hogy minden fog­lyuk élete »veszélybe ke­rül«, ha a rendőrök meg­próbáljak kijátszani őket. Egyúttal bocsánatot kértek az angol kormánytól és néptől az általuk okozott ké­nyelmetlenségért« — han­goztatva, hogy akciójuknál az »iráni arábdk elnyomá­sára kívántak csupán fel­hívni a figyelmet«. Figyelemre méltó, hogy a fegyveresek nem újították fel korábbi követelésüket, s nem tettek említést a Khu- zisztanban bebörtönzött ara­bokról, akiknek szabadon bocsátását korábban a túsz­ügy rendezésének feltételéül szabták. A Scotland Yard abban bízik, hogy a túsz­szedők már csak szabad el­vonulásuk biztosítását vár­ják. Ismeretes, hogy iráni részről elutasították a fegy­veresek követeléseit. Tüntetések Belgiumban Több órás tüntetőmenettel, ezt követően nagygyűlésen tiltakoztak vasárnap a bel­giumi Limburg tartomány­ban a NATO rakéta terve el­len. Mint ismeretes, a NATO a múlt év decemberében ho­zott döntést a közép-hatótá- volságű rakétafegyverek gyártásáról és nyugat-euró­pai országokban történő el­helyezéséről. Tiltakozás Ciszjordániában Cisz,jordániában folytatódott a tiltakozás amiatt, hogy az izraeli hatóság ik törvénytelenül Libanonba száműztek több palesztin vezetőt. Képünkön: három kiutasított személyiség (jobbról balra) Fahd Kavaszma hebroni, Mohamed Milhem hal hűli polgármester és Tantini hebroni kadi sajtóértekez­leten számol be a deportálásról. , A holland határ közelében levő Overpelt kisvárosban több tízezer ember, munká­sok,, alkalmazottak és fiata­lok gyűltek össze aZ atom­fegyverek elleni mozgalom flamand bizottságának fel­hívására, hogy itt tiltakozza­nak a veszélyes NATO-terv ellen. A kisváros közelében levő Kleine Broge belga ka­tonai támaszpontot jelölte ki a Pentagon a szárnyasraké­ták elhelyezésére. A nagygyűlésén több bel­ga párt és tömegszervezet képviselője szólalt fel. Be­szedet mondott Louis van Geyt. a Belga Kommunista Párt elnöke is. A felszólalók nyomatékosan követeltek, hogy a leendő belga kor­mány, amelynek megalakítá­sáról Brüsszelben még foly­nak az egyeztető tárgyalások a pártok között, vegye majd fel programjába a NATO döntés megvalósításának ügyeben bejelentett fél éves haladék meghosszabbítását két évre. A nagygyűlés részvevői azonnali tárgyalásokat köve­teltek a nukleáríj; rakéta­fegyverek leepiteseról es szót emeltek egy összeurópai le­szerelési értekezlet összehí­vása mellett. Az üj belga kormánytól építő hozzájáru­lást varnak az enyhülés elő­mozdítására. Május 5.: A szovjet sajtó napja Á Magyar Újságtól az Üj Szóig A magyar olvasóközönség a háború utolsó időszaká­ban ismerkedhetett meg a szovjet sajtóval. Az akkori idők első magyar nyelvű szovjet lapja, a Magyar Újság, a későbbi Üj Szó munkatársa volt Lévai Béla, a Rádió és Televízió Újság mai főszerkesztője. Megkértük, beszél­jen akkori emlékeiről. — Én a lapnak csupán szerény munkatársa voltam. Mégis, mivel univerzális fel­adatokat kellett ellátnom, előbb a harci események tu­dósításában, később a békés építőmunka korszakában, a parlamenti tudósítástól a hírszerkesztésig, az újjáépí­tés eredményeitől az újra­éledt kulturális élef sokfele eseményéig, ezek az idők, ez a munka újságírói pálya­futásom legérdekesebb, leg­sokrétűbb, legizgalmasabb feladatait jelentették. 1944 kora őszén, amikor a 4. Ukrán Front a Kárpáto­kon való át kétesre készült, jelentettük meg a Magyar Újság első pelaa/nyait Utes Bela őrnagy parancsnoksaga alatt. Felaaatunk akkor az volt, hogy a velünk szem­ben álló 1. magyar hadsereg katonait tájékoztassuk es ráébresszük őket arra, hogy harcuk idegen erdekerl, rossz, veszett ügyért foiyik, és hogy végre ismerjek meg az igazságot a Szovjetunió­ról, a szovjet népről, a szov­jet hadseregről. Később, ahogy az ország felszabadí­tása előrehaladt, eljutott az Újság a felszabadult terüle­tek magyar lakosságához is. A lap akkor frontkörülmé­nyek között, mozgó szer­kesztőségben, autóra szerelt frontnyomda segítségével készült, illetve ahol talál­tunk alkalmas nyomdát, ott azt véltük igénybe. Szer­kesztőségünk a Kárpátokon való átkelés után Munkács­ra, majd az Ideiglenes Nem­zeti Kormány megalakulása után Debrecenbe költözött. Itt egyesült a 2. Ukrán Front *Híradó« című magyar frontújságjával, amelyet Ráth Károly vezetett. Az egyesült lap 1945 február első napjaiban Pestre költözött, es ettől kezdve Üj Szó néven jelent meg. A szerkesztőség tagjai közül a már említet­teken kívül feltétlenül sze­retnék megemlékezni a fia­talon, tragikus körülmények között elnunyt Oldner Vla­dimir hadnagyról, Kassai Géza fiáról. A szerkesztő­ségben nehány antifasiszta iskolát végzett volt hadifo­goly tiszt és katona, tovab- oa szovjet újságírók dolgoz­lak. Nem sokkal az újság Budapestre költözése után került a szerkesztösegbe Gyáros László es Zsombor Janos. A lapot kezdetben szovjet feldentök, illetve partizánok vittek át a vonalakon, vagy úgynevezett agit-gránátok­ban lőttek át. Hadifoglyok százai később elmondták, hogy az újság ily módón el is jutott hozzájuk. Debre­cenből mar juta rszolgalat vitte szét az ország felsza­badult reszeibe a Magyar Újságot. Az Új Szó eleinte hetente kétszer, majd há­romszor, később naponta megjelent. Hamarosan nép­szerű lett a magyar olvasó­közönség körében. A ter­jesztés módjának egyik ér­dekes színfoltja volt 1946. május elseje, amikor repü­lőgép szórta le az újságot a felvonulók számára. Az Üj Szó utolsó száma az újjáépítés befejezésekor, 1948. április 4-én jelent meg. Mai szemmel visszatekintve is nyugodt szívvel állapítha­tom meg, hogy a nehéz kö­rülmények ellenére, a kitű­nő újságírógárdának kö­szönhetően az Új Szó szín­vonalas lap volt, amelyet a közönség szívesen olvasott. Nyílt provokációt jelent Kuba nincs egyedül Az Egyesült Államoknak a Karib-tenger térségébe meg­hirdetett nagyszabású had­gyakorlata. Washington hisz­térikus hangvételű Kuba- ellenes kampánya, a térség országainak helyzete fokozott figyelemre készteti a szovjet sajtót. Az elmúlt napokban számos olyan cikk, elemzés jelent meg, amely egyönte­tűen megállapítja: az ame­rikai kormány rendkívül ve­szélyes, nagyhatalmi politika felújítására törekszik a tér­ségben, katonai manőverei­vel igyekszik megfélemlíteni azokat a latin-amerikai né­peket, amelyek küzdenek függetlenségükért, és ugyan­akkor nyíltan beavatkozásra készül több latin-amerikai országban. A Pravda még a múlt hó­nap közepén rámutatott: az amerikai manőver Kuba el­leni nyílt provokációt je­lent, s akkor hajtják végre, amikor negnövekedett, kiszé­lesedett latiavamerfka né-, peinek harca nemzeti füg­getlenségükért, a független­ség megszilárdításáért. Ez a téma azóta többször is visz- szatért a szovjet sajtóban. Nagy terjedelemben ismer­tették a szovjet lapok Fidel Castro legutóbbi beszédét, beszámoltak a különböző provokációkról, s arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy Washington — az egykori Karib-tengeri kalandok irá­nyítója, Theodore Roosevelt szellemében — most ismét meg akarja lóbálni a »nagy botot«, engedelmességre akarja kényszeríteni a Ka­rib-tengeri államokat. A Fehér Ház veszélyes próbálkozásai kapcsán az el­múlt napokban számos szov­jet állásfoglalás figyelmez­tetett arra, hogy az eszte­len provokációk súlyos kö­vetkezményeket hozhatnak, és hogy Washingtonnak tisz­tában kell lennie azzal: Ku­ba nincs egyedül. Rövid határidőre vállaljuk RÁDIÓK, TELEVÍZIÓK, MAGNETOFONOK, LEMEZJÁTSZÓK javítását, Kaposvár északnyugati városrészében, a Munkásör sor 3. sz. alatti szervizünkben. Kaposvári Vas—Műszaki Szolgáltatóipari Szövetkezet (42921)

Next

/
Thumbnails
Contents