Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-22 / 118. szám
Hárommilliárd forint értéket hoztak létre Tíz év alatt hatalmas fejlődés Bnbócsa, Be'rzence, Bolhó, Csokonyavisontá, Darány, I teal, • Kadarkút, Kaposfő, Korád, Babod, Látrány, Nagybajom,1 Oszlopán, Pusztakovácsi. Somogyjád és Szüllösgyörök vízellátását biztosítják ezek. Kaposvár lakóit és üzemeit' szolgálja a sánlosi, a Kapca völgyi, a lácánosi és a Kinizsi-lakótelepi vízmű bővítés es a dun- nefi vízhálózat bővítése. A szenny vízhálózat böví- lesét cs építését több városban, illetve községben bíztak a Delviépre. Eamárdi- ban, Barcson és Csurgón a siófoki arany- és ezüstparton es Kaposvár egyes területein javul így az ellátás, egészségesebb. kulturáltabb a környezetünk. Talán a _ leglátványosabb a víztározók építése. A nyugat-balatoni regionális rendszerbe tartózó balatonke- resztúri, bogiári, szemesi es fonyódi tárolómedencék is a vállalat dolgozóit dicsérik. Az ipari létesítmények vízgazdálkodását szolgáló berendezések közül a húskombinát közmürekonst- rukciója és az atadi cérnagyár közműépítése, valamint a cukorgyár most készülő répamechanizációs rendszere érdemel említést. A felsorolás persze ko- kántsem teljes, szinte lehetetlen lenne minden munkát megemlíteni. Ám reméljük a leírtak is elegendőek ahhoz, hogy meggyőzzék az olvasóinkat: a Délviép létrehozása óta hatalmas a -vizes- fejlődés megyénkben. 1977-ben ínár 420 milliós termelésre volt erejük, jelenleg pedig évente 550 millió forint értékű létesítmény megépítésére képes a Délviép. Nagyot fejlődött a géppark, egyre korszerűbb módszerekkel dolgoznak. A jelenlegi állóeszköz állomány értéke 230 millió forint. Nagy teljesítményű földmunkagépeik sokszor és sokfelé láthatók és mindig akad nézőjük. Több új technológiát dolgoztak ki a vállalat szakemberei, mindig keresik a jobbat, a korszerűbbet. A munkakörülmények is változtak 1970 óta. A vándorló, vidéken hetelö munkások nehéz életét könnyítik a mozgatható szociális létesítmények, öltözők, fürdők, melegedők. Sok fizikai munkát könnyítő kisgép is szolgálja a munkásokat. Köztudottan jó kereseti lehetőségeket kínál a Délviép, átlagosan 48 ezer forint egy évben a fizetés a vállalatnál. A munkások és a termd- lésirányitók összhangjának, jó munkájának köszönhetik, hogy 1975-ben, 1976- ban, 1977-ben és 1978-ban is élnyerték a kiváló vállalat kitüntetést. Jelenleg 1800 dolgozó van a cégnél, 35 százalékuk törzsgárda tag. A hasonló vállalatokhoz viszonyítva nem nagy itt, a vándorlás, másutt sokkal több »ván- dofinadár« van. A tervek nem kicsik A naponta. 9,5 ezer köbmétert földolgozó nagyatádi szennyvíztelep. Gazdagodó vállalat Mindahhoz a hatalmas munkához, amelyet. eddig elvégeztek és amely ezután vár a Délviépre, természe-. tesen igen kevés lenne az az erő, az a fölszereltség, amellyel a cég indult. Az alapításkor évi 300 milliós termelési érték létrehozására megteremtett vállalat azóta ugrásszerűen fejlődött. A következő ötéves tervben is nagy munka vár a Délviépre. A már említett beruházások között vannak olyanok, amelyeket több ütemben fejeznek be. öt-tíz évig is eltart egy-egy hatalmas rendszer teljés kiépítése. Ezenkívül új építkezések is kezdődnek, és az újabb munkák sem kisebbek a befejezetteknél és a most folyóténál. A következő évek legfontosabb feladatai között szerepel a fonyódi regionális csatornázás, a komlói regionális vízmű építése, a kaposvári és a pécsi új szennyvíztisztító telep létrehozása, a Nagykanizsát ellátó murai vízmű építése és sokhelyütt készül majd községi törpe- vízmű is. A Délviép alapítása óta hárommilliárd forint értékű létesítményt épített. Óriási, szinte elképzelhetetlen 6zám ez. Munkájuk eredménye mégsem látványos, a legtöbb létesítményt »elássák«, vagy külterületen építik, ott, »ahol a madár sem jár«. Ha nem is látjuk mindazt, amit a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat épített, akkor is érdemes néha rájuk gondolni. Ha találkozunk a Délviép nevével, jó, ha eszünkbe jut, hogy amikor otthon kinyitjuk a vízcsapot, vagy amikor nem kell a szennyvizet az utcára öntenünk, akkor ezt nekik is köszönhetjük. A Délviép mozaikszó. Sokan tudják, hogy mit takar, és azt is sokan tudják, hogy a Dél-dunántúli Vízügyi- és Közműépítő Vállalat mivel foglalkozik — hiszen ez a nevéből könnyen kitalálható. De vajon valóban tudják-e? Ezzel az írással azoknak szeretnénk segíteni, akik eddig még nem ismerték a Délviép nevét és azoknak is, akik ismerték, de még többet szeretnének tudni erről a fontos dél-dunántúli • vállalatról. Környezetszennyezés, környezetvédelem Sajnos, rég elmúltak már azok az idők| amikor az ember hűs források, patakok vizét itta. Sokhelyütt már a kutak sem tiszták, a patakokba szinte életveszélyes Közműépítő Vállalatot. Az alapítólevélben több végrehajtandó feladatot is megjelöltek, ezek között szerepel a települések vízellátási, csatornázási, szennyvíz- tisztító létesítményeinek bővítése, létrehozása, valamint az ipari víz felhasználását és tisztítását szolgáló hálózat építése. 'Azért volt szükség a vállalatra, mert a Dél-Dunán- túl közmű-ellátottsága elmaradott volt, és a fejlődő ipar is egyre több »vizes« létesítményt követelt. Tfz ev alatt a nulláról indult Délviép is nagyot fejlődött és a négy megye is sok új létesítménnyel — vagy felújított régivel — gyarapodott. 1970-ben Magyarország lakóinak 55 százaléka élt olyan területen, ahova eljutott a vezetékes víz. ' Baranyában, Somogybán és Zakor szükségessé vált a regionális rendszer bővítése. Az új vezeték építése nagy és hosszú ideig tartó munka, a Délviép több ütemben végezte — illetve végzi még ma is. Pécs igen szomjas város. Néhány éve még sokszor volt itt vízhiány a nyáron. Ma már ez inkább csak rossz emlék. Baranya fővárosának szennyvíztelepét is bővíteni kellett. A rekonstrukció után naponta 16 ezer köbméterrel több szennyvizet tudnak itt tisztítani, mint korábban. Szintén nagy munka volt a Lvov kertváros távhőellátását biztosító gerincvezeték fölépítése. A 14 kilométer hosszú vezeték a városrész lakóinak viszi a meleg vizet és a fűtést a hőerőműtől. Szántén igen sok vízre van szükség Kaposváron. ítt a rohamosan növekedő lakótelepeken kívül áz utóbbi A cukorgyárnál épülő répamechanizációs bázis. belekóstolni, forrás pedig nemigen akad lakóhelyünk közelében. Mélyre kell fúrni a jó vízért, vagy tisztítani kell a rosszat és az egyre növekvő igények miatt sokszor messziről kell odaszállítani, ahol használni akarjuk. Nagyrészt szennyezett vizeink megtisztítva, gépeken, vezetékeken át hosszú- hosszú utat járnak be, mielőtt elérkeznek hozzánk ipari vagy ivóvízként. Az üzemek és a háztartások szennyvizét sem lehet már a Szabadba engedni. A természet tisztító munkája kevés ahhoz, hogy a rengeteg szennyezett vizet, amit a civilizált társadalom termel, regenerálja. A huszadik század második felének egyik legyna- gyobb gondja a környezetszennyeződés és talán az utolsó pillantban fogtunk hozzá, hogy megvédjük ettől a földet. Felszíni vizeinket — mielőtt használnánk — tisztítanunk kell, és hogy tovább ne károsítsuk a környezetet, tisztitanunk kell az elhasznált vizet is. A Dél-Dunántúl négy megyéjében — Baranyában, Tolnában, Somogybatl és Zalában a Délviép teremti meg a feltételeket ahhoz, hogy a viz eljusson minél több emberhez és ahhoz, hogy a szennyvíz megtisztítva kerüljön vissza a természetes körforgásba. Az elmaradottság felszámolásáért Tíz éve az Országos Vízügyi Hivatal alapította a Dél-dununtuli Vízügyi és SOMOGYI NÉPLAP Iában ez az adat 38. 33 és 32 százalék volt. Egyedül a tolnai helyzet volt valamivel jobb az országosnál; az emberek 59 százaléka kapott vezetékes ivóvizet. Tíz év alatt a Délviépnek köszönhetően sokat javultak a körülmények. Ma már Baranyában is a -lakosság közel 70 százalékához jut el a vízvezeték, Somogybán 60, Zalában 60, Tolnában pedig több mint 60 százalék a mai adat. Hasonló fejlődés mutatható ki a csatornázásnál is. Az országos szám 1970-ben 28 százalék volt. Baranyában és Somogybán a lakosság 12, Zalában 15, Tolnában mindössze 9 százaléka élt csatornázott területen. A mai számok: 64, 32, 34 és 27 százalék. Javult tehát az ellátás, kényelmesebb lett a négy megyében lakók élete. Bővült a városi közműhálózat és falun is sok törpevízmű készült, több községben elkezdődött a korábban ismeretlen csatornázás. Mindezzel nemcsak kényelmesebb, hanem jóval kulturáltabb, egészségesebb lett sok ezer ember élete. Valószínűleg a Délviép nélkül is lett Volna fejlődés, ám ekkora semmiképpen sem. A vállalat vezetői és munkásai igen nagy erőfeszítésekéi tettek azért, hogy a dél-dunántúli elmaradottság csökkenjen. Új létesítmények és rekonstrukciók A vállalat legfontosabb munkai külön is említést érdemelnek. A Pécs vízellátását szolgáló pecs—mohácsi távvezetek több mint két cvuéçdç üzemelt mar, amiidőben több -vizigenyes üzem is épült. A városkörnyéki rétegvizekből már nem lehet ellátni a megyeszékhelyet. A nyugat-balatoni regionális vízmű és a fonyód —kaposvári regionális távvezeték — amelyet részleges üzemre az idén adnak át — megoldja majd a kaposvári vizgondokat. Ez a vezeték 55 kilométer hosz- szú, naponta 15 ezer köbméter vizet szállít majd és később alkalmassá tehető 25 ezer köbméter szállítására is. A vállalat somogyi munkál közt volt a nagyatádi szennyvíztisztító telep építése. Ez a 32 millió forintért elkészült létesítmény naponta kilenc és félezer köbméter szennyvizet fogad és égető gondot oldott meg. Impozáns munka volt Tolna megyében a Sió bal partján fölépített öntözőlürt létrehozása. Ez a több, mint 40 kilométer hosszú rendszer 1689 hektár területet lát el öntözővizzel. így hát a Délviép munkájával közvetetten még az ország éléskamrájának íöltöltéséhez is hozzájárul. A Szekszárdon megkezdett szennyvizlelep-bövités a város régi gondján segít, hiszen 1974- ben a régi szennyvíztelepre, amely 3500 köbméter víz befogadására készült 5500 köbméter szennyvíz érkezeit. A második ütem befejezése után a Délviép által bővített telep 29 ezer köbméter szennyvizet fogadhat majd. Zala megyében Nagykanizsán és Zalaegerszegen volt szükség a szekszárdihoz hasonló létesítményekre. Nagykanizsán igen kis kapacitású szennyvíztelep van. Az idén decemberben lesz a tervek szerint a próbaüzem az úi első részében. Néhány hónap múlva 12 500 köbméter vizet tisztíthatnak majd itt. További bővítés esetén pedig 37 és félezret. Zalaegerszegen hasonló kapacitású szennyvíztisztító épül, A megyeszekhe- lyen a mély fúrásu kutak nagy mangán- és vastartalmú vizet adnak. Ezért itt napon la 22 e/.er köbméter vizet vas tálán i tó tisztítómű- vet épített a Délviép. Így fölsorolva is érzékelhető. hogy tíz évvel ezelőtt milyen hatalmas munka várt az új vállalatra. Igazán azonban csak azok tudják, hogy mennyi emberi erő van a már elkészült létesítményekben e.s mennyi lesz a most és a jövőben készülőkben, akik a Délviép munkásai. Az elvégzett munka hasznát azonban mind a négy megye lakói szinte naponta érzik. A Délviép Somogybán Megyénkben van a vállalat központja. Itt működik a kaposvári föépitésveze- tőség, es az önálló vertiká- . lis építésvezetőség. A munkákat közvetlenül irányítja három kaposvári, ■valamint a nagyatádi és a siófoki építésvezetőség. A Balaton-parton még két építésvezetőség van, Fonyódon és Bélatelepen; ezeket a nagykanizsai föepitésvezetőség irányítja. Somogybán az említetteken kívül még jónéhány jelentős beruházás gazdája a Délviép. Tizenhat törpevízmű épült az utóbbi időben. Andocs, Yuláruló a kaposvári Béke—Füredi lakótelepen. A Délviép négy megye vállalata
