Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

Negyei labdarúgó-bajnokság (folytatás a 4, oldalról) A tartalékos Táncsics ne­hezen nyert a lelkes és időnként túl keményen ját­szó vendégek ellen. Góllö- vök: Ált, Meskó, Kiss (ll-es- böl). Kiállítva: Vendl után- rúgásért a 70. percben. Jók: Alt, Schwalm, Nagy, illetve Berki, Kovács, Kurucz. Rákóczi ifi III.—Tab ifi 2:0 Jurák József Vasas— Fonyód 4:0 (2:0) Kaposvár, 300 né&o. V.: A umarm. Vasas: Kutasi — Horváth I., Mali, Pető, Szabó, Horváth J., Csonka, Borbély, Molnár, Kiss A. (Pataki), Pável. Edzó: Fti- löp János. Fonyód: Fodor — Nagy, Gyuricza (Papp), Fejes, Molnár, Zámbori, Túrái, Kad- licskó, Bakonyi (Béres), Kila Cs., Ható. Edző : Túrái László. A két gyors gól megnyug­tatta a Vasast, amely ez­után higgadtan és tervszerű­en játszott, s végül megérde­melten és biztosan nyert. Góllövők: Pável (2), Molnár, Molnár (Fonyód) (öngól). Jók: Szabó, Csonka, Borbély, Pável, illetve Fodor, Zám- bori, Kila Cs. Vasas ifi—Fonyód ifi 5 rO Csupor Gyűl* Boglárlell e—Merny e 1:1 (2:1) Memye, 250 néző, v.: Du­csai. Coglárlelle: Both — Horváth, Tinter, Nagy, Gara, Szilágyi Cs., Osváth, Hiba, Pusztai, Ta­kács Gy. (Szilágyi J .), Koszics. Edzfi: Papp Gyula. Merny e: Szekeres — Tardi, Horváth, Kiss (Magyar), Simiglai, Ko­vács, Hock, Bogdán, Simon M. (Simon J.), Szanyadi, Simi- ta. Edző: Szűcs László. A mennyeiek az első húsé percben nagy fölényben ját­szottak, de Both kapusnak ekkor nem lehetett gólt lő­ni. A följavult vendégek a végén biztosan nyertek. Gól­lövők: Takács Gy. (2), Ko- szxcs, Pusztai, illetve Tardi U-esből. Jók: Both, Osváth, Gara, Pusztai, illetve Hock, Bogdán. Boglárlelle ifi—Memye ifi 4:0 Kéri Lajos Kiss J. SE—Nagyatád 2.8 (1:0) Kapoly, 300 néző, v.: Pa- zaurek. Kiss J. SE: Edoes — Répás, Vámos, Kovács J., Szakái, Prantz, Dobos (Görbe), Bódis, Horváth, Monoki, Kovács S. Edző: Kétszeri Ferenc. Nagy­atád: Kutnyák — Utast, Bir­kás, Pápics, Gerle (Horváth), Harcz, Kovács, Mohácsi, Czár, Czimbalek, . Béres. Edző,) "Oláh Béla. ... A küzdelmes mérkőzésen csak nehezen nyert a hazai csapat a javuló játékot nyúj­tó Atád ellen. Bódis 0:0-nál 11-est hibázott. Góllóvők: Dobos, Momoki 11-esből. Jók: Vámos, Horváth, Ko­vács Gy., a mezőny legjobb­ja, illetve Kutnyák, Czár, Czimbalek. Kálmán Ferenc Siófok—Babod 6:0 (3:0) ' Siófok, 500 néző, v. : Les­kai. Siófok: Malles — Rékási. Horváth J., Bocsev, Miskei, \ Lövészverseny Vasárnap délelőtt á sió­foki területi lövészklub kis­puskáé lövészversenyt ren­dezett Balatonkilitiben. A vetélkedőre húsz csapat ér­kezett a Sió menti területi és üzemi lövészkiubokból, illetve a járásból és a vá­rosból. A versenyt a siófo­ki területi lövészklub nyer­te, azaz Maráczi László, Finta Győző és Kass László. Ugyanezen a napon tar­tották Boglárlellón. az általá­nos honvédelmi oktatás záró foglalkozását Előtte a had­köteles fiatalok mintegy 80 órán át álltalános katonapo­litikai oktatásban részesül­tek, s különféle gyakorlati feladatokat oldottak meg. A hétvégenként rendezett fog­lalkozásokon 16 fiatal vett részt Takács. Oroa* Htevetand). Horváth L., Pápai, Csépan, Tú­li. Edző: Nagy György. Lá- bod : Pető — Bebics I. (Kovács J.), Varga, Kovács •!., Szeke­res, Dorogi, Lehár, Liber, Ba- lazsin, Tóth (Bebics II.), Zá­kány!. Edző: Tálos József. A korszerűen játszó Sió­fok ellen kíméletlen,, durva játékkal próbálkozott a sportszerűtlenül is . viselkedő sereghajtó. A játékvezető négyszer mutatott föl sárga lapot. Góllövok: Pápai (2), egyet U-esből, Horváth L., U-esből, Miskei, Túli, Csé- pán. Jók: Horváth J., Ta­kács, Miskei, Pápai, Csé- pán. A vendégeknél nem volt jó teljesítmény. Siófok ifi—Lábod ifi 5:0 Molnár József Barcs— Latinos 0:0 Barcs, 300 néző, v.: Vuk- man. < Barcs : Kötai — Kovács (Czer- jenácz), Erdelecz, Fodor Gy., Dóezi, Pintér, Karsai (Magyar), Bardek, Gulyás, Hódosi, Gö­löncsér.- Edző: Karsai Tibor. Latinca: Mülner — Kovács, Till, Kurdi, Péntek, Botló, C/uezka, Pintér, Szarka (Ger­dán), Bosnyák, Pasztusics (Ve­res). Edző: Borsfái Géza. A végig jó iramú, küzdel­mes mérkőzésen mindkét oldalon több helyzet maradt ki. A döntetlen igazságos. Jók: Kótai, a mezőny leg­jobbja, Dóczi, Hódosi, illet­ve Mülner, Kovács, Kurdi, Péntek, Czuczka. Barcs ifi-pRákóczi ifi II. 1:1 Pandur Ferenc 1. Siófok 2. Kiss J. SE 3. Táncsics 4. Latinca 5. Barcs fi. G.-lcll« 7. Vasas S. Kadarkút 9. Tab 10. Marcali 11. Fonyód 12. Mernye 13. N. -atad 14. Csurgó 15. Karád Ifi. Lábod 22 22 — — 84-16 44 22 1« 3 3 B4-22 35 21 14 3 4 87-22 31 22 10 fi fi 33-24 26 22 9 8 5 26-2« 26 22 11 2 9 52-34 24 22 10 4 8 33-28 24 22 7 5 10 30-45 19 22 5 8 9 20-29 18 22 7 3 12 32-46 17 22 fi 5 11 37-53 17 22 7 2 13 19-47 Ifi 22 4 fi 12 37-42 14 Ül 4 fi 11 19-39 14 22 5 3 14 19-58 13 22 5 2 15 17-58 12 A forduló válogatottja: Kótai (Barcs) — Kovács (La­tinca), Vámos (Kiss J. SE), Kurdi (Latinca), Kovács (Kiss J. SE), Babina (Mar­cali), Osváth (BogLárlelIe), Takács (Siófok, Luka (Mar­cali), Czimbalek (Nagyatád), Pável (Vasas). Sporthírek ben maradt hatodik játsz­mája a folytatásban döntet­lenül végződött. A Mexikó­ban zajló1 eseményen ez al­kalommal Por tisch vezette a fehér bábukat, s az 55. lé­pésben ajánlotta a játszmát döntetlenre, amelyet a szov­jet nemzetközi nagymesrer elfogadott. A találkozón pil­lanatnyilag Portisch 3,5:1,5 arányban vezet. Sok a telitalálat A 15. játékhét telitalala- tos szelvénye: 1 x 1 x x 2 törölve x 11 x(l 1 x 4-L Ezen a héten 36 fogadónak volt 13+1 találata, a nyere­ményük 49 320 forint. Az 57 db 13 találatos szelvény mindegyikére 32 282 forint jut. A 12-esek 1058, a ll­esek 120, a tízesek 33 forin­tot érnek. A női kosárlabda EB se­lejtező csoportjának utolsó mérkőzésén FiinnoÁzag 94:59 (52:30) aranyban legyőzte Belgiumot. A csoportból a győztes ürmeik és a niáao- dik helyen végzett belgák jutottak a szeptemberi ju­goszláviai EB tizenkettes mezőnyébe. • « * Ifjúsági válogatottak súly­emelő viadalán Varsóban a lengyelek 8:1 arányban le­győzték Magyarországot. A magyar együttes egyetlen győzelmét a 120 kg fölötti súlycsoportban Balázs sze­rezte 342,5 (162,5, 205) kg- mal. • • • A , Francia-Alpokban Mor- zi,ne-ban tíz ország részvéte­lével rendezett nemzetközi jégtánc verseny en a Remport Gabriella, Nagy Sándor jég- táncospár 13 induló közül a nyolcadik helyen végzett. * * * Az MSZBT vendégeként Budapesten tartózkodó Lev Jasin, a volt világhírű, szov­jet kapus hétfőn látogatást tett az MLSZ-ben, és hosz- szasan elbeszélgetett a szö­vetség vezetőivel a labda­rúgó sport időszerű kérdé­seiről. • * • A hollandiai Kerfcradeban megrendezett nagyszabású nemzetközi cseLgáncsverse- nyen a 95 kg-os kategóriá­ban Szepesi hadmadik he­lyen végzett, bronzérmet szerzett. • * • Az NSZK-beli Heiden- heúnben a párbajtőr csapat Európa Kupa után a részt­vevők egyéni versenyen in­dultak. A győzelmet — meg­lepetésre — a syéd Harmen- berg szerezte meg a szovjet Abuhatmetcv és a nyugat­német Pusch előtt. A ma­gyar Takács nyolcadik lett. • • « A Porbisch—Szpasszkij sakk világbajnoki jelölti ne­gyeddöntő vasárnap függö­József Attila születésének 75. évfordulóján szép aján­dékot kaptunk : a magyar dráma 30 éve sorozatban be­mutatták Németh László A két Bolyai című színművé­nek tévéváltozatát. Talán nem lesz érdektelen, ha visszanézünk az író lezárt életútján, s szemügyre vesz- szük; kik azok a történelmi személyek, akiket a rivalda fényébe emelt. A VII. Gergely (1939) nyitja meg a sort, majd a vásárhelyi évek alatt a Széchenyi (1946). az Eklé- zsia-megikövelés (1947) Misz- tótfalusi Kiss Miklós), a Húsz János (1948), a szemé­lyi kultusz éveiben a Ga­lilei (1953), a II. József; a Petőfi Mezőberényben é«s Az áruló (Görgey Artur) 1954- ben készült el, az Apáczai (1955) után előbb az Apai dicsőség (a Bolyaiakról), majd A két Bolyai (1961), s két évvel később a Gandhi halála zárja a nagy törté­nelmi drámák sorát. Németh László A Bolyaiak drámája című műhelytanul­mányában megírta, hogyan került kapcsolatba a két nagy matematikus életével. -Egy fiatal tanárnő, erdélyi származású, tejebe vette, hogy Bolyai-drámát keli ír­nom — így indította el a titkot az író. — Kis, gépelt füzeteket kaptam tőle; előbb egy Bolyai-bibliográfiát, aztán a kiadatlan Bolyai-levelezés egy-egy nyalábját. Farkas Jánoshoz, János Gergelyhez, Farkas vegyes levelei és így tovább.« A Kísérleti drama­turgia első kötetében olvas­hatjuk az említett tanul­mány után, hogy a A két Bolyaiban — amelyet 1961- ben mutattak be először a budapesti Katona József Színházban — Farkast Básti '‘Lajos, Jánost Kálmán György játszotta. De olvashatunk itt egy Képzelt beszélgetést, il­letve két ti lm 1er vet is a Bolyainkról. Az Apai dicsőségnek 34 szereplője van A Két Bo­lyainak mindössze tiz. Ez látszólag teljesen érdektelen a két mű megítélésében, de az már nem: hogyan tudott az író néhány hónap lefor­gása alatt szinte »-kibújni saját bőréből«. A Shakes­peare-! dramaturgia több évszázados hagyományait hűtlenül elhagyta — ezt ko­rábban is megtette —, he­lyette az ibseni, csehovi vál­tósat került eto terhe, amely­A két Bolyai A Németh László-dráma tévébemutatója „Terített" színpad é Vendégek Karádró! . Buzsák után megyénk má­sik neves községe, Karád mutatkozott be vasárnap a Kilián György Ifjúsági és Úttörő-művelődési Köz­pontban. Vendég járás — ez a rendezvénysorozat cí­me. Az intézmény galériájá­ban már napok óta látható az a kiállítás, melyet az ügyes kezű karádi asszorfyok díszes hímzéséiből válogat­tak. A népi együttes vasár­napi matinéjára közülük is eljöttek néhányan, hogy a megyeszékhely fiataljainak megmutassák és megtanít­sák: hogyan készül a híres karádi hímzés. A vendéglá­tók sok tucat előrajzolt vásznát — tűvel és hímző- fonallal — készítettek a gyermekeknek, s Brávácz Ferencnének, Horváth Jó- szefnének és a többi karádi asszonynak az irányításával nyomban hozzá is láttak a MÁV-nevelőintézet kis la­kói a hímzésnek, örültek a a meglepetésnek, az aján­ben a történet egy nagy cso­mópontba kulminál. Abból a valóságos, majdnem félév­százados históriából, amit kibontott, csupán az 1833—34- es éveket: János hazatérésé­nek, nyugdíjaztatásának ide­jét állította a dráma fóku­szába, de ez a tény még nem zárja ki az izgalmas akciókat. Aki ezt keresi Né­meth László színpadán, az csalódik. Az apa és fiú, a mester és tanítvány kegyet­len birkózásának lehetünk tanúi, a sebzett lélek forgó­szele tölti be a színházat. Tanácstalanok vagyunk, mint Bolyai Farkas. Hol és mikor rontotta eL az életét? Zseniális fia akkor torpan meg, amikor kinyílik előtte a tudomány mennybolja. Csak ő szerezhetné vissza a beteljesületlen vágyai miatt elszalasztott lehetőségeket. Gaussban, a hajdani barát­ban a németek feszülő büsz­kesége egy új Newtonit is­mert föl, Farkast az Akadé­mia levelező tagjai sorába választotta; de mi jutott a múlt század legnagyobb ma­gyar matematikus zsenijé­nek, Bolyai Jánosnak? A donáldi szegénység, a szám­űzetés. Két óriás sorsában nem a történelmi háttér érdekelte a szenvedélyesen kutató írót, mint ahogy őket sem izgatta Széchenyi vagy Wes­selényi reformpolitikája. Sorsuk nem íródott tipikus esetként kor társtól tudatéba dóknak. Mások a műsor kezdetéig csoportos játékban vettek részt. Horváth Józsefné a Május 1. Ruhagyár karádi telepén művezető. Női szabó a szakmája, ő vezeti a helyi díszítőművészeti szakkört, a felnőttcsoporton kívül az is­kolában is alkalom nyílik rá, hogy aki szeretne, az megtanulhat bánni a tűvel, a fonallal. Brávácz Ferencné is itt dolgozik; a szép iránti érzéke korán megmutatko­zott; első hímzéseit tizen­négy éves korában már be­mutatták az általános isko­lában. — Mi a sorsa a kedvtelés­ből készült karadi hímzés­nek? — Ez. amit most készítek, a Május 1. Ruhagyáré lesz, de van még hely otthon, a szekrényben. A kislányaink­ra, az unokáinkra is gondo­lunk. Elmondták az asszonyok, — már csak azért sem, mert alig ismert hasonló esetet a tudománytörténet. Farkas korán fölismeri szerepét, ami hol nyomasztja, hol ég­be emeli. Sajnos, ezt a sze­repet nem tudja eljátszani, beteges féltékenysége — a házasságra gondolunk — fia zsarnokává teszi. A végsőkig fokozódó szópárbajban, a dráma kulminációjában el­csattan a döbbenetesen igaz, gyermeki ítélet: »Semmiféle apai érdem nem lehet jog a holtig tartó apad gyámolítás- ra.« Az egyre keményebb szavak, mondatok burka alól kipattan a — családi kötődé­sen túlmutató — vihar, amely nemzedéki konflik­tusban csúcsosodik ki. A sas megtanította röpülni a fiát, de nem tudja már követni a fellegekbe, s ezt beismerni képtelen. Hatalmas szárnya­ikkal olyan vihart kavarnak, hogy még a lélegzetünket is visszatartjuk, mert nehezen tudunk ítélkezni a két óriás árnyékában. A két Bolyai nem történelmi dráma, ab­szolút értelemben; a szerep­lők egyéni sorsának alakulá­sából, a világról alkotott vé­leményük különbségéből, habitusuk sokféleségéből születnek a konfliktusok. Ennek ellenére valóságos történelmi dráma, mert min­den szituációjában és at­moszférájában ott lüktet az 1833—34-es esztendő, s ha árnyaltan is, de érezhető a reformkor eszmevilága. MMm Sirály hogy a ruhagyárban május i-én bemutató nyitik a ka- rádi asszonyok hímzéseiből. A Zámbó László szocialista brigád vállalta, hogy beren­dezi a-termet; a brigád asz- szonyai szoigalmasan varr­ják a kiállításra szánt mun­kákat. Táj ház is lesz Kúrá­don. A tanács megvásárolt egy régi épületet, ezt eredeti állapotában állítják helyre; oda is kellenek majd az asszonyok hímzései. Beszélgetés közben sem állt meg a kezükben a tű: készült a kerekes, rozmár-in» gos, tölgyleveles, korsós karádi hímzés, amiket szí­vesen alkalmaznak újra a ruhákon i& Karádin 1936-ban alakult meg a népi együttes. Máj Péter, a művelődési ház fiatal igazgatója a jelenről beszélt — A gyakorlat: sikereink igazolják, hogy megfelel az együttesünk a követelmé­nyeknek. De nagy árat fi­zettünk érte; nagyon sok energiába került, hogy a felszínen tartsuk és meg­őrizzük hagyományainkat Van gondunk is bőven. A gyerekcsoport tagjai, ahogy elhagyják az iskolapadot, többnyire megváltnak az együttestől. . Az idén már nyolcéves kortól lehet je­lentkezni a gyermekcsoport­ba, így tudjuk biztosítani ipajd a megfelelő utánpót­lást. A tizenévesekkel sem könnyebb : nevelési felada­tokat is meg kell oldanunk, hogy az együttes tagjai ne unják meg a hagyományo- kát. Van azonban jövőnk: a szekszárdi néptáinctalálko- zón már fölvetődött, hogy meg kell tisztítani hagyo­mányainkat a gyöngyösbok- rétás korszák színpadias vo­násaitól. Műsorunkat a bí­ráló bizottság nem is érté­kelhette a hagyományőrzők sorában, így a néptánc ka­tegóriában minősítette. A karádiafc vasárnap tar­tották idei tizedik föllépésü­ket. Sokat szerepelnek, szí­vesen eleget tesznek a meg­hívásoknak. A gyermek­együttes a művészeti szem­lén nívódíjat nyert, a páva­kor a dél-dunántúli találko­zón érdemelte ki ugyanezt az elismerést. 1982-ben or­szágos minősítést kapnak. Május 24—25-én Veresegy­házára, a hagyományőrzők országos találkozójára kap­tak meghívást, a zenei vi­lágnapion Székesfehérváron szerepel a pávakor. Tízéves a »Röpülj páva«-vetélkedő- sorozat. Ebből az alkalom­ból a Televízió bemutatja azokat az együtteseket, ame­lyek — köztük a karádi is — kiemelkedő élményt nyúj­tottak a képernyő népes kö­zönségének és a szakembe­reknek. A vendégek értékes mű­sorral tettek eleget a kapos­vári vendéglátók meghívá­sának. A tánékart Bajkai István vezeti, a pávakört Borbásné Éliás Mária, a gyermekcsoportot Torma Magdolna tanítja, irányítja. Csupán azon tűnődtem: a »terített« szanpiad körül miért ültünk olyan kevesen. Horányi Barna SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents