Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
Weöres Sándor AZ ERŐ A nyugvás, mely kész a lendiületre, változékony izmokban pihen. Egy parancs az agyból, s hirtelen dermedt kövek épülnek kövekre, g emelkedik Cordoba mecsetje, vagy Siena dómja ékesen. Más parancs, és engedelmese» omlik minden, törmelékbe veszve. Erő hatja át mind e világot, erő, mely sok építésért áldott, erő, mely bontásért átkozott. A lány, ki egy korty vizet hozott, a jót s rosszat egyként megitatja, mert kedvese, testvére vagy atyja. Bencze József Tizenhét éves alig voltam akkor Tizenhét éves alig voltaim akkor, tehenünket estig mezőn legeltettem. Szelíd volt a zsömle kócos okos pára, tőgyéval babrálni csánkjánál szerettem. Csappant a kezemben mogyoró suttyogó a tanult meséket sorban eljátszottam; de a föld nem nyílt meg csodavarázslattal csalódott szepegő fiú így maradtam. A sírokra ültem s elszelidültem, dédapám keresztje szorongva vigyázott Nem féltem a halálfejes csendben, a fák lombja közt szellem-szél lityázott Kivettem talpamból avas akáctüskét s elmondtam zsömlének egy zsoltáros verset Örökálimú jóság temetői dűlő, hű hallgatóm voltál. Álmodom a csendet. Halottak hűsége vigasztalt titokban, biztatott az élet csatát vesztett népe, pitypang, zsibavirág és a tarka tehén azóta a szívem Vénusz csillag-képe...! Győri László Csillag Ha nem sikerül az emberségnek tündökölnie, neki kell, a mindenségnek, fényeskednie. Ha nem sikerül a mindenségnek fényeskednie, neki kell, az emberségnek, tündökölnie. Az emberség az emberiség csillagos tüze, a mindenségbe tündökletét küldje ki, szúrja be! Az emberiség, a mindenség kisfia, gyermeke, küldje a napot, tüzeskedjek szülötteire. Szülőföldje a fény, benne él emberség, emberiség, lakik és dolgozik, mint a fény, csillaga árnyaiként. Gát utca Fodor András Visszavonás Olajfa illatú éjben, a borzas, árnyas hegy oldalában,, akit ölelve hoztál, a derekadra fonódó zsákmányt hirtelen átadtad: — legyen enyém! s beszaladtál a lapító sötétbe Távol kénködben ült a város. Lombok borzongó harmata alatt — Csak fusson! — mondta az asszony, mellére húzva tenyerem. Naiv lény! Nem sejtette, hogy leselkedik az isten, hogy még nagylelkűsége is goromba csel, hogy hirtelen csak ott terem újra: — Koszosok! hogyha gondolkodtok, marad úgy, ahogyan volt. A juss enyém! Jákó Kovács József Ringató Ujjaid tíz ága tenyered tisztása szikrázó havasok kékfényű izzása. Körmeid félholdja gyöngyházas csonttomya tükröző tavaknak kristályos gyöngyholdja Hajadnak omlása szeleknek zúgása ringató hullámok kihomló ringása Bayer Béla Kizárlak magamból homályt koncol a tudat dallá zabolázom világodat eldobni akartál veled maradok Ferencvárosi bérház. Kör- folyosós, soklakásos. Olyan, mint a többi jobbról-balról körűié. Csak ez, a Gát utcai most újra festett, frissen mosdatott. Egyik földszinti, lakásába tömegesen jönnek a látogatók, az ünneplők. Csodálkozva, vagy meghatottan, kíváncsian és tisztelettel, nézik, olvassák, tanulmányozzák a kis méretű szoba-konyha berendezési tárgyait, a falra, vitrinbe rakott iratokat, fényképeket, könyveket. József Attila szülői háza az elmúlt 75 évben nem sokat változott. Emléktábla jelzi a kapu mellett, hogy itt született a legnagyobb pro- letárköltö, a lakást emlékmúzeumnak rendezték be még. 19t)4-bem. A konyha alacsony, rozsdás tűzhellyel. petróleum lámpával, ütött-Jcopott asztalával, Sizénvasalóval, az egy3. szex’ű faládával, falassal, olyan, mint amikor Pőcze Borbála gyermekeivel itt lakott. A konyha köve eredeti, a szobában akkor hajópadló volt. Attila volt a hatodik gyerek, de három testvére még az ő születése előtt meghalt. Két nővére — Jolán ésEtus — mellettük Attila, s a szülők fényképe mintha családi idillt sejtetne. Pedig alig volt három éves József Attila, amikor apja, a jóeszű, de nyugtalan, természetű szappanfőző munkás elhagyja családját, hogy Amerikába vándoroljon. A három gyerek ellátása, eltartásának gondja a gyenge testalkatú anyára maradt. Két kisebb gyerekét Öcsödre, paraszti nevelőszülőkhöz kénytelen adni. »-Öcsödön rossz volt...« — írta József Attila. Amikor három év múlva visszakésçiilnek a Mamához a gyerekeik, már a Páva utca 11-ben laknak. Hasonló bérbázak, hasonló nyomorúságos proletár lakások, a Ferencvárosban 15 helyen laktak, gyakran költöztek tovább a kilakoltatások után. Az anya hiánya az alig eszmélő gyerekben- mely nyomokat hagyott. Később, verseiben sokszor feltűnik ez az élmény. Az egyik tárlóban, a Marna alakját idéző verseket gyűjtötték össze. S a szoba egyik falán Ócsai Károly reliefje a Mama című vers illusztrációjaként. Versek, kéziratok, a lö éves József Attila első verseskötete, a »Szépség koldu- Sü**. Fényképek József Attiláról, környezetéről, testvéreiről. Iskolai bizonyítványa, könyvei, iratai. Az asztalon egy szál tulipán. A szomszédban, a múzeum melletti lakásokban ma is munkáscsaládok élnek. A ház 'legrégibb lakója, a múzeum gondnoka, Zsircs Já- nosné azt mondja: ismerte Etust és Jolánt, beszélt Szántó Judittal, s mindent elolvasott a költőről, amit csak talált. S szeretettel, sok ismerettel mesél az emlékmúzeumba betérő iskolásoknak, felnőtteknek József Attiláról, »aki máig a legnagyobb ...« Kádár Márta Botár Attila Jégtörő hívem Az irgalmas szabadító jeget zúz, hozzám Iából, ropogtat dermedt folyókat, új hebegésre nógat: ne fagyjak ki a világból. Ablakomból a károgást, a sötét szárnyakat elfújja feszeget szerencse-holdnak lovakról jégpatkókat s fakaszt körmöket újra. Friss szeretőket toboroz időt-torlasztó lázra, feledtet halál-cidrit gyönyörűbb Földhöz békíl : így ítél folytatásra. Csanády János LÁTOGATÓK Látogatókkal telnek meg az estek, kik társaságom megkeresték 25 év múltán, kiket soha nem kellett keresnem, mert mostoha sorsunkat összemosták a napok, munkásszállók és diákotthonok népe jön hozzám estebédre, és ón bort nem, csak verset adhatok, egy-kézbe fogva kenyér, szalonna, s hagyma — falatoznak ügyesen bicskával vers-étekre hagyva, s mondom: íme, teste lön az igének, és száll fölöttünk bús szeráfi ének. Égy éit József Attila Fodor András vallomásos könyve »így éltem, s voltam én hiába, megállapíthatom magam.« Robbanógolyó a tudatban ez a József Attila-i szaggató, roncsoló éietösszeg- zés. Fodor András ezt azéletet mutatja fel a maga csonka teljességében, tudatosítva a nagyszerű igazságot : nem élt hiába »az adott világ varázsainak mérnöke«, akinek életműve bibliánkká vált. Rögzült bennem egy könyvtári estről Fodor András vallomása: miként találkozott ő, a kaposvári diák József Attila költészetével éppen azon a napon, amikor megtudta, hogy apja gyógyíthatatlan. Az a sarki könyvesbolt nincs már meg, majd főnixként támad porából, ezt várjuk ... De az egykori kaposvári diák apa helyett költővé nevelő apát talált a könyv által. E megrázó vallomás siettette velem elolvastatni a költő könyvét »a« költőről. Egyvégtében olvastam, letenni sem tudtam, míg a végére nem értem. Titoknyitó ;önyv ez. még inkább: léleknyitó. Így élt József Attila. így, ahogy Fodor And rá.- lírai, zárakat pattantö monográfiájában megismerjük ; külső erők szorításában álél«sv ült lek vergődését... Monográfia? Regényként olvastam szinte. Hiszen Pőcze Borbála; és József Áron tragikus életkalandja, annak balladás homálya vagy a fél »árvácska-« gyerek janyarú sorsa Öcsödön regénybe kívánkozik valóban. S nem »regény-e« nővéreinek viszonya dr. Makai Ödönhöz, akt kénytelen Attilát afféle inasként bemutatni másoknak. Ha szabad így fogalmazni : nem »proletárkaland-e« a fiú piaci hordarkodasa, vizán»! munkája a Világ moziban, matrózsága a dunai vontatógőzösöin?. Ezt az érlelő, kora éretti állapottal járó időszakot, az első öngyilkossági kísérleteket nem lehet nem úgy olvasni, hogy meg ne szólaljanak bennük a versek is. Költő írt a költőről — minden sorból érezhető ez. Olyan költő, alci szerényen nem sorolja saját magát is, amikor a hosszú névlistát idézi: kikre hatott terméke- nyítőleg a József Attila-i költészet. S ahogy ezt a minden Időben példaként állítható költői világot feltárja az olvasó előtt, az maga a tánúságtétel. Ahogy fölfejtve a szövetet bemutatja a részletek szépségét, s a rokonságot az őserejű népköltészettel, a szent elődök lírájával, az maga a bizonyosság az olvasónak. Makótól Párizsig — nem vázlat ez. Fodor András úgy mutatja be az utat, hogy közben emberi kapcsolatok kusza szövevényét is föltárja: Juhász Gyulához, Kassákhoz, Déry- hez, Illyéshez fűződő érzelmeit, azok mibenlétét, rendszerét, nem hallgatva el ellentmondásosságát sem. S ez az »ellentmondásosság« itt kulcsszó. Fodor András igaz könyvet írt. őszintét a szerelemben anyákeresően gyermeki költőóriásról. Nem kendőzi hamis legendákkal összebéké Lés-nyugialmiúvá a Babits Mi hályhoz való viszonyt. (Egÿ- szer valaki — talán a Szekszárdon európai CsányiLászló — éppen ebben a sorozatban, a Móra kiadó így élt... sorozatában Babitsot írja meg!) Tragikusra forduló kapcsolatát a kommunista párttal szintén elemzi Fodor. A József Attila-i sors arra is figyelmeztet, hogy igazsága van annak a régi tanításnak — nem aki mondja : uram, uram ... Ahogy Fodor András »olvas« József Attila 1935-ben készült fényképeiből, az is olvasói élmény. Ahogy a fii- telesség csorbítása nélkül példát ad tapintatból, az szinte utánozhatatlan minta. S egyúttal talán figyelmeztetés is : néhány tanúvallomással még adós az irodalom ... Lám, a néhány évvel ezelőtti Somogybán publikált irodalmi nyomozás eredménye is helyet kapott a könyvben! Fodor akkor még élő szemtanúkat szólaltatott meg a szárszói tragédiáról, s ez a személyesség, a tisztázó szándék erénye, nyeresége a műnek. Mintegy tisztelet- adás anpaik, akinek a nevével rangosított irodalmi díjjal elismerték a Fodor András-! munkásságot. Olyan könyv az így élt József Attila, amçly a korábbi Szólj költemény után is tudott újat, fontosat mondani nekünk — József Attiláról. Leskó László
