Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-18 / 115. szám
AZ TÜOSAGMRKJSAG RiUSAG • IFJÜSAG*ÍFUÜSAG BÜSÄG« ÉLETE Aranyember a „csibészek” között A gyerekek hadával zsúfolt lakótelepen minden délután, minden vasárnap feltűnik egy magas, bajuszos fiatalember. Aki fennhangon szervezi a fiúk »íoci- csapetát«, társasjátékokat boa a lányoknak, hintát javít, labdát pumpál, kerékpáros kirándulásra toboroz. Miért csinálja? A kérdésre sokféle válasz kínálkozik. Lelke mélyén gyerek maradt, ez a hobbija, vagy csak egyszerűen szereti a gyereke- laet? Ez is igaz, az is igaz. — Horta Rudolfot úgy ismeri itt az egész lakótelep, mint » gyere !c bolondot« < — mondja egy testes asszonyság. Persze a szó jó értelmében, * higgye el, több száz embernek van róla nagyon jó véleménye, mi több, hálás is neki. — Van, aki nem így gondolkozik? — Akadnak bizony, akik azt mondják, ez egy félnó- tás, meg hogy az ő gyerekét egy ilyen kelekótya nem fogja befolyásolni. Mert nagyon hallgatnak ám rá ezek a »csibészek«. — Az ön véleménye? — Én tisztelem, becsülöm, bár közelebbről nem ismelem. Nekem már unokáim vannak. Velük is úgy játszik, mint a saját gyerekeivel. Volt úgy, hogy összeszedte a gyereksereget, aztán kivett szabadságot és elmentek a Balatonra, többségében azokkal a gyerekekkel, akiknek a szülei az. összes szabadságukat itthon töltötték. Sokan így is emlegetik: az aranyember. — Nyolcgyerekes családba születtem, másodikként — kezdte Horta Rudolf. — Apám rendes, becsületes ember volt, de valahogy nehezen oldódott fel az emberek között. Az ötvenes évek derekán — hogy több kerüljön az asztalra — anyám is dolgozni ment. a nővéremmel ketten pedig beálltunk pesztonkának. Az első időszakban kényszerűségnek éreztem a dolgot, aztán a nővérem meggyőzött. Lépésről lépésre vezetett be az okos nevelés rejtelmeibe. Neki a nyindene volt ez. Mondhatni az élete. Nekem másként alakult a sorsom. Az első időben egy kicsit sajnáltam, de aztán később már örültem, hogy így történt. Szakmunkásként dolgozom; megnősültem, három gyermekem van, most várjuk a negyediket, a feleségem óvónő. Miért csinálom? Mert nagyon szeretem a gyerekeket. Nem tudom elviselni, amikor ezeken az amúgy is szűk j átszótereken tengnek lengnek, nem csinálnak semmit, és sok, szülő mindezt nyugodtan szemlélve tűri, könyököl az ablakban, beszélget, a gyerekek meg tör- nek-zúznak. S akkor a tisztelt szülök szélesre tárt karokkal csodálkoznak, hogy az én jól nevelt fiacskám, lányom ezt csinálja meg azt csinálja. Hát kérem, nem, nem és nem, ez így nem megoldás. A megoldás az, ha először vesszük a fáradságot —- mert állítom, hogy csak először az —, és beállunk közéjük. Megismerjük, mi foglalkoztatja őket, megpróbáljuk megérteni lelkivilágukat, mindenekelőtt rendszeres, jó értelmes programokat adunk nekik. Lehet, hogy most mindez tudományoskodásnak hangzik, pedig meg lehet ezt valósítani, minden tudományoskodás nélkül is, pusztán örömmel, lelkesedéssel, kedvvel. A szülő, a felnőtt sohasem lehet fáradt, egy gyereknek sohasem lehet azt mondani, hogy nem, most nem érek rá. A vélemények rólam? Megértem mindkét tábort. Szeretném, ha ők is megértenének engem és a gyerekeiket is, ez a vágyam és a célom. K. Zs. Judith a csúcson Rendkívül jó ütemben >ukkant fej Szűcs Judit a lazai könnyűzenei életben lső nagylemezével. Ügyesen, emek érzékkel »meglova- oba« a világsaérte hatal- las hullámokat vető discó- enét. Egyéni hangja, izgalmas előadói stílusa hamar . legkedveltebb előadók kö- é emelte, s nemcsak itt- lon, hanem külföldön is. A múlt év — szelíden fo- almazva is —»bejött neki«. ) lett a magyar »Diszkóki- álynő«, a fiatalabbak és az dősebbek kedvence. Főikéül! a csúcsra. Oda, ahová >ly sokan vágynak. Népsze- űsége tetőfokán megjelent násodik nagylemeze is. Ez íz elsőhöz hasonlóan szintén lágyon népszerű. Sikerei túlnőnek az or- zághatáron : a discó műíaj- ian jóformán egyedüli kep- iselője hazánknak. A sváj- i K-tel hanglemeztársaság .ét válogatás-hanglemezén s szerepeltette Szűcs Judi- ot Judith néven, mégpedig )lyan világsztárok társaságáén, mint például Blondie Wrick Hernandez, vagy a iacey. Nem /hivatalos h'Vor- •ások «*enat készül (vagy taJán már el is készült?) eisö angol nyelvű nagylemeze is. Ennyi bevezető után hadd térjek i-á kaposvári koncertjére. Április 22-én a Csiky Gergely Színházban mutatta be műsorát. Jegyeket — ez egyáltalán nem meglepő — már napokkal előbb nem lehetett kapni, így jómagam is némi ismeretség bevetésére kényszerültem, hogy láthassam, s hallhassam a magyar diszkókirálynőt. Ügy kezdődött, hogy elsötétedett a színházterem, a függöny fölgördült, s ... nem Jutka jött, hanem egy héttagú tánckar. Ügyes mozgású fiúk és lányok járták ko- reo’grafált táncukat, a háttérben pedig a szintén héttagú (mint a gonoszok?) együttes »fújta« a magáét — nekünk, a közönségnek. Aztán megérkezett Judit is aranyló »minitunikában«, csizmában, s elkezdődött a show-műsor. Peregtek az ismert számok, amelyekben először a diszkóklub elé invitált bennünket, majd amikor rákérdeztünk volna, hogy miért, i már válaszolt is: »Szükségem vau reád«. S amikor pedig, röpke fél óra múlva, már mi is hajlottunk volna a szóra, felvilágosított bennünket: »Kérem, én rendes lány vagyok«: inkább: »Gyere, táncolj!« Hát. jó, bele is nyugodtunk valamennyien (mi. a közönség), s ezért inkább meghallgattuk az Eleonórát, meg a Zor- iq dalát... Kés/.üio i'mmá ' harmadik nagylemeze! ő! meg'smer- hetlüns két szamot. A Meleg az éjszaka (tényleg nem volt hideg) reggae-re emlékeztető ütemét a Száguldás inkább a rock and roll ritmusa váltotta fel. Rendkívül jó ütemben bukkant fel Jutka a hazai könnyűzenei életben. Népszerűsége tetőpontján van. A világviszonylatban is jelentkező diszkóválság azonban balsejtelmesen közelít felé. Ha nem akar a magasból a mélybe zuhanni, stílusán — amely ma még népszerű, de holnap... — változtatni kell. A két új szerzemény, amely a jövőt Ígéri, mintha már az útkeresést, egy más világot jelek- ne. Ügy fest, Jutka is közelít a keményebb zenei hangzás., a rockosabb stílusú szerzemények felé. Persze, az is lehet, hogy mindez csalfa fény... Gy. L Ázsiai, afrikai képek Budapest Kelet-Európa menyasszonya Töleíajulu Edigé Törbatyn Cend-Asús Tutu Mekonnen Asselefech Ayele Ahmed Sharif A kaposvári utcákon sétálva gyakran rájuk csodálkoznak az emberek, s találgatják. honnan jöhettek. A mezőgazdasági főiskolán azonoan mar nem keltenek feltűnést, mivel evek óta tanulnak ott külföldi diákok. A világ legkülönbözőbb országaiból jönnek, olyanokból, meiyet mi csak a térképről, s a napi hírekből ismerünk. Az első evben magyarul tanulnak, hogy aztán ezen a nehéz, szamukra fprcsa nyelven sajátíthassák el a szakmát. Most gyűrkőzik az utolsó vizsgáival Töletajulu Edigé, még egy-két hónap, s az államvizsga után hazamehet Mongóliába. Mar most nehez szívvel gondol az utazásra, hisz, a négy év alatt sok barátot szerzett itt. Ez a vonzalom hozta Magyarországra. — Valójában jogi egyetemre készültem. A középis- kola után azonban plyan üzemben dolgoztam, 1 ahol magyar szakemberek voltak. Sokat meséltek az országuk-, ról, itteni életükről. Nagyon megkedveltem őket és velük együtt az üzemi munikát is. Eisö nap — miután Budapestre érkeztünk. — már reggel öt órakor felkeltem, mert kíváncsi voltam a városra. Egyik társam sem mert velem jönni, mivel még nem ismertük a nyelvet, ..féltek, hogy eltévedünk. Jól megfigyeltem a házakat,' ' áz utcákat, így nem keveredtem el. Igazán csodálatos a főváros. Nálunk Mongóliában az emberek többsége állattenyésztéssel foglalkozik, ez a gazdasági élet 70 százalékát teszi ki. Az én szüleim is pásztoremberek ehhez az életmódhoz hozzátartozik a vándorlás. Ezért is elképzelhetetlen, hogy annyi házat építsenek, mint itt van, hisz akkor minden családnak több , lakás is kellene, amerre éppen vándorol. Hogyan tartjuk a kapcsolatot egymással? Hát ez nem olyan egyszerű. Idegennel csak akkor találkozunk, ha hivatalosan deresnek bennünket. Távcsővel nézzük az embereket, s nagyon könnyen meg tudjuk állapítani, ha nem odavaló. Törbatyn Cend-Asús, a mongol kislány most elsőéves. Nagyon csendes, alig szól egy-két szót, azt is inkább Töletajulunak mondja anyanyelvén. Mire elvégzi az iskolát már biztosan beszédesebb lesz. Helyette is honfitársa mesél: — A Szovjetunió után a mi országunk lépett először a szocializmus útjára, mégpedig a feudalizmusból. A gazdasági életben így erősen érezni, hogy a kapitalizmus nálunk nem alakult ki, hiányoznak a gyarak, az ipari élet alapjai. Ebben segítenek most sokat a szocialista országok, köztük a magyarok. A pasztorkodó állattartás persze nem iog eltűnni, nagy szükség van ra. Kecskét, ök- röt, birkát és tevét tartunk, egy közepes szinten élő gazdának hetven, nyolcvan aí- lata van. Kemény es nenez munka ez. — Milyen -a főiskolai élet? — Nagyon szép időszak ez nekem, bár sokat kell tanulni. A szakszöveg megértése magyarul egy kicsit nehéz. A kedvenc sportom a síelés, itt azonban nem foglalkozhatom vele. Egy darabig lovagoltam, de nekem ez nem jelent sokat, mivel hatéves koromtól lovoin jártam. A szállásunk nagyon szép, mindenünk megvan, sajnálom majd itthagyni. A széparcú Tutu Mekonnen és társnője Asselefech Ayele Etiópiából jött Kaposvárra, előtte Debrecenben tanulták a nyelvet. Az első évfolyamra járnak. Tuta egy kissé csalódott, mikor megtudta, hogy mezőgazdasági iskolába fog járni, ugyanis orvosnak készült. Ma már . nem bánja, otthon szükség lesz majd erre a szaktudásra is. — Lassan fejlődik az országunk. Ma .már sokan tanulnak tovább, a nők nagy része dolgozik. Ök régen csak a házi munkában vettek részt. Most szinte mindenütt megtalálhatók. Főként szakemberekre van nagy szükség, egyre többen tanulnak külföldi ösztöndíjasként. Kedvesen fogadtak Magyar- országon, jól érzem magam. Hát igen. néha megnéznek bennünket, de ez nem sértő ... — Magyarországhoz képest Etiópia hatalmas, a területe több mint egymillió négyzet- kilométer, s a lakossága ma már harmincmillió — mutatja be hazáját Asselefech. — Ennek az óriási területnek csupán egy kis része művelt a mezőgazdaság a fő gazdasági ág. Szarvasmarha, juh, kecske a fontosabb állatok, az itt tanultakat jól tudjuk majd hasznosítani. Persze addig van még három évünk. A szudáni Ahmed Sharif második éve jár a főiskolára, s mióta nálunk tanul, még nem yolt otthon. AZ ÉRETTSÉGIRE — Tavaly eljutottam Görögországon keresztül Egyiptomba, de nem tudtam tovább menni. Egyiptom' szom, szédos a hazámmal, az. útiköltség, s az idő több onnan Szudánba, njjnt Magyarországról Egyiptomba. öten vagyunk testvérek, csak én tanulok külföldön, nubiai néger származású vagyok. Nem lesz könnyű, dolgom, ha szakemberként hazamegyek, ugyanis nálunk még az állattenyésztési telepeket, is ki kell alakítani, az alapoktól kezdjük a munkát. Itt elég keveset tudnak ró- ■ lünk, ezért járunk gyakran TIT-eiőadásokat tartani iskolákba, kollégiumokba. Hazánk napi eseményeiről pedig mi is csak annyit tudunk, amennyit az itteni tévé és rádió közvetít. A magyar fővároshoz szép emlékeim fűződnek, Budapestet nálunk Kelet-Európa menyasszonyának inevezik, mint ahogy Párizst Nyugát-Euirópa menyasszonyának. Szeretem leendő szakmámat, otthon is állatokkal foglalkozunk. A magántulajdon azonban sok ellentétet, szül. Az emberek nem darabra számolják az állományt, hanem úgy állapítják meg ki a gazdagabb, hogy az úton hány kilométer hosszat, foglalnak el az állatai. Sertéshúst a vallásunk miatt nem fogyasztunk. Inkább szarvasmarhát. kecskét, juhot, tevét tenyésztünk. A tevéről azt mondják, soha nem felejti el, ha bántották. Tíz évig is szolgálja a gazdáját, de lehet, hogy épp a tizenegyedik évben rúgja vagy harapja meg azt, aki rosszul bánt vele. Ahmed még kikísér a főiskola bejáratáig, közben csendesen azt mondja: — Ügy hallottam, hogy gyönyörű erdők, szép dom- bbk vannak Kaposvár környékén. Jó lenne egyszer megnézni, nagyon szeretem a természetet. Izménvi Ev* Szerdán, szombaton diszkó Föllendült az élet a kaposvári Unió ifjúsági klubban. A tagság a húskombinát, a cukorgyár, a Delta Ipari Szövetkezeit fiataljaiból tevődik össze. A három vállalat képviselőiből megalakult a klubvezetőség. A kubban minden hétfő sportnap. A fiatalok ilyenkor pingpongozhatnak, asztali focizhatnak, rexezhet- nek. A klubvezetőség kedden tart ülést. Szerda a könnyű műfaj napja, ilyenkor különféle játékos programokat, vetélkedőket, ren- ■ deznek. Majd diszkó következik. A vállalatok lehetőséget kaptak arra, hogy a közösen megépített klubban tartsák a rendezvényéi két, például a brigádgyűléseket. Erre a csütörtököt jelölték ki, péntekedre pedig író-olvasó találkozókat, politikai zenei vetélkedőket, aztán fórumokat terveznek. Szombat ismét a diszkó napja. A klubvezelőség úgy döntött, hogy egy-egy vasárnapra kirándulást szervez a városkörnyéki parkerdőkbe.
