Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-22 / 118. szám
Tizenkettedszer Módosul a tanítóképzés remije r öt éweí ezelőtt alakult Irt a tanítóképzés mai rendje, amikor a tanítóképzők is fő iskolákká lettek. A társadalmi valóság gyors változása, a jelenlegi képzési rendben mutatkozó néhány feszültség indokolja, hogy korszerűsítsék ezt a folyamatot. Dr. Várkonyi Imrét, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola főigazgatóját kérdeztük: — Mi indokolja a változásokat? — A tanítóképzés öt éve meghatározott elvei ma is jók. Ezek számításba veszik a magyarországi oktatás sajátosságait, jövőbeni fejlődésének irányát. Ekiért a most érvényes rend néhány területen speciálisan mély képzést ad a hallgatóknak. A képzés tartalma tulajdonképpen alig változott, sokat módosultak viszont az ezen belüli hangsúlyok. 1975-től az általános képzés mellett kötelező két szakkollégiumot választottak a hallgatók ének—zene, rajz, testnevelés, technika, orosz, népművelés, könyvtáros és pedagógia szákon. E szakkollégiumokban hat féléven keresztül heti öt órában alaposan megismerkedhettek választott- tárgyukkal a hallgatók. Ugyanakkor az általános képzés néhány tárgyának óraszáma csökkent. Élnék— zenéből, rajzból például csak a legelemibb ismereteket és ta ntárgy pedagógiát tanultak hallgatóink. Ezt a rendszert azért vezették be annak idején, mert a magyar iskolai hálózat is számottevően átalakult az utóbbi években. A körzetesítés megvalósításával lehetővé vált a részleges tantárgy csoportos oktatás az alsó tagozatban.. A szakmai irányú képzéssel köny- nyebben lehet igazodni a demográfiai változásokhoz (a tanító különbözeti vizsgával a felső tagozatban is taníthat). Újszerű vonása a jelenlegi rendszernek, hogy kitekint az iskola falai közül (népművelés, könyvtár), s ez részben igazodik a régi tanítóeszményhez is, mely a falura kerülő nevelőktől az oktatási feladatoknál többet vár. Ezt szintén elismeri a kulturális miniszter idei rendelet«. A szakkollégiumban nálunk végzetteket főiskolai végzettségűeknek fogadja el, s alkalmasaknak tartja a függetlenített művelődés iház-igazga tói és könyvtárosi állás betöltésére. — Mi nőit a rendszer hibája? — A fogyatékosságok három éven belül felszínre kerültek.. Ezért az Oktatása Minisztérium bizottságot alakított a képzés rendszerének felülvizsgálatára. A bizottság körültekintő munka után megállapította, hogy a szakZI Szal/ut-6 fedélzetén Virágok a Kozmoszban A Szaljut—6 legénysége, Leonyid Popov és Valerij Rjumin televíziós adásban egy uborkát mutatott be a nézőknek, amely állítólag az űrállomáson levő üvegházban nőtt. A tréfára — mert erről volt szó — sokan »ráharaptak«. Az uborkához még visszatérünk. Beszéljünk egyelőre arról, hogyan zajlott le az első munkahét. A világűrben töltött első napokban a fő probléma, hogy a személyzetnek meg kell szoknia a súlytalanság ai Lapotat. — Az alkalmazkodás — mondja Anatolij Jegorov, az orvosi csoport vezetője — mindig bizonyos nehézségekkel jár. Az űrhajósok úgy érzik, hogy fejükbe szalad a vér, arcuk puffad, közérzetük romlik. Ez azzal magyarázható, hogy a súlytalanság állapotában a test felső részébe több vér jut, mint normális körülmények között. Az egyes ember reagálása egyrészt szervezetének egyéni sajátosságaitól, másrészt a repülés előtti előkészítéstől függ. Ha Popovot és Rjumint vizsgáljuk, náluk az alkalmazkodás első szakasza viszonylag könnyen zajlott le. Ügy véljük, hogy ez elsősorban az intenzív edzésekkel magyarázható. Az űrhajósok a felkészülés során a fej felé lejtő ágyban aludtak, olyan - különleges székben forgatták őket, amelynek dőlésszögét előre megadott program alapján lehet változtatni. A sok »edzés« nem veszett kárba. Az űrhajósok külsőleg is jól néznek ki, az orvosi mérések is igazolják ezt. Az első napokban például az űrhajósok általában fogynak, mivel szervezetük vizet veszít. Ez alkalommal csupán a parancsnok fogyott, ő is egész keveset. Rjumin súlya változatlan maradt. — Ha az űrállomáson folyó munkáról beszélünk — folytatja Vlagyimir Ljahov űrhajós —, saját tapasztalatomból tudom, milyen sok gonddal jár az első hét. Az állomás újbóli üzembe helyezése több napot vesz igénybe.' Be kell kapcsolni a híradórendszert, a levegőgenerátort, a hőszabályozó berendezést stb. Egyszóval van eleg munka. A jelenlegi személyzetnek még ki kellett rakodnia a Progresszből, és el kellett rajta helyezni mindazt, ami az űrállomásba fölöslegessé vált. Ezen; kívül az üzemanyag-feltöl- tésre is elő kellett készíteni az állomást. Az űrhajósok által bemutatott »uborka« papírból készült, és csupán a tréfa kedvéért vitték magukkal. Az űrben létesítendő növényi tenyészetekkel a biológusoknak egyelőre komoly gondjaik vannak. A repülések egyre hosszabbakká válnak és természetes, hogy a normális munkához az űrhajósoknak teljes értékű táplálékra van szükségük. Az élelmiszerek konzerválása elkerülhetetlenül együtt jár a vitaminok és szénhidrátok csökkenésével. Már kísérleteztek a mesterséges tőzeg-, perlit- vagy polimer-talajon történő hid- roponos termesztési móddal, ám a berendezés súlya és mérete túlságosan nagy volt. Az utóbbi időben a kutatók figyelmét egyre inkább az aeroponika vonja magára, amikor is a növényeket különleges fészkekben helyezik el, gyökerekeiket pedig tápoldatokkal látják el. A fő problémák nem műszaki jellegűek, hanem maguk a növények, amelyek egyelőre nem akarnak nőni az űrben. A Szaljut—4-en elvetett borsó nem hozott termést. Ügy gondolták, hogy ennek oka a súlytalanság. Megpróbálták ezt fénnyel »helyettesíteni« (köztudomású, hogy a növények a fény felé nőnek). Második alkalommal a borsó termést hozott, ám bizonyos idő múltán a növény elpusztult. Ugyanez történt az űrállomásra vitt hagymával. Még az annak idején a Szaljut—6-ra vitt tulipánok is gyorsan színtelenekké váltak és elhervadtak. A szakemberek szerint azonban lehetséges, hogy a növények gyenge fejlődését nem a súlytalanság okozza, hanem valami más tényező: a magasabb hőmérséklet, a nem kellő megvilágítás, a szellőztetés hiánya (a növények gyökerénél összegyűlnek a növény által kilélegzett gázok). Még nem tudjuk a pontos választ a kérdésekre. Éppen ezért a biológusok a jelenlegi expedícióra új kutatási ciklust készítettek elő. Ehhez az oázis, a vázon és a malahit elnevezésű berendezéseket használják. Az utóbbiba virágzó orchideákat ültettek. Az űrhajósok tájékoztatása szerint a virágok egyelőre jól érzik magukat M. cs. kuttégrumi rendszer Helyes, lépés a korszerűsítés felé. Az iskolarendszer fejlődésével idővel a tanítóképző intézetekben is létrejön a szakma- csoportos oktatás, ennek az alapja lehet a jelenlegi rendszer. Ahiba: túlhangsúlyoztuk a szakkollégiumok szerepét, s kevesebb idő maradt az általános képzésre. (Például nyelvtan, nyelvművelés.) A bizottság javasolta, hogy a következő tanévtől csak egy szakkollégium legyen. Javasolta még a pedagógiai szakkollégium eltörlését, hiszen ilyen ismereteket (pedagógiai-pszichológia) részletesen kapnak a pedagógusjelölték. A felszabaduló tekintélyes óraszámmal így meg' lehet erősíteni az általános tanítóképzés óraszámait. (Anyanyelv, természetismeret, matematika, pedagógia.) Szeptembertől ez már érvényesülni fog az új vizsga- és tantervben. Megváltoznak a képzés tantárgyak szerinti belső arányai is. Az anyanyelvi csoportban az óraszám több mint száz százalékkal nő. Kiscsoportos foglalkozások keretében tartunk beszédművelési órákat. Új tárgy lesz a stilisztika és a szöveg- elemzés, hogy a tanítójelölteket megtanítsa az alsó tagozatos fogalmazás szövegtani alapjaira. A tanulócsoportokon belüli törvényszerűségek jobb felismerését segíti az újonnan bevezetendő tárgy, a szociálpszichológia. A marxizmus mellett a harmadik évben új tárgy is megjelenik: a szociológia alapjai. Emelkedik az ének- zene és a rajz óraszáma. Az egyéniség szabadabb, gazdagabb kibontakozását segíthetik a nem kötelező speciális kollégiumok az 5—6. félévben, heti két órában. Egy-egy témakör mélyebb megismerésére vágyók jelentkezhetnek idg. E témakörök igen változatosak lehetnek, a XX. század irodalmától a dualizmus kérdéséig — Miért nem szerepel a tervben a nemzeti és a lokálpatrióta tudat helyes kialakításában fontos történelem? — A tanítójelöltek a gimnáziumban már megszerezték az alapvető történeti ismereteket. Ha nem, mi már aligha tudnánk ezen változtatni. Marxista tanulmányaik során foglalkoznak történelmi materializmussal a munkásosztály történetével, s egyes szűkebb, de fontos kérdések megismertetésére jó lehetőség a speciális kollégiumok rendszere. Cs. T. ■n'rfiíiíhviriiifotópapíron Tóth Béla: Vekerdi László portréja. Életünk Tizenkettedszer rendezték meg Nagykanizsán — most az impozáns Hevesi Sándor művelődési központban — az Életünk című fotókiállítást. Mint a választott cím sugallja: korunk elé kívánnak -hű tükröt« tartani alkotók, szervezők. Aki a kiállítást megtekinti. első nekirugaszkodásra fölfedezheti a rendezői elvet. Tematikus kiállítás a nagykanizsai. S mint ilyen, megkönnyíti a tájékozódást, ugyanakkor hangsulyosítja a közös mondandót. Mivel országos jellegű szemle, összbenyomásokat is hagy az emberben a fotózás jelenlegi helyzetéről. Portrékkal találkozik a kiállítást megtekintő először. Noha minden ember személyiség pszichológiai értelemben. önálló kis univerzum; a fotósnak nincs könnyű dolga. Jeliemet, a személyiség egészére jellemzőt kell elénk állítania, akkor fogja meg a kiállításra betévedőt, vagy a határozott céllal érkezőt. Hálás téma az emberi arc, ám a fotós számára gyakran kudarcos »feladat«. Arató Tamásnak (Mohács) sikerült eksztázisban fényképeznie a popénekes-apos- tolt. Valóban a blues szerelme ez fotópapírra fogalmazva. Baricz Katalin (Budapest) Juli című portréjáért a Magyar Fotóművészek Szövetségének tiszteletdíját kapta. Igen ám, csakhogy a fotója nem több a Vasárnapi szülők című film Nyakó Júliájának fényképénél. Onnan már tudtuk, milyen ez a Juli, a fotó csak reprodukálja a filmből ismert személyiségképet, ahhoz azonban pluszt adni nem képes... Ellenben ezt a többletet sikerül hozzátennie Kubai lány cimű portréjához: életigenlést, az emberi arc tovább fokozhatatlan szépségét adja. Van többlete a pályázati díjas Horváth Zsolt Kópék című pillanatképének is; három kiskamaszt ábrázol, -amint — talán először a lányról beszélgetnek — »nagyosan«. Kovács József Timea portréjával a Fotó című lap tiszteletdíját érdemelte ki. A - húszas-harmincas években divatos, »titokzatos« nőt állítja elénk. Tóth Béla kaposvári fotós Vekerdi László- képe azért kedves nekem, mert erőlte- tettség nélkül fejezi ki egy emberi hivatás lényegét: Vekerdi irodalomtörténész, esztéta, a remek Németh László-monográfia szerzője. Méhely Tamás (Buda- \ pest) biztosra ment, amikor 1 Major Tamást fényképezte, I hiszen a nagy művész arca rmndig beszédes ... Van néhány fotó, mely az urbánus élet mellett voksol, más fotók ellene szavaznak. A barcsi Győri Vilmos egy épület homlokzati reliefjén játszadozó fényekkel szinte hív a városba, Pataki Zoltán szalagsoros betondzsun- gele közepén árválkodó parasztportájával viszont a falusi lét humánumát hirdeti. Az embert bekerítő »gépi civilizáció«, a tájat s.várrá roncsoló ipari tevékenység kritikája jelentkezik néhány képen, így dr. Müller Sándorné fotóin legerőteljesebben. Téma a munka is. Ennek öröme, keménysége vagy szépsége teszi a pillanatot maradandóvá. E kategóriában jegyeztem föl és meg Fodor Csaba, Tóth László, Gebhard Györyy, Szabó Tibor nevét: csilléseket, e - pészt, szerelőket stb. ábrázolnak. Gyertyás László Műtőben című képe »fehér világba« kalauzol, az életet megtartó munka feszültségét adja vissza. (Pályázati dijat nyert fotó.) A marcali művelődési házat sportolásra, mozgásra, sétálásra alkalmas park övezi, amelyet — hiába kérték — a gyermekeken kívül más nem használ. Miként lehetne kimozdítani a park körül épült emeletes házak lakóit? Gondoltak egyet, s a gondolatnak a gyermeknapra már eredménye születik... Sportszerekkel fölszerelt ként az idős — szintén téma. Ez újra hálás területé a fotózásnak, hiszen egy idős parasztasszony, egy öregember arca eleve kész tanulmány. Drahos Béla Hazafelé című fotója nem több az ismert Munkácsy- festmény rőzsehordó asszonyának újrafogalmazásánál. Kurucz János az általánosabb érvényűt képes megfogni az Ünnepnap pi- t.vizáló öregembereinek ábrázolásával: már csak egymás számára fontosak. Több fotós próbálkozott a bizar- ral. De ezt nem életjelenségek, az ellentmondásos valóság humorrá oldásával teszi, hanem helyzetet kreál, mint Szabó Tibor a balatoni jégen bundában és ágy- ban(!) szerelmeskedő párjával. Mesterkéltség a végeredmény. Szepek a tájfotók. Baksa Ferenc és Çsonka Béla kaposvári résztvevők nevét jegyeztük fel. Az aktok közül bármelyiket díjazhatták volna; egyaránt kvalitást képviselnek. A sportfotók dinamizmusa dicséretes, de az ember elveszik rajtuk ... Leskő László játékparadicsommá változtatja a művelődési ház a kihasználatlan területet. A oel, hogy a felnőttek éppúgy — és épp oly szívesen — használják, mint a gyerekek. Lehet majd pingpongozni, lábteniszezni, futballozni, tollaslabdázni : lesz itt lengő teke, teniszpálya és szabadtéri sakk, melyhez a bábukat a ház hozzáértő dolgozói készítik. A falusi ember — s főÖffef az egészségért Az illetékes válaszol r Átlagkereset a nyugdíj megállapításához A lap május 14-1 számában, a Jogi szakértőnk írja című rovatukban a nyugdíjak megállapításával foglalkoztak. A központi cikk több pontatlanságot, a jogszabállyal ellentétes magyarázatot tartalmaz. Helyesen a következőképpen kell megállapítani az öregségi nyugdijak összegét: A nyugdíjazás évében a nyugdíjazásig, és az ezt közvetlenül megelőző öt évben az igénylő szempontjából a legkedvezőbb három naptári év — főfoglalkozás keretében elért — havi átlagkeresete adja a nyugdíj megállapításának alapját. Az öregségi nyugdíj összegét meg lehet állapítani úgy is hogy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár elérésének évében a korhatár eléréséig, valamint az ezt közvetlenül megelőző öt év közül , az igénylő szempontjából legkedvezőbb három naptári év alatt — a főfoglalkozás keretében — elért keresetet veszik figyelembe. Lehetőség van arra is, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál ol evvel alacsonyabb életkor elérésének évében, az életkor eléréséig, valamint az igénylő szempontjából legkedvezőbb három naptári év alatt — főfoglalkozás keretében — kapott kereset havi átlagát vegyék figyelembe. A két utóbbi esetben csak kérelemre lehet a keresetet figyelembe venni, és feltétel az is, hogy a nyugdíjigénylőnek legalább tízévi szolgálati ideje legyen. Az öt naptári, év közül azt a hármat lehet figyelembe venni, amelyben az igénylőnek naptári évenként legalább 180 (és összesen legalább 780) naptári napra keresete volt. A mezőgazdasági szövetkezeti tag esetében pedig naptári évenként legalább 150 (nőnek 100), teljesített munkanapja volt. Amennyiben ezek a feltételek hiányoznak, vagy ha az igénylő számára előnyösebb, akkor az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig terjedő idő alatt elért keresel havi átlaga alapján számítják ki. Ebben az esetben is szükség van arra, hogy az igénylőnek 730, a mező- gazdasági szövetkezeti tagnak pedig 300 (nőnék 200) teljesített munkanapja legyen. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, vagy a keresetekre vonatkozó adatok megnyugtatóan nem állapíthatók meg, akkor az igénylő munkáltatójánál — az igénylő utolsó munkakörének megfelelő munkakörben — a nyugdíjazás évében foglalkoztatottak átlagos keresetét kell figyelembe venni az év végi részesedés és jutalom összege nélkül. Az átlagkeresetet úgy számítják ki, hogy a számítási időszak alatt elért keresetet, a kifizetett jutalmat elosztják annyi nappal, amelyre a biztosítottnak keresete volt (osztószám). Az így kapott átlagkeresetet megszorozzák 365-tel. így megkapjuk az év; átlagot. Az évi átlagot elosztjuk tizenkettővel, és ez az összeg a havi átlagkereset. Az osztószám megállapításánál figyelembe kell venni a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat, a szabadnapokat és az igazolatlan távoliét napjait is. Az igazolt távoliét napjait az osztószám megállapi tusánál nem vesszük figyelembe. Ha az átlagkereset kiszámításakor a nyugdíj megállapítását közvetlenül megelőző kereseteket veszik figyelembe, akkor külön kell kiszámítani az év végi részesedések nélküli keresetek és az év végi részesedések havi átlagát. A nyugdíj megállapításának évében kifizetett év végi részesedést nem lehet figyelembe venni, de a töredék év napjai osztószámként sem használhatók. Az év végi részesedések nélkül kiszámított átlagke- set és az év végi részesedések havi átlagának együttes összege a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset. Az átlagkereset kiszámításakor a nyugdíjazást követő év végéig a kitüntetés alapján kifizetett jutalmat, bányászati hűségjutalmat úgy kell figyelembe venni, mintha ezeket a jutalmakat a nyugdíj megállapítását megelőző napon fizették volna ki. Pusztai Ferenc igazgató SOMOGYI NÉPLAP
