Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-11 / 84. szám

TAVASZI KÉPESLAP Virágoskertek. Amikor a házak előtti virágoskertek - ben metszőollöval, gereblyé- vel megjelennek az embe­rei?, bizonyosan beköszöntött a tavasz. Szeretem nézni a hajladozó, sürgölődő asszo­nyokat, akiknek munkája nyomán a falusi házak ud­varán az épülő virágosker­tek ezernyi változata bonta­kozik ki. Kanyargó, apró ös­vények a majdani virágten­ger utcácskái, szabályosra nyírt sövénysor. Szinte ver­seny van ilyenkor a faluban, hogy kinek az udvara lesz szebb. Előkerülnek a pincé­ben teleltetett dáliagumók, kardvirághagymák; szinte szemmet láthatóan nő na­ponta a pünkösdi rózsa pi­rosas hajtása. S nemcsak a kerítés mö­gött, hanem azon innen is szépítkeznek. Babócsán nem­rég a tanács vb. foglalkozott a hozzá tartozó községek szépítésének feladataival. Döntöttek, melyik napon hol tartanak íalunapot, amikor megmozdul a község apraja- nagyja a lakóhely rendbeté­telére. Komlósdon a közte­rületeiken harminc, Péterhi- dán ötven fenyőt ültettek. Szeretjük a szépet, szeret­jük a rendet, magunk körül. A halár. Zöldebb a zöld napról napra, pirul és só­hajt a barna föld. A tavaszi határ illata semmi máshoz nem hasonlítható. Öriás gé­pek, tárcsák, kombinátorok sorát húzzák; némelyik egy egész géprendszert vontat. A gyomirtó szer ködszerű per- mete hull a bokrosodó gabo­nákra, és dugja már hajtá­sát a legelőször vetett zöld­borsó. — Száztizenegy hektár, az első szakasz szépen csírban van, a visszalevő nyolcvan­ötöt április tizedikéig vetjük — Békefi Lajos, a komiósdi szövetkezet elnöke mondja ezt, s hozzáteszi :, — Remél­jük, hogy az idén jobb idő jár a borsóra, mint tavaly. Késett tavasz — mondják mindenfelé, itt is, de igyek­vő munkával ezt a késést sikerült behozni már. Ve­tésre vár az elmunkált föld, a kombinátor a kukorica «■ágyát« készíti. A sertéstelepen folytatják a felújítás második szaka­szát, s ebben, a hónapban kezdődik a több mint két milliós gépműhely építése. Lépésről lépésre — előre. — Tavaly az utónevelő, az idén a fiaztaló, jövőre a hizlalda rekonstrukcióját végezzük el. Kétezer-nyolc- százról így öt—öl és fél ezerre nő a hizókibocsátás. A gyors kivitelezést tartjuk fontosnak: Tavaly június 31-én készültek el az utó­nevelő tervei, s október -31- én már benne voltak a ma­lacok. Az idei beruházásnak jövőre termelnie kell: a gaz­daságosságnak ez döntő fel­tétele. Az emberek. A mező ma még elsősorban csak a «gé­peseknek« ad munkát. A többiek — főként az asszo­nyok — a kis keitekben te­vékenykednek, meg a kon­zervgyárnak végeznek bér­munkát. Közben folyik aszó T- múlt évi kirándulásokról, ez évi tervekről. — Nem sok olyan téesz lehet, mint a mienk — hal­lottam töltik —; lassan oda­jutunk, hogy három-négy évenként a teljes tagság el­jut. valahová. Tavaly csaknem százhat­van ezer. az idén száznyolc­van-ezer forintot költenek kül- és belföldi utakra. Nagy esemény, hogy két szerelő a sportköri tevékenységéért — no, meg a szövetkezetben végzett munkájáért — ju­talomból ott lesz nyolc na­pig az olimpián. Tizenné­gyen üdülőbe készülnek. Aki már volt, az élményekről mesél, a most indulók ter­vezgetnek. — Az évkezdet talán a legszebb. Ilyenkor minden és mindenki tele van vára­kozással, tervezgetéssel, re­ménnyel. Csőrében fészket építő gallyal a falu fölött kering fáradhatatlanul a gólya. Fia­talasszony gyerekkocsit tol a napfényben fürdő utcán; egy-cgy kerítés mellett meg­áll, 'beszélget a kertben szorgoskodóvai. A fakin túl az üt menti akácos árnyé­kában kaszálni lehet az ibo­lyát. Vörös Márta Mrt értünk rugalmasságon? MAI Tervezni mindig kell A gazdálkodás szigorúbb feltételei között kevesebb új üzemi vállalati beruházás kezdődik el, mint korábban. Azt is mondhatnánk, hogy új beruházásba csak ott fog­nak, ahol erre égetően szük­ség van: másutt a termelő­eszközök jobb kihasználásá­ra fordítják az energiát. A törekvés helyes, egybeesik gazdaságpolitikai céljaink­kal. A fejlesztési lehetőségek csökkentése azonban néhány vállalatnál nem kívánt mel­lékhatásként a fejlesztés irá­nyának kutatását is háttérbe szorította. Magyarul: Csak azzal törődnek a gazdasági vezetők, hogy miként, mi­lyen intézkedésekkel lehet az évet eredményesen zárni, és kevés gondot fordítanak arra, hogy. milyen módszer­rel alapozhatják meg a kö­vetkező öt vagy ti» évben a termékek korszerűségét. Pedig a nehezebb gazdál­kodás keretei között is szük­ség van előrelátásra, a meg­oldási módok keresésére, a különböző variációkban el­készített fejlesztési tervek­re. A kevesebb pénzt, amely a mostani gazdálkodási kö­rülmények között rendelke­zésre all, csak akkor lehet hatékonyan felhasználni, ha több változatban is elkészül­nek a tervek, és azok közül a legcélszerűbbet, a legol­csóbbat és a leggazdaságo- ,sabbat választják ki. A be­ruházások kapcsán ezt hang­súlyozta kaposvári tárgya­lásán Jwntner Antal építés­ügyi- és városfejlesztési mi­niszterhelyettes is. Állás­pontját számításokkal tá­masztotta alá. «Országos adat — mondta —, hogy a beruházás költségének két százalékát teszi ki a terve­zésért járó díj. Ha nem egy. hanem két variációra készül a terv. akkor körülbelül 30 százalékkal kerül többe a tervezés. Ez azt jelenti, hogy a beruházás teljes költségé­nek 2,6 százalékát fordítják tervezésre. Ennek révén vi­szont legalább két megoldás között választhat, aki a be­ruházás elkezdéséről dönt. Nyilván azt fogja választani, amelyik olcsóbb vagy ame­lyik gazdaságosabb. Ilyen alternatív megoldási javas­latok esetében könnyen lehet nyolc-üz-tizenöt százalékkal olcsóbb egy beruházás. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy lemondjunk a takaré­kosságnak erről a módjá­ról.« Ilyen szemlélet mellett a kevesebb új beruházás elle­nére sem lesz kevesebb a tervezést végzők feladata, de munkájuk révén alaposab­bak, jobban előkészítettek lesznek a beruházások. Ezért az alaposabb előkészítésért, az olcsóbb, gazdaságosabb megoldásokért pedig érde­mes áldozni. Dr. K I. Technológia és igény Változó szemlélettel Nincs recept a falugyűlésekre Tavaly megközelítőleg ha- mimcötmillió forint bevétele származott a lakásépítésből a Kaposmérői Építőipari Szövetkezetnek, kilencmil­lióért pedig az iskolaikban, az óvodákban végeztek kar­ban tartást, felújítást. Sok helyen a hagyományos fűtést alakították at gázosfa vagy központira. Tavasszal évek óta a Balaión-párt szállo­dáit, vendéglátóhelyeit fes­tik ki. A lakásépítés, a -fel­újítás, a fogyasztói szolgál­tatás és 'a festés tavaly hat­vankétmillió forintot hozott a szövetkezet kasszájába. A mérőiek 1961 óta vesznek x-észt a kaposvári lakásépít­kezésekben, az idén azonban törés mutatkozik az eddigi folytonosságban. Stier Tibor elnöktől tu­dom; tavaly nyolcvan lakást adtak át a Zaranyi lakótele­pen, Az idén hetvenkettőt építenek fel, Megemlítette azt is, hogy jelenleg nincs olyan közművesített, előké­szített terület, ahová a Za­ranyi építkezés befejezése után át lehetne települni. Ezért felajánlották, hogy se­gítenek a következő felvonu­lása terület közművesítésé­ben is. A szövetkezet a lakásépí­tésben a no-fines technoló­giát használja. Erre dolgo­zott ki húszféle változatot a budapesti Ybl Miklós és a szegedi tervező szövetkezet. A no-fines technológia arra is alkalmas, hogy «félkész« lakásokat építsenek. Vagyis felhúzzák a falakat, rá a te­tőt, a belső munkákat pedig a tulajdonos végezteti el — pénztárcájától függően — kisiparossal vagy a család­dal. Ennek annyi előnye vol­na, hogy felszabadítana va­lamit a szűkös szak- és sze­relőipari kapacitásokból; a lakások belseje sem lenne az unalomig egyforma. Stier Tibor elnök szerint a szövetkezet a beruházási kereslettől függően dolgozik a megye bármely területén. Ha kell, akkor a no-fines technológiával is, Ennek elő­nye az, hogy csak az öntő- brigádnak kell vidékre’ utaz­nia. A munkák befejezésé­ben pedig a helyi, kisebb kivitelezők is közreműköd­hetnek. Megemlítette azután, hogy a tervezett vidéki munkahelyek nincsenek kel­lőképpen előkészítve. Ezért valószínű, hogy lesz a szö­vetkezet számára egy más­fél eves időtartam, amikor nem tudnak folyamatosan dolgozni. Ez pádig nagy ki­esést jelent. Abban minden­ki egyetért, hogy a no-fines technológia kiválóan alkal­mas a város környéki, te­lepszerű, több szintes laká­sok építésére. Mellette szól az is, hogy kevés a garan­ciális hiba. Tavaly hétezer­kétszáz forint volt a no-fi- ii es szál épített lakások négy­zetméterére jutó költség. A szövetkezet alkalmazko­dókészségéről alkotott tiszta képhez az elnök véleményén kívül a megyei tanács épí­tési osztályáé is hozzá tar­tozik. Kiderült, hogy a mé­rői szövetkezet csak elvileg vállalja rugalmasan a vidé­ki munkahelyeket. A gya­korlatban makacsul ragasz­kodik a megyeszékhelyhez és közvetlen környezetéhez. — A megyében az építő­mesteri kapacitás elszakadt a szak- és szerelőiparétól — mondta Dévényi János főelőadó. — Csurgó, Fo­nyód és Boglárlelle térségé­ben az okoz gondokat, hogy megoldatlan a lakásépítés technológiája. Békéscsabán egyébként van már példa a félkész lakásod építésére. Csurgón nagy szükség volna a no-fines technológiára, A budapesti Híradástech­nikai Szövetkezet bogiárlel- lei üzemegységében több je­lentős korszerűsítést hajtot­tak végre az elmúlt néhány hónapban. Kialakították a közpunlifűtés-hálózatot, a termelés meggyorsítása ér­dekében bevezették a zárt ciklusú mechanikai alkat­részgyártást. Több régi gépet uj. nagy teljesítményű be­rendezéssel cseréltek föl. Az üzem tevékenysége két részéé osztható; az alkatrész- gyártásra és a késztermék- gyártásra. A szövetkezet fo­lyamatos alkatrészellátását a boglárlellei telephely biz­tosítja. A gyártás eddig zöm­mel kézi megmunkálással folyt, ám a növekvő igények szükségessé tették a gépi és technológiai fejlesztést. A rekonstrukciót s Balaton- parti üzem vezetőinek java&­ne meggyorsítani. Valószínű az is. hogy az építőipari ka­pacitás hiánya miatt más megyéből kell kivitelezőt hozni a Balaton partjára. Egy kisebb település továb­bi fejlődését jelentősen be­folyásolhatja, hogy fnegva- lósulnak-e vagy sem a cél- csoportos lakásépítések. Mindez azt is bizonyítja: a kaposmérői szövetkezet kevéssé veszi figyelembe a lehetőségeket. * Sőt biztosíté­kokat kér, hogy későbbi építőipari kapacitását Ka­posváron használhassa fel. Pedig a megváltozott gazda­sági környezet minden kivi­telezőt előbb vagy utóbb rá­ébreszt arra. hogy a gazda­sági tartalékképzés minősé­gileg más elemei kapnak el­sőbbséget. A megyei tanács végrehajtó bizottsága is el­készítette Somogy építő-, építőanyag-iparára és a la­kásépítés fejlesztésére vo­natkozó intézkedési tervét. Ennek irányelvei között sze­repel a kapacitások és a ke­reslet egyensúlya, az építő- ipáin szervezetek mozgása alkal mazkodóképességének növelése is. latai alapján központi irá­nyítással valósították meg. Korábban a legbalesetve- szélyesebb, legzajosabb üzemrész a présműhely volt. Csehszlovák gyártmányú présgépekkel váltották föl a régieket. Ezek csendben dol­goznak. jó minőségű munkát Végeznek és minimálisra csökkent a balesetek lehető­sege. A lemezmegmunkálás a korszerűsítést megelőzően a legnehezebb munkafolya­matok közé tartozott. Szinte e munka forradalmasításá­nak számít a két svájci gyártmányú félautomata, ,re- Vul ver tárcsás lyukaszlógép. Előnye, hogy egyaránt alkal­mas a programozás szerint kisebb darabszámú prototí­pus gyártásara vagy sorozat- gyarlasr*. Több éves összpontosított munka eredményeként el­mondhatjuk hogy a falugyű­lés intézménye teljes egé­szében beépült a tanács és a lakosság közötti kapcsolat­rendszerbe, fontos helye van a tetepü léspoli Ilkáiban. A Hazafias Népfront megyei elnöksége megelégedéssel nyugtázta a közelmúltban, hogy kialakultak a falugyű­lés működésének főbb irá­nyai. a szervezés, az értéke­lés főbb módszerei, a fejlőd­tek a tartalmi és a formai követelmények. Egyre több helyen a falugyűlés í-évén. mozgósítják a lakosságot a közös feladatok megoldásá­ra, körültekintően megtár­gyalják és meghatározzák a fejlesztési, a településtiszta­sági társadalmi munkát. Az elnökség 'jól ismerd az általános megállapításokat, hiszen ez a téma minden évben, a testület elé kerül. Vannak olyan adatok, meg­állapítások, amelyek alig- alig változnak egyik évről a másikra. Vegyük példának a megjelen,ést. A lakosság 12—14 százaléka vesz részt a fórumokon az utóbbi Az új pneomatikus présgép Az üzemrészek egyikesem maradt ki a , «fiatalításból«. A szerszámműhelybe angol gyártmányú precíziós mű­szert — fúió- és ezerszám- élező gépet — vásároltak - a közelmúltban. Az utánmun- kulast — sorjazást — egy vibrációs csiszoló könnyíti meg. A hege&ztómuhely egy négy-öt év adatai szerint. A társközségekben sokkal többen elmennek, mint ál­talában a székhely közsé­gekben. Az persze, hogy ál­talában sok a résztvevő, nem jelenti, hogy nincsenek néhol kirívóan kevesen. Ez a siófoki járásra, Meszteg- nyő társközségeire volt jel­lemző. Nem jó gyakorlat, hogy a nagyatádi, a kapos­vári járás több községében az áfész részközgyűlését együtt tartják1 a falugyűlés­sel. Sajnos, ez megosztja a figyelmet, sőt elvonja a fő kérdésekről, az alapos terü- pülésíejlesztési vitától. Az általános kép szerint tehát vannak élenjáró köz­ségek, ütánuk jön a közép­mezőny, majd a még gyen­ge települések, ami a szer­vezési, tartalmi kérdéseket illeti. Most elsősorban az a feladat, hogy a lemaradókat felzárkóztassák, elsősorban a jó példák népszerűsítésével. A járási hivatalok feladata, hogy elsősorban • ott figyel­jenek oda a szervezésre, ahol eddig is tapasztaltak hibákat, s a bajt megelőzve adjanak helyszíni segítséget. mikrofonforrasztóval gazda­godott. Az új gépek új gyártás­technológia bevezetését igé­nyelték. A felfrissült gépál­lomány munkája nyomán ötszázalékos létszámcsökke­nés mellett a hatékonyság harminc százalékkal növe­kedett. H. J, Évről évre elhangzik pél­dául — most is így volt ez —, hogy az erőfeszítések el­lenére sem nőtt a bejáró­eljáró dolgozók részvétele a falugyűléseken, még mindig gondot okoz a fiatalok tá­volmaradása, különösen a társközségekben. Határo­zottam megfogalmazta az el­nökség pedagógus tagja, hogy nagyobb számban be kellene vonni a fiatalokat a közéletbe. Nehéz persze megmondani, hogy ez kinek a feladata, hiszem nincs minden társközségben KISZ- szervezet, tehát a népfront- bizottságok és más tömeg­szervezetek közös teendője marad. Mint később elhang­zott, az előkészítésnél csú­szik be sok helyen a hiba, urvanis a falugyűlést meg­előző megbeszélésre elfe­lejtik meghívni a KISZ-tit- kárt. Akkor pedig nehezen várható el a mozgósítás. So­kat lendíthetne az ügyön, ha több fiatal kapna fel­adatot az előkészítésben, a szervezésben. Egyre több községben tar­tanak falunapokat, -heteket mert.ez a lakosság részvé­telét sokoldalúvá teszi. Több országgyűlési képviselő, me­gyei tanácstag jelenik meg e fórumokon. A rétegtalál­kozók, fal urészgyülések szá­ma csak kis mértékben emelkedett, pedig e forma allcalmas a sajátos gondok tolmácsolására. A falugyűlések fontos sze­repét igazollak a társadalmi munkát. Ezt vagv ott hatá­rozták el, vagy ebből az al­kalomból végezték el. E fó­rumok döntése mindenkép­pen hozzájárult az egy főre jutó társadalmi munka 616 forintra való növekedésében. Fontos, hogy a falugyűlé­seken elhangzó közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, panaszokat összegezzék, majd pedig a tanács vb és a népfrontostul? együtt érté­keljék. Ez még nem általá­nos, az elnökség azonban, szeretné, ha, mindenhol át­vennék ezt a gyakorlatot. Nincs recept a jó falu­gyűlésre, egy azonban bizo­nyos: az élenjáró települé­séket csak jobb szervezéssel, mozgósítással lehet utolérni. L. G. csak a közművesítést kelle­Cseke László • • Üzem korszerűsítés Boglárlellén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents