Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

A hét három kérdése Mi áll az Irán-éHe»** 1 * * * amerikai lépem* hái- terében ? Tulajdonképpen kézenfekvő lenne a válasz: Iránban ame­rikai diplomatákat tartanak túszként s az amerikai kor­mány most ellenlépéseket tett. Ha azonban ez ilyen egysze­rű képlet lenne, nyilván vi­lágszerte egyetértés kísérné Washington intézkedéseit. Annál inkább, hiszen túszok ejtése s különösképpen diplo­maták fogva tartása nem fo­gadható el, az ilyen módsze­rek rendkívül veszélyesek ál­talában a némzetközi kapcso­latokat illetően. Mégsem véletlen, hogy » moszkvai iráni nagykövet — a héten tartott sajtóértekezle­tén — tulajdonképpen ürügy­ként emlegette a túsz-ügyet, illetve annak amerikai keze­lését.. Az oknyomozás nyil­vánvalóan messzire mehet, egyrészt a bukott sah példát­lan felkarolásával az Egyesült Államok szinte kiprovokálta az irániak szenvedélyes felzú­dulását, másrészt az egész probléma-csomag összefüggött és összefügg az amerikai és i ráni belpolitikai csatározá­sokkal, valamint Washington feszültségkeltő akcióival. En­nek fényében érthető meg, hogy az első amerikai válasz a fenyegetőzés volt, azután megkezdődött az „udvarlás” korszaka, elsősorban azért szerették volna a túsz-ügy gyors rendezését, hogy Iránt Az Egyesült Államok meg­szakította diplomáciai kap­csolatait Iránnal. A képen egy amerikai külügyi alkal­mazott elhagyja Irán wa­shingtoni nagykövetségét., ahol a felirat a megbukta­tott s>ah kiadatását követelj. csatlakoztathassák egy szov­jetellenes arcvonalhoz s az országban jobboldali fordulat mehessen végbe. Az elmúlt napokban — az amerikai la­pokat idézve — taktika-váltás történt: újra a „bunkósbot” került előtérbe. Az Egyesült Államok megszakította diplo­máciai kapcsolatait Iránnal (ezek gyakorlatilag amúgyis szüneteltek) s teljes gazdasági embargót határozott el. Mi­után az amerikai—iráni ke­reskedelmi kapcsolatok sem voltak valamilyen magas szinten, ez önmagában aligha mondható hatásos fegyver­nek. így került előtérbe a NA- TO-partnerek és más szövet­ségesek, elsősorban Japán magatartásának kérdése. Ezek ugyanis nemcsak fenntartot­ták, hanem az ameri!raiáik ki­esése után bizonyos értelem­ben még növelték is kapcso­lataikat az iráni gazdasággal. Főként Japán, de a Közös Piac több országa is olajat importál, míg bevételeikben számolnak az iráni export­piaccal. A washingtoni erőfi­OjnMi nwvjet alakulatok Indultak haza a héten a Némáéi Demokratikus Köztársaságból. Képünkön: búcsúznak a Lipcse környéki Oschaiz városból kivont egységek katonái. (Fotó: ADN/ZB—MTI—KS) RZ ESEMÉNYEK CiMSZRYRKBRN Hétfő : Pham Vari Dong. vietnami kormánylő indiai, látogatá­sa. — IJjabb szovjet csa- pategységok kivonása az NDK-bol. Kedd : y Az Egyesült Államok meg­szakítja diplomáciai kap­csolatait Iránnal, fokozott washingtoni nyomás a szö­vetségesekre, hogy támo­gassák a Teherán-ellenes amerikai politikát. — Kreisky Belgrádban. Szerda : Popovvat és Rjuminnal a fedélzetién felbocsátják a Szojuz $5 űrhajót. — Sal­vadorban népi hadsereg a Lakul a junta terrorintéz­kedései eilend tiltakozás­képpen. — Szadat—Carter tár g yalások W ashington­ban. Csütörtök : Az Európa-tanáes külügy­miniszteri értekezlete sík- raszálj a madridi találkozó mellett. A közös piaci kül­ügyminiszterek — ugyan­csak Lisszabonban — ha­jait/» döntéssel válaszol­nak az amerikai felhívás­ra. Fentek : Az SZKP elfogadja a len­gyel—francia meghívást az európai kommunista pár­tok értekezletére. — Válto­zatlanul sikertelen kísérle­tek történnek Törökor­szágban az elnök megvá­lasztására. — Jegyzék a havannai perui nagykövet­ségen tartózkodó kubaiak helyzetének rendezéséről. — Az afgán külügyminisz­ter Szíriában. Szombat : Ü.iabb összetűzések Irak é* Irán hatarán. — E-lokészü-. letek Tripoliban a .szilárd­ság front értekezletére. fogta tás és fenyegetés akkor lehet valójában eredményes, ha csatlakoznák a társak. A kinos dilemmából, nem először és nem utoljára, a szö­vetségesek időhúzással pró­bálnak kikeveredni. Lissza­bonban összeültek a kilencek külügyminiszterei s elhatá­rozták. hogy nagyköveteik út­ján, felvilágosítáisokat kémek Teherántól a túsz-ügyben csak ezután fontolják meg az erdem i cselekvést. Látszólag sem elutasítani, sem igazán elfogadni nem akarják és tá­lán nem is tudjak az ameri­kai kívánságokat. Ezzel azon­ban még semmi sem oldódott meg, a nehéz játszma folyta­tódik. Mi * jelentősége a* • Európával kapcsolatos új feji eaaéin) eknek? olyan fór u-m biztosítását, amely minden reálisan vár­ható probléma ellenére, még­is a helsinki folytatásnak ad helyet. Folynak az előkészületek az európai kommunista pártok értekezletére is, amely a hó nap végén ülne össze Párizs­ban, mindenekelőtt a béke és a leszel elés kérdéseinek meg­tárgyaló ára. (Olyan új fejle­mények, mint az eurorakéták. vág)' a fegyverkezési verseny ismételt túlhajtása különös­képpen indokolják ezt az ósz- szejöveteit.) A lengyel—fran­cia kezdeményezésre megin­dult folyamatot támogatja a kontinens kommunista part­jainak többsége, a héten az SZKP is bejelentette részvé­teli szándékát. 1 3 Milyen eredménye*­• kel jáirt Szada* Washington ban ? Hat hét választ el mái- csu­pán május 26-tól, amelyet egyfajta kulcsdátumnak ne­veznek a Közel-Keleten. A/ amerikai—egyiptomi—izraeli hármas alku ugyanis ezt az időpontot jelölte meg az úgy­nevezett palesztin autonómia tárgyalások határnapjaként. Igazából a három fél egyi­ke sem lelkesedik a paleszti- nek jogaiért; a megbeszélések eleve nem az államalapítás lehetőségéről vagy önrendel­kezésről, csupán egy homá­lyos, semmitmondó önkor­mányzatról szólnak. Nem szívügye ez Kairónak, mégis fel akar mutatni valami füge­fa levelet az arab országok­nak, a különbéke takarására. Washington is taktikázik, azi szeretné bizonygatni, hogy az arabok barátja, miközben a közel-keleti válság és a pa- lesztinek ügye összekapcsoló­dott az olajjal és az energiá­val. Izrael viszont a „mindent vagy semmit”, illetve a „sem­mit” álláspontjára helyezke­dik, fél a legcsekélyebb moz­gástól, még egy szalmaszálla’ sem hajlandó az egyiptomi -vezetést támogatni ez irányú manővereiben. Ebben a helyzetben külön­leges jelentőséggel bír a szi­lárdság frontjának a líbiai fő­városban összehívott konfe­renciája, amelyen a haladó arab államok hivatottak meg­adni a választ a hármas el­képzelésekre. Köztük a PFSZ- ét, hiszen minden „autonó­mia-alkudozás” a főszereplők, a palesztinek nélkül folyik .., Carter elnök már tudja, mi legyen az Egyesült Ál­lamok következő lépése Irán ellen, ha az eddigi büntető intézkedések nem vezetnek eredményre — ezt mondta Jody PowelU a Fehér Ház szóvivője. Kijelentette, hogy az új intézkedések is a "gazdasá­gi és politikai nyomás« ke­retébe • illeszkednek majd.. katonai lépéseket nem ter­veznek. »Mindazonáltal nem zártuk ki a katonai lépése­ket« — mondta a szóvivő és ezek kozott lehetséges­nek tartotta Irán blokád alá vételét. Washingtonban elrendel­ték, hogy az ENSZ-hez akk­reditált iráni diplomaták csak egy New York köz­pontjától számított 25 mér­föld sugarú körben mozog­hatnak az Egyesült Államok területén. Az európai közösségek bi­zottsága, a Közös Piac veze­tő szerve a jövő hét elején megkezdi Brüsszelben annak a »katalógusnak« a tanulmá­nyozását, amely az Iránnal kapcsolatban megtehető in­tézkedéseket sorolja fel. Brüsszeli források szerint a "katalógus« nem tartalmaz szankciókat. Spanyolország ér Dánia "jelentéstételre« hazaren­delte teheráni nagykövetét ­Ghotbzadeh iráni külügy­miniszter Teheránban fo­Salvadori helyzetkép Hámom baloldali sál vad őri fegyveres szervezet közös erői elfoglaltak három tele­pülést a fővárostól északra fekvő Chalatenango tarto­mányban és felszabadított területnek nyilvánították a térséget. A nemzeti gárda nagy erő­ket mozgósított a terület visszafoglalására és ezzel egyidejűleg különösebb in­dexálás nőikül megszállta a San Savador-i egy etemi ne­gyedet. A junta fegyvoi'es erői »a földreform végrehajtásá­nak« ürügyével tovább fo­kozzák a terrort elsősorban a vidéki lakosság körében. Hivatalos kormány források egyre-anásra adnak ki olyan, jelentéseivel, amelyek újabb halálos áldozatokról számol­nak be, miközben mindezt úgy próbáják beállítani, mintha a baloldali mozgal­mak végeztek volna az áldo­zatokkal. Merénylet áldozatává vált a héten a Salvador! újság­írók szakszervezetének veze­tője. A jobboldali szerveze­tek életveszélyesen megfe­nyegették Rivera érseket, akit általiban a legvalószí­nűbb jelöltnek tekintenek a salvadori katolikus egyházfő tisztségére. A többségében nyugat-eu­rópai országokat tömöri te Európa-tanáes a héten kül­ügyminiszteri értekezletet tar­tott á portugál fővárosban. A főként tanácskozási, konzul­tatív jogkörrel rendelkező tes tűiét nyilatkozatait általában nem kíséri túlzott figyelem, de ezúttal mégis kivétel tör­tént. Érthető érdeklődést vál­tott ki, hogy az Európa-tanáes határozottan síkraszállt a ké­ső ősszel esedékes madridi Európa-találkozó mellett, pe­dig a feszültség érezhető emelkedése kapcsán, konti­nensünk nyugati felében már jónéhámyan „temették” a/ európai biztonság gondolatát is. Természetesen aligha le­het illúziónk: a madridi Euró- pa-taíálkozón nyilván heves viták lehetnek majd, azokkal is, akik most a találkozó mel­lett foglalnak állást. Mégis je­lentősnek mondható, hogy Y y ugat-Európában (s ez a 7 Egyesült Államokra nem min­dig mondható él ilyen határo­zottan} * többség helyesli Tito elnök általános egész­ségi állapota nagyon súlyos. Tüdőgyulladása a megfelelő antibiotikumok adagolása ellenére nem szűnik meg és magas láza tovább tart. Ve­seműködés nem áll helyre, mindennap rákapcsolják a művesét és alkalmazzák az intenzív gyógykezelés egyéb eszközeit, — közölte a ljub­ljanai klinikai központ orvo­si konzíliumának tegnap es­ti jelentése. A Nemzetközi Demokrati - kus Nőszövetség irodája négy­napos berlini ülésszakán 1981 őszére Prágába összehívta r nagytekintélyű nemzetközi szervezet Vili. kongresszusát, valamint a nők világkong­resszusai. Véget ért a New Yonk-i autóbusz és metró vállalat dolgozóinak 11 napos sztrájk­ja. New York történetében eddig leghosszabb közlekedé­si munkabeszüntetésével a sztrájkolok pénteken este kö­veteléseiket részben kielégítő ideiglenes megállapodásra ju­tottak munkáltatóikkal. Sötétség borait pénteken este egész Puerto Ricora áramszünet miatt. A kor­mányzó tegnap reggel az áramszolgáltatás helyreállítá­sáig tartó rendkívüli állapotot, rendelt el. A rendőrség szabo­tázsra gyanakszik, mivel az üzemzavar előtt álarcosok el­rabolták a San Juan-i elekt­romos központ mtinftki veze­illL gadta a közös piaci országok, Japán, Ausztrália és Üj-Zé- land nagykövetét és közve­títésükkel felszólította az általuk képviselt államokat, hogy »ne hajtsák végire az amerikai parancsokat«. Fel­ajánlotta nekik, hogy bármi­kor "-megnézhetik« a volt amerikai nagykövetségen fogvatartott túszokat. — Mindent, megtettem a túszügy megoldása érdeké­ben, ami csak erómbőL tel­lett. Nem az én hibám, ha Carter elnök ezt nem érti még és azt hiszi, hogy a vál­ságot képes lesz megoldani a szuperhatalmi politika ha­gyományos eszközeivel. Nem tudok és nem is akarok töb­bé részt venni ebben az ügyben; mondotta a L'es- preseo című olasz lapnak adott nyilatkozatában Ahol Hasszán Baniszaür iráni el­nök. A politikus nem volt haj­landó válaszolni arra a kér­désre, véleménye szerint ho­gyan lehetne megoldani or­szága és az Egyesült Álla­mok viszályát. Mikor arról faggatták, ho­gyan értékeli a túsz-ügyben szenvedett személyes vere­séget az iráni elnök lénye­gében tagadta hogy veresé­get szenvedett volna. »Javas­latot tettem, de mindenható nem vagyok«. A kérdés hat­terében 02. áll, hogy BanJ-: szadr at akarta helyezői m amerikai túszokat; az »Iseáám dilikok« őrizete alól az '*?■ lám forradalmi tanács fenn­hatósága alá, de ezt Kho­meini megvétózta. Baniszadr neon tartotta valószínűnek, hogy a válság háborúba . torkollna. »Az amerikai fenyegetés esek újabb blöff«. »Ha a nyugati csakugyan lét a háborútól, beszélje rá hatalmas szövet­ségesét nemzeti büszkesé­günk tiszteletben tartására« — mondotta. Az elnök úgy nyilatkozott, hogy az amerikai túszok éle­te biztonságban van, még ha az »iszlám diákok« , képvi­selői úgy nyilatkoztak is, hogy amerikai támadás ese­tén megölnék őket. Baniszadr megerősítette, hogy kezdettől fogva elle­nezte az amerikai követség megszállását. Arra a kérdés­re, nem tekinti-e zsarolás­nak a túszok íogvatarlásat, így válaszolt: »Az ötven. amerikai nem az iráni, nép túsza, viszont 35 millió irá­ni a nyugat- a nyugati gaz­daság és export foglya. Ki akarunk jutni ebből a helyzetből — e/. minden« —• mondta befejezésül az iráni elnök. (MTI) Szadat. egyiptomi elnök a héten az Egyesült Államokban tárgyalt. Megbeszélései eredményéről sok mindent elárul ez a két kép. amelyek az amerikai sajtóklubban készültek. Libériában Államcsíny A nemzeti gárda csapatai Sámuel üoe törzsőrmes­ter vezetésével, megdöntöt­ték a kormányt — jelen­tette be a libériái hadsereg egyik szóvivője tegnap dél­előtt a monroviai rádióban. William Tolbert államfő biztonsági szolgálatának egyik tagja elmondta, hogy az elnököt es az elnöki gár­da főparancsnokai, a láza­dok hajnalban megöltek, A főváros még délelőtt is automata fegyverek ropogá­Beérik kevesebbel is Tizenh armadszor tárgyal­tak egymással Bogotában a dominikai nagykövetséget megszállva tartó gerillák és a kolumbiai kormány kép­viselői a nagykövetség épü­letében fogva tartott túszok szabadon bocsátásának fel­tételeiről. A két órán át tar­tó megbeszélésről részletek nem váltak ismeretessé, ám Diego Uribe Vargas kolum­biai külügyminiszter közölte, hogy a felek, álláspontja fon­tos kérdésekben közeledett egymáshoz. Jól tájékozott bngotai for­rások tudni vélik, hogy a túszszedők által követelt váltságdíj ügyében már lét­re is jött az egyezség; esze­rint az összeg egy részét kolumbiai magánszemélyek adnák össze. A gerillák el­álltak korábban hangoztatott 50 millió dolláros követelé­süktől. s beérnék alacso­nyabb váltságdíjjal la. «CTD sától volt hangos, de az AFP tudósítója szerint a katonák . a levegőbe lövöl­dözve válaszoltak az ál­lamcsíny fölött lelkende­ző tömeg ujjongására. Valamennyi hírügynökség egybehangzó jelentése sze­rint még mindig ismeretlen William Tolbert libéria ál­lamfő sorsa. A legfrissebb jelentések szerűit Sámuel Doe, 28 éves főtörzsőrmester, aki a szombat hajnali állam­csínyt vezette,- közölte a li­bériái hírügynökséggel: a ö7 éves államfőt, aki 1971 óta volt a hatalmon a nemzeti gárda tagjai megölték fele­ségét , pedig őrizetbe vették. Megfigyelők emlékeztetnek rá hogy az államcsíny az­után történt, hogy Tolbert, aid egyébként az Afrikai Egységszervezet soros elnö­ke, márciusban betiltotta az ország egyetlen ellenzéki pártját, a haladó néppártot; mivel tagjai Tolbert lemon­dását -v. etelték, valamint »árulás« vádjával bebörtön­zött társaik szabadon bocsá­tását', ügyükben a bírósági tárgyalás hétfőn kezdődött volna. Fonyód i telephelyünkre egy raktárost keresünk fölvételre. Jelentkezés: Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Balatoni Felügyelősége, Fonyód, Vágóhíd u. 1. (047794) Gazdasági és politikai nyomás Baniszadr kiszáll 0 túszügyböl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents