Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-09 / 82. szám

Újabb szovjet csapatkivonás az NDK-ból Üjabb szovjet csapategységet búcsúztattak hétfőn az NDK- ban, ezúttal a Lipcse környéki Oschatzban. (Telefotó — ADN/ZB—MTI—KS) NSZK Küzdőtér: a külpolitika Diplomáciai szakítás A teheráni túsz-dráma minden jel szerint újabb csúcspontot ért el. Amerikai részről hivatalosan közölték: az Egyesült Államok meg­szakítja diplomáciai kapcso­latait Iránnal és felszólítja Teherán Washingtonban akkreditált diplomatáit, hogy hagyják el az ország terüle­tét. A nemzetközi kapcsola­tok évszázadok során kiala­kult normái szerint ez a lé­pés a háborún kívül a lehe­tő legkomolyabb diplomáciai döntés, amely a szó szoros értelmében »a szakadék szé- lére« sodorja két ország kap­csolatait. Az immár marathoninak bizonyuló iráni—amerikai válság tehát eljutott »a robbanás előtti szakaszba«. A jelenlegi kiélezett — és a Közép-Keleten különösen zak­latott — nemzetközi légkör­ben ez a fejlemény veszé­lyessebbé teszi az egész tér­ség helyzetét, s vitathatat­lanul növeli az amúgyis ki­számíthatatlan kockázatokat. Érdemes egy pillantást vetni arra, milyen messze­menően belpolitikai indítta­tású a hónapok óta húzódó válság, mennyire nyers ha­talmi érdekek játsszák a fő­szerepet az egyik, illetve a másik oldalon. Ami Washingtont illeti, a képlet ott áttekinthetőbb, mint Teheránban. Carter és környezete már többször be- bizonyitotta, hogy akár az egész emberiség érdekeit alá­rendeli választási céljainak. A szavazókhoz érzelmileg közelálló túsz-ügyben ez a fokozottabban igaz. Bár az elnök biztosan vezet párton- belüli vetélytársaival szem­ben, jól tudja: ha a krízis elhalványul, előtérbe kerül­nek Amerika Keimedy által szorgalmazott igazi problé­mái, az infláció, a munka- nélküliség stb. ' Ez pedig azonnal meglátszana az újabb előválasztások ered­ményein. Ilyen értelemben Khomeini ajatollah azzal, hogy újra megtagadta a tú­szok »kivonását« az úgyne­vezett iszlám diákok őrizete alól, paradox módon szíves­séget tett az amerikai elnök­nek, hiszen segít továbbra is elterelni a figyelmet a Car- ternek jóval kellemetlenebb belső témákról. Ami. a teheráni motívumo­kat illeti, ezek már sokkal bonyolultabbak. Az azonban valószínűnek tűnik, hogy az imám taktikája továbbra is szembeállítja egymással a különböző csoportokat, ez az ellentét pedig lehetővé teszi az agg vallási vezetőnek, hogy a jövőben is ő legyen Irán politikai életében a leg­főbb döntőbíró. A mielőbbi konszolidáció elsősorban Ba- niszadr államfőnek és cso­portjának a törekvése. E csoport pozíciója — és a konszolidáció reménye — az új fejleményekkel viszont is­mét rosszabbodott. a. E. Üjabb szovjet alakulatok indultak haza hétfőn a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból. A lipcsei körzetben levő Oschatz városban ün­nepélyesen búcsúztatták a németországi szovjet hadse­regcsoportnak azokat a kato­náit, akiket — a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke által bejelentett egyoldalú közép-európai szovjet csapatcsokkentés ke­retében — fegyverzetükkel (Folytatás a 1. oldalról) egyik fő támogatója vezetése alatt állott Chase Manhattan bankházban például 400 mil­lió dollárnyi iráni betét van. Az amerikai kormány ér­vénytelenített mintegy 150 000 iráni állampolgárnak koráb­ban kiadott vízumot és kö­zölte, hogy irániak csak kivé­teles esetben léphetnek be az Egyesült Államokba. Carter elnök szokatlanul éles hangon jelentette be az intézkedéseket. Ha azok ered­ményeként nem engedik „azonnal” szabadon a túszo­kat, Washington további lé­péseket tehet, közölte. A Fehér Ház nem volt haj­landó pontosabban meghatá­rozni, mit ért „azonnalon”, sem pedig arról nyilatkozni, milyen lépések várhatók még. Carter az elmúlt hónapok­ban ismételten megpróbálta, hogy közvetítők — legutóbb ENSZ-bizottság — útján kompromisszumot kössön as iráni vezetéssel. Az amerikai elnök fő érve az volt, hogy az — állítólagos — szovjet ve­széllyel szemben Iránnak szüksége van az Egyesült Ál­lamok támogatására. Carter hónapokkal a túszok foglyui- ejtése után még arról beszélt, hogy Washington hajlandó gazdasági, sőt, katonai segít­séget nyújtani Iránnak, mi­együtt — kivonnak az NDK- ból. A szovjet államfő éppen fél éve, tavaly október 6-án közölte Berlinben, hogy a Szovjetunió — egyetértésben az NDK-val és a Varsói Szerződés többi tagállamá­val — az enyhülés és a le­szerelés érdekében 1980. ok­tóberig húszezer szovjet ka­tonát és ezer harckocsit ki- .von a Német Demokratikus Köztársaságból. A kezdemé­nyezés végrehajtásaként elő­ször december elején, majd után kiszabadultak a túszok. Az elnök választáspolitikai meggondolásokból, ismételten úgy állította be, hogy küszö­bön a megállapodás : legutóbb a múlt héten, az előválasztá­sok egyik fordulójának nap­ján sikerült az elnöknek így befolyásolni — a maga javá­ra — a szavazás kimenetelét. A változatlan helyzetben a Fehér Ház kénytelen volt tak­tikát változtatni. A látszatra kemény, a gyakorlatban vi­szonylag jelentéktelen intéz­kedésektől senki nem vár ér­demi változást Carter mintí­jfeüruár vegén, március ele­jén tér haza egy-egy szov­jet alakulat korszerű fegy­vereivé! együtt a Szovjet­unióba. A mostani, újabb »fordu­ló« alkalmából Vjecseszlav Gorgyijanko altábornagy, a németországi szovjet hadse­regcsoport főparancsnokának első helyettese (hangsúlyozta, hogy »további kontingensnek a Szovjetunióba való házaté- résével, a bonyolult nemzet­közi helyzet ellenére követ­kezetesen megvalósul a Szovjetunió kormányának az egyoldalú közép-európai had­erőcsökkentésre hozott el­határozása«. Hozzáfűzte »a Szovjetunió, a többi testvér­országgal együtt egyben min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy biztosítsa a szo­cialista közösség népei szá­mára a békés élet feltéte­leit«. A szovjet egység búcsúz­tatásán és hazaindulásakor nagy számban ott voltak az NDK-ban működő külföldi tudósítók, köztük a NATO- tagországok különböző sajtó­szerveit képviselő újságírók is. Az NDK külügyminiszté­riuma a nemzetközi sajtót meghívta a szovjet csapatki­vonások következő »fordu­lójára« is, amelyre április való tanácstalanság ellenére „megértést” tanúsít a Carter- kormányzat lépése iránt, amelyre — úgymond —, Washington a túszok miatt rákényszerült. A japán gazdasági étet kép­viselői azonban nyíltan hely­telenítették a legújabb ame­rikai „megtorlást”. E körök­ben attól tartanak, hogy Washington az eddiginél is szorosabb „lépésegyeztetésre” kényszeríti szövetségeseit, márpedig ez beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhat a ja­pán iparra nézve. • Az őszi parlamenti válasz­tásokat megelőző kampány­ban a két fő tábor most kez­di elővenni aduit, villogtatni fegyvereit. Az NSZK-ban ha­gyományosan egy-egy jelölt zászlaja alatt vívják a küz­delmet, az ő fényképükkel van tele az utca, nevük a jel­szó. Ez most is így van, talán még fokozottabban, mint a múltban. A kérdés az: a je­lenleg kormányzó szociálde­mokrata — szabaddemokrata együttes marad hatalmon és az első ember ismét Helmut Schmidt lesz, vagy a jobbol­dali ellenzék, a keresztényde- ■ mokra ta—keresztényszociá­lis páros fut be elsőnek Franz .Josef Strauss kancellárságát hozvá ? Mi a különbség a két cso­port között? Ami a belső helyzetet , illeti, nehezebb nemzetközi vonatkozásban könnyebb ezt meghatározni. Van természetesen eltérés kö­zöttük a társadalmi és a gaz­dasági kérdések tekintetében is. A szociáldemokraták a múlt évtizedben egy sor szo­ciális intézkedést hozta'.» s a jövőben, ha jóval szerényebo mértékben, de folytatni sze­retnék ezt a politikát. A jobb­oldal sokallja az államra és a vállalatokra eső szociális ter­heiket. Egy-egy esetben a vi­ta közöttük fontos lehet va­lamely réteg, akár az egész ország' szempontjából. Mi több, a szociáldemokrata bal­szárny, s néha a szakszerve­zet olyan reformokat, válto­zásokat követel, amelyeket már nem nevezhetünk árnya­latinak. Mégis, ami általában a gazdasági rendszert vagy a nemzetközi kereskedelmi- pénzügyi kapcsolatokat illeti, nincs említésreméltó ellent­mondás a két versenytárs kö­zött. Többször és látványosan csap össze ellenzék és kor­mány a külpolitikai döntések terén a parlamentben és azon kívül. Két nagy vizsgán men­tek, illetve mennek át. Úgy tíz esztendővel ezelőtt „az európai kibékülés” idején a szociáldemokraták és koalí­ciós partnerük, a szabadde­mokraták kötötték meg a szerződéseket a szocialista.or­szágokkal, az enyhülés hívei lettek, míg a jobboldal elle­nezte mindezt. A kormányzó koalíció máig is kitart e vonal mellett, igaz, azóta a tények hatására a kereszténypártiak is azt vallják, hogy az aláírt szerződéseket meg kell tarta­ni. Ma már ők se bontanai« fel azokat. De — és itt érünk a másik, a jelenlegi „vizsgá­hoz” — a jobboldal változat­lanul elhibázottnak minősíti a hetvenes évek enyhülési poli­tikáját és azzal vádolja Willy Brandtot, Helmut Schmidtet, s általában a szociáldemokra­ta és liberális politikusokat, hogy illúziókat tápláltak, töb­bet adtak, mint amennyit kaptak a nagy kelet—nyugati’ megállapodások révén. Ennek az állításnak „alátámasztásá­ra” a nyugatnémet jobboldal egyebek között fölhasználja az afganisztáni fejleményeket Megismételve tehát a kér­dést, s ezt fölvetik otthon is, külföldön is, amikor a két szembenálló csoport és a két versengő vezető meg­fontolásait és céljait elem« zik: mi a különbség a jelen nemzetközi helyzet és a ten­nivalók megítélésében Hel­mut Schmidt és Franz Josef Strauss, illetve a mögöttük álló erők között? Megkér­dezték erről amerikai útja során magát- Strausst is. így válaszolt: »A fő különbség jelenleg közöttünk az afga­nisztáni eseményekre váló reagálásban van.«. Strauss már most kimondaná, hogy nem mennek el az olimpiá­ra, kereskedelmi korlátozó intézkedéseket hozna és na­gyobb mértékben növelné a katonai kiadásokat. Ebben egy emberként mögötte áll a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió, de ugyanezt az egyön­tetűséget véleménye szerint nem lehet elmondani a Szo­ciáldemokrata Pántról. Jegyezzük meg, hogy e te­kintetben nem csak különb­ségek mutatkoznak a két versengő csoport között. Egy­aránt bírálják a szovjet lé­pést és egyaránt óvatosak. Franz Josef Strauss a parla­menti vitában kijelentette, •hogy »egy világhatalom el­len nem lehet büntető ak­ciókat indítani«. Ű is tudja: az NSZK nem nagyhatalom és közvetlenül határos a Varsói Szerződés államaival. Helmut Schmidt szeretne minél többet megőrizni ab­ból, amit a múlt évtized ho­zott, mig ellenfele »másfaj­ta enyhülést« óhajtana, ke­let—nyugati együttműkö­dést ugyan, de a maitól el­térő alapon. Ez viszont óha­tatlanul a nemzetközi légkör további lehűlését hozná, hi­szen a nyugatnémet jobbol­dal feltételei közismerten, nem elfogadhatók a szocia­lista országok számára. Várhatóan a nemzetközi kérdések kerülnek a nyu­gatnémet választási küzde­lem középpontjába. Az utób­bi idő-ben oly erősen tört be a külpolitika az európai or­szágok és lakóik figyelmé­nek központjába, oly 6ok ag­godalmat keltett, hogy óha- l tatlanul ez lesz a fő téma. Ha ma tartanák a szava­zást, csaknem biztosain Hét- műt Schmidt és csapata győzne. A kancellár a Nyu­gat egyik — ha nem »a« legtekintélyesebb politiku­sává nőtt. Kétségtelenül van­nak Franz Josef Straussnak is jó politikai képességei, művelt és tapasztalt vezető egyéniség. De olykor még hívei is tartanak szertelen­ségétől, hajlamától a durva, az erőszakos megoldásokra, a gyűlölködő, nacionalista ér­zelmek felkavarására. Már ' pedig ma — ügy látszik, hogy a nyugatnémet közvé­leményben ez . az uralkodó hangulat — a választópolgá­rok szívesebben fogadnak olyan higgadt személyiséget, mint Helmut Schmidt. A különbség azonban a két ri­vális között csak néhány százalék, és októberig még sok víz lefolyik a Rajnán es Európa más folyóin. T. I. Az Egyesült Államok megszakította diplomáciai kapcsola­tait Iránal. Képünkön: az Iráni Forradalmi Tanács ülésén a washingtoni döntés után kialakult helyzetet vitatták meg. (Telefotó: AP—MTI—KS) 16-án kerül sor. Az Egyesült Államok megszakította diplomáciai kapcsolatait Iráooal Az ebek veszettség ellen! védőoltását az SS.S15jl»?S. MÉM. «■. rendelet frja elő. Ennék megfelelően ÁPRILIS HÓNAPBAN MINDEN 3 HÓNAPOSNAK IDŐSEBB EB OLTÁSA KŐTELEZŐ! Kaposvár városban az oltások helyéről és idejéről az ebtutaj- donosok külön értesítést kapnak. Az összeírás alól kimaradt ebeket, a tulajdonban történt vál­tozást haladéktalanul be kell jelenteni a Városi Tanács ▼. B. pénzügyi osztályán. Az o'.tások maradéktalan végrehajtása reiMfldvül fontos egész­ségügyi érdek. A mulasztókkal szemben eljárást alkalmazunk, oltatlanul maradt ebeiket pedig kiirtjuk. Kaposvári Városi Tanács V. B. Termelés-, ellátásfelügyeleti osztálya Szövetkezetünk tipizálás miatt egy Zsuk platós kisteher gépkocsit teljesen felújított állapotban, levizsgáztatva „Komfort” Építő és Szolgáltató ISZ Nagyatád, Hunyadi u. % (047465) két párfcbeli választási ellen­felei erős fenntartásokkal fo­gadták a bejelentéseket. Az öt hónap után tovább húzódó túsz-ügy azonban egy­re súlyosabb veszélyekkel jár Carter számára, mind válasz­tási harcában, mind a nem­zetközi porondon. • • • A japán kormány „sajnál­kozással”, a szigetországi gaz­dasági-üzleti körök pedig sú­lyos aggodalommal fogadták Carter elnök bejelentését az amerikai—iráni diplomáciai kapcsolatok egyoldalú meg­szakításáról. Ohira kormány­fő a hír hallatán azonnal ta­nácskozott Okita külügymi­niszterrel és Ito kabinetfő­nökkel. A miniszterelnök sze­rint Washington előzetesen nem tájékoztatta a lépésről legfontosabb ázsiai szövetsé­gesét, Tokiót. A japán kabi­net hivatalos nyilatkozata azonban az amerikai lépés fe- •1 i: sajnálkozás és a nyilván/ Az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zala megyék egészségügyi intézményeinek elfekvő készleteiből börzenapokat rendez Pécsett, az orvostudományi egyetem elméleti tömbjében (Pécs, Szigeti u. 12. sz.) 1980. április 9—10—11-én. Nyitva: naponta 9-től 16 óráig.-JU II Ili Minden érdeklődőt szeretettel várunk! (42829)

Next

/
Thumbnails
Contents